← Magyarország

Kfv.37771/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a közigazgatási jogvita tárgya a kötelező védőoltások alóli mentesítési kérelem - az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelem korábbi elbírálása miatti - visszautasítása, akkor a kötelező védőoltások alóli mentesítéssel kapcsolatos jogkérdéssel összefüggésben előadott befogadási okok nem támasztják alá a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.771/2025/

  1. A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Figula Ildikó bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím1) Az I. és II. rendű felperesek képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Salgótarjáni Járási Hivatala Nógrád Vármegyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.) Az alperes képviselője: dr. Muzsnay Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárás tárgyában hozott végzés jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és II. rendű felperesek
  2. sorszám alatt Kúria I.Kfv.37.771/2025/2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék 6.K.701.414/2024/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az I. és II. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű felperes által
  4. január
  5. napján előterjesztett, az I. rendű felperes Hepatitis B elleni kötelező iskolai kampányoltása alóli mentesítési kérelem alapján az alperes hatósági eljárást indított és hiánypótlásra hívta fel a II. rendű felperest, miszerint 8 napon belül küldje meg a mentesítés indokoltságát alátámasztó, az I. rendű felperes kezelőorvosa által adott szakvéleményt. A II. rendű felperes nem pótolta a kezelőorvos által adott szakvéleményt, ezért az alperes a NO-05/NEO/00239-5/
  6. iktatószámú határozatával a kérelmet elutasította. Az alperes NO-05/NEO/00239-5/
  7. iktatószámú határozatával szemben a II. rendű felperes keresettel élt, a Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 18.K.700.569/2024/
  8. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította. [2] Ezt követően
  9. június
  10. napján a II. rendű felperes jogi képviselő útján ismételten mentesítési kérelmet nyújtott be az I. rendű felperes 2023/2024-es tanévben
  11. osztályban esedékes Hepatitis B elleni kötelező iskolai kampányoltásával összefüggésben. [3] Az alperes megállapította, hogy a mentesítési kérelmet elbírálta, azt a NO05/NEO/00239-5/
  12. számú határozatával elutasította, majd az elsőfokú bíróság a határozat ellen benyújtott keresetlevelet a 18.K.700.569/2024/
  13. számú végzésében visszautasította, ezért az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  14. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  15. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a NO-05/NEO/00239-10/
  1. iktatószámú végzésével a II. rendű felperes mentesítési kérelmét visszautasította. [4] Az I. és a II. rendű felperesek keresetükben vitatták az alperes végzésének jogszerűségét, kérték elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan a megsemmisítését és a mentesítési eljárás előkérdésre tekintettel történő felfüggesztését, harmadlagosan az alperes végzésének hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését. [5] Az alperes védiratában a végzésében foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte. Kúria I.Kfv.37.771/2025/2 3 A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a
  2. szeptember
  3. napján meghozott 6.K.701.414/2024/
  4. számú ítéletével (a továbbiakban: jogerős ítélet) az I. és a II. rendű felperesek keresetét, mint alaptalant elutasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  6. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Megállapította, hogy az alperes végzése a felperesek kereseti kérelmének korlátai között nem sértett jogszabályt, a felperesek nem tudták alátámasztani, hogy az alperes végzése jogszabálysértő. [7] A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a védőoltás alóli mentesítési eljárás kérelemre induló eljárás, amelyben a mentesítés feltételeinek fennállását a kérelmező köteles bizonyítani, így az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. §
(3a)bekezdése alapján a kérelmezőnek a kötelező védőoltás alóli mentesítési kérelméhez kötelezően csatolnia kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok, valamint a hivatalos tudomása alapján megállapította, hogy az ügyben korábban már folyt eljárás és az alperes a II. rendű felperes mentesítés iránti kérelmét elutasította, majd az elsőfokú bíróság a felperesek által az alperes elutasító határozatával szemben előterjesztett keresetlevelet visszautasította. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy arra tekintettel, hogy mentesítési kérelmet megalapozó orvosi szakvélemény, amelynek megléte a mentesítés megadásának kötelező jogszabályi feltétele, továbbra sem áll rendelkezésre, valamint, hogy a felperesek által érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó kérelem tárgyában már jogerős hatósági és bírósági határozat is született, az alperes a jogszabály szerint járt el akkor, amikor a II. rendű felperes által változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ismételten benyújtott kérelmét visszautasította. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben vagylagosan kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, illetve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Perköltségigénnyel éltek. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)és
  3. ad)alpontjára hivatkozással kérték. [9] A felperesek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja vonatkozásában előadták, hogy a gyermekek élethez fűződő joga, a kötelező oltások alóli mentesítési eljárások és az eljárási jogszabályok alkalmazása jelentős társadalmi kérdéseket vetnek fel, különösen az élethez és a testi épséghez való jog szempontjából. [10] A felperesek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti alapvető eljárási jogsérelemként azt jelölték meg, hogy a bíróság elmulasztotta a mentesítési kérelem érdemi vizsgálatát, ezzel pedig megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogukat. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Kfv.37.771/2025/2 4 [11] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor hatályos rendelkezése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 117. §
(4)bekezdésének
