A határozat elvi tartalma: Fellebbezés visszautasítása jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.40.553/2021/
- A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: felperesi képviselő Cím4 Az alperes: Magyar Államkincstár Cím1 Az alperes képviselője: alperesi képviselő Cím3 eljár: dr. Lehel Zoltán ügyvéd) A per tárgya: agrártámogatási ügyben hozott - 170/ 6114/2/1/2021 számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján hozott 109.K.703.802/2021/
- számú végzése Kúria I.Kpkf.40.553/2021/3 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes által a Fővárosi Törvényszék 109.K.703.802/2021/
- számú végzése ellen előterjesztett
- sorszámú fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes keresetlevelet nyújtott be az alperes 170/6114/2/1/2021 számú határozata ellen, amely jogosulatlanul igénybe vett támogatás kamatokkal növelt összegének, 211.420.002 Ft-nak a visszafizetéséről is rendelkezett. A keresetlevélben azonnali jogvédelem iránti kérelem keretében halasztó hatály elrendelését kérte, mivel a visszafizetési kötelezettséget teljesíteni nem tudja, a végrehajtás az ellehetetlenülésével járna. [2] Az alperes az azonnali jogvédelem iránti kérelem teljesítését ellenezte. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság a 109.K.703.802/2021/
- számú végzésben a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét - a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1),
(2)és
(4)bekezdésére, 51. §
(1)és
(3)bekezdésére, valamint 52. §
(1)bekezdésére utalva - elutasította, mivel a felperes nem valószínűsítette, hogy a feltételezett működési ellehetetlenülést egyértelműen az alperesi határozat végrehajtása eredményezné, állításai alátámasztására iratokat nem csatolt, hiánypótlási felhívás kibocsátásának pedig nincs helye. A végzés jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott a fellebbezés tartalmi elemeiről és felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasítását vonja maga után. A fellebbezés és az észrevétel Kúria I.Kpkf.40.553/2021/3 3 [4] A felperes fellebbezést terjesztett elő a
- sorszámú végzés ellen, fellebbezésében ismételten kérte az azonnali jogvédelmet, előadta annak részletes indokait és bizonyítékként bankszámlakivonatot, pénztárjelentést, vevő- és szállítólistát, könyvelési bérösszesítőt, értékesítési bevételt, tagi pótbefizetés, tagi kölcsön kimutatást, tárgyi eszközleltárt és főkönyvi kivonatot csatolt. [5] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség, a fellebbezés visszautasításának volt helye az alábbiak szerint. [7] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Kp.
- §
(3)bekezdése szerint utaló szabály alapján (miszerint a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait a Kp. XVIII. Fejezet 4. alcímében foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni) a Kp. 100. §
(2)bekezdésének rendelkezése értelmében a fellebbezés kötelező tartalmi eleme - a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően - a fellebbezéssel támadott ítélet (végzés) száma, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés, a jogszabályhely pontos megjelölésével és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelem. [8] A végzés elleni fellebbezések esetén, ha a fellebbezés nem felel meg a Kp. rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a Kp. 113. §
(2)bekezdésének eltérő rendelkezése értelmében az első fokon eljárt bíróság intézkedik a hiányok pótlása iránt. Eljárása során a Kp.
- §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Ennek megfelelően nincs helye hiánypótlásnak a Kp.
- §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében. A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása tehát a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. E hiányosság jogkövetkezményeinek levonása - a Kp. 102. §-ában foglaltakra figyelemmel - már a másodfokú bíróság hatáskörébe tartozik. A fellebbezés visszautasítása körében kifejezetten rögzíti a Kp. 104. §
(2)bekezdése, hogy ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [9] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése tájékoztatást tartalmaz mind a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, mind pedig annak elmulasztása esetén a fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításáról, mint jogkövetkezményről, ennek ellenére a felperes a fellebbezésében egyetlen jogszabálysértést sem jelölt meg, amely a fellebbezése jogalapját képezhette volna. A Kúria által kimunkált joggyakorlat ilyen esetekben töretlen a fellebbezés visszautasítása tekintetében (pl. Kpkf.V.39.101/2020/3., Kpkf.VI.40.108/ 2020/3., Kpkf.V.39.381/2012/2., Kpkf.VI.39.637/2021/2., Kpkf.VI.39.757/2021/2.). Kúria I.Kpkf.40.553/2021/3 4 [10] A Kp. fent hivatkozott rendelkezései és az elsőfokú végzésben foglalt tájékoztatás ellenére a jogi képviselővel eljáró felperes nem jelölte meg, hogy a fellebbezett végzés álláspontja szerint mely jogszabályi rendelkezést sérti, úgy nyújtott be fellebbezést, hogy az abban előadott érvei nem érintik az elsőfokú bíróság végzésének jogszerűségét, hanem az azonnali jogvédelem iránti kérelem indokait foglalják magukban, amelyet az elsőfokú bírósághoz benyújtott kérelemnek kellett volna tartalmazni. A felperes az elsőfokú bíróság végzése vonatkozásában tartalmilag és jogszabályi rendelkezés pontos megjelölés útján sem hivatkozott jogszabálysértésre, ezáltal a fellebbezés olyan tartalmi hiányosságban szenved, amely tekintetében a hiánypótlás kizárt. [11] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felperes 6. sorszámú fellebbezését a Kp. 112. §
(3)bekezdése és 104. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. Záró rész [12] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [13] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [14] Az alperesnek másodfokú perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [15] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- szeptember
- dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Huszárné dr. Oláh Éva