ügy száma: Kfv.I.35.221/2020/
alperes: Alperes1 (cím1)
alperes képviselője: dr. Takács Dániel András kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 2. sorszám alatt Kúria I.Kfv.35.221/2020/6-1 2
elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
alperesnek 162.675 (
az egyszázhatvankettőezer-hatszázhetvenöt) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak felhívásra 650.700 (
az hatszázötvenezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes saját tőkéje 2015-
É. Zrt jogosultak felé. [2] A
adóév végén már csak 25.000 Ft rövid lejáratú kötelezettség szerepelt a beszámolóban. [3] A felperes
A. Kft., 26.278.125 Ft-ot a D.Zrt.. részére teljesített. A felperesnél a saját tőke összege a
É. Zrt., és a D.Kft. is tulajdonosa volt. S.T. a felperes ügyvezetője volt a végelszámolási eljárás megindításáig,
t követően annak végelszámolója lett, illetve
É. Zrt. vezérigazgatója is S.T. volt. A felperes,
É. Zrt. és a D.Kft. egymás kapcsolt vállalkozási voltak. A D.Kft. a felperesben minősített többségi befolyással bírt. [5] A felperes
adózás előtti eredményét 144.900.000 Ft-tal, társasági adóalapját 72.598.000 Ft-tal alacsonyabb összegben mutatta ki a ténylegeshez képest. [7]
adóhatóság határozatát egyebek mellett
adóigazgatási rendtartásról szóló
adózás rendjéről szóló
elsőfokú adóhatóság határozatát. [8]
adóhatóság álláspontja szerint a felperes jegyzett tőkéje már 2015-
erre a kérdésre adott válaszában szintén csak a Ptk. 3:189. §
adóhatóság álláspontja szerint a számviteli műveletek indoka
volt, hogy a felperes tartozásai olyan módon kerüljenek kiegyenlítésre, amely nem jár adójogi vonzattal, és ezért a végelszámolással történő megszűnés törvényi feltételeit megteremtse. A tőkeemelés célja és rendeltetése egy működő cég további gazdaságos tevékenysége anyagi hátterének megteremtése, mely feltételezi, hogy a cég a jövőben is folytatni kívánja működését. A felperes taggyűlése
onban már a tőkeemelés elhatározásának időpontjában tisztában volt
zal, hogy a társaság a továbbiakban nem fog működni. A megszüntetés módjaként a végelszámolást választotta annak ellenére, hogy a társaság vagyonnal nem rendelkezett, ellenben jelentős nagyságú tartozása állt fenn kapcsolt vállalkozásaival, illetve tagjaival szemben. A tőke megemelése a felperes gazdasági tevékenységével nem állt összefüggésben, a felperes ekkor tevékenységet már nem végzett, ezért a tőkeemelés indoka nem magyarázható. A felperes
eljárás során nem igazolta, hogy lépéseket tett volna a tevékenység folytatása érdekében, és nem bocsátott a revízió rendelkezésére
t alátámasztó dokumentumokat sem, hogy esetleges lépéseket tett volna ezen cél elérése érdekében. [10] A végrehajtott tőkeemelések célja a Ptk. 3:189. §
indok
ellenőrzés során
onban nem nyert igazolást. A számviteli műveletekről való döntéshozatalt követően rövid időn belül a megszűnésről, végelszámolásról döntött, a tőkeemelés
onban a gazdasági tevékenységével nem állt összefüggésben. A változásbejegyzési eljárás során a cégbíróság nem vizsgálja adójogi szempontból
ügylet valódi tartalmát. Hangsúlyozta, hogy nem a tőkeemelésre vonatkozóan állapított meg adófizetési kötelezettséget, a tőkeemelés érvényességét nem vitatta, hanem csak annak célját. Hivatkozott a Kúria Kfv.III.35.771/2014/4. számú ítéletére. A kereseti kérelem és
alperes védekezése [11] A felperes keresetében kérte
alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését. Indítványozta
Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 267. cikk
Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB). A felperes által
EUB elé terjesztett kérdés arra irányult, hogy a Tanács a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló 2008/7/EK irányelve (a továbbiakban: EK Irányelv) preambulumának
irányelv úgy, hogy egy általános adóellenőrzés keretei között
illetékes magyar bíróság által jogerősen bejegyzett tőkeemelés minősülhet-e
adóhivatal döntése alapján úgy, hogy bár nem támadja a tőkeemelés tényét, a tőkeemelésként befizetett összeget átengedett pénzeszköznek minősítve adófizetési kötelezettséget állapít meg. Ütközik-e ez
átminősítés és
adófizetési kötelezettség a tőkeemelés adóztatásának tilalmával. Kúria I.Kfv.35.221/2020/6-1 5 [12] Nézete szerint Magyarországon a tőkeemelésnek nem lehet adózási következménye. Alperes jogszerű és jogsértő tőkeemelést különböztet meg, erre viszont nincs törvényes lehetőség. A Ptk. rendelkezései nem határozzák meg a tőkeemelés célját. Minden tőkeemelés jogszerű, amit a bíróság jóváhagy,
átminősítés joga pedig nem korlátlan,
a dologi jogi aktusokra nem vonatkozik. [13] Hivatkozott
EK Irányelv preambuluma
Alaptörvény B. cikk
Sztv. 77. §
alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását indítványozta.
elsőfokú ítélet [15]
elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint jogkérdésben, méghozzá abban kellett állást foglalnia, hogy
alperes megalapozottan állapította-e meg, hogy a felperesi tőkeemelésnek a célja
adójogszabályok megkerülése volt valós gazdasági cél nélkül,
az a cégbíróság által elfogadott tőkeemelés eltérő minősítésére van-e lehetőség. Kifejtette, hogy
adóhatóság más ügyben folytatott gyakorlata a jogvita elbírálására nem hat ki. Leszögezte, hogy adójogi tárgyú jogvitáról van szó, így
egyéb jogági szabályok másodlagosak. Ezért a felperes által hivatkozott Ptk.-beli szabályok
adójogi minősítést nem befolyásolják. A rendeltetésszerű joggyakorlást kizárólag adójogi szempontból kell értékelnie
adóhatóságnak, a felek magatartását vizsgálva
t kell bizonyítania, hogy
ügylet a gazdasági észszerűség alapján nem magyarázható,
adóelőnyön kívül a felek egyikénél sem mutatható ki gazdasági előny. Amennyiben egy ügylet célja bizonyítottan
adójogszabályok megkerülése és
ügyletnek nincs gazdasági indítéka, akkor
adóhatóságnak joga a szerződés átminősítése, mely nem sérti a szerződéses szabadságot, sem más alapjogot. [16] Hivatkozott
Alkotmánybíróság 724/B/
adóhatóság a felek kapcsolatát, a szerződés valóságtartalmát. Amennyiben
adóhatóság kötve lenne a polgári jogi szerződések menetéhez és láncolatához, úgy nem lenne lehetősége a visszaélésszerű magatartások vizsgálatára. Ezen döntések ugyan szerződéses viszonyokra vonatkoznak, de nem zárható ki
egyéb jogviszonyokra kiterjedő értelmezésük. A minősítés megalapozottsága
adott jogügylet alapját képező másodlagos jogszabályok (Ptk., Ctv.) előírásainak, jogpolitikai céljainak értelmezése és a konkrét ügy egyedi körülményei alapján ítélhető meg. Kúria I.Kfv.35.221/2020/6-1 6 [17] A tőkeemelés alapvetően a gazdasági tevékenység folytatását célozza, ezzel fogalmilag ellentétes a társaság megszüntetésére irányuló eljárás. A felperes veszteségesen működött, saját tőke pótlására a tulajdonosoknak nem volt módja. A tőkeemelés célja S.T. nyilatkozata szerint
volt, hogy a társaságra előírt vonatkozó jogszabályok szerinti pozitív saját vagyonnal végelszámolási eljárásra alkalmassá váljon. Vagyis a felperes tevékenységének megszüntetése érdekében döntött a tőkeemelésről.
adójogszabályok megkerülését célzó ügyletek lényegi ismérvei többek közt, hogy
ügylet egymással személyi összefonódásban lévő társaságok között történik, a folyamatok időbelisége közeli. A tőkeemelés és a végelszámolás időbeli közelsége alapján ez megállapítható jelen ügyben. A tőkeemelés körülményei és a végelszámolással kapcsolatos nyilatkozatok
t támasztják alá, hogy a jogalkotói szándékkal ellentétes adóelkerülés valósult meg. [18] A tőkeemelés alapvetően adójogi vonzattal jár,
t terhelő közvetett adó kivetése nem
ügylet dologi jogi jellege folytán tilalmazott, hanem mert
EK Irányelv így rendelkezik,
t a jogalkotó a magyar szabályozásba is átültette. A Kúria Kfv.III.35.771/2014/4. számú ítélete álláspontja szerint bár eltérő tényállású, de a rendeltetésszerű joggyakorlás körében alkalmazandó. Megalapozottan állapította meg
adóhatóság, hogy a tőkeemelés rendeltetésellenes joggyakorlást valósít meg, saját minősítésének megfelelően
onosította
t a szabályt, melynek megkerülését célozta
ügylettel a felperes. Bemutatta, hogy a váltókövetelés kiegyenlítése
egyéb bevételt,
pedig
eredményt növelné, mely adóköteles adóalapot eredményezett volna, amit a tőkeemeléssel és a beszámítással el kívánt kerülni a felperes. [19] Leszögezte, hogy
adóhatósági jogértelmezés kapcsán nem merült fel a közösségi jog értelmezésének szükségessége, anélkül is eldönthető volt a vitássá tett jogkérdés, ezért
előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítványt elutasította. Kiemelte, hogy
EK irányelv a tőkeemelést terhelő közvetett adók tilalmáról rendelkezik,
onban jelen esetben nem a tőkeemelés lett megadóztatva. Másrészt
átminősítést a tagállami szabályozás (Art.) a rendeltetésszerű joggyakorlás függvényében biztosítja, mely jogelv
EUB ítélkezési gyakorlatában is megjelenik (C-255/02.). A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet első-, és másodfokú határozatokra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §
adóigazgatási eljárásról szóló
elsőfokú fokú bíróság jogszabálysértő módon utasította el indítványát, hogy kérdést intézzen
Európai Unió Bíróságához. Álláspontja szerint
általa a keresetben hivatkozott EU irányelv rendelkezésének
értelme, hogy tőkeemelésnél még közvetett adót sem lehet kivetni. Amennyiben a Kúria álláspontja a támadott ítéletnek megfelelő lenne, kérte a keresete szerinti kérdés intézését
Európai Unió Bíróságához
ítélet meghozatala előtt, mivel a C.I.L.F.I.T. ítéletben szereplő egyetlen eset sem áll fenn. Hivatkozott
Európai Unió Bíróságának C- Kúria I.Kfv.35.221/2020/6-1 7 620/17-es számú ügyben hozott ítéletére és a C-362/
Art. alapelvi rendelkezései a rendeltetésellenesség jogalapjának megállapítása nélkül nem alkalmazhatók.
Art. eljárási szabályok gyűjteménye, rendelkezéseinek alkalmazására akkor kerülhet sor, ha egy adott ügylet más szabályok alapján értékelve rendeltetésellenesnek minősül. A tőkeemelés rendeltetésellenessége a Ptk. szabályaiból következne, de a Ptk.-ból következően minden tőkeemelés rendeltetésszerű.
Art. szabályait adójogviszonyokban kell alkalmazni, a tőkeemelés nem keletkeztet adójogviszonyt. A felperesi gazdasági társaság tagjai kifejezetten jogszabályban (Ptk.) előírt tőkerendezési kötelezettségük teljesítése érdekében határoztak el és hajtottak végre tőkeemeléseket, pénzbeli betétek rendelkezésre bocsátásával. Felperes valós gazdasági célból jogszerűen hajtotta végre a tőkeemelést, ezért a rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozó ítélet jogszabálysértő. [22]
adóhatóság jogerős bírói ítélet ellenére változtatta meg a tőkeemelést átengedett pénzeszközzé, vagyis egy dologi jogviszonyból törvényi felhatalmazás hiányában kötelmi jogviszonyt alakított. Ez sem dogmatikai szempontból, sem anyagi, sem eljárásjogi szabályok alapján nem lehetséges. Alperes erre önkényesen nem jogosult.
alperes által hivatkozott kúriai döntés kötelmi jogviszonyokról beszél, de egyértelművé teszi, hogy a tőkeemelés nem adóelkerülésre irányuló lépés. A jelen ügyre
ítéletben hivatkozott AB határozat és kúriai ítéletek nem vonatkoztathatók, mivel a tőkeemelés nem szerződés. [23]
ítélet iratellenes is, miszerint
alperes bemutatta volna, hogy a váltókövetelés kiegyenlítése egyéb bevételt, ezen keresztül eredménynövekedést és adóköteles adóalapot eredményezett volna.
alperes határozatában saját, jogszabályok által alá nem támasztott elképzeléséről vezette le annak eredményre gyakorolt elméleti hatását és egy cégbíróság által bejegyzett társasági jogi tőkeműveletet minősített át jogellenesen adójogi konzekvenciákkal járó szerződéses ügyletté, mely társasági jogi tőkeműveletnek sem a végrehajtása, sem
esetleges végre nem hajtása nem keletkeztet a hatályos jogszabályok alapján adójogviszonyt. Jogszabálysértő
ítélet, mert elvitatja a felperes legitim, a jogszabályi kötelezés teljesítésére irányuló, a jogszabályban felsorolt lehetőségek közül okszerűen és célirányosan választott módszerek alkalmazásával végrehajtott társasági jogi műveleteinek jogkövető jellegét. Egyetlen jogszabályi hivatkozását, a számviteli törvényre vonatkozó hivatkozást
alperesi minősítés jogalapjából
ítélet indokolásában kiemeli, ezért mindenfajta jogszabályi hivatkozást nélkülöző alperesi elméletet legitimál ítéletével. [24]
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. Kiemelte, hogy a felperes által
előzetes döntéshozatali eljárás megindításához előterjesztett kérdés ténylegesen nem
uniós jog értelmezésére, hanem a konkrét döntésre irányul, olyan egyedi, speciálisan jelen ügyre vonatkozó, a felek között fennálló nézetkülönbségre, melynek eldöntése a feltárt körülmények és bizonyítékok alapján a nemzeti bíróság feladata. Hivatkozott
EUB C- 251/
ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kp. 120. §
eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [27] A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen ítéletében is fenntartja a Kfv.I.35.308/2020/9., Kfv.I.35.091/2020/9. számú döntéseiben foglaltakat,
októl eltérni nem kíván. [28] Eszerint a gazdasági társaságok saját döntésén alapuló jogutód nélküli megszűnésére vagy végelszámolással kerül sor, amikor a fizetőképes gazdálkodó szervezet ki tudja elégíteni hitelezőit, vagy felszámolással, abban
esetben, ha a gazdasági társaság fizetésképtelen, és a hitelezők csak törvényben meghatározott mértékben, módon nyerhetnek kielégítést. A végelszámolás folytán történő megszűnés a volt tagok, vezető tisztségviselők újabb gazdasági tevékenységét, személyes felelősségét nem érinti, míg felszámolás esetén speciális korlátozó-, és helytállási szabályok érvényesülhetnek. [29] Felperes a végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnés esetét választotta, melynek érdekében a D.Kft. javára történő üzletrész értékesítéssel járó tőkeemeléssel kívánta megteremteni a hitelezők kielégítésének fedezetét. Végelszámolás,
az a gazdasági tevékenység megszüntetése érdekében a Ptk. szabályai alapján nem kerülhet sor tőkeemelésre, ugyanakkor a Ctv. jogszerű lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdálkodók a végelszámolási eljárás kereti között állapodjanak meg a hitelezőkkel a kötelezettségek elengedéséről, a tartozásnak a vagyonfelosztási tervben ily módon való megjelenítéséről: a Ctv. 112.§
onban a végelszámolás során a hitelezői igényeket nem a tartozások visszafizetésével rendezik, hanem a hitelezők engedik el a vagyonfelosztási javaslatban, úgy
okat
Sztv. 77.§
onban, mint láttuk, a Ptk. céljával egyező tőkeemelés esetén a gazdasági társaságnak nincs tao fizetési kötelezettsége, a hitelezői követelés elengedése esetén keletkező egyéb jövedelem után a Tao tv. 5.§
adózási kötelezettség. [31] Gazdasági társaságok esetében a tőke emelése nem keletkeztet tao fizetési kötelezettséget, mivel a saját tőke emelésének - rendeltetésének megfelelően - valódi célja a jövőbeni eredmény növelése. A tevékenység bővítését célzó, önkéntes döntés mellett a tőkeemelés törvényi kötelezettsége is lehet egy veszteséges gazdasági társaságnak, de célja ekkor sem vitathatóan a gazdasági tevékenység jövőbeni növelése, de legalábbis szinten tartása, így ebben
esetben sem következik be tao fizetési kötelezettség. [32] A Ptk. 3:189.§
ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
oknak a figyelembevételére
onban a Ptk. szabályai nem engednek lehetőséget. Ebben
esetben ugyanis a tőke bevonására a társaság jogutód nélküli megszűnése érdekében kerül sor, míg
intézmény valódi, Ptk. által engedett célja éppen a társaság további működésének biztosítása: a két cél kizárja egymást. [35] Mindezek alapján annak vizsgálata szükséges, hogy a felperesi tőkeemelés következtében megállapítható-e adójogi szempontból a rendeltetésszerű joggyakorlás Kúria I.Kfv.35.221/2020/6-1 10 követelményének sérelme. Ennek első lépése a felperesi döntés adójogi szempontból valós tartalmának meghatározása. [36]
.§ értelmében
adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.
adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak
olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja
adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.
