A határozat elvi tartalma: A kereskedés, mint elkövetési magatartás, adás-vételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. A kábítószer kereskedési célzattal való megszerzése kábítószer-kereskedelem, úgy értelemszerűen a kábítószer rendszeres értékesítési (kereskedési) célzattal való termesztése is az. A terhelt magatartása az értékesíthető kábítószer létrehozására irányult, melyből a tényállásban rögzítettek szerinti mennyiségű élő kannabisz növény, valamint kábítószer származott, következésképpen a cselekménye befejezett. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.116/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Budapest Környéki Törvényszék, 6.B.58/2019/113., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Kúria 3.Bfv.116/2023/7 Másodfok: 2 Fővárosi Ítélőtábla, 4.Bf.48/2021/19., ítélet, nyilvános ülés,
- május
- Az indítvány előterjesztője: a III. rendű terhelt Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapest Környéki Törvényszék 6.B.58/2019/
- számú és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/
- számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
- szeptember
- napján kihirdetett 6.B.58/2019/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés], folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpontja,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja] és egészségügyi termék hamisításának bűntettében [Btk. 186. §
(1)bekezdés d) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a beszámításról, a vagyonelkobzásról, bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Kúria 3.Bfv.116/2023/7 3 [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2021. május 18-án meghozott 4.Bf.48/2021/19. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján a kábítószer-kereskedelem bűntetteként értékelt cselekmény minősítésének megváltoztatása és a büntetés enyhítése érdekében. [4] Álláspontja szerint a bíróság a tényállást nem tudta felderíteni, téves logikai következtetéseket vont le, és a cselekményét tévesen minősítette kábítószer-kereskedelem bűntetteként. [5] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem teljeskörűen vizsgálta, csupán egy-egy részt kiragadva értékelte azokat, amelyek a bűnösségét támasztották alá. [6] Az, hogy feltalálásra került nála a kábítószer, valamint a termesztés, a tartás és az áramlopás ténye nem támasztja alá a kábítószer-kereskedelem megvalósulását. [7] Arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy bárki vásárolt volna tőle kábítószert. Emellett a tényállás megalapozatlan, amit a másodfokú bíróság sem küszöbölt ki. [8] Indokai szerint legfeljebb a kábítószer forgalomba hozatalának kísérletét lehet a terhére megállapítani. [9] Kifogásolta, hogy a téves minősítés miatt súlyos büntetést szabott ki vele szemben a bíróság. Ezért kérte a kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a minősítés fentiek szerinti megváltoztatását és a büntetés enyhítését. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.707/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás tartalmazza a kábítószerek rendszeres értékesítésére vonatkozó megegyezést és az értékesítési céllal történő marihuána termesztését, így a saját fogyasztás érdekében történő tartásra hivatkozás a megállapított tényállástól eltérő ténybeli alapon nyugszik, ezért nem vehető figyelembe. [12] A kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése önmagában is kereskedésnek számít, ezért az ezt tanúsító elkövető cselekménye nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény. Kúria 3.Bfv.116/2023/7 4 [13] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Budapest Környéki Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [14] A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [17] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [18] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja értelmében felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [19] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében megállapította. [20] A Btk. 176. §
(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(3)bekezdés szerint a büntetés öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [21] Az irányadó tényállás – a felülvizsgálattal érintett részében – egyértelműen rögzíti a következőket: – az I. rendű, valamint a II. rendű és a III. rendű terhelt 2016 februárját megelőzően – pontosan meg nem állapítható időpontban – abban állapodtak meg, hogy kábítószerek rendszeres értékesítésével fognak pénzt keresni. – Az I. rendű, valamint a II. rendű és a III. rendű terhelt abban is megállapodtak, hogy különféle családi házas ingatlanokat bérelnek ki, amelyeket marihuána-termesztésre, és az Kúria 3.Bfv.116/2023/7 5 abból értékesítési céllal előállított kannabisz kábítószer tárolására, raktározására használnak. A megegyezésük arra is kiterjedt, hogy az ültetvények kialakítását együttesen végzik, a gondozási feladatokat pedig megosztják egymás között. – A terheltek a bérelt ingatlanban az áramot jogosulatlanul vételezték. A villamosszerelői átalakítást követően a terheltek együttesen az ingatlanon 152 tőből álló marihuána-ültetvényt alakítottak ki és tartottak fenn. – Az I. rendű, valamint a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt által az ingatlanon értékesítés céljából termesztett és tárolt kábítószer együttes mennyisége a jelentős mennyiséget meghaladta, annak 460,2%-a. – Az ingatlanon termesztett és tartott kábítószerek, a termesztéshez használt eszközök, valamint a III. rendű terhelttől a kábítószer értékesítéséből befolyt 319.000 forint készpénz a szemle során lefoglalásra kerültek. – Az I. rendű és a III. rendű terhelt a másik ingatlant 2016 júliusától szeptemberéig használta, mely idő alatt annak padlásterében illegális marihuána-ültetvényt alakítottak ki. – Az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt a harmadik ingatlanon 97 tőből álló marihuána-ültetvényt alakított ki és tartott fenn. – Összességében a kábítószer-kereskedelemi tevékenységgel összefüggésben, bizonyítható módon a III. rendű terhelt személyéhez köthető kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség 556,2 %-a. [22] Következésképpen a tényállásban rögzítettek alapján egyértelmű, hogy a III. rendű terheltnek felrótt magatartás kimeríti a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző, és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettét. [23] Téves a III. rendű terhelt álláspontja, mely szerint a terhén a kábítószer forgalomba hozatala bűntettének kísérlete állapítható meg. [24] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy az alanyi oldal elemeként az úgynevezett alanyi okozatosság, azaz a tudattartalom, bűnösség (szándékos, gondatlan) és emellett a célzat az jogkövetkeztetés, és mint ilyen, felülvizsgálatban kifogás tárgyát képezheti. [25] Kétségtelen, hogy a tényállásban írt elkövetési magatartás mögött a bűnösség kérdésében elengedhetetlen a tudattartalom vizsgálata (alanyi oldal). Felülvizsgálatban azonban a megállapított tényállás alapulvételével kell a jogi álláspontot vizsgálni, mivel a felülvizsgálat nem új tény megállapítását célozza (mint a perújítás), hanem az anyagi vagy eljárási jog esetleges hibás alkalmazásának kijavítását. Kúria 3.Bfv.116/2023/7 6 [26] Jelen ügyben a kábítószer mennyisége, a III. rendű terhelt által kifejtett magatartás, hogy három ingatlanban is folytatott a társaival, megállapodásuk alapján rendszeres értékesítési céllal marihuána-termesztést, együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. [27] E tényekből kitűnően egyértelműen megállapítható, hogy a III. rendű terhelt szándéka és tevékenysége a kábítószerrel kereskedésre irányult. [28] A Kúria rámutat arra, hogy a kereskedés fogalma szempontjából továbbra is irányadó az 1/
- Büntető Jogegységi Határozat. E szerint a kereskedés, mint elkövetési magatartás, adás-vételek által valósul meg, mely haszonszerzésre irányul. Magában foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is. A kábítószernek kereskedés céljára történt megszerzése önmagában akkor is a kereskedés körébe tartozik, ha többletmagatartás nem kapcsolódik hozzá. [29] Amennyiben pedig a kábítószer kereskedési célzattal való megszerzése kábítószerkereskedelem, úgy értelemszerűen a kábítószer rendszeres értékesítési (kereskedési) célzattal való termesztése is az. A III. rendű terhelt magatartása az értékesíthető kábítószer létrehozására irányult, melyből a tényállásban rögzítettek szerinti mennyiségű élő kannabisz növény, valamint kábítószer származott, következésképpen a cselekménye befejezett. [30] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a III. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [31] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [32] A Kúria megjegyzi, hogy jelen esetben valójában a kiszabott büntetés akkor sem lenne törvénysértő, ha a III. rendű terhelt által indítványozott, a Btk. 176. §
(1)bekezdés III. fordulatába ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószer forgalomba hozatalának kísérlete lenne megállapítható. A bűncselekmény ezen fordulatának büntetési tétele ugyanúgy öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, így a III. rendű terhelttel szemben kiszabott – a középmértéket sem elérő – 8 év szabadságvesztés nyilvánvalóan a III. rendű terhelt által indítványozott bűncselekmény esetén sem törvénysértő. [33] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [34] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 3.Bfv.116/2023/7 7 [35] Ezzel szemben a III. rendű terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor a bizonyítékok nem teljeskörű figyelembevételét sérelmezte, kifogásolta a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, és az ítéleti tényállás felderítetlenségére, iratellenességére hivatkozott. [36] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [37] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva a Budapest Környéki Törvényszék 6.B.58/2019/
- számú, illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.48/2021/
- számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [38] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [39] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- november
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró