← Magyarország

Kfv.45027/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a fél e befogadási okot a befogadhatóság körében nem indokolja. II. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján nem fogadható be, ha a fél az ügyazonosságot, a jogkérdésben eltérést nem mutatja be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.027/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperesi képviselő: P. Horváth Antal Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Horváth Antal ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: ifj. dr. Balsai István ügyvéd (alperesi képviselő címe) A per tárgya: teljesítményértékeléssel kapcsolat KDB határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 10.K.706.242/2021/
  2. A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 3.Kf.700.186/2024/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 2 Indokolás A tényállás [1] A felperes
  4. február 11-től
  5. augusztus 22-ig jogi referens munkakörben állt kormányzati szolgálati jogviszonyban az alperessel. A felperes és közvetlen munkahelyi felettese, a ... vezetője között a munkakapcsolat egy
  6. márciusban kialakult vitát követően megromlott. A munkahelyi vezető – a felperessel kialakult szakmai és magatartásbeli nézeteltérések, feladatellátási problémák miatt, a kormányzati igazgatásról szóló
  7. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
  8. §-a, valamint a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/
  9. (IV. 23.) Korm. rendelet alkalmazásával – a felperes
  10. január
  11. és június
  12. közötti teljesítményét
  13. június 10-én értékelte, a maximálisan adható 80 pontból átlagosan 33.4 pontérték alapján „megfelelt” minősítést adott, amellyel a felperes nem értett egyet, mivel álláspontja szerint az értékelő vezető a közöttük lévő szakmai konfliktus miatt rendelte és végezte el az értékelését. A felperes a kormányzati szolgálati jogviszonya lemondással történő megszüntetésével egyidejűleg a teljesítményértékelés megsemmisítése és sérelemdíj megfizetése iránt közszolgálati panaszt terjesztett elő, amelyet a Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) a
  14. szeptember 21-én kelt határozatával elutasított. [2] A felperes módosított keresetében a KDB határozatának hatályon kívül helyezését, a teljesítményértékelés megsemmisítését és az alperes sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy az értékelést a munkáltató joggal való visszaélést megvalósítva, bosszúból, ártási szándékkal, véleménynyilvánításának elfojtása céljából rendelte és készítette el, megsértve a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. Az eljárt bíróságok ítéletei [3] Az elsőfokú bíróság a KDB határozat hatályon kívül helyezésére és a teljesítményértékelés megsemmisítésére irányuló keresetet – a sérelemdíj iránti kereseti kérelem elkülönítve tárgyalása elrendelését követően, a Kit.
  15. §
(1)-
(5)bekezdése, 63-
  1. §ai, a Kr.
  2. §
(1)bekezdése, 5-
  1. §-ai,
  2. §
(1)-
(2)bekezdése, 10. §
(1)bekezdése alkalmazásával, figyelembe véve a Kúria Mfv.II.10.131/2018/
  1. számú ítéletében, valamint az 5/
  2. (XI. 28.) KMK véleményben és a 4/
  3. (XI.28.) KMK véleményben foglaltakat is – elutasította. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítás lefolytatásának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a perben igazolta a teljesítményértékelésben foglaltak valóságát, míg a felperes nem bizonyította, hogy a teljesítményértékelést a munkahelyi vezető retorzióként rendelte el, joggal való visszaélést megvalósítva készítette el. [4] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes pontatlanul megjelölt „másodlagos fellebbezési kérelmét” a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdése megsértett pontjai pontos megjelölése hiányában nem vizsgálhatta, az „elsődleges fellebbezési kérelem” alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként, a Kf.III.45.162/2022/
  1. számú döntéssel való ügyazonosság hiányára is tekintettel megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Kp., a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a Kit. fellebbezésben megjelölt Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 3 rendelkezéseit, az anyagi jogszabályok helyes értelmezésével, a rendelkezésre álló bizonyítékok egyenként és összességében való értékelésével helyesen jutott az ítéletében levont következtetésekre, a bizonyítékok felülmérlegelésére – a fellebbezésben felhozottakkal ellentétben – nem volt alap. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a KDB határozatának hatályon kívül helyezését, a teljesítményértékelés megsemmisítését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, új, a jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatalát, szükség esetén az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását és az alperes költségekben való marasztalását kérte. Felülvizsgálati kérelmét megalapozó jogszabálysértéseket a következőképpen jelölte meg: felsorolta az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályokat [Kp.
  3. §
(1)-
(4)bekezdés, 78. §
(1)-
(2)bekezdés, 79. §
(2)bekezdés, 86. §
(1)bekezdés, Pp. 276. §
(4)-
(5)bekezdés, 279. §
(1)bekezdés, 346. §
(5)bekezdés, Kit.
  1. §,
  2. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdés], hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése és az MK
  1. számú állásfoglalás IV. pontja sérelmére, valamint arra, hogy az elsőfokú bíróság eltért a Kúria közzétett Kf.45.162/2022/7., Kf.45.117/2021/
  2. és Kf.39.205/2021/
  3. számú határozatai megjelölt bekezdéseiben foglaltaktól; a másodfokú bíróság által megsértett jogszabályként jelölte meg a Kp.
  4. §
(1)
(4)bekezdéseit, 109. §
(1)-
(2)bekezdését, a Pp. 149. §
(1)bekezdését, a Kit.
  1. §-át,
  2. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdéseit, hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése és az MK
  1. számú állásfoglalás IV. pontja sérelmére, valamint arra, hogy a másodfokú bíróság eltért a Kúria közzétett határozataitól: a Kf.45.162/2022/
  2. számú határozatának [36], [37], [40] és [41] bekezdéseiben, a Kf.39.205/2021/
  3. számú határozata [61], [64], [70], [71] és [77] pontjaiban és a Kfv.VII.37.369/
  4. számú kúria határozatban, valamint az MK.
  5. számú állásfoglalás IV. pontjában foglaltaktól. [6] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja és
  3. b)pontja alapján kérte. [7] Az
  4. ad)alpont körében előadta, hogy az alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét, illetve az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés megállapítását az indokolja, hogy az eljárt bíróságok – az alábbiakban ismertetettek szerint – megsértették az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésben foglalt, részrehajlás nélküli, tisztességes módon és észszerű határidőn belül eljárás követelményét, a Kp. 2. §
(1)-
(4)bekezdésében foglalt hatékony jogvédelem alapvető elvét, a tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás alapvető elvét, valamint a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülésének alapvető követelményét. [8] Az elsőfokú bíróság azzal, hogy a teljesítményértékelés megsemmisítésére és a sérelemdíj megfizetésére irányuló igényét – szoros összefüggésük ellenére – jogellenesen elkülönítette, a joggal való visszaélés címén támadott teljesítményértékelés indokolása valóságalapjának vizsgálatát arra hivatkozással, hogy a joggal való visszaélés csak tételes jogszabálysértés hiányában állapítható meg, mellőzte. Az elsőfokú bíróságnak – a teljesítményértékelés valóságalapjára vonatkozóan benyújtott bizonyítékai és bizonyítási indítványai alapján – vizsgálnia kellett volna, hogy volt-e helye a joggal való visszaélés megállapításának, figyelemmel arra is, hogy a felperes az értékelésével összefüggésben Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 4 hivatkozott a jóhírnevének megsértésére is, amelynek fogalmi elemét képezi a valóságtartalom vizsgálata. [9] A másodfokú bíróság a másodlagosan előterjesztett fellebbezési kérelmét azért nem vizsgálta, mert a felperes az érdemi felülbírálat feltételeinek hiánya esetére előadott kérelmében elmulasztotta megjelölni, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a Kp. 110. §
(1)bekezdésének mely pontja alapján kéri. A Kp. 110. §
(1)bekezdés nem jelenti a jogsértést megalapozó jogszabályhely megjelölésének hiányát, vagy pontatlanságát, az csupán az eljárás kijelölésére vonatkozott, ami a rendelkezésre hivatkozással meg is valósult; egyebekben a kérelméből, a fellebbezés tartalmából ki lehetett következtetni, hogy a felperes a másodlagos kérelmét a c) pontra alapozta. [10] Az észszerű határidőn belüli eljárás nem valósult meg, mert az első és a másodfokú eljárás is egy-egy évet vett igénybe úgy, hogy a felek másodfokon nem kérték tárgyalás tartását; a felperes fellebbezését 2023. december 20-án, az alperes fellebbezési ellenkérelmét 2024. október 25-én nyújtotta be; a másodfokú bíróság késedelmes intézkedése az alperes irányában fennálló elfogultságára enged következtetni, figyelemmel arra is, hogy döntését, megsértve a Pp. 149. §
(1)bekezdését, részben az ellenkérelemre alapozta. [11] A felperes a befogadás körében hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás alapvető, a Kp. és a Pp. felsorolt rendelkezései megsértésével hozta meg ítéletét, az általa benyújtott okirati bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat, a munkahelyi vezetők elfogultságára vonatkozó hivatkozásait nem vizsgálta, nem indokolta, a tanúvallomásokat a szövegkörnyezetükből kiragadva, a valóságtól eltérő jelentést adva értékelte, azokból, téves, okszerűtlen következtetéseket vont le. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet ellen terjeszthető elő jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással [Kp. 115. §
(1)bekezdés]. A Kúria számos határozatában kimondta, Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 5 hogy a közigazgatási per tárgya a keresettel támadott jogerős közigazgatási határozat, a perben a bíróságnak – a keresettel meghatározott korlátok között – a határozat jogszerűségéről kell állást foglalnia. A Kúriánál előterjesztett felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslat, a felülvizsgálati eljárás középpontjában a jogerős ítélet áll; eljárása során a Kúria a jogerős ítélet törvényességét, ennek keretében, a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között azt vizsgálja, hogy a bíróság az anyagi és eljárásjogi szabályok betartásával hozta-e meg határozatát (Kfv.VII.37.977/2020/4., Kfv.VII.37.543/2020/4., Kfv.VII.45.116/2023/5., stb.). A Kúria a fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben, illetve a befogadhatóság körében a felperes által az elsőfokú határozat jogszerűségével kapcsolatban előadott, a tárgyalás elkülönítésével, a joggal való visszaéléssel, a jóhírnevének, illetve a bizonyítási eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos kifogásait, valamint az elsőfokú ítéletnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérését nem vizsgálhatta. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. A befogadás indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A befogadhatóság körében kell bemutatni, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.IV.37.083/2023/2., Kfv.VII.45.137/2023/2., Kfv.VII.37.077/2024/2. stb.). [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okát, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozással megjelölte, a Kúria azonban a felülvizsgálati kérelmet, a követendő gyakorlat (Kfv.I.35.032/2024/2., Kfv.VII.37.067/2024/2., Kfv.VII.45.068/2024/2., Kfv.I.37.311/2024/2., Kfv.III.37.088/2025/2.) szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjában foglaltak alapján csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetősége, illetve a befogadhatósági ok valószínűsége fennáll. A jelen ügyben az ügy érdemében eltérés elvi lehetősége – a következők szerint – nem áll fenn. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmet megalapozó jogszabálysértésként a Kp. 110. §
(1)bekezdésére nem, csak a befogadhatóság körében hivatkozott a rendelkezés c) pontjára, alkalmazásának elmaradását kifogásolva, a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanságát megalapozó orvosolhatatlan formai hiányosságokat azonban nem jelölt meg, csupán a fellebbezésére hivatkozással, konkrétumok megjelölése nélkül utalt a hatályon kívül helyezést megalapozó ok fennállására. A befogadás indokainak felülvizsgálati kérelemből (a felperes korábbi nyilatkozataiból, illetve fellebbezéséből) történő kiválogatása – ahogy arra a Kúria korábban már rámutatott – a Kúriára nem hárítható át. A Kúria a befogadhatóság speciális keretei körében a fentiekkel összefüggésben megállapította továbbá, hogy a felperes fellebbezése 1. pontjában a támadott ítélet számát, a 2. pontjában a megsértett jogszabályhelyeket (a Kp., a Pp. és a Kit. felülvizsgálati kérelemben is felhívott szabályait) jelölte meg, ezt követően „A másodfokú bíróság döntésére irányuló határozott kérelem [Kp. 100. §
(2)Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 6 bekezdés c) pont]” cím alatti
  1. pontban elsődlegesen az elsőfokú ítélet Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján történő megváltoztatását, másodlagosan, arra az esetre, ha az érdemi felülbírálat feltételei nem állnak fenn, a Kp. 110. §
(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes felülvizsgálati és befogadási kérelmében nem kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésében megjelölt jogszabálysértések vizsgálatát mellőzte volna; a felperes olyan előadást, tényállítást, amely a másodfokú eljárásban a Kp. 110. §
(1)bekezdés a)-c) pontok alkalmazásának szükségességét felvetette volna, a fellebbezésében és a felülvizsgálati, illetve befogadási kérelmében sem tett. A felperes a Kp. 110. § [Hatályon kívül helyezés] cím alatti
(1)bekezdését a fellebbezési petitum megfogalmazása során hívta fel, a fellebbezésben foglaltak alapján a másodfokú bíróságnak ebben a körben, az itt felsorolt szabálytalanságot alátámasztó okok felmerülése hiányában külön vizsgálatot nem kellett lefolytatnia. A felperes a Kp. 110. §
(1)bekezdése megsértésével, illetve a fellebbezés érdemi elbírálásával kapcsolatban alapvető eljárási jog sérelmét, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést nem valószínűsített, a fenti indokai alapján a felülvizsgálati kérelme befogadására nincs lehetőség. [20] A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 2. §
(1)-
(4)bekezdésében foglalt hatékony jogvédelem alapvető elvének, a tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás alapvető elvének, valamint a perkoncentráció és az eljárási igazságosság érvényesülése követelményének megsértésére csupán általánosságban hivatkozott, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a megjelölt eljárási szabályszegések mennyiben és milyen módon voltak az ügy érdemére kihatással. [21] A felperes a befogadhatóság körében az eljárt bíróságok észszerű határidőn belüli eljárásának hiányára is hivatkozott, amely – annak tartalma szerint – a Pp.
  1. §-a szerinti, az eljárás elhúzódása miatti kifogás. A jogalkotó a kifogás elbírálására speciális eljárási szabályokat állapított meg (Pp.
  2. §), amelyek alapján a bíróság határozatának meghozatala után az eljárás elhúzódása miatt a fél által előterjesztett kifogás érdemben már nem vizsgálható. Az eljárási kifogás a felülvizsgálat befogadását nem alapozhatja meg, mert önmagában az ügy érdemében eltérő döntés elvi lehetőségének fennállását nem támasztja alá. [22] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [24] A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2., Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [25] A felperes a befogadási okok körében csak a Kf.III.45.162/2022/7., Kf.39.205/2021/
  1. számú kúriai határozatokat és azok bekezdéseinek számait jelölte meg, amelyektől álláspontja szerint a jogerős határozat jogkérdésben eltér, a befogadhatóság körében a Kf.39.205/2021/
  2. számú határozat tekintetében az ügyazonosságot, azt, hogy a hivatkozott kúriai döntések miként lehetne irányadó a perbeli esetben (a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága miatt), illetve a Kf.III.45.162/2022/
  3. számú határozat tekintetében az ügyazonosság hiányának a bíróság részéről történt téves megállapítását nem mutatta be. A Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 7 megjelölt határozatokban foglaltakkal összefüggésben a felülvizsgálati kérelem érdemi része is csak azt tartalmazza, hogy a felperes a jogerős ítélet szerinti döntéssel és annak indokolásával, a bíróság bizonyítékértékelésével milyen okok miatt nem ért egyet (miért tekinti a bíróság megállapításait tévesnek, iratellenesnek, ellentmondásosnak, hiányosnak), figyelmen kívül hagyja azonban a hivatkozott kúriai határozatokkal összefüggésben a jogegység szempontjait, az ügyazonosság, illetve a jogkérdésben való eltérés fennállásának bemutatásával adós marad. [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma alapján – nem a bíróságnak a közzétett kúriai határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezését, hanem a teljesítményértékelésben foglaltakra vonatkozó ténymegállapításainak és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelését kéri, vagyis kérelme ebben a körben is ténylegesen a Kp.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadásra irányul. A Kúria azonban számos határozatában rámutatott, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). A felperes a befogadhatóság körében a másodfokú bíróság eljárási szabályszegését nem bizonyította, önmagában az a körülmény, hogy a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem befogadásához (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kvf.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [27] A közzétett kúriai határozat fogalmát a követendő kúriai gyakorlat (pl. Kfv.VII.38.217/2021/2.) szerint a Kp. 99. §
(1)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontjára és 41/B. §
(1)bekezdésére figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy az alatt a Kúria által – azaz
  1. január 1-je után – meghozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatot kell érteni. Erre figyelemmel a felperes által hivatkozott MK.
  2. számú állásfoglalás nem közzétett kúriai határozat, ezért arra a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelem megalapozottan nem terjeszthető elő, a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozhatja meg. [28] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
  3. §
(1)bekezdés b) pont alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [29] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [30] I. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a fél e befogadási okot a befogadhatóság körében nem indokolja. II. A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a fél az ügyazonosságot, a jogkérdésben eltérést nem mutatja be. Záró rész Kúria VII.Kfv.45.027/2025/4 8 [31] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.