.§ szerinti valódisági klauzula értelmében
adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti. A 3.§
érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek
adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. [37]
Alkotmánybíróság a régi Art-nak a perbeli időszakban hatályos Art. rendelkezéssel
onos tartalmú 1.§-ának
adóügyi és a polgári jogi jogviszony egymástól eltérő lehet.
adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára, minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns, és
a közjogi jogviszonyban nem álló harmadik személyre kihatással nincs.
Alkotmánybíróság döntése folytán a jelen perben nem a tőkeemelés esetleges cégjogi minősítése, hanem annak adóügyi szempontból relevánst tartalma
irányadó.
AB határozatra tekintettel rögzítette a Kúria
EBH 2010/2202. szám alatti döntésében, hogy a szerződő felek polgári jogi jogviszonyának lehet közjogi kihatása, például adófizetés, és a szerződés, ügylet, más hasonló cselekmény valódi tartalma alapján állapítható meg
adózó kötelezettsége vagy jogosultsága. [38] A Kúria megállapította, hogy a 2018. április és májusi tőkeemelés célja nem a gazdasági tevékenységének újraindítása, hanem a végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnés előidézése volt. Továbbá nincs hatással a tőkeemelés cégbírósági bejegyzése sem
ügylet adójogilag értékelendő valódi céljára. [39]
.§-ában megfogalmazott rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye általános jogelv. Sérelme több a jogsértés konkrét megállapíthatóságánál, felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ezt a formalitást rögzítette a Kúria Kfv.I.35.720/2015/8. számú ítéletének [47] pontjában, visszautalva a Kfv.VI.35.575/2012/8. számú ítéletére. Elvi szinten emelte ki, hogy rendeltetésellenes joggyakorlásnak
eset minősül, amikor a szerződés vagy más jogügylet célja kizárólag, vagy döntően a kölcsönös, vagy egyoldalú adómegtakarítás, közvetve
államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. Kúria I.Kfv.35.221/2020/6-1 11 [40] A Kúria a perbelitől eltérő tényállás mellett, de szintén tőkeemelés/végelszámolás kérdését érintő, felülvizsgálati eljárásban fejtette ki, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás nem jelentheti
t, hogy
adózó köteles mindig a legnagyobb adófizetési kötelezettséggel járó megoldást választani.
onban
adózó adóoptimalizálásra irányuló magatartása csak akkor jogszerű, ha nem valósít meg a jogalkotói szándékkal ellentétes adóelkerülést, vagyis nem ütközik a rendeltetésellenes joggyakorlás követelményébe (Kfv.III.35.771/2014/4. ítélet). [41]
elsőfokú bíróság okszerűen mérlegelte a releváns tényállási elemeket a rendeltetésellenes joggyakorlással összefüggésben, úgymint a folyamatok időbeliségének közelségét,
ügylet egymással személyi összefonódásban lévő társaságok közötti megvalósulását, S.T., A.A. nyilatkozatát a tőkeemelések céljáról,
t, hogy a felperes hosszú időn keresztül veszteségesen működött, a saját tőke pótlására a tulajdonosoknak nem volt módja. Jogszerűen állapította meg
elsőfokú bíróság, hogy mindezen körülmények a jogalkotói szándékkal ellentétes adóelkerülést támasztják alá. A gazdaságilag észszerűnek minősített tőkeemelésre vonatkozó felperesi előadásokkal szemben tehát tényként
állapítható meg, hogy a felperesnek valóban érdekében állt ugyan a végelszámolással történő megszűnés, de kifejezetten olyan megoldást alkalmazott, mely révén elkerülhette
adófizetési kötelezettséget. Adózói jogait nem rendeltetésszerűen gyakorolta. [42] A felperes keresetében előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, melyet
elsőfokú bíróság elutasított. A Kúria hangsúlyozza, hogy
EK irányelv a tőkeemelést terhelő közvetett adók tilalmáról rendelkezik, jelen esetben
onban nem a tőkeemelés lett megadóztatva, hanem a nem rendeltetésszerű joggyakorlás jogkövetkezményeit alkalmazta
adóhatóság. Márpedig
EUB ítélkezési gyakorlata is lehetővé teszi
adóhatóság számára
ügyletek átminősítését, amire helytállóan utalt
elsőfokú bíróság konkrét döntés megjelölésével (C-255/02.). A Kúria szerint nem volt olyan közösségi jogkérdés, amely
Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárás keretében történő értelmezését indokolta volna. [43] A Kúria a kifejtett indokok alapján a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
illetékről szóló
alperesnek
általa előterjesztett költségjegyzékben megjelölt mértékű felülvizsgálati perköltséget fizetni a Kp. 35. §
ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.