← Magyarország

Bf.532/2020/15 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Magyarország területére tovább szállítási céllal kábítószert behozó, a kábítószer kereskedéshez más magatartással nem kapcsolódó elkövető büntetőjogi felelőssége nem kábítószer-kereskedelem bűntettében, hanem kábítószer birtoklásának bűntettében állapítható meg. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.532/2020/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. május
  3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete miatt vádlott1 ellen indult büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  4. október
  5. napján kihirdetett 2.B.227/2020/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: Az 1 darab szerb honosságú forgalmi engedély (sorszáma: forgalmi engedély sorszáma) lefoglalását megszünteti és azt a kiállító szerb hatóságnak megküldeni rendeli. A vádlott útlevelének száma: útlevél száma. Az elsőfokú eljárásban felmerült 1.380.380,- (egymillió-háromszáznyolcvanezerháromszáznyolcvan) forint bűnügyi költségből a vádlott 789.181,(hétszáznyolcvankilencezer-egyszáznyolcvanegy) forintot köteles megfizetni az államnak. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
  7. október
  8. napjától
  9. május
  10. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 73.152,- (hetvenháromezeregyszázötvenkettő) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Kecskeméti Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívása szerint. 115.689,- (egyszáztizenötezerhatszáznyolcvankilenc) forint bűnügyi költséget az állam visel. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2020/
  11. 2 Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott1 vádlottat kábítószer birtoklásának bűntette [Btk.
  12. §

(1)bekezdés 5. fordulat,
(2)bekezdés c) pont] miatt 6 év 6 hónap szabadságvesztésre és 5 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. [2] A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [3] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
  1. október
  2. napjától
  3. október
  4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. [4] Az eljárás során lefoglalt kábítószert, gépjármű típusa típusú személygépkocsit és szerb honosságú forgalmi engedélyt elkobozta. [5] Az eljárás során felmerült 1.360.380,- forint bűnügyi költségből a vádlottat 769.181,- forint megfizetésére kötelezte, míg 591.199,- forint bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: [7] Fellebbezett az ügyészség a vádlott terhére eltérő tényállás és eltérő minősítés, a vádlott cselekményének forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletekénti minősítése, valamint súlyosítás, hosszabb tartamú fegyház fokozatú szabadságvesztés és a kiutasítás tartamának súlyosítása; [8] a vádlott és a védő enyhítés érdekében. [9] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.290/2020/
  5. szám alatt az ügyészség fellebbezését módosított tartalommal, kizárólag a súlyosítás tekintetében tartotta fenn. [10] Indítványozta erre és a védelmi fellebbezések irányára tekintettel az első fokú ítéletnek a Be.
  6. §
(5)bekezdés a)-b) pontjában és a Be. 590. §
(7)bekezdésében írtak szerinti felülbírálatát, figyelemmel a Be. 583. §
(3)bekezdésére (korlátozott felülbírálat). [11] Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a lefoglalt szerb honosságú forgalmi engedélyről nem a jogszabálynak megfelelően rendelkezett. [12] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és kiutasítás tartamát súlyosítsa, a szabadságvesztést fegyházban rendelje végrehajtani, a szerb forgalmi engedély elkobzására vonatkozó rendelkezést mellőzze és azt a kiállító hatóságnak rendelje megküldeni, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. [13] A védő fellebbezését a Be. 584. §
(6)bekezdése ellenére írásban nem indokolta. [14] Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, a főügyészség indítványát részben osztotta. [15] A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. §
(1)és
(2)bekezdése alapján bírálta felül. [16] E körben nem osztotta a fellebbviteli főügyészség korlátozott felülbírálatra vonatkozó álláspontját. A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának
  1. december
  2. napján elfogadott álláspontja szerint ugyanis a fellebbezés tartalmának megváltozása nem Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2020/
  3. 3 érinti a felülbírálat terjedelmét, tekintettel arra, hogy a felülbírálat terjedelme a fellebbezés bejelentésével – tartalmát tekintve – rögzül. [17] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. [18] A másodfokú bíróság az iratok egybehangzó adatai alapján az első fokú ítélet tényállását a Be.
  4. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: [19] Az első fokú ítélet
  1. oldal kilencedik bekezdését kiegészítette, mely szerint a vámvizsgálat alkalmával a gépkocsi átalakított üzemanyagtartályában találták meg a kábítószert. [20] A tizenegyedik bekezdést és a tizenkettedik bekezdés második mondatrészét (jelentős mennyiség és a különös jelentős mennyiségre vonatkozó megállapítások), mint odatartozót, a jogi indokolásba utalta. [21] Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan és megalapozott, az a fenti kiegészítéssel és helyesbítésekkel irányadó volt a felülbírálat során. [22] Az ítélőtábla álláspontja szerint az ügyészség eltérő tényállás megállapítására és eltérő minősítésre irányuló fellebbezése a bizonyítékok mérlegelése ellen irányul, azt sérelmezi, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül következtetett a vádlott tudattartalmára, hiszen a vádlottnak tudnia kellett, hogy az általa szállított kábítószert tovább értékesítésre szánták, így cselekménye kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének minősül. [23] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta. Az így rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte. Nem tévedett, amikor a vádlott beismerő vallomását a tényállás alapjául elfogadta, e körben kifejtett álláspontja iratszerű. [24] A bizonyítékok értékelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a fellebbezési eljárásban nincs törvényes lehetőség. Ebből következik, hogy az eltérő tényállás megállapítását és a cselekmény eltérő minősítését célzó ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. [25] Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. [26] A jogi indokolást – első fokú ítélet
  2. oldal harmadik bekezdés – kiegészítette az ítélőtábla az Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. jegyzékére hivatkozással, mert az tartalmazza, hogy a kannabisz kábítószernek minősül, továbbá a Be. 459.§
(1)bekezdés 18/b) pontja szerinti egyezmény mellékletének I. Jegyzékére hivatkozással, mely szerint a THC szintén kábítószernek minősül. [27] Az elsőfokú bíróság a cselekmény minősítése körében kifejtett álláspontját a másodfokú bíróság mindenben osztotta. [28] Ahogy arra a fellebbviteli főügyészség is utalt, az irányadó bírói gyakorlat szerint a Magyarország területére tovább szállítási céllal kábítószert behozó, a kábítószer kereskedéshez más magatartással nem kapcsolódó vádlott büntetőjogi felelőssége nem kábítószer-kereskedelem bűntettében, hanem kábítószer birtoklásának bűntettében állapítható csak meg, hiszen feladata kizárólag a szállítás, a kábítószer forgalomba hozatala már más személy feladata. [29] A bűnösségi körülményeket tekintve az ítélőtábla – helyesen – kisebb súllyal értékelte a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást, hiszen a vádlottat tetten érték, ugyanakkor megbánásnak nem adott hangot. Az
  1. BK vélemény II.
  2. pontja értelmében Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2020/
  3. 4 ugyanis a tetten- érés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánásnak van jelentősége. [30] További enyhítő körülmény, hogy a vádlott külföldi állampolgár, aki a magyar nyelvet nem ismeri, Magyarországon családi kapcsolatokkal nem rendelkezik, családjától távol kell a büntetést letölteni, mely körülményt az elsőfokú bíróság a vádlott javára figyelembe vette ugyan, de nem enyhítő körülményként. [31] Az első fokú ítélet
  4. oldal negyedik bekezdésében írtakat akként helyesbítette, hogy a kábítószer birtoklása valósítható meg egyenes szándékkal (ugyanis ez a bűncselekmény megnevezése, nem pedig drogcsempészés). [32] Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett az ítélőtábla álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott 6 év 6 hónap szabadságvesztés arányos, különös tekintettel az enyhítő körülmények túlsúlyára, annak sem lényeges súlyosítása, sem lényeges enyhítése nem indokolt. [33] Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a szabadságvesztést eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban rendelte végrehajtani. [34] A
  5. évi C. törvény (Btk.)
  6. §
(2)bekezdése értelmében a büntetés kiszabásánál irányadó körülményre figyelemmel határozható meg eggyel enyhébb végrehajtási fokozat, tehát a vádlott esetében azon enyhítő körülmény, hogy külföldi állampolgár, magyar nyelvet nem ismerő, családi kapcsolatokat nélkülöző külföldi állampolgárként kell a büntetést hazájától távol letölteni, az enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását megalapozza, és az nem ütközik a kétszeres értékelés tilalmába. [35] Az ilyen jellegű ügyekben és külföldi vádlottak esetében következetes gyakorlatot folytat a Szegedi Ítélőtábla és alkalmazza a Btk. fenti rendelkezését. [36] Helyes a Magyarországon bűncselekményt elkövető külföldi vádlott kiutasítása, annak tartamát is arányosnak ítélte a másodfokú bíróság, figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára. [37] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a szerb hatóság által kiállított forgalmi engedélyt elkobozta. [38] A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM Együttes rendelet 88. §
(4)bekezdése értelmében a bűnjelként, a bűnjelre vonatkozó okmányként lefoglalt eredeti dolgot a hatóság az eljárás befejezése után – a határozattal együtt – a kiállító hatóság részére küldi meg. [39] Erre figyelemmel az ítélőtábla a forgalmi engedély lefoglalását megszüntette a Be. 320. §
(1)bekezdés a) pontja alapján és azt – osztva a főügyészi indítványt – a fenti rendelet 88. §
(4)bekezdése alapján a szerb kiállító hatóságnak rendelte megküldeni. [40] Észlelte az ítélőtábla, hogy a vádlott útlevél számát az első fokú ítélet személyi része tévesen tartalmazta, ezért megállapította, hogy annak száma útlevél száma. [41] Az alkalmazott jogszabályhelyeket annyiban pontosította, hogy mellőzte a Btk. 92. §
(3)bekezdésére hivatkozott, mert azt az elsőfokú bíróság nem alkalmazta. [42] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség és a vádlottat terhelő bűnügyi költség összegének számításakor a törvényszék számítási hibát vétett, ezért megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban 1.380.380,- forint bűnügyi költség merült fel, melyből a vádlott 789.181,- forintot köteles megfizetni. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.532/2020/15. 5 [43] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, azonban az első fokú ítéletet hivatalból felülbírálva, azt a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [44] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
  1. október
  2. napjától
  3. május
  4. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámította a Btk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. [45] A fellebbezési eljárásban a lefoglalt gépkocsi tárolásával 73.152,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat kötelezte a Be. 574. §
(1)bekezdése és a Be. 613. §
(1)bekezdése alapján, míg 115.689,- forint bűnügyi költségről a Be. 576. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megállapította, hogy az állam viseli. [46] Az ítélettel szemben a Be. 458. §
(2)bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a Be. 615. §
(1)bekezdésére – nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. május
  2. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke Sefta Márta dr. sk. előadó bíró Dr. Cserháti Ágota sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.532/2020/
  3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 2.B.227/2020/
  4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
  5. május
  6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.