  1. augusztus 19-ei hatállyal módosult rendelkezése tehát valamennyi, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okhoz indokolási kötelezettséget ír elő, részletesen indokolni azonban csak a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjához kapcsolódó befogadási kérelmet kell. A befogadhatósági ok jogalkotó által megkívánt indokolási kötelezettsége a befogadhatóság kérdésében való döntést segíti elő, a jogalkotó ezáltal lehetőséget ad a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára, hogy kifejtse, hogy mely indokok mentén tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését, mert csak így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelem előterjesztőjének szempontjából értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. [14] A Kúria elsőként rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [15] A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperesek által megjelölt, ezt követően a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [16] A felperesek elsőként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja szerinti befogadási okra hivatkoztak. Ezen ok alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási ok tehát azt feltételezi, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére jogi hatást gyakorol. A Kúria ezzel összefüggésben megállapította, hogy a védőoltások alóli mentesítés kérdése ugyan a Kúria I.Kfv.37.771/2025/2 5 jogalanyok széles körét érinti, illetve kétséget kizáró módon társadalmi jelentőséggel bír, ezen elvi jelentőségű jogkérdésekben kialakult és egységes bírósági joggyakorlat áll rendelkezésre. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A védőoltásokkal kapcsolatos jogi szabályozás betartása kötelező. A védőoltás elrendelése nem jár alapjogi sérelemmel, mentesülni alóla kizárólag az Eütv. 58. §
(3)és
(3a)bekezdésében foglaltak esetén lehet (Kfv.VI.37.199/2016/13., Kfv.VI.37.049/2022/6.). Kimondta a Kúria, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban - mint kérelemre induló eljárásban - a bizonyítási teher a felperesre esik, a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény előterjesztése, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. 58. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott feltételei fennállnak (Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.). A Kúria gyakorlata (Kfv.IV.37.409/2021/6.) követi továbbá az Alkotmánybíróság kötelező védőoltás alóli mentesítés tárgykörben hozott határozatai érvelését is [39/2007. (VI. 20.) AB határozat, 3080/2019. (IV. 17.) AB határozat, 3242/2025. (VII. 11.) AB határozat]. A Kúria a fent kifejtettek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerint nem volt helye. Jelen ügyben azonban nem a védőoltás alóli mentesítés iránti kérelem érdemi elbírálásáról szóló hatósági döntés a közigazgatási jogvita tárgya, hanem annak eldöntése, hogy az alperes az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelem korábbi elbírálása miatt a kérelem visszautasításáról a jogszabálynak megfelelően döntött-e. E jogvitában az eltérő pertárgy, a megválaszolt eljárási kérdés - ahogy arra az alábbiakban is hivatkozik a Kúria miatt az ügy társadalmi jelentősége a felperes által előadottak alapján nem állapítható meg. [17] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a Kúria megállapította, hogy a felperesek a Kp. 117. §
(4)bekezdésében előírt, és a Kúria joggyakorlata által is elvárt mélységben a befogadási kérelmüket nem indokolták meg és nem valószínűsítették eljárásjogi jogsérelmüket. A felperesek a befogadás iránti kérelmükben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja vonatkozásában indokolásként kizárólag arra hivatkoztak, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joguk arra tekintettel, hogy a bíróság elmulasztotta a mentesítési kérelem érdemi vizsgálatát. A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen per tárgyát képező közigazgatási döntés a kötelező védőoltás alóli mentesítési kérelmet az Ákr. 46. §
(1)bekezdés b) pontja alapján visszautasító végzés, így a bíróságnak e döntés jogszerűségét kellett vizsgálnia. A visszautasító végzés jellemzői alapján annak meghozatala nem tette szükségessé, hogy az alperes a mentesítési kérelem érdemi vizsgálatát elvégezze. Az elsőfokú bíróságnak nem a kérelem érdeméről, hanem a visszautasító végzés jogszerűségéről (a visszautasítási ok fennállásáról és alkalmazásának jogszerűségéről) kellett állást foglalnia, így a kérelem érdemi elbírálásának hiánya nem tesz indokolttá a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjára tekintettel sem volt helye. [18] Ezt követően a Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy a felperesek által nem nevesített további befogadási okok megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll Kúria I.Kfv.37.771/2025/2 6 fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének a szükségessége akkor indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.), vagy az meghaladottá vált. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat, hogy a felperesek felülvizsgálati érvelésének központi eleme, a kérelem elbírálása, jelen pernek nem tárgya, így az e körben a fentebb, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontjához kapcsolódó indokolásban már utalt a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljáráshoz kapcsolódó egységes joggyakorlatra jelen ügynek hatása nem is lehetne, ezért nem indokolt a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja szerinti befogadás sem. [20] A Kúria értékelése szerint az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, így az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége nem áll fenn, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontjában meghatározott ok sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [21] A felperesek a Kp. 118. §
(1)bekezdésének b) pontja szerinti befogadási okot nem jelölték meg, így nem is nevesítettek olyan, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - indokolás hiányában - a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [22] A felperesek felülvizsgálati kérelmében a további eljárások kezdeményezésének kilátásba helyezése (Alkotmánybíróság, Strassbourg Emberi Jogi Bíróság) nem függ össze a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálatával, a Kp. szerinti befogadhatósági okok fennállásával. [23] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felperesek felülvizsgálati kérelme kúriai iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] Ha a közigazgatási jogvita tárgya a kötelező védőoltások alóli mentesítési kérelem az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelem korábbi elbírálása miatti - visszautasítása, akkor a kötelező védőoltások alóli mentesítéssel kapcsolatos jogkérdéssel összefüggésben előadott befogadási okok nem támasztják alá a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, tanácsban határozott. [26] A Kúriának eljárási illetékről rendelkezni nem kellett, mivel az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes volt. [27] A végzéssel szembeni további perorvoslat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontjában és a Kp. 112. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. december 4.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.