A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.249/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Tóth T. Zsolt cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Jáger Kristóf András kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.249/2025/5-1 A per tárgya: 2 idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Pécsi Törvényszék
- március
- napján kelt 8.K.700.075/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A pakisztáni állampolgárságú felperes
- május 29-én összevont kérelmezési eljárás keretében foglalkoztatási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú idegenrendészeti hatósághoz, amelyben magyarországi tartózkodási céljának igazolására csatolta az Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) kötött előzetes megállapodását. Az elsőfokú szakhatóság a felperes foglalkoztatását a Kft.-nél támogatta. Az elsőfokú hatóság a kérelmet a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)
- §
(1)bekezdés d)-g) pontjai, továbbá a 226. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította, mivel a felperes magyarországi tartózkodási célját, megélhetését nem Kúria VI.Kfv.37.249/2025/5-1 3 igazolta, továbbá nem minősült biztosítottnak az egészségügyi ellátások teljes körére. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- november
- napján kelt 106-T35980/6/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és a felperest az Európai Unió tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről Pakisztán területére kiutasította. [3] A felperes keresetet terjesztett elő az alperesi határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő -megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése iránt. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] Indokai szerint a Btátv.
- §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétel igazoltságát az alperesnek akkor kellett volna elfogadnia, ha a Kft. a működésével összefüggően feltárt körülmények alapján már a hatósági eljárás során fennáll a felperes foglalkoztatásának reális lehetősége. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alperes helyesen állapította meg, hogy a Kft. nem rendelkezik a felperes foglalkoztatásához szükséges elegendő bevétellel, ezért a felperes tartózkodási célját jogszerűen nem fogadta el igazoltnak. [6] Hangsúlyozta, hogy a Btátv. 17. §
(1)bekezdés f) pontjában foglalt feltétel kapcsán az alperesnek vizsgálnia kellett, hogy a számlákon bemutatott pénzeszközök mennyiben vehetők figyelembe a felperes megélhetésének fedezeteként. Álláspontja szerint az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperes számláin szereplő összegek eredete és tartós rendelkezésre állása a megelőző eljárásban nem volt megállapítható, ezért a számlaegyenlegeket jogszerűen nem vette figyelembe a felperes megélhetési költségei forrásaként. Jogszerű, rendszeres jövedelemszerzés és tartós megtakarítás hiányában a felperesnek a megélhetését nem sikerült bizonyítania, ezért az alperes határozata e tekintetben is megalapozott. [7] Nem vitatott tényként rögzítette, hogy a felperes korábbi TAJ kártyájának érvényessége a megelőző eljárás során lejárt. A felperes foglalkoztatása és járulékfizetés hiányában nem minősül biztosítottnak, érvényes egészségügyi biztosítási jogviszony fennállását bizonyító okiratot nem csatolt, illetőleg nem igazolt olyan tartós megtakarítást, amelyből a szükséges egészségügyi ellátások költségeit finanszírozni tudná. A Btátv. 17. §
(1)bekezdés g) pontjában meghatározott feltételeknek legkésőbb a kérelem elbírálásakor teljesülnie kell, ezért a TAJ kártya jövőbeni igénylésének szándéka alperes döntését nem befolyásolhatta. [8] Alaptalannak ítélte a felperes azon érvelését, hogy vele szemben az alperes kétszeres büntetést alkalmazott volna, a keresetlevélben említett közrendvédelmi bírság ugyanis nem a felperessel, hanem a Kft.-vel szemben került kiszabásra. Kúria VI.Kfv.37.249/2025/5-1 4 A befogadás iránti kérelem [9] A felperes - azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó - felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. [10] Álláspontja szerint az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §-át, 62. §-át, a Btátv. 17. §
(1)bekezdés d),
- f)és
- g)pontjait, 226. §
(1)bekezdés a) pontját, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/
- (II. 29.) Korm. rendelet (Btátvhr.)
- §
(2),
(6)-
(8)bekezdéseit. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság érdemben nem foglalkozott a keresetlevélben foglaltakkal, így jogszabálysértő ítéletet hozott. [11] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapját a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaiban jelölte meg. Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmének befogadása a joggyakorlat egységének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, valamint az alapvető eljárási jogainak valószínűsíthető sérelme miatt indokolt. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata Kúria VI.Kfv.37.249/2025/5-1 5
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét – a befogadási kérelemben megjelölt befogadási okok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [16] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat, különösen a közigazgatási határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadási okra nem hivatkozott és a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt olyan okot, amely miatt a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés alapján be kellett volna fogadni. [17] A jogkérdés különleges súlyán, illetve társadalmi jelentőségén alapuló befogadás esetén a Kúria újonnan meghozandó elvi tartalmú döntése jogi hatást gyakorol az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is, legalább áttételesen a társadalom szélesebb körére. Nem elégséges oka ezért a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított befogadás iránti kérelemnek az egyéni jogsérelem megjelölése, mivel annak az individuális tartalmon túl sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatni. A felperes azonban nem mutatta be, hogy az ő egyedi ügyében meghozandó döntés mennyiben és miért lehetne hatással a társadalom szélesebb körére, ilyen kihatást a Kúria eljáró tanácsa sem tartott megállapíthatónak, ezért a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadása sem indokolt. [18] A Kúria szerint a jogerős ítélet nem vet fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében, mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. Kúria VI.Kfv.37.249/2025/5-1 6 [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglaltakból következően a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmére való hivatkozás esetén az ügy érdemével való kapcsolatot nem kell bemutatni, de a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontra vonatkozó indokolásban konkrétan meg kell jelölni, hogy mivel következett be az eljárási jogsérelem. Jelen esetben azt kellett volna kifejteni, hogy az elsőfokú bíróság konkrétan mely kereseti kifogással nem foglalkozott és ez miért eredményezett jogsérelmet a felperes számára. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadásnak nem volt helye. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok fennállására a felperes nem hivatkozott, ilyet a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt, következésképpen a felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [21] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [22] A Kúria a befogadás megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában való döntéshozatalt mellőzte. A döntés rövid tartalma [23] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- április
- Kúria VI.Kfv.37.249/2025/5-1 7 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Bögös Fruzsina sk. bíró