← Magyarország

Pf.20324/2022/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. A bíróság sajtó-helyreigazítási perben is hivatalból vizsgálja a jogszabályban előírt perindítási határidő megtartottságát. II. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a jogosult helyreigazítási kérelmét többször előterjessze és az előzetes eljárás eredménytelensége esetén akár több keresetet is benyújtson. Ennek következményei a Pp. szerint kerülhetnek levonásra. III. Nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a perindítási határidő elmulasztása esetén a jogosult a jogszabályban írt 30 napos perindítási határidő alatt ismét előterjessze helyreigazítási kérelmét és annak eredménytelensége esetén a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül benyújtsa keresetlevelét. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.324/2022/

  1. A felperesek: I. rendű: ( I. r. felperes neve) ((lakcíme).) II. rendű: ( II. r. felperes neve) ((székhelye).) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd, ügyvédi iroda címe.) Az alperes: (alperes neve) Szerkesztőség ((székhely)) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kókai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kókai Gábor ügyvéd, iroda címe.) A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: (település neve)-i Törvényszék 16.P.21.001/2022/
  2. A fellebbezést és csatlakozó fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma, Felperes, 16.P.21.001/2022/11., alperes Pf.II.20.324/2022/
  3. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben, az alábbiak szerint megváltoztatja. Kötelezi az alperest, hogy az általa szerkesztett (internetes hírportál neve) internetes hírportálon az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az alábbi helyreigazító közleményt az eredeti cikkel azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával közvetett és/vagy közvetlen szöveges vagy képi kommentár nélkül tegye közzé oly módon, hogy a helyreigazítás az eredeti https://(internetes hírportál neve) honlapon az eredeti https://(internetes hírportál neve)/hirek/birosagon-felel-hanyag-kivitelezesert(felperes neve) linken a cím alatt a lead (bevezető) felett közvetlen elérhető módon legalább 30 napig, ezt követően pedig mindaddig, amíg az eredeti cikk hozzáférhető, továbbá a hírportál főoldalának elején ugyanolyan módon és betűtípussal, ahogyan a sérelmezett cikk címe a főoldalon megjelenítésre került 24 órás időtartamra, oly módon a címre kattintással eredeti cikk és az abba belefoglalt helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető legyen. „Helyreigazítás: A
  4. június
  5. napján megjelent „Bíróságon felel a hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve)” című Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 2 cikkben valótlanul híreszteltük, hogy - „a bíróságon a hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve) felel, a valóságban a ( II. r. felperes neve) alperessel szemben van folyamatban polgári peres eljárás hibás teljesítés miatt - „( I. r. felperes neve) a (......) Egyesület nevében nem tartotta indokoltnak az úgynevezett virásablakos ház helyi védettség körébe történő felvételét, a valóság az, hogy a (......) Egyesület nevében ilyen tartalmú nyilatkozatot nem tett; - „a hibákat két „egybevágó” igazságügyi szakértői vélemény támasztja alá.” Kötelezi az alperest, hogy a hírportál főoldalának elején ugyanolyan módon és betűtípussal, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdő oldalon megjelenítésre került, 24 órás időtartamra oly módon, hogy a címre kattintással az eredeti cikk és az abba belefoglalt helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető legyen, tegye közzé: „Helyreigazítás: A
  6. június 14.napján megjelent „Bíróságon felel hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve)” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a bíróság által megjelölt határidőben a ( II. r. felperes neve) Kft. nem küldte meg érdemi észrevételeit, további időt kértek”. Mellőzi a felperesek perköltség fizetésére kötelezését. Kötelezi az alperes kiadóját, a (település neve)-i Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot ((székhely)), hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 195 580 (százkilencvenötezer-ötszáznyolcvan) Ft elsőfokú perköltséget. A felperesek által együttesen fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 14 400 (tizennégyezer-négyszáz) Ft-ra leszállítja, és kötelezi az alperes kiadóját, (település neve)-i Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, hogy az adóhatóság felhívására a Magyar Államnak fizessen meg 57 600 Ft (ötvenhétezer-hatszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes kiadóját, (település neve)-i Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek mint együttes jogosultaknak 160 020 (százhatvanezer-húsz) Ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett 96 000 (kilencvenhatezer) Ft fellebbezési és 24 000 (huszonnégyezer) Ft csatlakozó fellebbezési illetékből a felperesek együttesen 19 200 (tizenkilencezer-kettőszáz) Ft-ot, az alperes kiadója, a (település neve)-i Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 100 800 (százezer-nyolcszáz) Ft-ot köteles megfizetni a Magyar Államnak az adóhatóság felhívására. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A tényállás [1] Az I. rendű felperes a helyi önkormányzati képviselő, önkormányzati bizottsági elnök, több társadalmi szervezet, köztük a (......) Egyesület elnöke, valamint többségi tulajdonosa és ügyvezetője a II. rendű felperesi építőipari gazdasági társaságnak. [2] A (internetes hírportál
  7. neve) internetes hírportálon
  8. június
  9. napján „Bíróságon felel a hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve)” (I.) címmel jelent meg írás. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 3 [3] A cikk a bevezetőben beszámol arról, „Négy éve küzd az igazáért egy (település neve)-i család, akiknek új építésű társasházi lakásán kivitelezési hibákra derült fény. Két igazságügyi szakértő is megállapította a hibákat, a cégvezető, ( I. r. felperes neve) azonban nem hajlandó a kompenzációra, ezért kénytelen volt a család a bírósághoz fordulni. – írja a (internetes hírportál
  10. neve)”. Majd a cikk így folytatja: „…Két igazságügyi szakértő által is megállapított kivitelezői hibákat egyszer részben elismerő, máskor mindent elutasító cégtulajdonos egyáltalán nem jóindulatú hozzájuk, pedig már zsebből kifizethette volna rég a kompenzációt. Ellentmondásos, farizeus válaszaival rendre húzza az időt és hitegeti őket – írja cikkében a (internetes hírportál
  11. neve)”… Ki ez az arcátlan építési vállalkozó? Sokakat meglephet, mivel nem más mint ( I. r. felperes neve) önkormányzati képviselő, a helyi ellenzék és az MSZP (megye neve) megyei vezetője, a (......) Egyesület, a (X) Szövetség, valamint az önkormányzat Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottságának elnöke, aki egy kis népszerűségért előszeretettel áll ki szavakban az ilyen helyzetbe került emberekért” (III.). Felveti, hogy az I. rendű felperes mennyire tartja szem előtt a hivatalos önéletrajzában általa végzett munka fokmérőjének tekintett igazságosságot és becsületességet. [4] A cikk ismerteti a tulajdonosok által kifogásolt hibákat, amely miatt a kivitelező céghez, a II. rendű felpereshez fordultak, majd így folytatja: „Meglepetésükre a közszereplő elzárkózott a hibák kijavításától, mondván, hogy nem övé a jótállási kötelezettség, hanem az eladó beruházó ingatlanforgalmazó cégé. Ennek viszont ellentmond az új ingatlan jótállási jegye, amelyen feketén, fehéren a ( II. r. felperes neve) Kft. neve áll.” (III.)… „Mivel ( I. r. felperes neve) nem volt hajlandó elfogadni ezeket a hibákat és annak kompenzációját, ezért igazságügyi szakértőt kértek fel az ingatlan kivitelezési hibáinak a dokumentálására”, leírja: „van egy új társasházi lakás, amelyet nem vitatottan a ( II. r. felperes neve) Kft. kivitelezett. Vannak kezdettől alapvető hibák, és van hozzá két egybevágó igazságügyi szakértői vélemény” ( IV.) Beszámol arról, hogy szakvéleményben tételesen felsorolt és dokumentált hibákat a II. rendű felperes ugyan részben elismerte, de jótállási kötelezettségének továbbra sem tett eleget. Ezt követően a család közjegyzőhöz fordult igazságügyi szakértő kirendelése érdekében, aki szintén tételesen felsorolta az ingatlan hibáit, megállapította annak javítási módját és költségeit. A II. rendű felperes azonban az igazságügyi szakértő által megállapított hibáknak csak egy részét ismerte el. Az I. rendű felperes javaslatára a tulajdonosok árajánlatot kértek a kijavítás költségeire vonatkozóan, utóbb az I. rendű felperes álláspontját megváltoztatta, és a továbbiakban is vitatta a követeléseket, két hiba kijavítását vállalta. A tulajdonosok azonban ettől elzárkóztak, mert nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy a javítást a kivitelező a szakértő által meghatározott módon fogja-e elvégezni. [5] A cikk beszámol arról, mindezek után a család a bírósághoz fordult és közölte: „a bíróság által megjelölt határidőre a ( II. r. felperes neve) Kft. nem küldte meg az érdemi észrevételeit, további időt kértek” (V). Az áprilisban érkezett ellenkérelem szerint a kereset alaptalan. Ismertetett tartalmát „szimpla farizeus jogászkodás”-nak minősítette. Az I. rendű felperesnek azt a magatartását, hogy a korábbiakban a hibák egy részét elismerte, és a javítási költségeket is hajlandó lett volna ügyvédi letétbe helyezni, a szerző „kettős beszéd”- ként értékeli, amelynek a „csapdájába” az I. rendű felperes nem először esett. „Hasonló amnéziába esett a (színház neve) Színházzal szemben lévő, (építész neve) építész által tervezett, úgynevezett virágablakos ház kapcsán is, amikor a szakértők által életveszélyesnek nyilvánított épületet akarta megvédeni a bontástól, miközben éppen ő volt az, aki a (......) Egyesület nevében nem tartotta indokoltnak az ingatlan felvételét a helyi védettségi körbe.”(II.) [6] A fentiekben ismertetett cikket – lényegében változatlan formában – az alperes átvette és közzétette a forrás megjelölése mellett
  12. június
  13. napján. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 4 [7] A felperesek
  14. június
  15. napján a (település neve)-i Televízió Nonprofit Kft.nek és (ügyvezető neve) ügyvezető főszerkesztőnek címezve e-mailben helyreigazítási kérelmet küldtek és helyreigazító közleményként a levelük teljes terjedelemben való közzétételét kérték. A kérelemnek az alperes nem tett eleget. [8] Ezt követően az alperes
  16. június
  17. napján „( I. r. felperes neve) nyíltlevelezget” címmel jelentetett meg írást, amelyben átvette a (internetes hírportál
  18. neve) hírportálon
  19. június
  20. napján megjelent ugyanilyen címmel közzétett cikket. [9] A felperesek
  21. július
  22. napján az internetes újság impresszumában feltüntetett e-mail címre sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet küldtek a perbeli cikk kapcsán. [10] Az alperes
  23. július
  24. napján helyreigazítást tett közzé a következők szerint: „Helyreigazítás ( I. r. felperes neve)fel és a ( II. r. felperes neve) Kft-vel kapcsolatban: A
  25. június
  26. napján megjelent „Bíróságon felel a hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve)” cikkünkben a (internetes hírportál
  27. neve) alapján valótlanul híreszteltük, hogy a bíróság által megjelölt határidőre a ( II. r. felperes neve) Kft. nem küldte meg az érdemi észrevételeit, további időt kértek”. A helyreigazító közlemény megjelent a portál fő oldalán, a cikkre utaló linken pedig a sérelmezett cikk bevezetője felett került beillesztésre közvetlenül elérhető módon. Az eredeti cikk a helyreigazító közleménnyel együtt jelenleg is elérhető az interneten. A kereset és az ellenkérelem [11] A felperesek keresetükben a sajtószabadságról és a média tartalmak alapvető szabályairól szóló
  28. évi CIV. tv. (Smtv.)
  29. §-a és a polgári perrendtartásról szóló
  30. évi CXXX. tv. (Pp.)
  31. §

(1)bekezdése alapján az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére kérték kötelezni az alperest: „Helyreigazítás ( I. r. felperes neve)fel és a ( II. r. felperes neve) Kft-vel kapcsolatban: A
  1. június
  2. napján megjelent „Bíróságon felel hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve)” című cikkünkben a (internetes hírportál
  3. neve) alapján valótlanul híreszteltük, hogy a bíróságon felel hanyag kivitelezésért ( I. r. felperes neve). Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a ( II. r. felperes neve) Kft. elzárkózott a hibák kijavításától, valamint, hogy két egybevágó igazságügyi szakértői vélemény készült a cikkben említett ingatlan vonatkozásában. Valótlanul híreszteltük továbbá, hogy a bíróság által megjelölt határidőre a ( II. r. felperes neve) Kft. nem küldte meg az érdemi észrevételeit, további időt kértek. [12] Valótlanul híreszteltük, hogy a (színház neve) Színházzal szemben lévő, (építész neve) építész által tervezett, ún. virágablakos ház kapcsán éppen ( I. r. felperes neve) volt az, aki a (......) Egyesület nevében nem tartotta indokoltnak az ingatlan felvételét a helyi védettségi körbe”. [13] Kérték, a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy 5 napon belül a https://(internetes hírportál neve) honlapon az eredeti https://(internetes hírportál neve)/hirek/birosagon-felelhanyag-kivitelezesert(felperes neve) linken a cím alatt, a lead (bevezető) felett közvetlenül (további kattintás nélkül) elérhető módon legalább 30 napig, azt követően pedig mindaddig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető kerüljön a helyreigazítás közzétételre a sérelmezett cikkel azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával, további közvetett és/vagy közvetlen szöveges és/vagy képi kommentár nélkül. Kérték továbbá a felperesek, hogy a helyreigazítás a https://(internetes hírportál neve) kezdő oldalának legelején görgetés nélkül ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdő oldalon megjelenítésre került, 24 óra időtartamban jelenjen meg a :”Helyreigazítás ( I. r. felperes neve)fel és a ( II. r. felperes neve) Kft-vel kapcsolatban” Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 5 cím, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban elhelyezett helyreigazító közlemény közvetlenül elérhető. [14] Kérték az alperes kiadóját, a (település neve)-i Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot a perrel kapcsolatos költségeik megfizetésére, amelyet 365 000 Ft + áfa összegű ügyvédi munkadíjban és 15 000 Ft tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos költségben számítottak fel. [15] Tényelőadásuk szerint az alperes a tényállásban idézett I-V. sorszámmal jelölt valótlan tényállításokat híresztelt a (internetes hírportál
  4. neve) cikkének átvételével. [16] I. (Cím) [17] Előadta, a cikkben részletezett jótállási-szavatossági jogvita a kivitelező cég, a II. rendű felperes, az építtető-értékesítő cég és a tulajdonosok között folyik. Az érintett per alperese, a II. rendű alperes. A cím azt a hamis látszatot kelti, mintha az üggyel összefüggésben büntetőeljárás lenne folyamatban az I. rendű felperessel szemben. [18] II. (az úgynevezett virágablakos házzal kapcsolatos álláspont) [19] Előadta,
  5. évben a városi főépítész a helyi védett épített értékek felülvizsgálata tárgyában küldött – többek között – a (......) Egyesület részére anyagot, amelyben szerepelt az ún. virágablakos ház is. Az egyesület nem tartotta fontosnak a véleménynyilvánításban való részvételt, azt, hogy konkrét javaslatot tegyen. Utóbb, amikor felmerült az ingatlan konkrét veszélyeztetettsége, az, hogy lebontják, tették meg a szükséges lépéseket, kezdeményezve a védettség alá helyezést. Az alperes képviselőjének
  6. november 21-én e-mailben küldte meg a 2015-ben készült emlékeztetőt, amelyből kitűnik, hogy az észrevételezésre felkért partnerek között a (......) Egyesület nem szerepel. A cikk megírásakor ezek az információk az alperes rendelkezésére álltak. [20] III.: (Elzárkózás a hibák kijavításától) [21] A cikk valótlanul állította, hogy a felperesek elzárkóztak a hibák kijavításától, az értékesítő és a kivitelező cég a tulajdonosok által bejelentett valamennyi alapos jótállási igénynek eleget tett. Olyan hibák kijavítását is felajánlották térítésmentesen, amelyek a tulajdonosok által felkért szakértők megállapításai szerint nem állnak kapcsolatban a kivitelezéssel, ezeknek a hibáknak a kijavítását a tulajdonosok visszautasították. [22] IV. („Van két egybevágó igazságügyi szakértői vélemény”) [23] A cikkben hivatkozott szakvélemények egyike sem minősül független, a tények igazolására alkalmas szakvéleménynek, mindkettő a tulajdonosok egyoldalú elmondása alapján készült. A közjegyző által kirendelt szakértő véleménye több helyen tartalmazza, hogy nem ért egyet a korábban eljárt szakértő véleményével. Ezért valótlan tehát az a híresztelés, hogy az ügyben két egybevágó szakvélemény van. [24] V. (Helyreigazítás módja) [25] Előadták, az alperes maga is elismerte, hogy a (internetes hírportál
  7. neve) cikke alapján valótlan tényt híresztelt. Az alperesi helyreigazítás azonban nem felel meg az Smtv.
  8. §-ában foglalt jogszabályi követelményeknek. [26] Előadták, a
  9. június 17-i kérelem nem szabályszerű, mivel azt tartalmazó e-mailt az I. rendű felperes (ügyvezető neve) ügyvezető főszerkesztő személyes e-mail címére küldte. [27] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődleges védekezése szerint a
  10. június
  11. napján a felperesek által megküldött helyreigazítási kérelemnek eleget tett azzal, hogy helyreigazító közleményként megjelentette a (internetes hírportál
  12. neve)-n közzétett „( I. r. felperes neve) nyíltlevelezget” című cikket. Hivatkozott arra, a helyreigazítási Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 6 kérelem jogi képviselő útján történő benyújtására azért került sor, mert a korábbi helyreigazítási kérelem elkésett. [28] Állította, hogy a sérelmezett tényállítások mindegyike megfelel a valóságnak. [29] I.: A lakás tulajdonosaival a kivitelezés, valamint a szavatossági igények rendezése során mint a II. rendű felperes ügyvezetője és képviselője, az I. rendű felperes járt el és tartotta a kapcsolatot. A gazdasági társaságban az I. rendű alperes domináns befolyással rendelkezik, így a cég és az I. rendű felperes szerepe a kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásban egybeesik. Az I. rendű felperes büntetőjogi felelősségre vonására a címből okszerű következtetést nem lehet levonni. [30] II.: A felperes által is csatolt (városi főépítész neve) városi főépítész
  13. augusztus
  14. napján keltezett levelének tartalma alátámasztja, bizonyos (település neve)-i ingatlanok helyi védelembe vétele érdekében lezajlott társadalmi egyeztetésbe bevont civilszervezetek közül csak egy támogatta az ún. „virágablakos ház” védelembe vételét. Ebből pedig következik, hogy az I. rendű felperes mint a (......) Egyesület vezetője akkor nem tartotta indokoltnak az ingatlan felvételét a helyi védettségi körbe. [31] III.: A II. rendű felperes által sérelmezett szövegrészt nem lehet a cikk egészéből kiragadottan értelmezni, az írás részletesen tartalmazza a tulajdonosok szavatossági hiba miatti igényérvényesítésének a folyamatát. Azt is, hogy a II. rendű felperes bizonyos hibák fennállását elismerte, más hibák vonatkozásában azonban azok megfelelő kijavításától elzárkózott. [32] IV.: A beszerzett szakvélemények egybevágóak abban, hogy fennállnak a lakás hibái és azok kijavítása szükséges, csupán a kijavítás módjában van eltérés a szakvélemény között. [33] A helyreigazítási kérelem V. pontjában szereplő tényállítás kapcsán helyreigazítási kötelezettségének eleget tett akként, hogy a helyreigazító közlemény a sérelmezett cikkbe beágyazásra került, az az alperesi hírportálon a jelenleg is elérhető, a címlapon pedig több napon keresztül elérhető volt. Az elsőfokú bíróság ítélete [34] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 127 000 Ft perköltséget, valamint az államnak 36 000 Ft feljegyzett eljárási illetéket. Mindenekelőtt rámutatott, hogy a felek egybehangzó kérésére figyelembe vette a feleknek a lényegét tekintve azonos ténybeli és jogi alapon a (település neve)-i Törvényszék előtt 16.P.21.002/
  15. számú ügyben a
  16. sorszámú jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatát, illetve annak tartalmát. [35] Álláspontja szerint a
  17. június
  18. napján eljuttatott nyílt levél a Pp.
  19. §
(1)bekezdésében írt írásbeli helyreigazítási kérelem, amelyet ugyan nem az internetes portál szerkesztőségéhez, hanem a kiadójához címeztek, de a helyreigazítási kérelem nem vitatható módon eljutott az alpereshez. A
  1. június
  2. napján megjelentetett „( I. r. felperes neve) nyíltlevelezget” című cikket azonban nem értékelte a helyreigazítási kérelem teljesítéseként, az ugyanis semmilyen formában nem tartalmaz helyreigazítást, tartalma alapján pedig egyértelműen alkalmas arra, hogy a felperesek válaszlevelének tartalma helyreigazító jellegét elveszítse. Erre tekintettel érdemben vizsgálta, hogy a per tárgyává tett közlések kapcsán a helyreigazítás feltételei fennállnak-e. [36] I.: A cikk egészének tartalmát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az egyértelmű tájékoztatást ad arról, hogy az I. rendű felperes által vezetett gazdasági társaság, a II. rendű felperes volt a kivitelező cég és a tulajdonosok ellene indítottak polgári pert a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 7 (település neve)-i Járásbíróság előtt. A cikkből kiderül az is, hogy az ügyben mi az I. rendű felperes szerepe. A címet és a cikk tartalmát együttesen értékelve a valós tényállás megállapítható. A címben a szerző a cikk konklúzióját foglalja össze, azt, hogy az I. rendű felperes cége nem az elvárható módon járt el a kivitelezési hibák kijavítása, főleg a panaszkezelés során, ezért a bíróság előtt kell felelősséget vállalnia. A jogvita elbírálásakor irányadó a 8/
  3. (VII. 05.) AB számú határozat indokolása. Azt is figyelembe véve, a cikk szerzője az I. rendű felperes közéleti megítélésére kiható magánjogi viszonyokban tanúsított magatartásával kapcsolatos véleményét fejezi ki, az I. rendű felperes önkormányzati képviselői tevékenységével összefüggésben fejt ki negatív értékítéletet, kritikát, vagyis a cikk tartalma a közügyek vitatását érinti. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog pedig az Alkotmánybíróság határozataiban [7/
  4. (III.07.) AB, 13/2014 (IV.18.) AB] megjelenő álláspont szerint a kifejtett véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A II. rendű felperes gazdasági társaságban betöltött szerepe folytán az I. rendű felperes személye jeleníti meg. A cím a cikk írójának az I. rendű felperes vonatkozásában megfogalmazott értékítéletét, azt a véleményét tartalmazza, hogy a hibás teljesítés miatt a bíróságnak kell a kivitelező felelősségét megállapítania. A cím figyelemfelkeltésre alkalmas leegyszerűsítést tartalmaz ugyan, összességében azonban nem félrevezető, nem megtévesztő. Így az a Kúria Pfv.IV.21.742/2021/
  5. számú határozatában kifejtett álláspont szerint helyreigazítás alapjául nem szolgálhat. [37] II.: Nem osztotta az I. rendű felperes álláspontját, hogy a közlés csak abban az esetben felelne meg a valóságnak, ha az alperes azt tudná bizonyítani, hogy az I. rendű felperes személyesen, kifejezetten az ún. virágablakos ház helyi védelembe vétele ellen szavazott. Tényként állapítható meg, hogy az I. rendű felperes által vezetett civilszervezet részére a
  6. évben zajló társadalmi egyeztetés során megküldték azt a javaslatot, amely egyebek mellett az ún. virágablakos ház helyi védelembe vételére vonatkozott. Az I. rendű felperes maga is elismerte, hogy ebben az időben azt még nem tartotta indokoltnak, ezért nem tett az általa képviselt civilszervezet erre vonatkozó nyilatkozatot. E körülményekből az újágíró logikailag helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy az I. rendű felperes az ingatlan helyi védelembe vételével kapcsolatos korábbi álláspontját megváltoztatta amikor
  7. évben maga javasolta a helyi védelembe vételt. Utalt arra, nem vitás, hogy az alperesnek már
  8. évben rendelkezésre álltak azok a dokumentumok, amelyek az I. rendű felperesnek a védelembe vétellel kapcsolatos álláspontja alakulását tükrözték. Ennek alapján az I. rendű felperes álláspontjának ismertetése kapcsán árnyaltabb megközelítés is alkalmazható lett volna, de a sajtóközlemény átszerkesztésére és bíróság általi kiegészítésére a helyreigazítási eljárás keretében nem kerülhet sor. Ezért e kereset teljesítésére valótlan tényállás hiányában nem látott lehetőséget. [38] III.: Rámutatott, a sérelmezett kijelentést, azt, hogy a II. rendű felperes a kijavítástól elzárkózott, nem lehet a szöveg többi részéről elszigetelten értékelni. Hangsúlyozta, az írás folyamatában ismerteti a szavatossági igényérvényesítés lépéseit, a felek álláspontját, tartalmazza azokat az információkat, amelyekből kitűnik, hogy a jogvita peren kívüli szakaszában a felek nem jutottak teljes megegyezésre, a kivitelező nem fogadta el a tulajdonosok igényét minden részében megalapozottnak. E körülményekből vonta le azt a következtetést a szerző, hogy a II. rendű felperes a hibák kijavításától elzárkózott. A cikkben ismertetett vélemény, hogy a kivitelezési hibák fennállnak, azokat a pereskedés helyett ki kellett volna javítani. [39] IV.: A cikk szerzője a hibás teljesítés ténybeli bizonyítására beszerzett két igazságügyi szakértői véleményt egybevágónak értékelte ugyan, azt azonban nem állította, hogy a szakvélemények teljesen azonos tartalmúak. Az „egybevágó” kifejezés nem teljes, minden részletre kiterjedő egyezőséget jelent, arra azonban megalapozottan utal, hogy a hibás Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 8 teljesítés tényét, a kivitelező cég jótállási kötelezettségének körébe tartozó hibák fennálltát a két szakvélemény alapján megalapozottan lehet valószínűsíteni. A jelen perben a szakértői vélemények megalapozottsága nem vizsgálható. [40] V.: Megállapította, a perben nem volt vitatott, hogy a sérelmezett közlés valótlan tényállítás. A helyreigazítás jogintézménye nem a sérelmes tartalom kijavítására, hanem az olvasók tájékoztatására irányul. Internetes tartalom esetén nem az az elsődleges cél, hogy a helyreigazító közlemény a sajtószerv portálján megjelenjen, hanem az, hogy az eredeti cikkel azonos olvasófelületen, jelen esetben a főoldalon elérhető legyen. Az Smtv.
  9. §
(2)bekezdése nem a közzététel azonos, hanem hasonló módját követeli meg. A bírói gyakorlat szerint hasonló módon történő közzétételnek minősülhet, ha a főoldalon a helyreigazításra vonatkozó cím jelenik meg, és a címből közvetlenül elérhető a helyreigazítás és az eredeti cikk a helyreigazítással együttesen lesz elérhető. A helyreigazítás nem vitatható módon megjelent a főoldalon, a sérelmezett cikkbe beágyazva jelenleg is elérhető a felhasználók számára. Azt a körülményt, hogy az alperes okirati formában nem tudta igazolni, hogy a helyreigazítás a főoldalon legalább 24 óra időtartamban elérhető volt, nem értékelte akként, hogy az alperest ismételten kötelezni kellene a helyreigazító közlemény közzétételére. Ezért az erre vonatkozó keresetet ugyancsak elutasította. [41] Pervesztességükre tekintettel a felpereseket kötelezte a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az alperes jogi képviseletével kapcsolatos perköltségének a megfizetésére, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (IM r.) 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint
(6)bekezdése alapján állapította meg, értékelve egyrészt a jogviszony nehezebb megítélésű jellegét, másrészt azt a körülményt is, hogy a P.21.002/2022 számú perhez kapcsolódó felkészülésre tekintettel a jelen perben az alperesi képviselőnek kisebb volt a munkaterhe. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [42] Az ítélet ellen a felperesek fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. [43] A felperesek fellebbezésükben elsődlegesen kérték, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét keresetük szerint változtassa meg, és kötelezze az alperesi kiadót a csatolt díjmegállapodás alapján 478 550 Ft elsőfokú és 177 800 Ft másodfokú perköltség megfizetésére. Másodlagos fellebbezési kérelmük az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az V. sorszámú kereseti kérelemnek helyt adó döntés hozatalára, és az alperes javára megítélt perköltség 15 240 Ft-ra való leszállítására irányult. Kérték továbbá az alperesi kiadót 177 800 Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezni. A másodfokú bíróságtól az elsőfokú ítélet eljárásjogi és anyagi jogi felülbírálatát egyaránt kérték. Az anyagi jogi felülbírálati jogkör gyakorlásának körében az Alaptörvény 28. cikkének, az Smtv. 10. §ának, 12. §
(1)bekezdésének, 4. §
(3)bekezdésének, a Ptk. 6:
  1. §-ának, 2:
  2. §
(2)bekezdésének, az IM r. 3. §
(3)bekezdésének, valamint a Pp.
  1. §-ának,
  2. §-ának a megsértésére, valamint a PK.
  3. számú állásfoglalás téves alkalmazására hivatkoztak. [44] I.: Iratellenes az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a szerző a címben a cikk konklúzióját foglalta össze. A cím ugyanis kizárólag az I. rendű felperes mint magánszemély nevét tartalmazza, e minőségében azonban felelősségét a cikkben hivatkozott szavatossági per nem vizsgálja. Az a kitétel, hogy az I. rendű felperes a bíróság előtt felel, az átlagolvasó számára a büntetőeljárás látszatát keltheti. A cím a cikk elolvasása nélkül is tartalmat közvetít az olvasó felé, ezért azt önmagában kell értékelni, és megállapítani annak valóságtartalmát, ahogyan ezt az Alkotmánybíróság a 8/
  4. (VII. 05.) AB határozata is kifejti. Megítélésük Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 9 szerint az elsőfokú ítélet [42] és [43] bekezdése egymásnak ellentmond. A cikk címe tényállítás, amelynek valótlansága esetén helyreigazításnak van helye. Téves az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a cikk tartalma a közügyek vitatását érinti, mert annak tárgya a II. rendű felperes cég és magánszemélyek közötti közpénzt nem érintő szavatossági jogvita miatti per, ezt az I. rendű felperes közszereplői minősége nem érinti. Az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a figyelemfelkeltésre alkalmas leegyszerűsítés nem eredményezhet valótlan tényállítást. Megjegyezték, az elsőfokú ítéletben hivatkozott kúriai eseti döntésre a Jogkódex programban találat nem volt. [45] II.: Az I. rendű felperes érvelése szerint a rendelkezésre álló adatokkal és a józan ésszel ellentétes az elsőfokú ítélet megállapítása, hogy a sérelmezett közlés logikailag helytálló, az valótlan tényállítást nem tartalmaz. A cikkben írtakkal szemben a (......) Egyesület nevében a cikkben szereplő tartalmú nyilatkozatot nem tett. Hivatkozott a jelen eljárás részévé tett 16.P.21.002/2022/
  5. számú jegyzőkönyvben tett előadására. Téves az elsőfokú bíróság megállapítása, hogy a szerző logikailag helytálló következtetést vont le arra, hogy az I. rendű felperes az ingatlan helyi védelmével kapcsolatos álláspontját a korábbiakhoz képest megváltoztatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2019-ben megküldött dokumentumok alapján az alperes mindennek tudatában volt. Érvelése szerint a józan ész, a PK.
  6. számú állásfoglalás és az ún. bizonyíthatósági teszt alapján az alperesnek egy tevőlegesen megtörtént I. rendű felperesi nyilatkozatot kellett volna igazolnia. [46] III.: Hangsúlyozták, az alperes a perben nem tette vitássá a 16.P.21.002/2022/
  7. számú jegyzőkönyvben foglalt, a II. rendű felperesnek a hibák kijavításával kapcsolatos magatartására tett előadást, a megjelölt tanúkat is abban a körben kérte meghallgatni, hogy a II. rendű felperes elzárkózott-e a hibák kijavításától. Ha a közlést az alperes nem tényállításnak tekintette, akkor ebben a körben nem kérte volna a tanúk meghallgatását. Utaltak arra, a polgári jogi jogviták során a bíróság feladata eldönteni azt, hogy az érvényesíteni kívánt igény megalapozott-e vagy sem. Ezért téves az elsőfokú ítélet megállapítása, hogy a sérelmezett közlés azért nem tekinthető valótlan tényállításnak, mert a kijavítás elmaradása miatt polgári per indult. [47] IV.: A szavak nyelvtani, logikai értelmezése útján megállapítható, hogy az „egybevágó” kifejezés jelen szövegkörnyezetben a szakértői véleményekben megjelenő lényeges tartalmi elemek egyezőségére vonatkozik. Ezzel szemben a cikk tartalmával ellentétben megállapítható, hogy a két szakértői vélemény lényeges kérdésekben eltér egymástól, ezért azokat egybevágónak minősíteni a valósággal ellentétes. Sem a PK.
  8. számú állásfoglalás II. pontja, sem Ptk. 6:
  9. §
(1)bekezdésének a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó szabályai szerint, sem pedig a józan ész alapján nem lehet egybevágónak tekinteni két olyan szakvéleményt, amelyek tekintetében a keresetlevélben és a jogorvoslati kérelemben is megjelölt különbségek vannak. [48] V.: Téves az elsőfokú bíróságnak álláspontja, hogy annak ellenére nem kell az alperest újabb helyreigazításra kötelezni, hogy igazolni tudta volna az alperes, hogy a helyreigazítás a főoldalon legalább 24 óra időtartamban elérhető volt. A helyreigazítás megfelelőségét érintő álláspontját eseti döntésekkel támasztotta alá. Az elsőfokú bíróság álláspontja a Pp. 265. §
(1)bekezdésének a megsértését jelenti. [49] Sérelmezte az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó döntését is. Hangsúlyozta, az alperes perköltségigényét az IM r. alapján számította fel. Az IM r. 3. §
(3)bekezdése szerint, ha a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson végzett igazolt tevékenységéért 6000 Ft + áfa. A perben tartott tárgyalás időtartama egy megkezdett munkaóra volt, ehhez képest az elsőfokú bíróság az alperes perköltségét bruttó 127 000 Ft-ban határozta meg. Utalt Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 10 arra, ő maga a perköltségét 365 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíjban és 15 000 Ft tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos költségben, összesen 478 550 Ft-ban számította fel. [50] Az alperes csatlakozó fellebbezésében elsődlegesen a per megszüntetését kérte [Pp. 496. §
(3), 176. §
(1)bekezdés i), valamint 240. §
(1)bekezdés a) pontja]. Másodlagos csatlakozó fellebbezési kérelmében – elsődleges fellebbezési kérelem elutasítása esetére – az elsőfokú ítélet indokolásának részbeni megváltoztatásával az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Anyagi jogszabálysértésként a PK.
  1. és PK.
  2. számú állásfoglalást jelölte meg. [51] Elsődleges kérelme jogi érveléseként előadta, hogy a felperesek
  3. június
  4. napján sajtó-helyreigazítási iránti kérelmet terjesztettek elő (ügyvezető e-mail címe), valamint a (internetes hírportál e-mail címe) e-mail címekre küldött elektronikus levelekben. Ez a kérelem eljutott a sajtószervhez, amely 5 napos határidőn belül eleget tett helyreigazítási kötelezettségnek azzal, hogy
  5. június
  6. napján megjelentette a "( I. r. felperes neve) nyíltlevelezget" című cikket. A cím alatti lead rész kifejezetten tartalmazta, hogy az I. rendű felperes nyílt levélben helyreigazítást kért és erre figyelemmel vette át szemlézve a hiros.hu szerkesztőség a
  7. június
  8. napján megjelent cikket. Ha a megjelentett cikk nem fogadható el teljesítésként, közlési kötelezettsége
  9. június
  10. napján járt le, melyre figyelemmel keresetet
  11. július
  12. napjáig lehetett előterjeszteni [Pp.
  13. §
(3)bekezdés]. A felperesek jogi képviselőjének észlelnie kellett, hogy a
  1. június
  2. napján előterjesztett sajtó-helyreigazítási kérelemhez kapcsolódó perindítási határidő eltelt, mégsem élt igazolási kérelemmel, hanem
  3. július
  4. napján ismételt sajtó-helyreigazítási kérelmet terjesztett elő. Ez a kérelem a korábbihoz képest többlet, illetve más tartalmú kérelmet nem tartalmazott. Mindezek alapján a felperesek visszaélésszerűen gyakorolták a sajtó-helyreigazításhoz való jogukat. Az Smtv. és a Pp. szoros határidőt biztosít az előzetes eljárás során az igényérvényesítésre, illetve a perindításra, a bírósági eljárás minden szakasza soron kívüli eljárás, ezzel is a perkoncentráció alapelvét támogatva. Utalt a Pp.
  5. §-ában írt jóhiszemű eljárás alapelvére. A felperesek ezen alapelveket sértették meg az ismételt, újabb, az eredetihez képest újdonságot nem tartalmazó helyreigazítási kérelem előterjesztésével. A perindítás elkésettsége – a Pp.
  6. §
(3)bekezdése szerinti határidő elmulasztása – az elsőfokú bíróság számára a perfelvételi tárgyaláson ki kellett, hogy derüljön, ott előterjesztett kérelme alapján azonban az elsőfokú bíróság nem szüntette meg a pert, hanem érdemi döntést hozott. A keresetindítás elkésettségére hivatkozó ellenkérelmére az elsőfokú ítélet nem terjed ki annak ellenére, hogy a Pp. 191. §
(2)bekezdése alapján elsődlegesen ebben a kérdésben kellett volna határozni. [52] Másodlagos csatlakozó fellebbezési kérelme indoklásaként arra hivatkozott, hogy a 2022. június 22. napján megjelentett cikkel eleget tett helyreigazítási kötelezettségének [Smtv. 12. §
(2)bekezdés, PK.
  1. II.; PK.
  2. I.,II.]. A cikkben – utánközölve a hirosveny.hu portálon megjelent "( I. r. felperes neve) nyíltlevelezget" című cikket, ugyanakkor annak szerkesztői kommentárját szemlézve idézve – teljes egészében – közzétette a felperesek által
  3. június 17-i e-mailben helyreigazítási közleményként megjelentetni kért nyílt levelet. A cikk (főszerkesztő neve)tól, a (internetes hírportál
  4. neve) portál főszerkesztőjétől származó felvezető kommentárja egyértelműen a szerző véleményét tükrözi és nem olyan újabb tényállításokat tartalmaz, amelyek a szöveghűen közzétett felperesi nyílt levél helyreigazítása alkalmasságát csorbítanák. A felperesek is véleménycikknek tekintették a
  5. június 22-i cikket és azzal összefüggésben nem kezdeményeztek sajtó-helyreigazítási eljárást. [53] A felperes fellebbezésére előterjesztett ellenkérelmében – csatlakozó fellebbezéseinek elutasítása esetére – az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperesek perköltség fizetésére kötelezését kérte. [54] Jogi érvelése szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból levont következtetései, jogi álláspontja is megalapozott. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 11 [55] Arra az esetre, ha a felperesi fellebbezésnek az ítélőtábla bármely mértékben helyt ad, kérte, a felperesek által felszámított összeghez képest lényegesen alacsonyabb összegű perköltség (ügyvédi díj) megfizetésére legyen köteles [IM. r.
  6. §
(2)bekezdése]. Kifejtette, a perben mindössze egyetlen tárgyalás tartására került sor, az ítélőtábla előtt Pf.II.20.325/
  1. szám alatt folyamatban lévő perrel az ott előterjesztett fellebbezéssel történő nagyfokú tartalmi egyezőség nem ad kellő alapot arra, hogy a felperesek az IM. rendelet ajánlott díjait sokszorosan meghaladó perköltségigényt érvényesítsenek jelen eljárásban. [56] A felperesek az alperes csatlakozó fellebbezésre tett észrevételükben annak elutasítását kérték. [57] Érvelésük szerint a keresetindítási határidő megtartott, a sajtó-helyreigazítási jogukat nem gyakorolták visszaélésszerűen. Az alperes
  2. június 22-i cikkével nem tett eleget helyreigazítási kötelezettségének, mert az sem formájában, sem tartalmában nem felel meg a PK.
  3. számú állásfoglalásnak. [58] Részletesen kifejtették álláspontjukat a csatlakozó fellebbezésnek az ügy érdemét érintő álláspontjával kapcsolatban. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [59] Az ítélőtáblának mindenekelőtt az alperes elsődleges csatlakozó fellebbezési kérelmét kellett elbírálnia. A Pp. a sajtó-helyreigazítás iránti per megindítását határidőhöz köti. A Pp.
  4. §
(3)bekezdése szerint a keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. A perindítási határidő elmulasztása a Pp. 176. §
(1)bekezdés i) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadásának mellőzésével – a keresetlevél visszautasítását illetve a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás hivatalból történő megszüntetését vonja maga után. A csatlakozó fellebbezésben írtakkal szemben az alperes az elsőfokú eljárásban alaki védekezést nem terjesztett elő, írásbeli ellenkérelme nem volt, a perben tartott tárgyaláson a kereset érdemben történő elutasítását kérte. Ennek azonban azért nincs jelentősége, mert a jogszabályban előírt perindítási határidő megtartottságát a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia. Alaptalanul kifogásolja az alperes e határidő elmulasztását. [60] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából kitűnően a felperesek
  1. június
  2. napján kelt e-mailt joghatályosan előterjesztett helyreigazítási kérelemnek tekintette. Ehhez képest a perindításra valóban a 30 napos határidőn túl került sor. Abból azonban, hogy az elsőfokú bíróság a pert nem szüntette meg, egyértelműen következik, hogy a perindítás alapjául szolgáló helyreigazítási kérelemnek a
  3. július
  4. napján jogi képviselő közreműködésével megküldött helyreigazítási kérelmet tekintette. A helyreigazítási kérelem előterjeszthetősége körében a Pp.
  5. §
(1)bekezdése 30 napos jogvesztő határidőt ír elő, meghatározza a kérelem tartalmi elemeit, egyéb megszorítást azonban nem szab. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a jogosult akár többször is előterjessze a helyreigazítási kérelmét és az előzetes eljárás eredménytelensége esetén akár több keresetet is benyújtson. Ennek eljárásjogi következményei a polgári peres eljárás szabályai szerint kerülhetnek levonásra (keresetlevél visszautasítása a Pp.
  1. § d) pontja alapján). [61] Az ítélőtábla álláspontja szerint nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy a perindítási határidő esetleges elmulasztása esetén az érintett a jogszabályban írt 30 napos határidőn belül ismét előterjessze a helyreigazítási kérelmét és annak eredménytelensége esetén a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül benyújtsa a keresetlevelet. Az alperes fellebbezésében hivatkozott a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében írt a jóhiszeműség alapelvének a megsértésére. Ez az alapelv a polgári peres eljárásban a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 12 perindítást követő eljárási jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során értelmezhető, a sajtó-helyreigazítási per megindítását megelőző eljárásban azonban nem. Másrészt az alapelv megsértésének jogkövetkezményét 5. §
(2)bekezdése határozza meg, e szerint a bíróság azt a felet vagy más perbeli személyt, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. A per megszüntetésének jogkövetkezményét a törvény nem tartalmazza. [62] Alaptalan az alperes csatlakozó fellebbezésének az az érvelése is, hogy a helyreigazítási kötelezettségének eleget tett a (internetes hírportál
  1. neve) hírporláton megjelent „( I. r. felperes neve) nyíltlevelezget” című cikk utánközlésével. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság e körben kifejtett álláspontjával, jogi érveivel, azokat megismételni nem kívánja, csupán visszautal azokra. [63] A felperes fellebbezését illetően az ítélőtábla álláspontja a következő: [64] Az Smtv.
  2. §
(1)bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A
(3)bekezdése szerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésével való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A
  1. § szerint mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A
  2. §
(1)bekezdése szerint, ha valakiről valamely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek, vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. [65] A PK.
  1. számú állásfoglalás szerint a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél figyelemmel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja (II., III. pont). [66] Az elsőfokú bíróság helyesen határozta meg a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezéseket, és a bírói gyakorlat által alkalmazott egyéb szempontokat. Abból levont jogi következtetésével azonban az ítélőtábla nem mindenben ért egyet. [67] Helytálló az elsőfokú bíróságnak az az ítéletében megjelölt alkotmánybírósági határozatokban kifejezésre jutó álláspontja, hogy a közügyekben megfogalmazott értékítéletek és az e körbe tartozó tényállítások kapcsán a véleménynyilvánítás szabadsága fokozott védelemben részesül. Ugyanakkor a tények esetén a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan, hamis tényállításokkal szemben a közéleti szereplők is igényelhetnek jogi védelmet [7/
  2. (III.07.) AB határozat
(62)], különösen ha a nyilatkozó személy kifejezetten tudatában van a közlés valótlanságának, vagy foglalkozása, hivatása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna a tények valóságtartalmának vizsgálata, de a véleménynyilvánítási alapjog felelős gyakorlásából adódó gondosságot elmulasztotta [13/20134. (IV.18.) AB határozat
(41)]. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 13 [68] Az I. rendű felperes mint önkormányzati képviselő, illetve mint önkormányzati bizottság és civilszervezetek elnöke nem vitásan közszereplő, a II. rendű felperes többségi tulajdonosaként és ügyvezetőjeként azonban a gazdasági élet szereplője, ez utóbbi minősége azonban független közéleti szerepvállalásától. [69] A közügy a társadalom egészét, vagy egy részét illető általános érdekű ügy (Arcanum Kézi Könyvtár A magyar nyelv értelmező szótára); közügyek az olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenségek, amelyek a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bírnak (Wikipédia). [70] A fenti fogalommeghatározásokból következően a II. rendű felperes kivitelező cég és a tulajdonosok közötti szavatossági-jótállási jogvita az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően nem közügy, annak cikkbeli ismertetése nem értelmezhető a közügyek vitatásaként. Ezért az írásnak az I. rendű felperes közszereplői minőségétől független tényállításai kapcsán nem érvényesül a véleménynyilvánítás fokozott védelme. [71] Annyiban egyetért az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal, hogy a cikk lényegi tartalma az I. rendű felperes mint közszereplő bírálata, a szerző az I. rendű felperes által vezetett gazdasági társaság elleni polgári jogi jogvita ismertetésén keresztül fogalmaz meg negatív ítéletet az I. rendű felperesről. Ha azonban a szerző kritikájának az alapja valótlan tényállítás, úgy e tekintetben az I. rendű felperes mint közszereplő is megalapozottan kérhet helyreigazítást. [72] Mindezek előrebocsátását követően a per tárgyát képező kijelentések kapcsán az ítélőtábla álláspontja a következő: [73] 1.: A címbeli állítás a fentiekből kitűnően az I. rendű felperesre, nem mint közszereplőre vonatkozik, és az írás ezzel összefüggésbe hozható tartalma nem közügyeket érintő. Az Alkotmánybíróság a 8/2018 (VII. 05.) AB határozatában a sajtócikk címének jogi megítélése körében kifejtette, hogy a cím nem egy a cikk mondatai, vagy fordulatai között, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és a cikk tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés. Ez a szerep az írás címének önálló jelentőséget ad, amihez önálló értékelésnek kell társulnia a személyiségvédelem körében, az írás címének megítélése ezért nem oldható fel a többi résszel való együttes értékelésben. A cikk címe műfajából és említett szerepéből adódóan természetes módon tartalmazhat leegyszerűsítést, pontatlanságot; mind a figyelemfelkeltés indokolt mértéke, mind a tartalom lényegi megragadásának szüksége behatárolja a címadás pontosságát. Azt kell megvizsgálni, hogy a cím félrevezető, vagy megtévesztő-e valamely lényeges információ tekintetében. A cikk egésze szempontjából fontos körülménnyel kapcsolatban a sajtócikk címében – annak sajátos szerepe miatt – önmagában nem szerepelhet lényeges megtévesztő, pontatlanság, valótlanság [
(31),
(32)bekezdés), Kúria Pfv.21472/2021/6.]. Az kétségtelen, hogy az írás tartalmából kitűnik, hogy a kivitelező cég a II. rendű felperes, továbbá az is, hogy az I. rendű felperesnek mi a szerepe a gazdasági társaságban. A gazdasági társaság a tagjaitól és vezetőitől elkülönült önálló jogi személy, a szerző azonban az I. rendű felperest az általa tulajdonolt és vezetett gazdasági társasággal azonosítja. Ezt tükrözi az a közlés is, amely szerint a „közszereplő elzárkózott a hibák kijavításától”, holott az I. rendű felperes nyilatkozatai az általa képviselt gazdasági társaságnak tudhatók be. Egyetért ezért az ítélőtábla azzal a fellebbezési érveléssel, hogy a címbeli leegyszerűsítés megtévesztő, azt a hamis látszatot kelti, hogy személy szerint az I. rendű felperes áll a bíróság előtt. Az a kifejezés, hogy valaki a bíróság előtt felel a tetteiért, úgy értelmezhető, hogy büntetőeljárás folyik a nevezett ellen, a közfelfogás ugyanis e kifejezés alatt nem a polgári jogi értelemben vett felelősséget érti. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla szerint a címbeli egyszerűsítés félrevezető, ezért helyreigazításnak van helye. [74] II. A kifogásolt közlés az I. rendű felperest mint közszereplőt érinti. Az tényállítást tartalmaz, így a fentiekben kifejtettekre tekintettel valótlansága esetén helyreigazítás alapjául Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 14 szolgál. A közlés jelentéstartalma az, hogy az I. rendű felperes az ún. virágablakos ház kapcsán megváltoztatta az álláspontját. E kijelentés – ahogyan arra az I. rendű felperes helytállóan hivatkozott – feltételezi, hogy korábban ezzel ellentétes tartalmú nyilatkozatot tett. Azt, hogy korábban nem tartotta indokoltnak az ingatlan felvételét a helyi védettségi körbe, akként értelmezendő, hogy az I. rendű felperes korábban kifejezetten ilyen tartalmú nyilatkozatot tett. Az alperes által csatolt (városi főépítész neve) városi főépítész
  1. augusztus
  2. napján kelt levele ezt egyértelműen nem bizonyítja. Abból kitűnik, hogy a perbeli épület helyi védelembe vételével kapcsolatos nem támogató álláspontokat a beérkező vélemények és az egyeztetéseken elhangzottak tükrözik. Az I. rendű felperes meg nem cáfolt előadása szerint azonban a (......) Egyesület nem tett észrevételt. Ebből következően a tényállítás valóságát az alperes nem bizonyította. Az alperes nem vitatta, hogy a cikket eredetileg megjelentető hírportál képviselője mindezen körülményekről a
  3. november
  4. napján küldött e-mailből tudomást szerzett. Ennek ellenére bizonyos tényeket elhallgatott, vagyis a valóság tudatos elhallgatásával jelentette meg az írást. [75] III. Egyetért ugyanakkor az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy nem valótlan a hibák kijavításától való elzárkózásra vonatkozó közlés. [76] A felperesek keresetlevelükben a sérelmezett és valótlannak tekintett állítások megjelölésekor a cikknek egy-egy hosszabb szövegrészét idézték. A helyreigazítás szövegéből tűnik ki egyértelműen, hogy mely az általuk valóban sérelmezett állítás: az a hibák kijavításától való elzárkózás. A felperesek értelmezésétől eltérően a szerző ezt a kifejezést nem általános jelleggel használta. A felperesek az ezzel kapcsolatos helyreigazítási kérelmüket a szövegkörnyezetből kiragadott értelmezésre alapították. A sérelmezett állítás arra vonatkozik, hogy a „közszereplő”, azért hárította el a hibás teljesítéssel kapcsolatos igényét a jogvita kezdeti fázisában, mert álláspontja szerint nem ő volt a jótállásra kötelezett. A keresetlevélben a felperesek maguk adták elő, hogy az értékesítő cég olyan tartalmú jótállási jegyet adott át a tulajdonosoknak, amelyben a II. rendű felperes nem szerepelt mint jótállásra kötelezett, ezért ezzel kapcsolatosan felmerült kötelezettségeit vitatta. A cikk ezzel kapcsolatos állítása ezért nem valótlan. A továbbiakban pedig az írás – ahogyan azt az elsőfokú bíróság is helytállóan megállapította – részletesen ismerteti a vita alakulásának egyes fázisait. [77] IV. Az e körben kért helyreigazítás megalapozottságát az „egybevágó” kifejezés értelmezése dönti el. Az ítélőtábla álláspontja szerint a szövegkörnyezetből ítélhető meg ennek a perbeli cikkben információt hordozó jelentéstartalma. Egyetért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megállapításával, hogy a szerző valóban annak a véleményének ad hangot, hogy a tulajdonosok által kifogásolt hibák fennállnak, azokat a kivitelezőnek teljes körűen ki kellett volna javítania. Ennek a véleményének ténybeli alapjaként jelöli meg a két „egybehangzó” szakvéleményt. Ezért a sérelmezett kifejezés jelentéstartalma – azt az azzal összefüggő szövegkörnyezettel összefüggésben értelmezve és a társadalmilag kialakult közfelfogás szerint értékelve – a teljes megegyezőség. Ez pedig az alperes által sem állapítható meg. [78] V. A felperesek az alperes által történő helyreigazítás megfelelőségét vitatták. A helyreigazítás közzétételére vonatkozó szabályokat az Smtv.
  5. §
(2)bekezdése tartalmazza. E szerint a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 8 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszakilap esetén az igény kézhezvételétől számított 8 napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak 8 napon belül a közlemény sérelmezett Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 15 részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni. A perben nem volt vitatott, hogy az internetes sajtótermékben közölt helyreigazítás bírói gyakorlat által elfogadott módja az, hogy a főoldalon 24 órán keresztül elérhetőnek kellett lennie helyreigazításról történő tájékoztatásnak. Az alperes ezt a perben bizonyítani nem tudta, következésképpen nem bizonyította a helyreigazító közlemény közzétételének megfelelő módját, ezért a felperesek megalapozottan érvényesíthetik ezzel kapcsolatos igényüket. Tekintettel arra, hogy az érintett helyreigazító közlemény az eredeti cikknél azzal együtt jelenleg is elérhető, az ítélőtábla akként rendelkezett, hogy e helyreigazítás kizárólag a főoldalon kerüljön közzétételre. [79] A Pp. 499. §
(1)bekezdése szerint, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest – a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett – a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. [80] Az 1/
  1. polgári jogi határozat a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekinti a PK.
  2. számú állásfoglalást. E szerint, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában – a kérelem és az ellenkérelem korlátai között – belátása szerint állapítja meg a helyreigazítás szövegét és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi (I.). [81] A helyreigazító közleményből – a maga egészét, összefüggéseit is tekintve – ki kell tűnnie annak, hogy a kifogásolt sajtóközleménynek mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetve melyek a való tények (II.). [82] A Pp.
  3. §
(1)bekezdése – a PK.
  1. számú állásfoglalásban közzétett tartalommal – tehát széles körű felhatalmazást ad a bíróságoknak arra, hogy minden ügyben egyedileg mérlegelje és a sérelmezett közlés tartalmi körén belül állapítsa meg a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett a helyreigazító közlemény szövegét és közzétételét (Kúria Pfv.IV.20.237/2021/4.) [83] Az ítélőtábla e szempontok figyelembevételével határozta meg a rendelkező rész szerint a helyreigazító közlemény szövegét, az indokolt keretek között a valós tények közlésével kiegészítve. [84] A felperesek között a Pp.
  2. § b) pontja szerinti célszerűségi pertársaság áll fenn. Mindkét felperes ugyanazon jogot kívánta érvényesíteni a cikk rávonatkozó rendelkezésével szemben, ezért a per tárgyának értéke a Pp.
  3. §
(5)bekezdésében írtakra figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja alapján a törvényszék előtt indult elsőfokú eljárásban kétszer 600 000 Ft, azaz 1 200 000 Ft, amely miatt az elsőfokú eljárási illeték összege 72 000 Ft [Itv. 39. §
(1)bekezdés]. [85] Az ítélőtábla fentiekben elfoglalt álláspontjára tekintettel a felperesek 4/5 arányban bizonyultak pernyertesnek, melynek megfelelően a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről az alábbiak figyelembevételével. A felperesek a csatolt díjmegállapodás alapján mint együttes jogosultak a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdése alapján ügyvédi munkadíjból álló perköltségüket 465 550 Ft-ban számították fel. Azt az ítélőtábla a kifejtett ügyvédi tevékenységgel nem találta arányban állónak, és azt az IM r. 2. §
(2)bekezdése alapján 200 000 Ft + áfa, összesen 254 000 Ft-ra mérsékelte. Figyelemmel az elsőfokú bíróság által is értékelt körülményre, hogy a jelen sajtó-helyreigazítási per tárgya megegyezik a (település neve)-i Törvényszék előtt P.21.002/
  1. számú per tárgyával és jelentős eltérés az alperes védekezésében sem volt, a bíróság mindkét perben azonos napon tartott tárgyalást, emiatt a tárgyaláson való megjelenés költsége (15 000 Ft) is csak egyszer számolható el. Ezek alapján a felperesek megalapozottan felszámított perköltsége 254 000 Ft, amelyből pervesztességük arányában 203 200 Ft-ra tarthatnának igényt. Ugyanakkor figyelembe kell venni az alperes IM r. alapján felszámított 1/5-öd arányú pervesztességéhez igazodó perköltségét. Helytálló a felperesek fellebbezése a tekintetben, hogy meg nem határozható perértékű perben az ügyvédi munkadíj számítására az IM r.
  2. §
(3)bekezdése az Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.324/2022/5 16 irányadó. Az alperes egy írásbeli beadványt terjesztett elő, amelyhez nagyszámú mellékletet csatolt, továbbá egy tárgyaláson vett részt. E tevékenységgel az ítélőtábla szerint öt munkaóra felszámítása állhat arányban, azaz 30 000 Ft + áfa, azaz 38 100 Ft. Ennek 1/5-e, 7620 Ft perköltség illeti meg az alperest pernyertessége arányában. Erre tekintettel kötelezte az ítélőtábla az alperest a felperesek mint együttes jogosultak részére 195 580 Ft elsőfokú perköltség megfizetésére. [86] A feljegyzett elsőfokú eljárási illetékből a felperesek együttesen 14 400 Ft-ot, az alperes kiadója 57 600 Ft-ot köteles megfizetni a Magyar Államnak a Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján a Pp. 383. §
(6)bekezdésben írtakra figyelemmel. [87] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. [88] A másodfokú eljárásban a pervesztesség-pernyertesség aránya a felperes fellebbezése kapcsán az elsőfokú eljáráséval megegyező, ezért az ítélőtábla a Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján ennek arányában rendelkezett a feljegyzett 96 000 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetéséről és a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján kötelezte az alperes kiadóját a felperesek részperköltségének a megfizetésére. Az IM r. már hivatkozott 2. §
(2)bekezdése alapján a felperesek felszámított perköltségét mérsékelte, a másodfokú eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységgel a felszámított 4 órához képest 2 munkaórát talált arányosnak, tekintve, hogy a fellebbezés tartalma a keresetlevéllel, továbbá a (település neve)-i Törvényszék P.21.002/2022/
  1. számú ítélet ellen előterjesztett felperesi fellebbezés tartalmával (amely eljárás az ítélőtábla előtt Pf.II.20.325/
  2. számon van folyamatban) túlnyomórészt megegyező. Ennek megfelelően a felperesek másodfokú eljárással kapcsolatos költsége 88 900 (2 x 35 000 Ft + áfa), amelyből pernyertességük arányában 71 120 Ft-ra tarthatnak igényt. [89] Az alperes csatlakozó fellebbezése teljes egészében alaptalan, ezért ehhez kapcsolódóan a felszámított perköltségre részben sem tarthat igényt. Ugyanakkor a felpereseket a csatlakozó fellebbezésre tett észrevételük kapcsán ügyvédi munkadíjból álló perköltség illeti meg, amelyet az ítélőtábla a felszámított négy megkezdett munkaórához képest kettő munkaórában határozott meg, mérsékelve azt az IM r. már hivatkozott rendelkezései alapján, a kifejtett ügyvédi tevékenységhez igazodóan, amely 88 900 Ft. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján az alperes kiadóját 160 020 Ft ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a felperesek javára. [90] A feljegyzett fellebbezési illetékből a felpereseket 19 200 Ft, az alperest 76 800 Ft terheli, emellett az alperesnek kell megfizetnie 24 000 Ft csatlakozó fellebbezési illetéket. Szeged, 2022. december 8. Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Kiss Gabriella sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.