A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperesnek arról nem volt tudomása, hogy a munkáltató a 2023 decemberét érintő adatszolgáltatásában a NAV felé a járulékalapot megemelte, részéről a felróhatóság nem állapítható meg. Felróhatóság hiányában az alperesnek a szolgálati járandóság visszakövetelést előíró határozata nem jogszerű. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.45.103/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Peczeli Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: szolgálati járandóság visszafizetésével kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Miskolci Törvényszék 100.K.700.518/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 100.K.700.518/2024/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- február 29-étől szolgálati nyugdíjban részesült, amely ellátást
- január
- napjától szolgálati járandóságként folyósított tovább részére az alperes. 2023-ban a ... (a továbbiakban: munkáltató) a felperes részére december 29-ére egy nap fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezte, majd
- december hónapra a járulékalapot – a minimálbér
- december hónapban bekövetkezett változására tekintettel – kiegészítette a Kúria III.Kfv.45.103/2024/4 2 társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
- §
(2)bekezdése szerint. Ezáltal a 2023-as évben a felperesnek a munkáltatóitól származó jövedelmekből fizetendő társadalombiztosítási járulékalapja összesen 4.177.537 forint lett. [2] Az alperes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) 2024. március 12én érkezett értesítéséből szerzett arról tudomást, hogy a felperes jövedelme 2023 decemberében meghaladta a tárgyév
(2023)első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege tizennyolcszorosának megfelelő 4.176.000 forint éves keretösszeget. Erre figyelemmel a
- március 26-án kelt határozatában a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
- évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.)
- §
(1)bekezdése alapján a 2023 decemberében utalt 505.130 forint szolgálati járandóságot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 84. §
(1)bekezdése alkalmazásával tartozásként írta elő a felperes részére. Indokolása szerint a felperes részéről a felróhatóság megállapítható, mivel a keretösszeg elérését a társadalombiztosítási járulékköteles jövedelem kifizetésétől számított 15 napon belül nem jelentette be. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes pontosított keresetében az alperes határozatának megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a visszafizetésre kötelező határozat jogsértő, mivel a 2023. évi munkáltatói igazolásokkal igazoltan a keletkezett jövedelme nem haladta meg az éves keretösszeget. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a Khetv. 11. §
(1a)bekezdése nem volt alkalmazható a kötelező legkisebb munkabér, minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. §
(2)és
(3)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. A 2023as évre nem változott az éves keretösszeg, azt továbbra is a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/
- (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 573/
- Korm. rendelet) megállapított minimálbérrel kell számítani. Kérte figyelembe venni azt is, hogy a Korm. rendelet szabályai az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdésében, illetőleg a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló
- évi XCIII. törvény
- § és
- §-ában foglaltak alapján, a kihirdetett veszélyhelyzet miatt fennálló különleges jogrend szabályaira hivatkozással kerültek megalkotásra. A felróhatóság körében hivatkozott a Kúria Mfv.10.378/2017/
- számú döntésére. A bíróság ítélete [5] A bíróság az alperes keresettel támadott határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával megsemmisítette. Kúria III.Kfv.45.103/2024/4 3 [6] A Khetv.
- §-ának célját vizsgálva kiemelte, hogy a jogalkotó szerint abban az esetben, ha a szolgálati járandóságban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és abból a megélhetése megfelelő módon biztosított, nem indokolt, hogy részére az állam az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugellátást folyósítson. A megfelelő megélhetéshez elegendő juttatást a jogszabály egy éves keretösszegben állapította meg, amelynek elérésekor az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, vagy ha a járulékalap az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a december havi szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. [7] A bíróság a felperes által csatolt munkáltatói jövedelemigazolások alapján megállapította, hogy a felperes járulékalapot képező jövedelme a 2023-as évben 4.174.708 forint volt, amely összeg utólag változott meg abból az okból, hogy a minimálbért a jogalkotó
- december
- napjától kezdődően megemelte 266.800 forintra, melynek következtében a felperes munkáltatója a
- december havi jövedelmet 77.211 forintról 80.040 forintra egészítette ki, ezért módosult a felperes járulékalapot képező jövedelme 4.177.537 forintra. [8] A bíróság mindezek értékelése során jelentőséget tulajdonított a Khetv.
- §
(1)bekezdése mellett az
(1a)bekezdésének is, amely két jogkövetkezményt fűz a minimálbér év közben történő megemeléséhez: az egyik az, hogy ilyen esetben az éves keretösszeget a minimálbér megemelt összegére figyelemmel kell meghatározni, a másik pedig az, hogy az elrendelt szünetelést a változásra figyelemmel felül kell vizsgálni. Az alperes a minimálbér megállapításáról szóló Korm. rendelet 4. és
(2)és
(3)bekezdésében foglaltakra hivatkozással mellőzte az éves keretösszeg átszámítását, holott e rendelkezések nem tartalmaznak előírást az éves keretösszeget érintően. A Korm.rendelet 4. §
(2)bekezdése két olyan esetet jelöl meg, amikor csak
- január
- napjától kezdődően kell figyelembe venni a megemelt minimálbér összegét: ezek közül az egyik a minimálbér alapján meghatározott juttatások, támogatások folyósítása, a másik pedig éppen a szolgálati járandóság szüneteltetése. Ezek alapján a bíróság megállapította, hogy a Korm. rendeletben a jogalkotó csak a szolgálati járandóság szüneteltetése kapcsán határozta meg a
- január 1-jei kezdő időpontot, de nem rendelkezett arról, hogy a megemelt minimálbért a keretösszeg újraszámításakor ne kellene figyelembe venni. [9] A bíróság az alperes eljárását illetően nyomatékosan értékelte azt is, hogy míg a Tbj.
- §
(2)bekezdése szerint a már megemelt minimálbér 30%-ának megfelelő összegben vette figyelembe a felperes
- december havi jövedelmét, addig az éves keretösszeg meghatározásakor a
- január
- napján érvényes összeggel számolt, amely ellentmondásos jogalkalmazással a felperest nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozta. Az alperes a vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves értelmezésével állapította meg az éves keretösszeget. Ezen téves jogértelmezésre tekintettel nem vizsgálta a bíróság az alperesnek a különleges jogrendben történő jogalkotásra vonatkozó okfejtését. [10] A bíróság kiemelte, hogy a felperesnek – a munkáltatói igazolásokkal alátámasztottan – nem lehetett tudomása az éves keretösszeg átlépéséről, így az alperes a Tny.
- §
(1)bekezdésében megkövetelt felróhatóság indokát sem igazolta. [11] Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes jövedelme a 2023-as évben nem haladta meg a megemelt minimálbérre átszámított módosított éves keretösszeget, ezért az alperesi határozat jogszabálysértő volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria III.Kfv.45.103/2024/4 4 [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását kérte a Khetv. 2. §
(2)bekezdése, 11. §
(1)bekezdése, a Korm. rendelet 4. §
(2)és
(3)bekezdése bíróság általi téves értelmezése miatt. [13] Álláspontja szerint a Korm. rendelet 4. §
(2)és
(3)bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a rendelet rendelkezéseit a szolgálati járandóság
- évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni, továbbá
- január
- napjáig a szolgálati járandóság szüneteltetése tekintetében az 573/
- Korm. rendelet alkalmazandó, azonban a bíróság e rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta. Jelezte, hogy hasonló tényállás mellett a Szegedi Törvényszék az 5.K.700.474/2024/
- számú ítéletében, továbbá a Debreceni Törvényszék az 5.K.700.629/2024/
- számú és a 6.K.700.682/2024/
- számú ítéletében ettől eltérő eredményre jutott, és a felperesek kereseteit elutasította. [14] Kiemelte, hogy a bíróság helytállóan határozta meg, hogy milyen kérdésben kell a jelen eljárásban döntenie, mint ahogyan abból is helyesen indult ki, hogy 2023-ban 4.177.537 forint összegű járulékalapot képező felperesi jövedelem keletkezett, amely összeg megegyezik a NAV-tól
- március 12-én érkezett adatszolgáltatásban szereplő összeggel. Az alperesnek a határozata meghozatalakor ezt az összeget kellett figyelembe vennie a keretösszeg elérésének megállapításánál. Mivel a felperes jövedelme az éves keretösszeget 2023 decemberében haladta meg, ezért a Khetv.
- §
(1)bekezdése alapján a tárgyév december havára folyósított szolgálati járandóságot vissza kell fizetnie. [15] Az alperes kifogásolta, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a Korm. rendelet 4. §
(3)bekezdésében foglaltakat, melynek értelmében 2024. január 1. napjáig a
(2)bekezdés szerinti esetben a
- november 30-án hatályos 573/
- Korm. rendelet alkalmazandó, amiből következően a Khetv.
- §
(1a)bekezdése alkalmazására a Korm. rendelet 4. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján nincs lehetőség. A 2023 decemberében megemelkedett minimálbér összege ezért nem hatott ki az éves keretösszeg változására. [16] A Korm. rendelet 4. §
(2)-
(3)bekezdései a szolgálati járandóság szüneteltetésének elrendelése kapcsán alkalmazandó Khetv. 11. §
(1)és
(1a)bekezdések alkalmazhatóságát érintik, mivel azok egyértelműen előírják, hogy a megemelt minimálbért
- január
- napját követően a szolgálati járandóság
- évi szüneteltetése esetén kell alkalmazni. [17] Az alperes kérte figyelembe venni a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) – felülvizsgálati kérelmében idézett – rendelkezéseit. [18] A Khetv.
- §
(2)bekezdése visszautal az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazására, ezért a Tny. 84. §
(1)bekezdésében meghatározottak jelen esetre is irányadóak voltak, tehát a felróhatóságot vizsgálni kellett, és azt az alperes vizsgálta is. A Tny. 97. §
(5)bekezdése alapján a felperest bejelentési kötelezettség terhelte, és a Tny. 84. §
(1)bekezdése alapján megállapítható a felperes felróhatósága a bejelentési kötelezettsége elmulasztása miatt. E körben az ítéleti indokolás hiányos. Mindezek alapján a hivatkozott jogszabályok és az Alaptörvény
- cikkében foglaltak megsértése is megállapítható. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint. Kúria III.Kfv.45.103/2024/4 5 [21] A Kúra a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül [Kp.
- §
(2)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés]. [22] A Khetv. 11. §
(1)bekezdése kimondja, hogy ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. [23] A Khetv. 11. §
(1a)bekezdése szerint, ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az
(1)bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével – a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni. [24] A Korm. rendelet 4. §
(1)bekezdése alapján e rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A
(2)bekezdése szerint e rendelet rendelkezéseit első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott,
- január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság
- évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni. A
(3)bekezdése értelmében
- január
- napjáig a
(2)bekezdés szerinti esetben a
- november 30-án hatályos, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/
- Korm. rendelet alkalmazandó. [25] A Korm. rendelet
- §
(2)-
(3)bekezdését a Kormány az Alaptörvény 53. cikk
(1)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva hozta. Ennélfogva a Korm.rendelet 4. §
(2)-
(3)bekezdései – amint arra az alperes is helyesen mutatott rá – a különleges jogrendben meghozott szabályozásnak tekintendőek. [26] A jelen eljárásban az alperes nem rendelkezett – nem is rendelkezhetett – a felperes december havi szolgálati járandóságának szüneteltetéséről, azonban arra hivatkozással, hogy a felperes nem tett bejelentést a
- évi keretösszeg túllépéséről, a
- december hónapban kifizetett szolgálati járandóság tartozásként történő előírásáról hozott határozatot. A bíróságnak ezen alperesi döntés jogszerűségét kellett vizsgálni, és értelmezni a Korm. rendelet
- §
(2)és
(3)bekezdését. [27] A Korm. rendelet 4. §
(2)bekezdése a
- §-ban meghatározott,
- december 1-jei hatályba lépéstől eltérően – egyebek mellett – a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot érintően csak azok
- évi szüneteltetése tekintetében írta elő a Korm. rendelet első alkalommal történő alkalmazását; míg a Korm. rendelet
- §
(3)bekezdése a
(2)bekezdés szerinti esetre visszautalva rendelte el
- január
- napjáig a
- november 30án hatályos 573/
- Korm. rendelet alkalmazását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság
- évi szüneteltetése tekintetében a
- november 30-ig hatályos minimálbért kellett alkalmazni. Ennélfogva a rendelet az évközi minimálbér Kúria III.Kfv.45.103/2024/4 6 emelkedésre tekintettel kivételt fogalmazott meg a Khetv.
- §
(1a)bekezdésében rögzített általános szabály alkalmazása alól. [28] Mindezek alapján tévesen foglalt állást akként a bíróság, hogy a perbeli esetben nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy a 11. §
(1a)bekezdésében rögzített kedvezményszabályt az alperes alkalmazza, és a minimálbér decemberi emelkedésére tekintettel a tárgyévi keretösszeget emelt összegben határozza meg. Az alperes a Khetv. 11. §
(1a)bekezdését helyesen, a Korm.rendelet 4. §
(2)-
(3)bekezdései helytálló értelmezésével nem alkalmazta, határozata e tekintetben nem volt jogszabálysértő. [29] Figyelemmel arra, hogy az alperes a határozatát a felperes – általa vitatott – felróható magatartására alapította, a bíróság jogszerűen vizsgálta, hogy a felperes terhére a felróhatóság megállapítható-e a tekintetben, hogy a Tny. 97. §
(5)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére tizenöt napon belül nem jelentett be a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely az ellátásra jogosultságát vagy az ellátása folyósítását érinti. [30] A peradatok szerint az alperes azért írta elő tartozásként a felperesnek 2023 decemberére kifizetett szolgálati járandóságot, mert a NAV tájékoztatása alapján azt állapította meg, hogy a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja a 2023. évi keretösszeget decemberben meghaladta. [31] Megállapítható volt, hogy a felperes munkáltatója a 2023. decemberi adatszolgáltatásában a járulékalapot kiegészítette a Tbj. 27. §
(2)bekezdésének megfelelően a minimálbér 30 %-a összegéig, ugyanakkor a
- január 31-én kelt, a személyi jövedelemadó bevallásához készített 23M30-as igazoláson
- december hónapnál ezt a kiegészítést nem szerepeltette, abban járulékalapot képező jövedelemként erre a hónapra 77.211 forintot tüntetett fel. Ez az összeg megegyezett a NAV
- április 30-án készített kimutatásában (a továbbiakban: NAV kimutatás) „munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül” rovatban jelzett összeggel, ahol a „járulék alapja” rovatban 80.400 forint szerepelt a
- december hónapra. [32] A fentiekből kitűnően a felperesnek arról nem volt tudomása, hogy a munkáltató a 2023 decemberét érintő adatszolgáltatásában a NAV felé a járulékalapot megemelte, ezért részéről felróhatóság, azaz az sem volt megállapítható, hogy nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Erre figyelemmel helytálló volt a bíróság azon jogi következtetése, hogy felróhatóság hiányában az alperesnek a szolgálati járandóság visszakövetelését a Tny.
- §
(1)bekezdése szerint előíró határozata nem volt jogszerű. [33] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás részbeni módosításával - a Kp. 121. §
(2)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [34] Amennyiben a felperesnek arról nem volt tudomása, hogy a munkáltató a 2023 decemberét érintő adatszolgáltatásában a NAV felé a járulékalapot megemelte, részéről a felróhatóság nem állapítható meg. Felróhatóság hiányában az alperesnek a szolgálati járandóság visszakövetelést előíró határozata nem jogszerű. Záró rész Kúria III.Kfv.45.103/2024/4 7 [35] A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúria e körben a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 82. §
(3)bekezdése alapján mellőzte a határozathozatalt. [36] A felülvizsgálati eljárás a Khetv. 2. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Tny.
- §-a alapján költségmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [37] Az ítélet elleni további perorvoslat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése által alkalmazandó Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján irányadó Kp. 77. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő