← Magyarország

Bfv.730/2023/39 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt tehát az eljáró bíró elfogultságára a bizonyítékértékelő tevékenységéből, az elítéléséből következtetett, ténylegesen elfogultságra okot adó körülményekre nem hivatkozott. A következetes bírói gyakorlat szerint a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége és a bűnösség megállapítása önmagában nem valószínűsíti a bíró elfogultságát. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.730/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: garázdaság vétsége és más bűncselekmény Terhelt(ek): Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 25.B.XIII.31.035/2020/127., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 32.Bf.8892/2022/22., végzés, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője útján Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.B.XIII.31.035/2020/
  8. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 32.Bf.8892/2022/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.730/2023/39-I. 2 Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  10. április
  11. napján kihirdetett 25.B.XIII.31.035/2020/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. Ezért halmazati büntetésül 100 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. február
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 32.Bf.8892/2022/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  4. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okra alapítva elsődlegesen a támadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a bűnügyi költségről való rendelkezés megváltoztatása és részletfizetés engedélyezése érdekében. [4] Indokai szerint az első fokon eljárt bíró elfogult volt, mert az összes bizonyítási indítványát elutasította, így a valóság teljeskörű felderítése nem valósulhatott meg. [5] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy feljelentést tett a tanúként kihallgatott
  1. számú tanúval szemben hamis tanúvallomása miatt. [6] Sérelmezte, hogy az eljáró bíró részéről ellenszenvet tapasztalt, amit alátámaszt az is, hogy az elővezetését annak ellenére elrendelte a bíróság, hogy a tárgyalásról történt távolmaradását kimentette. [7] Álláspontja szerint a másodfokon eljáró bírói tanács tanácselnöke szintén elfogult volt, mivel a tanácselnökkel szemben feljelentést tett hivatali visszaélés és testi sértés miatt, ezért a tanácselnök diszkriminatívan állt az ügyéhez. [8] Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság nem rendelkezett a bűnügyi költségről és a részletfizetés engedélyezéséről. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.22/2024/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [10] Indokai szerint a felülvizsgálati indítványnak az eljáró elsőfokú bíró elfogultsága tekintetében azon hivatkozása, hogy a terhelt bizonyítási indítványait elutasította, hogy figyelmen kívül hagyta az
  3. számú tanú elleni feljelentését, illetve az elővezetését rendelte el, a bíró kizárásának alapjául szolgáló Be.
  4. §
(1)bekezdés e) pont szerinti ok fennálltát nem alapozza meg. Ugyanis a bíró törvényi kötelezettségének teljesítése akkor sem veti fel elfogultságát, ha az azzal összefüggő intézkedést a terhelt sérelmesnek tartja. [11] Az ügyiratok alapján megállapítható, hogy a felülvizsgálati indítványnak az elsőfokú bíró Be. 14. §
(1)bekezdés e) pontjára alapított okból való kizárására hivatkozása nem első ízbeni, illetve a terhelt arról nem a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást. Megállapítható az is, hogy a terheltnek az elsőfokú bíró ugyanezen törvényi okra és Kúria 3.Bfv.730/2023/39-I. 3 indokokra alapított kizárási indítványait az alapügyben több alkalommal is elutasította a bíróság. [12] A másodfokú bíróság tanácsának elnöke tekintetében is arra utal a felülvizsgálati indítvány, hogy a terhelttel szemben elfogult volt. Az erre való hivatkozással kapcsolatban megállapítható, hogy az a Be. 15. §
(4)bekezdésében írt határidőn túl bejelentett. [13] Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. III. [14] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján abszolút – feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező – eljárási szabálysértés és egyben felülvizsgálati ok, ha az ítélet meghozatalában a törvényben kizárt bíró vett részt. [18] A terhelt elfogultságra hivatkozása a Be. 14. §
(1)bekezdés e) pont szerinti, egyéb okból elfogult bíró eljárása miatt bejelentett. [19] Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság 25/2013. (X. 4.) AB határozata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos alapkövetelmény, hogy a felülvizsgálati eljárást megalapozhatja az említett elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. [20] Az ekként előterjesztett indítvány azonban kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. [21] A terhelt az elsőfokú bíróság eljárásában az eljárt bíró elfogultságára hivatkozó kizárási indítványt több alkalommal is előterjesztett, mely indítványokat a bíróság elbírálta, a kizárást megtagadta az alábbiak szerint: – A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  1. június 18-án meghozott 2.Beü.51.216/2021/
  2. számú végzésével a terhelt által előterjesztett kizárás iránti bejelentést elutasította, és a bíró kizárását megtagadta. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  3. július 13-án meghozott 2.Beü.51.392/2021/
  4. számú végzésével a terhelt által előterjesztett kizárás iránti bejelentést elutasította, és a bíró kizárását megtagadta. – A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  5. szeptember 10-én meghozott 1.Beü.41.892/2021/
  6. számú végzésével a bíró kizárását megtagadta. A terheltet 20.000 forint rendbírsággal sújtotta. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  7. október 1jén meghozott 26.Beüf.10.738/2021/
  8. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését annyiban változtatta meg, hogy a rendbírság összegét 5.000 forintra mérsékelte, és az átváltoztatásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. Kúria 3.Bfv.730/2023/39-I. 4 – A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  9. november 24-én meghozott 2.Beü.52.402/2021/
  10. számú végzésével a terhelt által előterjesztett kizárás iránti bejelentést elutasította, és a bíró kizárását megtagadta. A terhelttel szemben 30.000 forint rendbírságot szabott ki. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  11. április 19-én meghozott 24.Beüf.5555/2022/
  12. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [22] Az alapügyben (4 alkalommal) előterjesztett kizárási indítványok tehát elbírálásra kerültek, mégpedig a kizárás megtagadásával. [23] A terhelt a felülvizsgálati indítványát e körben ugyanakkor arra is alapította, hogy a bíró elfogultságát a bizonyítási indítványainak az elutasítása, elővezetésének elrendelése is mutatja, valamint a másodfokú bíróság tanácselnökének elfogultságára annak okán hivatkozott, hogy a másodfokú határozat nem rendelkezett a bűnügyi költségről, illetve a részletfizetésről. [24] A terhelt tehát az eljáró bíró elfogultságára a bizonyítékértékelő tevékenységéből, az elítéléséből következtetett, ténylegesen elfogultságra okot adó körülményekre nem hivatkozott. [25] A következetes bírói gyakorlat szerint a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenysége és a bűnösség megállapítása önmagában nem valószínűsíti a bíró elfogultságát (Kúria Bfv.I.1132/2020/8.; Bfv.III.287/2022/7.). A bíró törvényi kötelezettségének teljesítése pedig akkor sem veti fel elfogultságát, ha az azzal összefüggő intézkedést a terhelt sérelmesnek tartja, vagy azzal nem ért egyet. [26] Az Alaptörvény XXVIII. cikkében deklarált alapvető jog egyik elemére, a bíróságok tisztességes eljárásához való jogra, annak sérelmére történő hivatkozása, mivel az a Be.
  13. §-a szerinti felülvizsgálati okok között nem szerepel, nem alapoz meg felülvizsgálatot (BH 2022.232.). [27] A Kúria a Be.
  14. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta a fentieken túlmenően az eljárási szabályok megtartását. [28] Az iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság három határnapon –
  1. február 28-án,
  2. március 17-én és
  3. április 14-én – tartott érdemi tárgyalást az ügyben, mely során a büntetőeljárási szabályokat betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely abszolút eljárási szabálysértést valósítana meg. [29] Az iratokból megállapítható: – A bíróság a
  4. február
  5. napjára kitűzött tárgyalási határnapon a terhelt azonnali útba indítása iránt intézkedett, melynek eredményeként megállapításra került, hogy a terhelt ugyan a lakóhelyén tartózkodik, azonban az eljáró bíró elfogultsága miatt nem hajlandó a tárgyaláson részt venni; a bíróság a tárgyalást elnapolta, új határnapot
  6. március
  7. napjára tűzött, amelyre a terheltet rendőri elővezetéssel idézte (Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.B.XIII.31.035/2020/
  8. számú tárgyalási jegyzőkönyv). – A
  9. március
  10. napjára kitűzött tárgyaláson a terhelt nem jelent meg, rendőri elővezetése eredménytelenségéről a bíróságnak nem volt tudomása, ezért a tárgyalást
  11. április
  12. napjára napolta el azzal, hogy a terhelttel szemben – a rendőri jelentések függvényében – elfogatóparancsot ad ki (Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.B.XIII.31.035/2020/
  13. számú tárgyalási jegyzőkönyv). – A bíróság a terhelttel szemben 25.B.XIII.31.035/2020/117-II. számon,
  14. április
  15. napján elfogatóparancsot bocsátott ki. – A terhelt az ellene kibocsátott elfogatóparancs alapján a bíróságon
  16. április
  17. napján önként megjelent; a bíróság az ugyanezen a napon készült 25.B.XIII.31.035/2020/
  18. számú Kúria 3.Bfv.730/2023/39-I. 5 jegyzőkönyvbe foglalt I. számú végzéssel az elfogatóparancsot visszavonta, valamint a
  19. április
  20. napjára kitűzött tárgyalásra szóló idézést a terheltnek kézbesítette. – A
  21. április
  22. napján megtartott tárgyaláson a terhelt megjelent; a bíróság ezen a határnapon a bizonyítási eljárást befejezte, és meghozta a
  23. számú ügydöntő határozatot, amely tekintetében a terhelt nem volt hajlandó nyilatkozni, védője a terhelt felmentése, illetve a kiszabott büntetés enyhítése iránt fellebbezést jelentett be. – A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  24. február
  25. napján megtartott nyilvános ülésen, amelyen a terhelt is jelen volt, bírálta el az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést, és hozta meg a jogerős ügydöntő végzését (Fővárosi Törvényszék 32.Bf.8892 /2022/
  26. számú jegyzőkönyv). [30] A terhelt a felülvizsgálati indítványában sérelmezte a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést és kérte a részletfizetés engedélyezését is. E körben a Kúria a következőkre mutat rá. [31] A Be.
  27. §
  28. pontja szerint az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a bűnügyi költségről. [32] A Be.
  29. §
(1)bekezdés c) pontja szerint pedig nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. Ezért a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány e részében törvényben kizárt [33] Erre figyelemmel a terhelt az elsőfokú bíróságnál egyszerűsített felülvizsgálati eljárás iránti indítványt terjeszthet elő a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés miatt. [34] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [35] A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő felkészülési díjaként [32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §
(6)bekezdés] felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [36] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [37] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. május
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró Kúria 3.Bfv.730/2023/39-I. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző 6

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.