Bf.79/2025/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés VII. fordulat,

(6)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] minősíti. A vádlott lakcímében a házszám helyesen 41., a tartózkodási helye cím268 Az ítélőtábla határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) a 2025. január 20-án tartott előkészítő ülésen meghozott és kihirdetett 10.B.129/2024/23. számú ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt5 V. rendű vádlottat pénzmosás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399. §

(2)bekezdés,

(6)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont], míg Terhelt6 VI. rendű vádlottat pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(2)bekezdés,

(5)bekezdés]. [2] Terhelt5 V. rendű vádlottat – mint visszaesőt – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és mellékbüntetésként 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 2 [4] Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. [5] Terhelt6 VI. rendű vádlottat – mint visszaesőt – 1 év szabadságvesztésre ítélte. [6] A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. [7] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a végrehajtás elrendelése esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napban határozta meg. [8] Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből Terhelt6 VI. rendű vádlottat 79.072,forint megfizetésére kötelezte. [9] Az ítélet ellen – amelyet az ügyészség tudomásul vett – Terhelt5 V. rendű vádlott és a védője a büntetés enyhítését célzó fellebbezést jelentettek be. A vádlott kifejezetten azt sérelmezte a jogorvoslati nyilatkozatában, hogy a törvényszék az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
3. §

(3)bekezdésében írt, a bűncselekménynek az előkészítő ülésen történő beismerése esetére tett ún. mértékes indítványában foglaltakkal egyező büntetést szabott ki, attól egyáltalán nem tért el a javára. [10] Az elsőfokú ítélet Terhelt6 VI. rendű vádlott tekintetében jogorvoslat hiányában

1. január 20-án jogerőre emelkedett. [11] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség (a továbbiakban: fellebbviteli főügyészség) a felterjesztett résziratokkal együtt megküldött BF.461/2024/
2. számú átiratában Terhelt5 V. rendű vádlott javára bejelentett fellebbezéseket alaptalannak értékelte, ugyanakkor indítványozta az elsőfokú ítéletnek a bűncselekmény jogi minősítése vonatkozásában történő megváltoztatását. [12] Az átirat szerint a törvényszék a cselekmény jogi minősítésekor tévesen határozta meg az elkövetői alakzatot, ugyanis Terhelt5 V. rendű vádlott a terhére rótt bűncselekményt – miként azt a vádirat is tartalmazza – nem tettesként, hanem bűnsegédként valósította meg. [13] E körben a fellebbviteli főügyészség – a Kommentárban (Magyar Büntetőjog I-IV. új Btk. - Kommentár a gyakorlat számára) foglaltak felhívásával – kiemelte, hogy a Btk.
3. §

(2)bekezdésében szabályozott elkövetési magatartások közül az átruházás a származékos tulajdonszerzés egyik esete (amelyre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény 5:38-5.40 §-ai határozzák meg), az elidegenítésben való közreműködés a vagyon átruházásában történő segítségnyújtásként értelmezhető, míg a pénzügyi tevékenység végzésének és a pénzügyi szolgáltatás igénybevételének fogalmát a Btk.
2. §

(2)bekezdésében írt rendelkezés határozza meg. Továbbá a Kommentár szerint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 3 bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése megvalósulhat különböző bankszámlákra történő átutalásokkal, függetlenül attól, hogy az azokhoz kapcsolt bankszámla-műveletek átláthatóak-e. [14] Rámutatott arra, hogy Terhelt5 V. rendű vádlott a tényállásban írt cselekményével nem a bűncselekményből származó vagyon tulajdonjogának átruházásához nyújtott segítséget, hanem ahhoz, hogy a vádlott-társai a közreműködésével beszervezett strómanok nevére nyitott online pénzügyi számlákra érkező, bűncselekményből származó pénzösszegeket – azok eredetének elleplezése céljából – különböző bankszámlákra utalják, azaz a vagyonnal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végezzenek, pénzügyi szolgáltatást vegyenek igénybe. Terhelt5 V. rendű vádlott a bűncselekmény törvényi tényállásán belüli magatartást nem valósított meg, csupán hozzájárult a tényállásszerű cselekményhez, annak megvalósításához segítséget nyújtott, így a terhére csupán részesi, azon belül is bűnsegédi elkövetői alakzat állapítható meg. [15] A büntetéskiszabás körében azzal érvelt, hogy a törvényszék a bűnösségi körülményeket csaknem teljeskörűen feltárta, e körben az indokolás – figyelemmel a cselekmény helyes minősülésére – mindössze annyiban szorul kiegészítésre, hogy a vádlott javára értékelendő a bűnsegédi elkövetés is. Meglátása szerint a szabadságvesztés tartamának meghatározásakor a törvényszék figyelembe vette a bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a fokozatosság, a tettarányosság és az ítélet belső arányossága követelményét is. Az 5 év tartamú középmértéktől lefele történő – nagyobb mértékű – eltérést az enyhítő körülmények csakugyan indokolttá tették, az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott 1 év 6 hónap megfelel az ügyészség mértékes indítványában foglaltaknak, és a törvényszék is kellő méltányosságot gyakorolt, amikor a speciális minimumhoz közeli büntetést szabott ki. A fenti tartamú szabadságvesztés alkalmas a büntetés általános és egyéni prevenciós céljainak elérésére, e szankció szükséges és egyben elégséges ahhoz, hogy valódi visszatartó hatást eredményezzen. A büntetés mértéke eltúlzottnak semmiképpen nem tekinthető, így annak további lényeges mérséklése nem indokolt. [16] Álláspontja szerint a többszörösen büntetett előéletű, a jelen ügyben elbírált bűncselekményt visszaesőként elkövető vádlott valóban méltatlan a közügyek gyakorlásában való részvételre, ezért őt a törvényszék indokoltan ítélte közügyektől eltiltásra is, amelynek tartama igazodik az ügyészség mértékes indítványában foglaltakhoz és a kiszabott szabadságvesztéshez, így annak mérséklésére sincs ok. [17] A fellebbviteli főügyészség egyetértett azzal a megállapítással (és az e körben a törvényszék által kifejtett indokolással), hogy Terhelt5 V. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, illetőleg a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztését a törvény kizárja. [18] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla) az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a cselekményt minősítse a Btk.
2. §

(2)bekezdése szerint bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettének, az indokolást a fentiekben írtak szerint egészítse ki, egyebekben a törvényszék ügydöntő határozatát hagyja helyben. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 4 [19] A vádlott javára a büntetés enyhítése érdekében előterjesztett fellebbezések nem vezettek eredményre, viszont a fellebbviteli főügyészségnek a cselekmény jogi minősítésének megváltoztatását célzó indítványa alapos. [20] A Be.
2. §

(3)bekezdés a) pontjára alapított, kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó ítéleti rendelkezéseket támadó jogorvoslatok esetében a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §

(3)bekezdése értelmében korlátozott, értve ezalatt azt, hogy az ítélőtáblának csak az elsőfokú ítélet fellebbezéssel sérelmezett rendelkezéseit kellett felülbírálnia. [21] A korlátozott felülbírálat is kiterjed az elsőfokú bírósági eljárásra és az eljárási szabályok megtartásának vizsgálatára, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó ítéleti rendelkezésekre [Be. 590. §

(5)bekezdés a)-d) pont]. [22] A Be. 590. §

(7)bekezdése alapján hivatalból kell felülvizsgálni azokat az ítéleti rendelkezéseket, amelyek kapcsán a Be. XCIV. Fejezetében szabályozott egyszerűsített felülvizsgálatnak lenne helye, ha azokról a törvényszék a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az ítélőtábla a Be. 671. § 1. és 4. pontjai alapján a szabadságvesztés végrehajtási fokozatával és a feltételes szabadsággal kapcsolatos ítéleti rendelkezések törvényességét vizsgálta meg. [23] Az ítélőtábla – a Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint eljárva – megállapította, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban nem történt olyan abszolút eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. [24] A Be. 607. §

(1)bekezdése értelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a büntetőeljárás megszüntetését megalapozó, a Be. 567. §

(1)és

(2)bekezdéseiben felsorolt okok egyike sem áll fenn: az ügy a magyar büntető joghatóság alá tartozik, a vádemelésre jogosult ügyészség által benyújtott vádirat hiánytalanul és a vád érdemi elbírálására alkalmas módon tartalmazta a Be. 422.

(1)bekezdésében írt törvényes elemeket, az ügyészség a vádat nem ejtette, Terhelt5 V. rendű vádlott büntethetősége nem szűnt meg, a cselekményét más büntetőeljárásban jogerősen nem bírálták el [Be. 567. §

(1)bekezdés a), b), c) pont,

(2)bekezdés c), d), f) pont]. [25] A Be. 608. §

(1)bekezdése szerinti az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását megalapozó ok sem állapítható meg. A törvényszék – a vádlott-társak terhére rótt bűncselekmények minősítésére tekintettel – a Be. 20. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint a hatáskörébe tartozó ügyet bírált el, a Be.
2. §-ban írt illetékességi szabályokat nem sértette meg, az ügy tárgyára tekintettel a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján törvényesen járt el egyesbíróként, a Be.

1. §-a szerinti kizárt bíró az ítélet meghozatalában nem vett részt, az előkészítő ülésen az ügyész, Terhelt5 V. rendű vádlott és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/
2. 5 védő jelen voltak, továbbá az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel nem volt ellentétes [Be.
3. §

(1)bekezdés a), b), c), d), f) pont]. [26] A törvényszék törvényesen járt el, amikor az előkészítő ülésen a Be. 504. §

(3)bekezdése szerint meghozott végzésében Terhelt5 V. rendű vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, őt a Be. 504. §

(4)bekezdése alapján a büntetéskiszabási körülményekre kihallgatta, majd a perbeszédek után ítéletet hozott. [27] A Be. 608. §

(1)bekezdés h) pontja szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását megalapozza az is, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [28] A törvényszék ilyen eljárási szabálysértést sem valósított meg, ugyanis az előkészítő ülésről felvett jegyzőkönyvből megállapíthatóan Terhelt5 V. rendű vádlott megértette a bűnösséget beismerő nyilatkozat természetét, az e körben tett nyilatkozata elfogadásának, egyidejűleg a tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatának a következményeit (egyébként az erre vonatkozó, a Be. 500. §

(2)bekezdésén alapuló terhelti figyelmeztetés is teljeskörű volt), a beszámítási képessége és a beismerése önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott, a nyilatkozata egyértelmű volt, és azt az ügyiratok alátámasztották, az írásba foglalt ítélet tényállási elemei megegyeznek a vádirati tényállásban foglaltakkal. [29] A törvényszék az előkészítő ülésen különös gonddal vizsgálta, hogy a közlése szerint bipoláris zavarban szenvedő vádlott esetében van-e észszerű kétely a beszámítási képessége tekintetében, amely megléte a Be. 504. §

(2)bekezdés b) pontja alapján kizárná a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását. Az eljáró bíró több kérdést is feltett az aktuális egészségi, pszichés állapotára vonatkozóan a vádlottnak, aki nem csak ezekre a kérdésekre adott adekvát válaszokat, illetőleg az ügyiratok tartalmával egyezően számolt be a terhére rótt bűncselekmény elkövetési körülményeiről, a saját és vádlott-társai szerepéről, hanem az ügyészség mértékes indítványával kapcsolatban jogi érvekkel alátámasztott észrevételeket is tett. [30] Mindezekre tekintettel a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjaiban meghatározott törvényi feltételei maradéktalanul fennálltak, az ítéleti tényállás tartalma is megfelel a jogszabályi követelményeknek. A vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény kapcsán ismerte el a bűnösségét, ráadásul a fentiekben írt figyelmeztetések miatt annak tudatában, hogy a törvényszék – a bűnösség beismerése és annak elfogadása esetén – a Be. 500. §

(2)bekezdés b) pontja szerint a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálhatja. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/7. 6 [31] Az ítélőtábla – a Be. 590. §

(5)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában írtak vizsgálatakor – megállapította azt is, hogy az elsőfokú bírósági eljárásban nem történt olyan a Be. 609. §

(1)bekezdésében meghatározott, a büntetőeljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására lényeges hatással járó eljárási szabálysértés, amely ugyancsak az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alapozná meg. [32] A törvényszék helyesen alkalmazta a Be. 565. §

(1)bekezdését, amikor a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította Terhelt5 V. rendű vádlott bűnösségét. A bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozat elfogadása folytán nem csak a törvényszék, hanem az elsőfokú ítéletet felülbíráló ítélőtábla sem vizsgálhatta a vádiratival megegyező ítéleti tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését. [33] A másodfokú felülbírálat során sem merült olyan ok, amely a vádlott felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná [Be. 566. §

(1)bekezdés, 567. §

(1)-

(2)bekezdés, 590. §

(5)bekezdés b) pont]. A Be. 607. §

(1)bekezdésében írt feltétlen hatályon kívül helyező okok hiánya kapcsán már rögzítettek mellett, az is megállapítható, hogy a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény, azt a vádlott elkövette, büntethetőséget kizáró ok (például kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés) nem áll fenn. [34] Az ítélőtábla – a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára is figyelemmel – a határozatát az első fokon eljárt törvényszék által megállapított tényállásra alapította, ahhoz kötve volt, a korábbiakban írtakon túl (a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadása) azért is, mert a fellebbezéseket kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdésében meghatározott körben (a büntetés enyhítése) jelentették be. [35] Annak nem volt törvényes akadálya, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásának személyi részét a vádlott korábbi büntetései és az ellene indult más büntetőeljárások tekintetében kiegészítse, helyesbítse. [36] Az elsőfokú ítélet [8] bekezdésében írt ügydöntő határozat esetében a Salgótarjáni Járásbíróság 4.Bk.550/2013/

1. számú tárgyalás mellőzésével hozott végzésben (azaz nem ítéletben) kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére került sor. [37] Az elsőfokú ítélet [10] bekezdésében megjelölt összbüntetési ítéletnél mellőzni kell a 3 év tartamú közügyektől eltiltás feltüntetését, ugyanis az összbüntetésbe foglalás kizárólag szabadságvesztés-büntetésekre vonatkozik (az a közügyektől eltiltás mellékbüntetést nem érinti). Egyébként az összbüntetési ítéletben megállapított 3 év 10 hónap 20 nap szabadságvesztésből terhelt5t
2. november 27-én feltételes szabadságra bocsátották. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/
3. 7 [38] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
4. augusztus 25-én kihirdetett és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 28.Bf.10.812/2021/
5. számú határozata folytán
6. január 4-én jogerős 3.B.10.694/2021/
7. számú ítéletében a
8. július 3-án ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 60 nap elzárásra és 1 év 4 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [39] A Salgótarjáni Járási Ügyészség B.211/2020/
9. számú vádiratában vád tárgyává tett rablás bűntettének elkövetési ideje
10. február 8-a, amely kapcsán a vádlottat
11. február 9-én hallgatták ki gyanúsítottként. [40] A
12. november 28-án elkövetett rablás bűntette miatt a Budapesti XXII. kerületi Rendőrkapitányság 1219/2019.bü. számon büntetőeljárást folytat a vádlott ellen, őt gyanúsítottként
13. november 29-én hallgatták ki. [41] Továbbá a vádlottal szemben a
14. január 4-én megvalósított lopás bűntette miatt a Budapesti XI. kerületi Rendőrkapitányság 27/2023.bü. számon ugyancsak büntetőeljárást folytat. [42] A fentiekben írtakból megállapítható, hogy a vádlott a jelen ügyben terhére rótt bűncselekményt a
15. február 8-án elkövetett rablás bűntette, a
16. november 28-án elkövetett rablás bűntette és a
17. július 3-án ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárások hatálya alatt valósította meg, ezek közül az utolsóként megjelölt büntetőeljárásban már a nem jogerős ítélet kihirdetésére is sor került. [43] Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) adatai szerint a vádlottat Németországban 2013-2016 között lopások miatt két ügyben pénzbüntetésre, egy alkalommal végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. [44] A törvényszék – figyelemmel a védelmi fellebbezések irányára – a Be.
18. §

(2)bekezdésében írt „korlátozott” indokolási kötelezettségének eleget tett. [45] Terhelt5 V. rendű vádlott bűnösségére levont következtetés okszerű, azonban tényállásban leírt cselekmény minősítése nem mindenben felel meg a büntető anyagi jogszabályoknak. [46] A törvényszék helyesen minősítette a vádlott cselekményét a Btk. 399. §

(2)bekezdésében meghatározott és a

(6)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint minősülő – jelentős értékre és üzletszerűen elkövetett – pénzmosás bűntettének, de tévedett a Btk. 399. §

(2)bekezdés V. fordulat szerinti elkövetési magatartás (az elidegenítésben közreműködés), és ezzel összefüggésben a tettes elkövetői alakzat megállapításakor, miként abban is, hogy a cselekményt természetes egységként kezelte. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 8 [47] Az elsőfokú ítélet [132]-[133] bekezdéseiben kifejtett jogi indokolás értelmében „elidegenítésben való közreműködésként” kell értékelni a vádlott azon magatartását, miszerint strómanokat szervezett be annak érdekében, hogy – a személyi adataikat megszerezve – a nevükre bankszámlákat nyissanak, amelyeken átutalva a jogellenesen megszerzett pénzösszegeket tisztára mossák. A törvényszék szerint ez az elkövetési magatartás teljes egészében lefedi a vádlott terhére rótt bűncselekményt, így ún. sui generis önálló tettesi magatartásként minősül. [48] Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. [49] Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt [Btk. 14. §

(2)bekezdés]. [50] A Btk. 399. §

(1)bekezdése szerint pénzmosást követ el, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi. [51] A Btk. 399. §

(2)bekezdése értelmében az is pénzmosást követ el, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik. [52] A Btk. 399. §

(3)és

(4)bekezdései a pénzmosás további eseteit szabályozzák, mely büntető anyagi jogi rendelkezések jelen ügyben nem irányadóak. [53] A Btk. 402. §

(2)bekezdésében írt értelmező rendelkezés szerint a pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. [54] Az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját, amely szerint Terhelt5 V. rendű vádlottnak a tényállásban rögzített magatartása valójában nem a büntetendő cselekményből származó vagyon elidegenítésében való közreműködésként értékelendő, azaz nem a Btk. 399. §

(2)bekezdés V. fordulata szerint minősül. [55] A Btk. 399. §

(2)bekezdésében szabályozott valódi pénzmosásra (saját vagy más alapcselekményét követően) irányuló előkészületi jellegű cselekmény sui generis büntetendő Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/7. 9 alakzatát – a Btk. 399.

(1)bekezdésében szabályozott cselekményhez képest – előrehozott felelősség és speciális célzat jellemzi. [56] átvétele, Elkövetési magatartásai: a vagyon átvétele, azaz birtokbavétel, a vagyon felette a rendelkezési lehetőség a vagyon elrejtése, értve ezalatt minden olyan magatartást, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a vagyontárgy felkutatását (például rejtekhely biztosítása, a vagyontárgynak a hatóság előtti eltagadása), a vagyon átalakítása, amely a vagyontárgy külső megjelenésére (például autó színének megváltoztatása) vagy rendeltetésére (például vesztegetésért kapott ékszer beolvasztása) egyaránt vonatkozhat, a vagyon átruházása esetén a vagyon tulajdonosváltáson megy át, ami lehet ingyenes vagy visszterhes is, a vagyon elidegenítésben való közreműködés célja az alapcselekménnyel megszerzett vagyon harmadik személyhez kerülése (például a rablás tárgyát képező dolog eladásában való részvétel a vevő felkutatásával vagy az ajánlat közvetítésével), a vagyon felhasználása bármilyen – az előzőekben írtaktól eltérő – magatartás lehet, így különösen a „bűnösen szerzett” pénz elköltése akár luxus-, akár hétköznapi életvitel körében, illetve gazdasági tevékenység körében is fel lehet használni (például cégalapításra, munkavállalók bérének fizetésére stb.), a vagyonnal kapcsolatban pénzügyi tevékenység végzése vagy ennek igénybevétele akár legálisan (például részvények vásárlása), akár illegálisan (például uzsorakölcsön adása) is történhet. [57] Jelen ügyben a megállapított tényállás szerint a büntetőeljárás során ismeretlenül maradt elkövetők telefonon keresték meg a sértetteket, akik előtt magukat a sértettek bankszámláját vezető bank ügyintézőjének adták ki, és valótlanul azt állították, hogy a bankszámlán gyanús tranzakciót észleltek. E megtévesztéssel a sértettektől megszerezték a bankszámlájukon történő pénzügyi tranzakciókhoz szükséges „szenzitív” banki adatokat, másrészt a sértettek – a telefonáló instrukcióit követve – a bankszámláikról maguk indítottak utalásokat különböző személyek nevére a Revolut online banknál, a Wise banknál és a máltai székhelyű cég1.-nél nyitott pénzforgalmi számlákra, illetve az elkövetők által kezdeményezett tranzakciókat (utalásokat) a megtévesztés eredményeként jóváhagyták. A másik elkövetési módszer az volt, hogy az I. rendű, II. rendű és III. rendű vádlottak – az ismeretlen társaik által a sértettektől megtévesztéssel megszerzett banki adatok felhasználásával – a sértettek bankszámláját vezető pénzintézetek információs rendszerében jogosulatlanul végeztek Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 10 pénzügyi műveleteket, amikor a sértettek bankszámlájáról pénzösszegeket utaltak a Revolutnál, Wise-nél és a cég1.-nél nyitott/regisztrált pénzforgalmi számlákra. [58] Az I. rendű, II. rendű és III. rendű vádlottak kérésére Terhelt5 V. rendű vádlott – tudva arról, hogy az érintettek nevére létesített bankszámlákra bűncselekményekből származó pénzösszegek fognak érkezni – olyan személyeket keresett, akik megtévesztésük folytán és/vagy pénzbeli ellentételezésért rendelkezésre bocsátották a személyi adataikat és a személyes okmányaikat, illetőleg megengedték, hogy őket lefotózzák (erre a Revolut-nál történt online regisztrációhoz volt szükség), ezt követően I. rendű, II. rendű és III. rendű vádlottak – az ily módon megszerzett adatok felhasználásával – pénzforgalmi számlát nyitottak a Wise banknál és a cég1.-nél, illetve online regisztrálással a Revolut banknál. E számlákra az I. rendű, II. rendű és III. rendű vádlottak az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás során megszerzett pénzösszegeket átutalták, vagy e számlák adatait a sértetteket telefonon felkereső ismeretlen társaiknak adták át azzal a céllal, hogy a megtévesztett sértettek a bankszámlájukon lévő pénzösszegeket – a telefonáló utasításait követve – ezekre a számlákra utalják át. [59] Tehát a tényállás szerint a csalás és informatikai rendszer felhasználásával elkövetett csalás során megszerzett pénzösszegek eredetének és helyének leplezése érdekében pénzügyi tevékenységet csak I. rendű, II. rendű és III. rendű vádlottak, illetőleg az ismeretlenül maradt elkövetők végeztek, az egyes bankszámlák közötti utalásokban megnyilvánuló cselekményeikhez Terhelt5 V. rendű vádlott csupán segítséget nyújtott a strómanok bevonásával. E vádlott a strómanok nevére történt számlanyitásokban (online regisztrációban) és az ezt követő utalásokban már nem vett részt, azaz a pénzmosás bűncselekmény elkövetési magatartását ő maga nem valósította meg, így a pénzmosás tettese nem lehet, hanem csak bűnsegédje. [60] A törvényszék nem ismerte fel, hogy az önmagukban is bűncselekményt megvalósító részcselekmények a folytatólagosság törvényi egységébe vonhatók. [61] Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el [Btk.
2. §

(2)bekezdés]. [62] Az ítélőtábla álláspontja szerint ebben a kérdésben az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos 4/

1. Büntető jogegységi határozatban kifejtetteket kell irányadónak tekinteni, a két deliktum (pénzmosás, orgazdaság) utólagos bűnkapcsolati jellege miatt. [63] A Be.
2. §-a szerint a sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. [64] A pénzmosás esetében egy új, önálló bűncselekmény megvalósulásáról van szó, amelynek kapcsán az alapbűncselekmény sértettjének közvetlen érdeksérelme már nem áll fenn. Ebből következően a pénzmosásnak passzív alanya (sértettje) nincs. Ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/
3. 11 folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére” történő elkövetés hiánya nem lehet a törvényi egységet kizáró elvi akadály olyan bűncselekmények esetében, amelyeknek nincs sértettje, egyebekben viszont e törvényi egység minden más feltétele megvalósult. A pénzmosás csak abban az esetben értékelhető természetes egységnek, ha az ugyanazon büntetendő cselekményből származó pénzösszegre vonatkozó különböző magatartásokban ölt testet. Viszont a folytatólagosság megállapítására van lehetőség akkor, ha a tettes azonos akaratelhatározásból akár egy, akár több alapbűncselekményből származó különböző dolgot szerez meg rövid időközönként, több alkalommal. Ilyen szempontból az is közömbös, hogy az alapbűncselekményt egy vagy több személy követte-e el, és nincs jelentősége annak sem, hogy hány bankszámlának a felhasználásával került sor a megszerzői magatartás kifejtésére. [65] Figyelemmel arra, hogy jelen ügyben a pénzmosást elkövető tettesek több alapbűncselekményből származó pénzeszközökkel – a megvalósítás szervezett és előre eltervezett körülményeiből (telefonhívások során megtévesztéssel a sértettek banki adatainak megszerzése, az átutalásokkal érintett számlák létesítése érdekében strómanok felkutatása) következően – egységes elhatározással, rövid időközönként többször végeztek pénzügyi tevékenységet, átutalásokat (azaz többször valósították meg a pénzmosás bűncselekményét), a folytatólagosság törvényi egysége megállapításának a Btk.
4. §

(2)bekezdésében írt valamennyi feltétele fennáll. Ez nyilvánvalóan kihat a részesek, így az egyes részcselekmények elkövetését segítő Terhelt5 V. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmény jogi minősítésére is. [66] Az ítélőtábla a fentiekben kifejtettekre alapítottan a vádlott cselekményét a Btk. 399. §

(2)bekezdésének VII. fordulatában meghatározott („pénzügyi tevékenységet végez”) és a

(6)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint minősülő – folytatólagosan [Btk. 6. §

(2)bekezdés] és bűnsegédként [Btk. 14. §

(2)bekezdés] elkövetett – pénzhamisítás bűntettének minősítette. [67] A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el [Btk.

1. §]. [68] A büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. [69] Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó, a középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele [Btk. 80. §

(2)bekezdés]. [70] A vádlottal szemben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a középmérték öt év. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 12 [71] A büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló
2. Büntető Kollégiumi vélemény (a továbbiakban:
3. BK vélemény) szerint a bíróság által megállapított minősítéshez kapcsolódó büntetési keret – figyelembe véve a Btk. Általános Része rendelkezéseit is – büntetést meghatározó alapvető tényező. Ez jelöli ki azokat a határokat, amelyek között a súlyosító és enyhítő körülmények a büntetést alakíthatják. A büntetést befolyásoló körülményeket nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva, egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Nem az enyhítő és súlyosító körülmények száma, hanem az adott esetben meglévő hatásuk a döntő a büntetés meghatározásánál. [72] A büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító tényezők – részben a bűncselekmény jogi minősítésének a felülbírálat során történt módosítására is – kiegészítésre szorultak. [73] Terhelt5 V. rendű vádlott esetében csakugyan enyhítő hatású a bűncselekmény elkövetésének beismerése és a kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodás. Ugyanakkor a vádlott javára kell értékelni a bűnsegédi minőségét, miként azt is, hogy bipoláris zavara miatt gyógyszeres és terápiás kezelésre szorul, amely körülmény megnehezítheti számára a büntetés elviselését (
4. BK vélemény II.
5. pont). [74] A törvényszék – figyelemmel az
6. BK vélemény II.
7. és III.
8. pontjában foglaltakra is – okszerűen értékelte a vádlott terhére a többszörösen büntetett előéletét, a visszaesői minőségét, a cselekményének a korábban jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a megkezdése előtt történő elkövetését, valamint a pénzmosások köztudomású elszaporodottságát. Viszont további súlyosító tényezőként kell figyelembe venni a cselekmény folytatólagos (
9. BK vélemény III.
10. pont) és három büntetőeljárás hatálya alatti elkövetését (
11. BK vélemény II.
12. pont), utóbbiból ugyanis a vádlott fokozott társadalomra veszélyességére lehet következtetni, függetlenül a kérdéses eljárások eredményétől (egyébként az egyik büntetőeljárásban jogerősen elzárásra ítélték). [75] A vádlott terhére megállapított bűncselekmény büntetési tétele miatt első fokon – az ügyészség mértékes indítványának megfelelően – az 1 év 6 hónap tartamú szabadságvesztés eleve a Btk.
13. §

(1)bekezdésében és a

(2)bekezdés c) pontjában írt enyhítő szakasz alkalmazásával volt kiszabható. A bűnsegédi elkövetésre tekintettel a Btk. 82. §

(4)bekezdése alapján – figyelemmel a Btk. 82. §

(2)bekezdés d) pontjában és a

(3)bekezdésében foglaltakra is – megnyílt a jogszabályi lehetőség 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, vagy – szabadságvesztés helyett – elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, illetve e büntetések közül többnek egymás mellett történő kiszabására is. Az ítélőtábla azonban a kedvezőtlen előéletű, többször büntetett, a terhére megállapított bűncselekményt visszaesőként, folyamatban lévő büntetőeljárások hatálya alatt és vele szemben jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt elkövető, illetőleg jelenleg is több büntetőeljárás alatt álló vádlott esetében nem látott okot a lényegesen a középmérték alatt kiszabott szabadságvesztés tartamának további mérséklésére, és különösen nem – a szabadságvesztés helyett – más büntetés alkalmazására. A szabadságvesztés 1 év 6 hónapos tartama ugyanis igazodik a Btk. 80. §

(1)bekezdésében írt büntetéskiszabási elvekhez, a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, a feltárt és a felülbírálat során kiegészített büntetést befolyásoló körülményekhez, valamint a vádlott társadalomra Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/

1. 13 veszélyességéhez, továbbá alkalmas a Btk.
2. §-ában írt büntetési célok (speciális és generális bűnmegelőzés) elérésére is. [76] A végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott csakugyan méltatlan a közügyek gyakorlására, ezért a törvényszék a Btk.
3. §

(1)bekezdése értelmében megalapozottan döntött a közügyektől eltiltás kiszabásáról. A Btk. 61. §

(1)bekezdése alapján meghatározott tartamú közügyektől eltiltás igazodik az elbírált bűncselekmény tárgyi súlyához, arányos a szabadságvesztés tartamával, így annak mérséklésére nincs ok. [77] A törvényszék a büntető anyagi jogi rendelkezések [Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pont] helyes alkalmazásával határozta meg börtönben a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát. [78] Tekintettel arra, hogy Terhelt5 V. rendű vádlottnak a szabadságvesztésre ítélése olyan szándékos bűncselekmény miatt történik, amelyet a korábbi határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után és a végrehajtás befejezése előtt követett el, a Btk. 38. §

(4)bekezdés d) pontjában írt kötelező rendelkezés folytán a szabadságvesztésből csakugyan nem bocsátható feltételes szabadságra. [79] Az előbbiekben írt ok miatt a Btk. 86. §

(1)bekezdés c) pont értelmében nem volt törvényes lehetőség a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére sem. Megjegyzendő, hogy a vádlott esetében a végrehajtás felfüggesztésének a Btk. 85. §

(1)bekezdésében írt feltétele sem adott, ugyanis az előélete és az ellene folyamatban lévő büntetőeljárások miatt nem feltételezhető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. [80] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla – a Be. 598. §

(2)bekezdése szerint tanácsülésen – a fellebbezésekkel támadott elsőfokú ítéletet Terhelt5 V. rendű vádlott vonatkozásában a cselekmény jogi minősítése tekintetében a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben a törvényszék ügydöntő határozatát a Be. 605. §

(1)bekezdése szerint helybenhagyta. [81] A személy adatok között a vádlott lakcíme – a közterület számában történt elírás miatt – a Be. 453. §

(6)bekezdése alapján javításra szorult. Továbbá a lakcímnyilvántartás szerint a vádlott tartózkodási helye a cím268 szám, ezt a kapcsolattartást biztosító adatok között ugyancsak fel kellett tüntetni. [82] Az ítélőtábla határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 615. §

(1)bekezdése zárja ki, mivel az elsőfokú ítélet felülbírálata a Be. 615. §

(2)bekezdése szerinti, a törvényszékével ellentétes döntést nem eredményezett. Budapest,

1. június
2. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.79/2025/
3. 14 Dr. Lőrinczy Attila István s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Németh Nándor s.k. bíró, Dr. Zsótér Zsuzsanna s.k. bíró A Budapest Környéki Törvényszék
4. január 20-án kihirdetett 10.B.129/2024/
5. számú ítélete – a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.79/2025/
6. számú határozata folytán – Terhelt5 V. rendű vádlott vonatkozásában
7. június
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. június
10. Dr. Lőrinczy Attila István s.k. a tanács elnöke