A határozat elvi tartalma: Az a tény, hogy a felperes jogi képviselővel jár el, és a bíróság a jogi képviselővel tartja a "kapcsolatot", nem jelenti azt, hogy a felperes, ha ismeretlen helyre távozik, hogy vele a Kp.
- § kontextusában az elérhetőségein a kapcsolat tartható. Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.II.40.881/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (utolsó ismert lakóhelye: cím1) A felperes képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (9026 Győr, Szövetség utca 17.) A per tárgya: határozat jogszerűsége vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezett határozat: idegenrendészeti kiutasítás tárgyában hozott a felperes Győri Törvényszék 11.K.700.955/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 11.K.700.955/2021/
- számú végzését helyben hagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A szír állampolgárságú felperest az alperes
- július 27-én kelt 106-714727/5/2021-Ké számú határozata az Európai Unió tagállamainak területéről a Szíriai Arab Köztársaság (Damaszkusz) területére kiutasította, a kiutasítás végrehajtását hatósági kísérettel Kúria II.Kpkf.40.881/2021/2 2 (kitoloncolás) rendelte el Magyarország államhatáráig, továbbá 2 év időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelt. [2] A felperes – jogi képviselővel eljárva – az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő a határozat jogsértését állítva, és a keresetben előterjesztett bizonyítási indítványában kezdeményezte a felperes orvosszakértői vizsgálatát, másrészt a felperes személyes meghallgatását. [3] Miután az elsőfokú bíróság tudomást szerzett arról, hogy a felperes, a számára kijelölt közösségi szállásról, mint tartózkodási helyről (cím3) az engedélyezett eltávozást követően nem tért vissza, felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon a felperes tartózkodási helyéről. [4] A felperes jogi képviselője iratokhoz
- sorszám csatolt beadványában bejelentette, hogy a felperes tartózkodási helyéről nincs tudomása, ezért a kereseti kérelmében előterjesztett felperes személyes meghallgatása és igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát visszavonta. Egyebekben nyilatkozott arról, hogy kéri az eljárást folytatni. [5] A bíróság felhívására az alperes nyilatkozott arról, hogy nem kéri az eljárás folytatását. Az elsőfokú bíróság végzése [6] Az elsőfokú bíróság
- szeptember 6-án kelt,
- számú végzésével az eljárást a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a alapján megszüntette. [7] A végzés indokolása szerint a felperes a keresetlevél előterjesztését követően ismeretlen helyre távozott, így a bíróság megítélése szerint a státuszának vizsgálata közigazgatási perben okafogyottá vált. Az indokolás szerint a felperes a keresetében előadott tényállításai igazolására a személyes jelenlétet igénylő bizonyítási indítványt terjesztett elő, amelyet beadványában visszavont, de még amennyiben a felperes személyes meghallgatása nélkül tudna is érdemi döntést hozni a bíróság, a felperes számára pozitív döntést nem eredményezhet a megismételt eljárás, személyes részvételének hiánya ugyanis a közigazgatási eljárás megszüntetését eredményezi. [8] A végzés indokolása utalt a Kúria Kpkf.VI.39.559/2020/
- számú végzésére is, amely szerint a Kp.
- §-a alapján történő eljárás megszüntetés során a bíróságnak az objektív jogvédelmi szempontokat indokolt vizsgálnia, és az eljárás megszüntetésének nem feltétele annak vizsgálata sem, hogy a felperes kívánja-e a per tárgyalását. [9] A döntés szerint a bíróság a felperessel a kapcsolatot a felperes ismeretlen helyen való tartózkodása miatt nem tudta tartani, az alperes pedig az eljárás folytatását nem kérte, ebből következően a Kp.
- §-ában foglalt eljárás megszüntetési feltételek teljeskörűen fennálltak. A fellebbezés [10] A felperes jogi képviselője útján fellebbezett, és az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérte. [11] A fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság tévesen szüntette meg az eljárást a Kp.
- §-ára alapítottan, ugyanis tényként rögzíthető, hogy a felperes jogi képviselővel rendelkezik, és a jogi képviselő kapcsolatban áll az elsőfokú bírósággal. Az érvelés szerint a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint a fél helyett meghatalmazott képviselő is eljárhat, továbbá hivatkozott a Kp. 36. §
(1)bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Pp. 135. §
(1)bekezdésére (helyesen: 136. §
(1)bekezdés), és a Kp. 29. §
(1)bekezdése alapján Kúria II.Kpkf.40.881/2021/2 3 alkalmazandó Pp. 608. §
(1)bekezdésére, mely szerint amennyiben a fél meghatalmazott képviselővel rendelkezik, részére kell a bíróságnak az iratok kézbesíteni, illetve vele kell elektronikus úton a kapcsolatot tartani. [12] Ebből következően a fellebbezés érvelése szerint a bíróságnak a meghatalmazott jogi képviselővel kellett a kapcsolatot tartani. [13] A fellebbezés szerint a Kp.
- § azon fordulata, hogy a felperessel nem tartható a kapcsolat, jogi képviselő meghatalmazotti eljárás esetén kizárólag a jogi képviselővel való kapcsolattartásra vonatkoztatható, és mivel a jogi képviselővel való kapcsolattartás hiánya nem állapítható meg jelen perben, ezért az elsőfokú bíróság megalapozatlanul szüntette meg az eljárást a Kp.
- §-ra alapítottan. [14] Az alperes fellebbezésre írt észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy a felperes személyes jelenlétének hiánya egy esetlegesen megismételt közigazgatási eljárás lefolytatását is lehetetlenné tenné. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. [16] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. [17] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság fellebbezéssel érintett végzése a Kp. 82. §
(2)bekezdés rendelkezését helyesen ismertette, azt helyesen értelmezte, és a rendelkezésre álló adatok ismeretében helyesen döntött az eljárás megszüntetéséről. A fellebbezésre tekintettel a Kúria a következőket emeli ki. [18] A Kp.
- §-nak felperes mulasztása esetére az eljárás megszüntetését lehetővé tevő szabályában a megadott elérhetőségeken történő kapcsolattartás lehetősége – mások mellett – azt is jelenti, hogy a felperes szükség esetén a bíróság által meghallgatható is legyen. [19] Az a körülmény, hogy a felperes jogi képviselővel járt el, a Kp.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján alkalmazandó Pp. 136. §
(1)bekezdése szerint – ahogy erre a fellebbezés is utalt – mindössze azt jelenti, hogy a bírósági iratokat a bíróság a fél helyett a meghatalmazott részére kézbesíti, de a meghatalmazott képviselővel történő eljárás nem jelenti azt, hogy a felperes, személyében a bíróság részéről „elérhető”. [20] Az a körülmény, hogy a felperes jogi képviselője az elsőfokú bíróság felhívására a Győri Törvényszék előtti eljárásban iratokhoz
- sorszám alatt csatolt beadványában maga jelentette be, hogy eláll a felperes személyes meghallgatásától, illetve az igazságügyi szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványától, mivel a felperes tartózkodási helyéről nincs tudomása, egyben azt is jelenti, és a nyilatkozatból következtethető, hogy a felperes jogi képviselőjének sincs – a bíróság mellett – a felperes elérhetőségéről tudomása, azaz a bíróság a felperes képviselőjén keresztül sem tudja a felperest „elérni”, vele nem tud kapcsolatot tartani. [21] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperes fellebbezésében felhozott érvek az elsőfokú bíróság által meghozott végzés jogsértő volta megállapítására alkalmatlanok, az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött a Kp.
- §-a alapján az eljárás megszüntetéséről, ezért a bíróság a végzést a Kp.
- §
(5)bekezdése alapján, annak helyes indokai alapján hagyta helyben. Záró rész [22] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria II.Kpkf.40.881/2021/2 4 [23] Az eredménytelenül fellebbező felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 47. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illeték megfizetésére is köteles a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerit alkalmazandó, Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. [24] Az alperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem számított fel, ezért erről a Kúriának rendelkeznie nem kellett, figyelemmel a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81-
- §-aira. [25] A végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró