Pf.20002/2025/5 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az egyesületi autonómia azt jelenti, hogy az egyesület a belső szabályait a jogszabályok keretei közt maga állapítja meg, és működését e szabályok határozzák meg. A kizárásra vonatkozó belső szabályok meghatározása azonban nem elegendő a kizárás alkalmazásához, az alapszabályba és a fegyelmi szabályzatba foglalt, a tisztességes eljárást biztosító rendelkezéseket be is kell tartani. Csak az a kizáró határozat felel meg az alapszabály és a törvény rendelkezéseinek, amit az alapszabályban meghatározott kizárást lefolytató szerv az eljárási szabályok betartásával hozott meg. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.002/2025/5. Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím2) A III. rendű felperes: felperes3 (cím3) A IV. rendű felperes: felperes4 (cím4) A felperesek képviselője: Gudicsné dr. Bukli Anna ügyvéd (cím5) Az alperes: alperes1 (cím6) Az alperes képviselője: dr. Weisz Richárd ügyvéd (cím7) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (17. sorszám alatt) A per tárgya: fegyelmi határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.20.304/2024/14. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az I-IV. rendű felpereseknek 15 napon belül személyenként 18.000 (tizennyolcezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2025/5/II 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperes vadásztársaság tagjai. Az alperes alapszabálya II. fejezet 18. pont a fegyelmi eljárás részletes szabályainak megalkotását a fegyelmi szabályzatara utalja. A fegyelmi szabályzat III. fejezet 7. §-a értelmében a vadásztársaság fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztviselők elleni fegyelmi eljárás lefolytatása. Az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályait a IV. fejezet 11. §– 21. §-ai tartalmazzák. A fegyelmi szabályzat 22. § – 27. §-ai rögzítik a fellebbezési eljárás szabályait azzal, hogy a fegyelmi bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni a vadásztársaság taggyűléséhez. A felperesek az alperestől meghívót kaptak a 2024. május 22. napjára kitűzött közgyűlésre. A meghívóban szereplő napirendi pontok tárgya a felperesekkel szemben fegyelmi eljárás lefolytatása és döntéshozatal a fegyelmi szabályzat 3. § 1.

1. b)pontja és az alapszabály 12.
2. d)pontja alapján volt. A meghívóval együtt a felperesek névre szóló tájékoztatást kaptak arról, hogy az alperes 2024. május 2. napján kelt ügyvezető elnökségi határozata alapján a Vt. elnöke velük szemben fegyelmi eljárást rendelt el a fegyelmi szabályzat 3. § 1.
3. b)és az alapszabály 12.
4. b)pontja alapján. Egyidejűleg a Vt. elnöke a vadászati jogosultságukat felfüggesztette. Az alperes 2024. május 22. napján megtartott közgyűlése 1.- 4. napirendi pont alatt az I. -IV. rendű felperesek tagsági jogviszonyát kizárással megszüntető határozatot hozott, valamennyiük esetében a fegyelmi szabályzat 4. § 1.
5. f)pontjára hivatkozással. A határozatból mellőzve a figyelembe vett bizonyítékokat, az enyhítő és súlyosító körülményeket. A felperesek keresetükben az alperes 2024. május 22-i közgyűlésén hozott, a felperesek tagsági jogviszonyát kizárással megszüntető határozatainak hatályon kívül helyezését alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérték. Keresetüket arra alapították, hogy az alperes eljárása nem felelt meg a Vt. fegyelmi szabályzatában foglaltaknak. Az alapszabály II. fejezet 18. pontja úgy rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárás részletes szabályait a fegyelmi szabályzat állapítja meg. A fegyelmi szabályzat 7. §-a szerint a fegyelmi eljárás lefolytatása a fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik, aki első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot. A szabályzat IV. fejezete tartalmazza a fegyelmi eljárás lefolytatásának menetét, a 22-27. § pedig a fellebbezési eljárás szabályait, e szerint a bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezni lehet a közgyűléshez. Előadták, hogy a fegyelmi eljárást gyakorlatilag az elnök folytatta le velük szemben a közgyűlésen, elvonva ezzel a fegyelmi bizottság jogkörét és elzárva felpereseket a kétfokú eljárás lehetőségétől. A közgyűlés nem volt jogosult a fegyelmi bizottság helyett eljárni. Hivatkoztak arra, hogy a közgyűlésre szóló meghívó sem felelt meg az alapszabály III. fejezet 18. pontjának. Utaltak arra is, hogy a keresettel támadott határozatok érdemben sem megalapozottak. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2025/5/II [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] 3 Az alperes a kereset elutasítását, felperesek perköltségben marasztalását kérte arra alapítva, hogy nem jogszabálysértő az, hogy az alperes a közgyűlésén folytatta le a fegyelmi eljárásokat és hozott döntést a fegyelmi ügyekben, hiszen a közgyűlésnek, mint az alperes legfőbb döntéshozó szervének erre jogszabályban és alapszabályban biztosított hatásköre van. A szabályos közgyűlési meghívókat határidőben igazolható módon kézbesítették a felpereseknek, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a közgyűlésen jelen legyenek, az ellenük indított fegyelmi ügy részleteit megismerhessék, az észrevételeiket védekezésüket szóban vagy írásban előterjeszthessék, észrevételeket tehessenek, e lehetőséggel azonban nem éltek, a közgyűlésen nem jelentek meg. A közgyűlési meghívó tartalmával kapcsolatban felperesek által felhozott hiányosság álláspontja szerint nem olyan súlyú eljárási szabálysértés, amely a határozatok hatályon kívül helyezését indokolná. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 2024. május 22. napján megtartott közgyűlésén 1-4. napirendi pontok alatt meghozott, az I-IV. rendű felperesek tagsági jogviszonyát kizárással megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 476.000,- forint peröltséget. Ítélete indokolásában utalt arra, hogy az alperes alapszabályának II. fejezet 18. pontja folytán a fegyelmi szabályzat III. fejezet 5. §-a fegyelmi szerveként a vadásztársaság fegyelmi bizottságát és a vadásztársaság taggyűlését határozza meg. A 7. § rögzíti, hogy a vadásztársaság fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztségviselők elleni fegyelmi eljárás lefolytatása, a IV. fejezet tartalmazza a fegyelmi eljárás részletes szabályait, külön rendelkezve az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás szabályairól. Rögzítette azt is az alapszabály III. fejezet 18. pontja alapján, hogy a vadásztársaság legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatásköre címszó alatt meghatározottak, miszerint a közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet, nem értelmezhető akként, hogy a közgyűlés jogosult elvonni a vadásztársaság más szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe tartozó feladatokat. A fegyelmi szabályzat egyértelmű rendelkezései szerint fegyelmi eljárás lefolytatására első fokon a fegyelmi bizottság jogosult, perbeli esetben a közgyűlés e hatáskört a fegyelmi bizottságtól elvonta. A fegyelmi szabályzatban a fegyelmi eljárás elrendelésére és lefolytatására vonatkozó rendelkezések olyan garanciális szabályok, melyek az eljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz való jogát hivatottak biztosítani. Az alperes eljárásával e garanciális szabályok sérültek. Megállapította, hogy önmagában az a körülmény, hogy a közgyűlés a fegyelmi bizottság hatáskörét elvonva fegyelmi ügyben elsőfokú döntést hozott, az alapszabály olyan súlyos fokú megsértése, amely a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezését megalapozza, hiszen az alperes eljárása folytán a felpereseket jogorvoslati jogukban korlátozta, elzárta őket a kétfokú fegyelmi eljárástól. Alaposnak találta a felperesek hivatkozását arra is, hogy a fegyelmi eljárás és fegyelmi határozatok a fegyelmi szabályzat egyéb felhívott rendelkezéseinek sem felelnek meg, a határozatok a fegyelmi eljárás elrendelésének és a döntésnek formális indokolását tartalmazták. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint a közgyűlés döntése előtt bizonyítást nem folytatott le, a megállapított tényállást megalapozó bizonyítékokat nem értékelte, enyhítő vagy súlyosbító körülményeket nem vett figyelembe, illetve ezek hiányát nem rögzítette. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a közgyűlési meghívók alapszabályba ütközésének további vizsgálata nélkül helyt adott a keresetnek. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, valamint a felperesek első- és másodfokú perköltségben való marasztalása iránt. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.002/2025/5/II [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 Fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy a közgyűlés dönthetett a felperesek fegyelmi ügyében, hiszen a közgyűlés – az alapszabály 18. pontja alapján a társaság minden ügyében eljárhat, arra hatáskörrel rendelkezik. A bíróság nem mérlegelheti felül az egyesület belső autonómiájából következően meghozott jogszerű döntéseket. Utalt arra, hogy a szabályos közgyűlési meghívókat határidőben kézbesítették a felperesek részére, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a közgyűlésen jelen legyenek, az ellenük indított fegyelmi ügy részleteit megismerhessék, észrevételeiket védekezésüket szóban vagy írásban előterjeszthessék, észrevételeket tehessenek. A vadásztársaság közgyűlésének határozata ellen a felpereseknek lehetőségük volt a jogorvoslatra, amellyel éltek is, nem voltak tehát elzárva a jogorvoslati joguktól, így a felperesek garanciális jogai nem sérültek. Hivatkozott arra, hogy a közgyűlési határozatok rögzítették a fegyelmi vétség megjelölését és a döntés részletes indokait is. Hangsúlyozta, hogy a felperesek nem hajlandóak a mindenkori vadkárok megfizetésére tagi hozzájárulást nyújtani, a társaság közgyűlésein pedig azért nem vesznek részt, hogy nem lehessen megszavazni a tagi hozzájárulás befizetését. Ez olyan súlyú magatartás, ami esetén értelmetlen lenne súlyosító, illetve enyhítő körülményeket mérlegelni. Ez a magatartás a vadásztársaság létét, működését veszélyezteti. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezésére irányult. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helyes volt. Az perben az volt a vita tárgya, hogy hogyan kell értelmezni az alperes alapszabálya III. 18. pontjának azt a rendelkezését, hogy a közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. Az alperesnek az volt az álláspontja, hogy ez minden egyéb szabályt felülír, és a közgyűlés bármilyen ügyben dönthet, míg a felperesek szerint a fegyelmi eljárásban a közgyűlés nem dönthet első fokon, a közgyűlés a fegyelmi eljárásban másodfokú szervként járhat el. A másodfokú bíróság a vitetott rendelkezést a következők szerint értelmezte: A Ptk. 3:70.§-a szerint: