A határozat elvi tartalma: A pénzmosás bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Debreceni Ítélőtábla Bf.I.396/2021/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- október
- napján megtartott tanácsülésen meghozta az alábbi v é g z é s t: A pénzmosás bűntette miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az ítélőtábla az Egri Törvényszék
- június
- napján kihirdetett 13.B.39/2020/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] Az ügyben első fokon eljárt Egri Törvényszék a rendelkező részben írt, előkészítő ülésen hozott ítéletével a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását követően Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés], ezért – mint visszaesőt – 2 év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés 3/4 részének a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottal szemben 600.000,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el, a magánfélként fellépő sértett1 által bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 27.000,- Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélet ellen az előkészítő ülésen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést a kiszabott szabadságvesztés mértékének enyhítése végett (13.B.39/2020/20. számú jegyzőkönyv 9. oldal). [3] Az ügyész tudomásul vette a határozatot. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.213/2021/2. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva – tanácsülésen történő elbírálás mellett – az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.396/2021/6/III 2 [5] A másodfokú bíróság a védelmi perorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 598. §
(2)bekezdés alapján – utalva a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) 211. §
(2)bekezdésére is – tanácsülésen bírálta el. [6] A
- január 1-jétől módosult és az átmeneti szabályokkal való összhangban a Be.
- §
(1)bekezdés alapján már alkalmazandó Be. 598. §
(2)bekezdése a jogorvoslatok irányára is figyelemmel lehetővé tette a tanácsüléses elbírálást, és az arra jogosultak (ügyészség, vádlott, védő) a törvényes határidőben [a Kivezető tv. 211. §
(6)bekezdésében írt tizenöt napos határidő] nem indítványozták a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését. [7] Tekintettel arra, hogy a fellebbezéseket kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be (mértékes fellebbezés), a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. Megjegyzendő, hogy a védő ugyan nem tett eleget a Be. 584. §
(6)bekezdés szerinti törvényi kötelezettségének, nevezetesen jogorvoslatát nem indokolta írásban részletesen, mindez azonban a másodfokú felülbírálatot nyilvánvalóan nem éritette érdemben. [8] A Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pont]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 593. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból döntött a Be. 590. §
(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben. Megjegyzi a felülbírálat terjedelme kapcsán az ítélőtábla, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megállapította, miszerint a Be. 590. §
(5)bekezdése nem az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozza az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében a felülbírálat kiterjesztésének a lehetőségét (azt túl szűken vonta meg), ezért felhívta az Országgyűlést, hogy
- január
- napjáig tegyen eleget jogalkotói feladatának [19/
- (V.27.) AB határozat]. A jogszabályi rendelkezés azonban még érvényes és hatályos, így alkalmazni kell. [9] A Be.
- §
(2)bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálta a támadott ítélet megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezéseket kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése, konkrétan a
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be. A mértékes Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.396/2021/6/III 3 fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. [10] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék eljárását perrendszerűen, alaposan, körültekintően folytatta le, nem vétett abszolút, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási hibát. A Be. 504. §
(2)bekezdés a)-c) pontjaiban szabályozott hármas perjogi feltétel megvalósulása mellett törvényesen fogadta el a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen, majd ítéletében indokolási kötelezettségének is eleget tett a szükséges mértékben, figyelemmel a Be. 562. §
(2),
(4)bekezdésében foglaltakra. [11] A vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, nem merült fel olyan körülmény, mely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná, hiszen büntethetőségi akadály nem valósult meg. [12] A cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak az elbíráláskor hatályos Btk. 399. §
(1)és
(5)bekezdése szerint annak a megjegyzésével, hogy valóban a
- január
- napjától hatályos új törvényi szabályozás alkalmazásának van helye, mert a jelenleg hatályos Btk. e cselekmény esetén a büntetési tétel alsó határát enyhébben, a generális minimumban határozza meg. A tényállás pedig tartalmazza e bűncselekmény törvényi tényállásának a ténybeli alapjait. [13] A büntetés kiszabása során irányadó szempontokat az elsőfokú bíróság teljeskörűen feltárta és azokat nyomatékuknak megfelelően értékelte. [14] A törvényszék a büntetett előéletű, speciális bűnismétlőnek minősülő, nem a társadalmi normák szerint elvárt életvezetést tanúsító vádlottal szemben a büntetési célok elérése alkalmas, a büntetéskiszabási elvekkel arányban álló, tettarányos és az egyéniesítésnek is megfelelő büntetést szabott ki, ami alatta marad a büntetési tétel középmértékének, ezért túl szigorúnak nem tekinthető. Ennek során kellően figyelembe vette az elkövetéstől az elbírálásig bekövetkezett időmúlást is. Az első fokon kiszabott büntetés alkalmas arra, hogy a visszaeső vádlott a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől, mellyel arányos a mellékbüntetés tartama is. [15] Megfelelnek a törvénynek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadságra bocsáthatóság legkorábbi időpontjára, a vagyonelkobzásra, a polgári jogi igényre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések is. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.396/2021/6/III 4 [16] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a fellebbezések alaptalansága miatt az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdés alkalmazásával helyes indokai alapján helybenhagyta. Debrecen,
- október
- Dr. Balla Lajos s.k. a Dr. Diószegi Attila s.k. bíró tanács elnöke, Dr. Bakó József s.k. előadó bíró, Záradék: Az Egri Törvényszék 13.B.39/2020/
- számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.396/2021/
- számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- október
- Dr. Balla Lajos s.k. a tanács elnöke