← Magyarország

Kfv.37304/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítélettel nem ért egyet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Az ügy száma: Kfv.IV.37.304/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Sztrókay Zsolt Ottó egyéni ügyvéd Cím3 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: az idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-21443/5/
  2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelem benyújtó fél: felperes (
  3. sorszám alatt) Kúria IV.Kfv.37.304/2024/2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 49.K.702.835/2023/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzetség1 állampolgár felperes
  5. december
  6. napján jogszerűen utazott be Magyarországra, jövedelemszerzés célú tartózkodási engedélyét több alkalommal meghosszabbították.
  7. november
  8. napjától büntetőeljárási kényszerintézkedés alatt állt, majd a Fővárosi Törvényszék a
  9. február
  10. napján kelt, 29.B.1616/2013/
  11. számú ítéletével kábítószerrel visszaélés és más bűncselekmények elkövetése miatt 9 év fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetésre és Magyarország területéről történő végleges hatályú kiutasításra ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
  12. január
  13. napján kelt, 3.Bf.166/2017/
  14. számú ítéletével a kiutasítás büntetést mellőzte, a szabadságvesztés büntetést pedig 8 évre enyhítette, amelyből a felperes
  15. május
  16. napján szabadult. [2] A felperes – miután összevont kérelmezési eljárás keretében benyújtott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét az első- és a másodfokú idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasította és az e döntéssel szembeni keresetet a Fővárosi Törvényszék a 19.K.706.085/2021/
  17. számú ítéletével elutasította –
  18. december
  19. napján összevont kérelmezési eljárás keretében munkavállalás és családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása iránti kérelmet nyújtott be Magyarország Város1 működő külképviseletén. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Vármegyei1 Regionális Igazgatósága
  20. március
  21. napján kelt, 106-1-136638/23/2022-T számú határozatával a kérelmet – mivel a felperes beutazási és tartózkodási célját, valamint egészségbiztosítását nem találta igazoltnak, továbbá megállapította, hogy a felperes beutazása vagy tartózkodása veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  22. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
  23. §

(1)bekezdés d),
  1. g)és
  2. h)pontja, valamint 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. Kúria IV.Kfv.37.304/2024/2 3 [3] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes
  1. június
  2. napján kelt, 106-T-21443/5/
  3. számú határozatával a felperes fellebbezését elutasította és az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, mert a felperes tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, a Harmtv.
  4. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok miatt a kérelem teljesítését a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) alapján meg kellett tagadnia. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [5] Álláspontja szerint az alperes döntése sértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(2)bekezdés a) pontját, valamint a 62. §
(2)-
(4)bekezdésének rendelkezéseit, valamint a korábbi elítélésének jelen eljárásban történő értékelése sérti a kétszeres értékelés tilalmát. Vitatta azt a megállapítást, hogy a tartózkodása veszélyes Magyarország nemzetbiztonságára. Magyarországon született kiskorú gyermekei legfőbb érdekére, családjával való kapcsolatára, integrációjuk magas fokára is hivatkozott. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte perköltséget igényelt. [7] Fenntartotta a határozatában foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonságért felelős szerv különleges szakértelemmel rendelkezik annak megítélésére, hogy a rendelkezésére álló információk alapján a felperes veszélyt jelent hazánk nemzetbiztonságára, ezért a döntés meghozatala során hangsúlyosan értékelte a véleményét. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [9] Rámutatott, hogy ha a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti feltétel fennáll, a jogalkalmazónak a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezményt le kell vonnia, döntését nem mérlegelési jogkörben hozza meg. [10] A jogerős ítélet szerint a nemzetbiztonsági kötelezettség teljesítése alól még kivételes esetben sem lehet mentesülni, a kivételi szabályokon túl pedig további méltányosságot a jogszabály nem enged. Az alperes a döntését a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 5. §
(1)bekezdés c) pont szerint minősített adatokat tartalmazó véleményre alapította, ezért az elsőfokú bíróság az iratokba betekintve ellenőrizte, hogy a véleményben foglalt tények és adatok elegendő indokul Kúria IV.Kfv.37.304/2024/2 4 szolgálnak-e az idegenrendészeti ügyben meghozott határozatban foglalt döntéshez, és arra a megállapításra jutott, hogy a felperes a magyarországi tartózkodásának nemzetbiztonságot veszélyeztető kockázatára utaló tények kellő mértékben alátámasztottak. [11] Az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak sem a magánélet védelmével, gyermeki jogok érvényesülésével, sem pedig a kétszeres értékelés tilalmával összefüggő felperesi hivatkozásokat. A felülvizsgálati kérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet „nem áll összhangban az Ákr. 2. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti szakszerűség elvével, így nem annak megfelelően hozta meg döntését, illetve ellentétes a Harmtv. 13. §
(1)bekezdés h) pontjával”, döntése jogsértő. Tartalmát tekintve megismételte keresetlevelében a kiskorú gyermekei mindenek felett álló érdekére, továbbá korábbi elítélésével összegfüggésben a kétszeres értékelés tilalmának sérelmére vonatkozó hivatkozásait. [14] Felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára tekintettel, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria IV.Kfv.37.304/2024/2 5
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kp. 117. §
(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára {Kfv.VII.38.147/2021/2.}. [19] A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján kérte. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [21] A perbeli esetben a felperes nem fejtette ki, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadását a fenti szempont miért és miként tenné indokolttá. Nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a támadott jogerős ítélet ellentétes jogértelmezése miatt fenyegetne a jogegység megbomlásának veszélye. Nem hivatkozott e körben a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő jogi problémára sem. Kúria IV.Kfv.37.304/2024/2 6 A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, az abban foglaltakkal nem ért egyet. [22] A Kúria továbbá hangsúlyozza, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. {Kfv.VII.37.357/2022/2., Kfv.IV.37.643/2023/2.} [23] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben nincs olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértéssel összefüggésben felmerült elvi jelentőségű jogkérdés, amely a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása miatt a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján indokolná, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítélettel nem ért egyet. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [27] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. május 28. Kúria IV.Kfv.37.304/2024/2 7 Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.