← Magyarország

Bfv.143/2023/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A törvény ténybeli tévedés és a társadalomra veszélyességben való tévedést megkülönbözteti. A ténybeli tévedés a szándékosságot és ezzel a cselekmény tényállásszerűségét zárhatja ki, a társadalomra veszélyességben való tévedés pedig a szándékos bűnösséget. Ennek következtében a cselekmény vagy nem bűncselekmény, vagy csupán gondatlanságból elkövetett bűncselekmény lesz.
  2. A szándékosság értelmi oldala a törvényi tényállás tárgyi elemeinek megfelelő tényekre terjed ki. Lényeges a tévedés, ha ilyen tényre vonatkozik. Ténybeli tévedésről tehát akkor beszélünk, ha a tényállásszerű cselekményt megvalósító személy tudata az elkövetéskor nem fogta át a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának valamennyi tárgyi oldali ismérvét. A ténybeli tévedés akkor zárja ki a büntetőjogi felelősséget, ha az olyan tényállási elemre vonatkozik, amit a szándékosságnak át kell fognia. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.143/2023/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. november
  5. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Soproni Járásbíróság, B.210/2022/4., ítélet, tárgyalás,
  6. augusztus
  7. Másodfok: Győri Törvényszék, 3.Bf.254/2022/
  8. végzés, nyilvános ülés, Kúria 3.Bfv.143/2023/13 2
  9. december
  10. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Járásbíróság B.210/2022/
  11. számú ítéletét és a Győri Törvényszék 3.Bf.254/2022/
  12. számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 45.305 (negyvenötezer-háromszázöt) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Soproni Járásbíróság a
  13. augusztus
  14. napján kihirdetett, B.210/2022/
  15. számú ítéletével a terheltet társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette [Btk.
  16. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] miatt 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és Magyarország területéről 5 évi kiutasításra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. december
  2. napján kihirdetett, 3.Bf.254/2022/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.143/2023/13 [3] 3 A jogerős tényállás szerint – a terhelt külföldi állampolgár
  4. augusztus
  5. napján 05.00 óra körüli időben, a határszakasz közelében, egy erdős területen az általa vezetett és korábban e célból bérelt külföldi forgalmi rendszámú gépkocsi rakterébe felvett hét fő, magukat külföldi állampolgárságúnak valló, a schengeni tagállamokba beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányokkal nem rendelkező, harmadik országbeli migráns személyt. – A migráns személyek hazájukból indulva embercsempészek segítségével érkeztek Szerbiába, ahonnan Nyugat-Európába történő kijuttatásukat is embercsempészek szervezték, akiknek különböző összegeket; így két külföldi állampolgár rokonai külföldön 5.000 eurót fizettek ki az embercsempészeknek azért, hogy őket hazájukból Szerbiáig eljuttatták, és további 5.000 eurót ígértek az embercsempészeknek azért, hogy onnan kijuttassák őket Németországba. –
  6. augusztus
  7. napján reggel hét migráns személy ismeretlen embercsempészek segítségével, ismeretlen határszakaszon keresztül érkezett Magyarország területére, ahol szintén embercsempész kísérte, majd a fenti helyszínen és időpontban a terhelt felvette őket az általa vezetett gépkocsi rakterébe. – A terhelt ezt követően a migráns személyeket a magyar-osztrák határ közelébe szállította azzal a szándékkal, hogy így segítséget nyújtson nekik az osztrák államhatár jogellenes átlépéséhez, és illegális módon történő Ausztriába juttatásukhoz. – Az út során a terhelt a mobiltelefonjában lévő navigáció segítségével tájékozódott, és a migránsokat kísérő embercsempésztől arra kapta annak a helynek a GPS koordinátáit is, ahol a migránsokat fel kellett vennie. –
  8. augusztus
  9. napján 08.15 órakor a Soproni Rendőrkapitányság határrendészeti járőrei a terhelt által vezetett járművet ellenőrzés alá vonták, és ennek során a gépkocsi rakterében megtalálták a hét fő migráns személyt. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  10. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára hivatkozással, elsődlegesen a támadott határozatok megváltoztatása és a terhelt felmentése, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítása érdekében. [5] Indokai szerint az eljárt bíróságok nem vették figyelembe a terhelt vonatkozásában fennállt büntethetőséget kizáró okot, a tévedést. A terhelt nem tudott arról, hogy a szállított személyek migránsok, és jogellenesen kívánják az államhatárt átlépni. Kúria 3.Bfv.143/2023/13 4 [6] Kifejtette, hogy a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltételei nem álltak fenn, ezért megvalósult a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti eljárási szabálysértés. A terhelt gyanúsítottként tett beismerő nyilatkozata nem volt egyértelmű, azt az eljárás iratai sem támasztották alá. A bűnösséget beismerő nyilatkozatot a bíróságnak vissza kellett volna utasítania, és az eljárást a Be. 506-
  1. § szerint folytatnia, amely azonban nem történt meg. [7] Kifogásolta, hogy a kötelező védői jelenlétet a nyomozó hatóság a kihallgatás során nem biztosította, elmulasztott helyettes védőt kirendelni, így a terhelt első gyanúsítotti kihallgatásán feltétlen eljárási szabálysértés valósult meg. A büntetőeljárás során sérült a terhelt tisztességes eljáráshoz, és hatékony védelemhez való joga. [8] Álláspontja szerint a terhelt első gyanúsítotti kihallgatásról rögzített jegyzőkönyv jogellenesen beszerzett bizonyítási eszköz, mert nem tartalmazza azt, hogy a terhelt milyen indokból tagadta meg a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést. A jegyzőkönyv bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.204/2023/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [10] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bíróság bizonyítékértékelő tevékenysége nem vitatható, az ítéleti tényállás megalapozottsága nem vonható kétségbe. [11] A felülvizsgálati eljárásban tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozni csak akkor lehet, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetés levonására. Ilyet azonban jelen ügyben a jogerős ítéleti tényállás nem tartalmaz, valójában e körben a felülvizsgálati indítvány azt sérelmezi, hogy a bíróságok az erre alapított terhelti védekezést nem fogadták el. [12] A felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok mérlegelését sérelmezi azon részében, amelyben azt kifogásolja, hogy a terhelt gyanúsítotti vallomása jogellenesen beszerzett bizonyíték. Mindezekre tekintettel a terhelt védőjének a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott okra alapított felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt. [13] A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát, ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [14] Kifejtette, hogy a jelen ügyben a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról – a tárgyaláson tett tagadó vallomásra figyelemmel – szó sem volt, a bíróság elé állítás szabályai szerint előkészítő ülés megtartására egyébként sem kerülhetett sor. [15] A védelem a terhelt részére már a nyomozás során több okból kötelező volt, ez azonban nem azonos az eljárási cselekményeken való jelenléti kötelezettséggel. Ilyen előírás Kúria 3.Bfv.143/2023/13 5 a tárgyaláson való jelenléttel szemben a nyomozó hatóság eljárási cselekményeivel összefüggésben nincs. [16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [17] A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban írtakat továbbra is fenntartotta. Kifejtette, hogy nem a tényállást vitatta, a felülvizsgálati indítványát a tényállás megállapításához vezető okfolyamat jogi tévedéseire alapította. [18] A továbbiakban lényegében megismételte a felülvizsgálati indítványában foglaltakat annak hangsúlyozásával, hogy a bíróság nem vette figyelembe azt, hogy a terhelt tévedésben volt. III. [19] A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos. [20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [21] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [22] A Be. 649. §
(2)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát az e helyen írt eljárási szabályok valamelyikének megsértésével hozta meg. [23] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [24] A felülvizsgálati indítvány kifogásolta, hogy a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadásának a feltételei nem álltak fenn, mert a terhelt gyanúsítottként tett beismerő nyilatkozata nem volt egyértelmű, azt az eljárás iratai sem támasztották alá. Kúria 3.Bfv.143/2023/13 6 [25] Az indítvány a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértés megvalósulására hivatkozik. [26] A Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [27] A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg. – A Soproni Járási Ügyészség a
  1. augusztus
  2. napján kelt, B.946/2022/
  3. számú feljegyzésével a terheltet a Soproni Járásbíróság elé állította (Soproni Járásbíróság B.201/2022/1-
  4. számú irat); – a Soproni Járásbíróság az előtte B.201/
  5. számon indult ügyben
  6. augusztus
  7. napján bíróság elé állítás keretében tárgyalást tartott (Soproni Járásbíróság B.201/2022/
  8. számú jegyzőkönyv); – a tárgyaláson védő és tolmács mindvégig jelen volt (Soproni Járásbíróság B.201/2022/
  9. számú jegyzőkönyv 1-
  10. oldal); – a feljegyzés ismertetését és a vonatkozó figyelmeztetéseket követően a terhelt a bűnösségét nem ismerte be (Soproni Járásbíróság B.201/2022/
  11. számú jegyzőkönyv
  12. oldal); – a terhelti nyilatkozatot követően az eljáró bíró felolvasta két tanú vallomását, illetve ismertette a feljelentést, a NUSZ adatokról, valamint a gépkocsi adatairól készült feljegyzést, a terhelt erkölcsi bizonyítványát, a gépkocsi szemléjéről készült jegyzőkönyvet, a bűnjeljegyzéket, az egyes bűnjelek kiadásáról készült határozatokat, az őrizetbevételi határozatot, az elfogásról készült jelentést, illetve a költségjegyzéket (Soproni Járásbíróság B.201/2022/
  13. számú jegyzőkönyv 4-
  14. oldalai); – a bíróság az előterjesztett bizonyítási indítványokat elutasította, a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánította, és felhívta a jogosultakat a perbeszédek megtartására és felszólalásra (Soproni Járásbíróság B.201/2022/
  15. számú jegyzőkönyv 5-
  16. oldalai); – a perbeszédeket követően a bíróság az ügyben ügydöntő határozatot hozott (Soproni Járásbíróság B.201/2022/
  17. számú jegyzőkönyv
  18. oldalai). [28] A fentiekből kitűnően a bíróság az ügyben nem előkészítő ülést, hanem a Be. XCVIII. Fejezete szerinti külön eljárás, a bíróság elé állítás keretében tárgyalást tartott. Kúria 3.Bfv.143/2023/13 7 [29] A Be.
  19. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy bíróság elé állítás esetén a Be. LXXV-LXXVII. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak. [30] A Be. LXXV. Fejezete a vádirat alapján történő intézkedésekre, a LXXVI. Fejezet az előkészítő ülésre, a LXXVII. Fejezet pedig a tárgyalás előkészítésének egyéb szabályaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. [31] A felülvizsgálati indítvány azt kifogásolta, hogy a bíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek hiányában fogadta el. [32] Jelen ügyben ugyanakkor a bíróság az eljárást a Be. XCVIII. Fejezetének rendelkezései alapján folytatta le, ezen külön eljárásban a törvény rendelkezése szerint előkészítő ülés tartására nem kerülhetett sor, az arra vonatkozóan szabályozott bűnösséget beismerő nyilatkozat és annak elfogadása (Be. 504. §) fel sem merült. A járásbíróság bíróság elé állítás keretében tárgyalást tartott. [33] Következésképpen a védőnek a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozása nyilvánvalóan téves. [34] Az indítvány felmentésre irányuló kifogása értelmében a cselekmények elkövetésekor a terhelt ténybeli tévedésben volt. [35] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [36] A Btk. 353. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, az embercsempészés bűntettét követi el. [37] A Btk. 15. §
  2. d)pontja alapján az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizárja vagy korlátozza a tévedés. [38] A törvény a ténybeli tévedést és a társadalomra veszélyességben való tévedést megkülönbözteti. A ténybeli tévedés a szándékosságot, és ezzel a cselekmény tényállásszerűségét zárhatja ki, a társadalomra veszélyességben való tévedés pedig a szándékos bűnösséget. Ennek következtében a cselekmény vagy nem bűncselekmény, vagy csupán gondatlanságból elkövetett bűncselekmény lesz. [39] A szándékosság értelmi oldala a törvényi tényállás tárgyi elemeinek megfelelő tényekre terjed ki. Lényeges a tévedés, ha ilyen tényre vonatkozik. Ténybeli tévedésről tehát akkor beszélünk, ha a tényállásszerű cselekményt megvalósító személy tudata az elkövetéskor nem fogta át a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának valamennyi tárgyi oldali Kúria 3.Bfv.143/2023/13 8 ismérvét. A ténybeli tévedés akkor zárja ki a büntetőjogi felelősséget, ha az olyan tényállási elemre vonatkozik, amit a szándékosságnak át kell fognia. [40] Jelen ügyben azonban az irányadó tényállás nem rögzít olyan körülményeket, amelyek alapján következtetés vonható arra, hogy a felrótt bűncselekmény esetében a terhelt tévedésben lett, vagy lehetett volna. [41] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság tényfelderítési kötelezettsége kiterjed minden, a büntetőjogi elbírálás szempontjából lényeges, releváns jelenségre. Az ennek eredményeként az ítéleti tényállásban rögzített ténymegállapítások nem kizárólag fizikai jellegű külső történések, de ún. belső történések, tudati tények is lehetnek. [42] A bírói ténymegállapítások sem a fizikai, sem pedig a tudati tények vonatkozásában nem jogi fogalmak, a törvény általános, illetve különös részében szereplő vagy a jogtudomány és a joggyakorlat által értelmezett jogi kategóriák (szándékosság, gondatlanság, különös kegyetlenség, szándékerősítő jelenlét stb.), hanem konkrét tények, cselekmények. Ilyen – jelen ügyben – a terheltnek az államhatár migráns személyek által a jogszabályi rendelkezések megszegésével való átlépéséhez történő segítségnyújtásra vonatozó tudata. [43] Az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy – a terhelt a határszakasz közelében, egy erdős területen az általa vezetett gépkocsi rakterébe felvett hét fő külföldi állampolgárságú, a schengeni tagállamokba beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányokkal nem rendelkező, harmadik országbeli migráns személyt; – a terhelt a járművet korábban e célból bérelte; – a migráns személyek embercsempészek segítségével érkeztek Szerbiába, az onnan történő kijuttatásukat is embercsempészek szervezték, akiknek különböző összegeket fizettek azért, hogy Németországba juttassák őket; – a hét migráns személy ismeretlen embercsempészek segítségével, ismeretlen határszakaszon keresztül érkezett Magyarország területére, ahol 2022. augusztus 10. napján reggel a terhelt felvette őket az általa vezetett gépkocsi rakterébe; – a terhelt a migráns személyeket a magyar-osztrák határ közelébe szállította azzal a szándékkal, hogy így segítséget nyújtson nekik az osztrák államhatár jogellenes átlépéséhez, és illegális módon történő Ausztriába juttatásukhoz; – a terhelt az út során a mobiltelefonjában lévő navigáció segítségével tájékozódott, és arra kapta annak a helynek a GPS koordinátáit is, ahol a migránsokat fel kellett vennie; Kúria 3.Bfv.143/2023/13 9 – a Soproni Rendőrkapitányság határrendészeti járőrei 2022. augusztus 11. napján 08.15 órakor a terhelt által vezetett járművet ellenőrzés alá vonták, és ennek során a gépkocsi rakterében megtalálták a hét migráns személyt. [44] A bíróság a tévedés ténybeli alapját, a terhelt tudattartalmát érintő vizsgálatot elvégezte. [45] Helyesen indokolta, hogy tényként állapítható meg, hogy a terhelt holland lakcíméről egy általa kifejezetten az embercsempészés célból bérelt gépkocsival Magyarországra utazott, egy számára ismeretlen személy által biztosított GPS adatok alapján a hajnali órákban, egy erdős területen, az általa vezetett gépkocsiba beszálló külföldi állampolgárokkal visszaindult a magyar-osztrák határ felé, amelynek közelében a rendőrhatóság tetten érte. [46] Az ítéleti tényállás az ezen utóbbi körülménnyel összhangban álló tényeken, okirati bizonyítékokon és két – külföldi állampolgárságú – személy vallomásán alapul (Soproni Járásbíróság B.210/2022/4. számú ítélet 5. oldal). [47] A hivatkozottaktól eltérő ténymegállapítást, körülményt az irányadó tényállás nem tartalmaz. [48] Mindezek alapján a védő tévedésre való hivatkozása nyilvánvalóan alaptalan. [49] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés
(2)bekezdés b) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [50] A felülvizsgálati indítvány hivatkozott arra is, hogy az eljárás során sérült a terhelt védelemhez való joga és a tisztességes eljárás elve. [51] A Kúria rámutat arra, hogy a védő által hivatkozott védelemhez való jog sérelme kapcsán – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel – kizárólag az jelenthet felülvizsgálati okot, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [52] A rendelkezésre álló, és fentebb részletesen hivatkozott iratok alapján nem kétséges, hogy a jelen ügyben ilyen nem valósult meg, az indítvány e vonatkozásban sem alapoz meg felülvizsgálatot. [53] A felülvizsgálati indítvány a nyomozással összefüggésben eljárási szabálysértést érintő kifogásokat is megfogalmazott. [54] A nyomozás során elkövetett esetleges eljárási szabálysértések – mint a Be. 608. §
(1)bekezdésében fel nem sorolt, relatív eljárási szabálysértések – még valóságuk esetén sem Kúria 3.Bfv.143/2023/13 alapoznak meg felülvizsgálatot Bfv.III.261/2019/2.). 10 (BH 2015.154., Kúria Bfv.III.759/2020/8., Kúria [55] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [56] Ezzel szemben az indítvány a terhelt nyomozás során tett vallomásának értékelését kifogásolta. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [57] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [58] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. [59] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [60] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.