A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.379/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) Ernszt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Ernszt János cím2 A felperes képviselője: Az alperes neve: Az alperes képviselője: Pest Megyei Kormányhivatal (cím3) Dr. Alvári Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Budapest Környéki Törvényszék
- január
- napján kelt 5.K.700.749/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.379/2022/2-1 2 A Kúria felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1]
- január
- napján létrejött Név2 Szövetkezet, 2003-ban szétvált öt szövetkezetté. Ezen szövetkezetek közül az egyik a felperes jogelődje volt, majd e jogelőd szövetkezet 2013-ban korlátolt felelősségű gazdasági társasággá alakult át. [2] A felperes
- augusztus
- napján kelt ingatlan-nyilvántartási kérelmében kérte az alperesi hatóságtól a hely1 hrsz-ú szántó művelési ágú ingatlanban található felperesi jogelődöt megillető 58/2376 arányú tulajdoni hányad tekintetében az átalakulás folytán létrejött jogutód cég tulajdon jogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. [3] Az alperes a
- december
- napján kelt 383841/2020.09.01 számú végzésével a kérelmet elutasította, döntésének alapjaként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(2)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott még az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(6)bekezdésére, valamint a Ptk. 5:
- §-ban foglalt okirati elvre is. [4] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte. Álláspontja szerint a határozat jogsértő, hivatkozott ezzel összefüggésben a korábban hatályos, a termőföldről szóló
- évi LV. törvényre (a továbbiakban: Földtörvény), amelynek
- §
(4)bekezdése értelmében a szervezeti változás, illetve társasági forma változással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje –
- július 27-ét megelőzően megszerzett – tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Földforgalmi tv. szabályozása értelmében átalakulás esetén nem szerezheti meg a jogutód a jogelőd földtulajdonát. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Földforgalmi tv.
- §
(2)bekezdése alapján a jogalkotónak kifejezetten az volt a célja, hogy megszüntesse, Kúria VI.Kfv.37.379/2022/2-1 3 illetve csökkentse a jogi személyek gazdasági társaságok kezében álló megművelt földterületeket. A tulajdonjog bejegyzésének tehát törvényi akadálya volt. A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. [8] A kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjára hivatkozott a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása és a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati Kúria VI.Kfv.37.379/2022/2-1 4 kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [14] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [15] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [16] A Kúria megítélése szerint a felperes felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, erre a felperes sem hivatkozott és ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [17] A Földforgalmi tv. vonatkozó szabályozását illetően, figyelemmel a rendelkezések tartalmára a joggyakorlat egységességének megbomlása nem tapasztalható. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A jogalkalmazásból eredően a Kúria ilyet jelen ügyben nem észlelt. [19] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét az alperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A felperes nem részletezte eljárási jogának sérelmét. [21] A Kúria a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása tartalmazza, hogy mely jogszabályhelyek és mely indokok mentén találta alaposnak a felperes keresetét. Önmagában az, hogy az alperes az ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt megalapozatlannak találja, a felülvizsgálati kérelem befogadását nem indokolja. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot érdemben megvizsgálta, mérlegelte annak megalapozottságát. Az elsőfokú bíróság ítéletében a mérlegelés szempontjairól számot adott, döntését okszerűen megindokolta, ezért kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság, a bizonyítékok értékelésének megalapozatlansága nem volt megállapítható. Az eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Miután a bíróság döntéshozatal során az irányadó szabályokat betartotta, a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését elvégezte és az ügyben nem merült fel a tényállás bíróság általi Kúria VI.Kfv.37.379/2022/2-1 5 iratellenes megállapítása, illetve a bizonyítékok mérlegelésének kirívóan okszerűtlen volta, a felülvizsgálati kérelem befogadása ezen okból nem volt indokolt. [22] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az alperes érvelése lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra az alperes nem hivatkozott. [24] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 117. §
(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [26] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [27] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.379/2022/2-1 6 Dr. Horváth Tamás előadó bíró helyett Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró