A határozat elvi tartalma: A felvetett jogkérdés különleges súlyára vagy társadalmi jelentőségére alapított felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaptalan, mert a kérelem nem tartalmazza a jogkérdés különleges súlyának indokait, valamint azt, hogy a felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.I.21.174/2021/
- A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró A felperes: Felperes1 A felperes képviselője: dr. Koczka Judit ügyvéd Az I. rendű alperes: Alperes1 A II. rendű alperes: Alperes2 Az I-II. rendű alperesek képviselője: dr. Szabó Ervin ügyvéd A per tárgya: kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.181/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Orosházi Járásbíróság 7.P.20.138/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 50.109 (ötvenezer-százkilenc) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes az alperesek egyetemlegesen kötelezését kérte elsődlegesen 4.402.000 forint, másodlagosan 2.700.000 forint kölcsön visszafizetésére. Indokolása szerint a
- január 3-i megállapodásban (a továbbiakban: megállapodás) az alperesek édesapja vállalta, hogy a 2.700.000 forint tartozása törlesztéseként a felperest
- június 30-ig minimálbéren foglalkoztatja, de a munkavégzés alól felmenti. Az alperesek a másodlagos keresetet 1.896.542 forint erejéig elismerték. [2] Az elsőfokú bíróság az elsődleges keresetet elutasította, és kötelezte az alpereseket egyetemlegesen 1.896.542 forint megfizetésére. Indokolása szerint a szerződő feleket Kúria I.Pfv.21.174/2021/2 2 szerződési szabadság illeti meg. A tartozás elismerése nem önálló kötelemkeletkeztető tény, azzal nem keletkezik új kötelezettség. A megállapodás értelmezése és a lefolytatott bizonyítás eredményének értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a tartozás összege 2.700.000 forint volt, amiből a felperes már megkapott 803.458 forintot, így a fennmaradt tartozás összege 1.896.542 forint. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint külön kell értelmezni a tartozáselismerő nyilatkozatot és a törlesztés módjával kapcsolatos megállapodást. A tartozáselismerő nyilatkozat egyértelműen feltüntette a tartozás összegét, majd ezt követően rögzítették a törlesztés formáját. Ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy a szerződő fél ezzel további tartozást is elismert. [4] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) is csatolt. [5] Felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen új határozat hozatalával a marasztalási összeg felemelését 4.402.000 forintra, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [6] A felülvizsgálat engedélyezését a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés b) pontja – a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége – alapján kérte. Az engedélyezést megalapozó jogkérdést abban jelölte meg, hogy az adós által elismert tartozás összege meghatározható-e a minimálbérre hivatkozva vagy csak fix összegben. Indokolása szerint az bármilyen, egyértelmű következtetésre alkalmas módon – akár aranyban is – meghatározható. A minimálbér alapulvételével meghatározott fizetési kötelezettség pontosan számszerűsíthető. A magas inflációra figyelemmel az emberek törekedni fognak az értékmegőrzésre, főleg egy hosszabb teljesítési időtartam esetén, így a kérdés társadalmilag jelentős. [7] Az érvényesített igény kölcsön visszafizetése, ami a felperes vagyoni jogain alapul és értéke pénzösszegben kifejezhető, ezért a per a Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja alapján vagyonjogi pernek minősül. A felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, és a per nem tartozik a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti kivételek közé, ezért felülvizsgálatnak nincs helye. [8] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- és
- pontja alapján a felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél kérelmén alapul, azon a Kúria nem terjeszkedhet túl, azzal kapcsolatban csak a kérelemben foglaltakat vizsgálja. [9] A PK vélemény
- pontja szerint a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel a felülvizsgálatot abban az esetben engedélyezi, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel. A felperes kérelmében a jogkérdés különleges súlyát egyáltalán nem indokolta, arra sem hivatkozott, hogy a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merülne fel. [10] A PK vélemény
- pontja szerint a Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálatot különösen akkor engedélyezi, ha a jogkérdés Kúria I.Pfv.21.174/2021/2 3 a jogalanyok széles körét érinti. A felperes kérelmében előadta, hogy a magas inflációra figyelemmel az emberek törekedni fognak az értékmegőrzésre, ugyanakkor maga sem állította, hogy a felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. [11] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát megtagadta a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése alapján. [12] A felperes személyes költségfeljegyzési joga alapján előzetesen meg nem fizetett – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdése és az 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján számított – felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetékének megfizetésére a felperes köteles a Pp. 95. §
(2)bekezdés a) pontja, a 101. §
(1)bekezdése és a 102. §
(1)bekezdése alapján. [13] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- október
- Dr. Szabó Klára s.k. a tanács elnöke, Dr. Parlagi Mátyás s.k. előadó bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró