Bf.585/2025/15 – Debreceni Ítélőtábla

(4)bekezdés a) pont 1. fordulat,

(7)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont] minősíti. A szabadságvesztést fogházban rendeli végrehajtani. Egyéb részekben az elsőfokú ítéletet Terhelt1 I. r. vádlottra nézve helybenhagyja. Indokolás [1] A Nyíregyházi Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatában Terhelt1 I. rendű vádlottat a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását követően társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399. §

(4)bekezdés a) pont,

(6)bekezdés a) pont (

1. tényállás)], társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette [Btk.
2. §

(4)bekezdés a) pont,

(7)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont (4., 5. és 7. tényállás)] és 4 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont (1.,

1. és
2. tényállás)] miatt – halmazati büntetésül – 3 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztésből legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A büntetésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, továbbá a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen kizárólag Terhelt1 I. rendű vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A védő perorvoslata írásbeli indokaiban hivatkozott a vádlott betegségeire, amelyekről orvosi dokumentumokat is csatolt és a bűncselekményekkel arányos, enyhébb szankció alkalmazását indítványozta (
3. számú másodfokú irat). [3] A marasztaló határozat még hat vádlottat érintett, de velük szemben az ítélet elsőfokon jogerőre emelkedett. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.304/2025/
4. számú észrevételében Terhelt1 I. r. vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet tanácsülésen történő részbeni megváltoztatását indítványozta annyiban, hogy a másodfokú bíróság e terhelt pénzmosási cselekményeit 1 rendbeli, a Btk.
5. §

(4)bekezdés a) pont 1. fordulatában meghatározott és Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.585/2025/15/I 2 a

(7)bekezdés b) pont szerint minősülő folytatólagosan, különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettének minősítse, egyebekben a határozatot hagyja helyben. [5] Az ítélőtábla a védelmi jogorvoslatokat a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján – az ügyészségi indítvánnyal egyetértve – a törvényi feltételek maradéktalan teljesülése folytán tanácsülésen bírálta el. [6] A védelmi fellebbezések részben megalapozottak. [7] Tekintettel arra, hogy a jogorvoslatok kizárólag a joghátrányt támadták, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül, figyelemmel a Be. 590. §

(3)bekezdésére, mely revízió a Be. 590. §

(9)bekezdése értelmében kizárólag a fellebbező I. r. vádlottat érintette. [8] A Be. 590. §

(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésekre, ha a vádlottat fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontok –
4. c)pont,

(5a)bekezdés]. Értelemszerűen a mértékes fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság vizsgálta a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket is. [9] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta és nem is vizsgálta a törvényszék ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mert a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. E fellebbezésnél az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. Korlátozott felülbírálat esetén a tényállás kizárólag a kijavítás szabályai szerint érinthető (BH

2. III.). Erre azonban a jelen esetben nem volt szükség. [10] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett sem abszolút [Be.
3. §

(1)bekezdés a)-h) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a)-d) pont], ami az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülbírálatot kizárta volna és az ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. [11] Az anyagi jogi kérdések felülbírálata kapcsán szükséges utalni arra, hogy a Btk. 2. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az elkövetéskor hatályos büntető törvényt kell alkalmazni, mert az elbíráláskori törvény nem eredményez a vádlottra kedvezőbb elbírálást. [12] Az elsőfokú bíróság büntethetőségi akadály hiányában törvényesen vont következtetést az I. r. vádlott bűnösségére és a cselekmények jogi minősítése túlnyomórészt megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. [13] Az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség átiratában a pénzmosás eltérő minősítése kapcsán írt érveléssel egyetértett. Tény, hogy az I. rendű vádlott az első pénzmosási cselekményét

1. szeptember
2. napján valósította meg, majd ezt követően
3. május 23-án,
4. június 13-án és
5. december 20-án követett el ugyanilyen bűncselekményeket. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy az első, illetve a második pénzmosási cselekmény között eltelt nyolc hónap időtartam már olyan hosszú, ami miatt a pénzmosást 2 rendbelinek kell minősíteni, és csak a második, a harmadik és a negyedik cselekményrészeket értékelte a folytatólagosság törvényi egységének körében, ezáltal a
6. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.585/2025/15/I 3 szeptember 13-i bűncselekményt enyhébben minősítette az értékhatárra figyelemmel. A bűnhalmazatként minősítés viszont téves, helyesen a pénzmosás egy rendbeli bűncselekményt valósított meg. [14] A Btk.
7. §

(2)bekezdése értelmében folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. A rövid időköz megítélését esetenként kell vizsgálnia a bíróságnak és nem szabad mereven értékelni, mert figyelemmel kell lenni a tényállásban írtakra is, ami alapján következtetni lehet az egységes elhatározásra, mivel a részcselekményeknek ugyanazon elhatározáson kell alapulnia. A jelen ügyben ez egyértelműen megállapítható volt az egyéb feltételek mellett, figyelemmel arra, hogy a harmadik tényállásban írt és

1. október
2. napján történt gépjárművásárlásra is a csempészett cigaretta szállításához volt szükség, ezért nyilvánvalóan az I. rendű vádlott nem hagyta abba a pénzmosás bűncselekményét, az csupán félbeszakadt, de az egységes akaratelhatározás egyértelműen megállapítható és az valamennyi részcselekmény egységesen értékelendő, azaz folytatólagos törvényi egység. [15] Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az I. rendű vádlott terhére rótt pénzmosás bűntettét egységesen, a Btk.
3. §

(4)bekezdés a) pont 1 fordulatában meghatározott és a

(7)bekezdés b) pont szerint minősülő folytatólagosan elkövetett (1 rendbeli) pénzmosás bűntettének minősítette, feltüntetve a

(4)bekezdés a) pont 1 fordulatát (megszerzés), mivel ezt a törvényszék nem rögzítette sem az elsőfokú ítélet rendelkező részében, sem pedig az indokolásában. [16] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásakor irányadó bűnösségi körülményeket feltárta és a vádlottal szemben az enyhítő és súlyosító körülményeket a nyomatékuknak megfelelően értékelve a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos büntetést szabott ki, amely kifejezi a vádlott társadalomra veszélyességét és az elbírált bűncselekmények tárgyi súlyát is, ezért a büntetés enyhítésére, a tartam mérséklésére irányuló védelmi jogorvoslatok nem foghattak helyt. [17] A vádlott megromlott egészségi állapotát figyelembe véve ugyanakkor a másodfokú bíróság a Btk. 35. §

(2)bekezdését alkalmazva a törvényben előírtnál (börtön) eggyel enyhébb (fogház) fokozatban rendelte végrehajtani a kiszabott szabadságvesztést. E kivételes rendelkezést elsősorban a terhelt megromlott egészségi állapota, betegségei indokolták (BH

1. 516). A vádlott előélete nem tekinthető kedvezőnek, ugyanakkor az alanyi oldal más elemei mégis lehetőséget adtak a enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására, ha a büntetés érdemi enyhítésére nem is kerülhetett sor. [18] Az ítélet egyéb, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, az előzetes fogvatartás beszámítására, a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó, az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezései is törvényesek. [19] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét Terhelt1 I. r. vádlottra nézve a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg egyéb, a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. [20] Ellentétes döntés hiányában a másodfokú ítélet ellen a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Debrecen,

1. február
2. Dr. Háger bíró, Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Dr. Bakó József s.k. bíró Attila s.k. előadó Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.585/2025/15/I 4 Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 9.B.235/2025/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.585/2025/
4. számú ítéletében írt változtatással Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. február
6. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke