Bfv.736/2023/7 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184/A. §

(1)bekezdés b) pont,

(2)bekezdés a) pont], pénzmosás bűntette [Btk. 399. §

(3)bekezdés a) pont,

(1)bekezdés] és kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk. 208. §

(1)bekezdés] miatt mint visszaesőt – a kiskorú veszélyeztetésének bűntette vonatkozásában mint különös visszaesőt – halmazati büntetésül 15 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I. rendű terhelt korábbi büntetéseiből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Az ingatlanok tekintetében és az I. rendű terhelttel szemben 3.000.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a beszámításról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2023. február 2-án jogerős Fkf.II.385/2022/27. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta. Az I. rendű terhelt társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének értékelt cselekményét a Btk. 184/A. §

(1)bekezdés

1. a)pont 2. fordulata,
2. b)pont 2. fordulata és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A felülvizsgálattal érintett jogerős tényállás II. pontjának lényege a következő: – Az I. rendű terhelt az illegális drogok – kábítószer és új pszichoaktív anyag – eladásából az eljárás során meg nem állapítható összegű bevétellel rendelkezett, melyből életvitelét finanszírozta, gondoskodott terhelttársai szükségleteiről, valamint gazdasági tevékenység folytatásába fektetett be. A gazdasági tevékenység folytatása során munkásokat szervezett be alkalmi fizikai munkára, őket a munkavégzés helyére gépkocsival szállította, esetenként a tevékenységüket felügyelte is; ezen tevékenységet – más egyéb, ellenőrizhető legális jövedelem hiányában – az illegális drogok eladásából befolyt összegből finanszírozta úgy, hogy a kiadásait a munka elvégzése után járó bevétel ráeső részével kapja vissza. – Ennek során az I. rendű terhelt az

1. számú tanúval a 2017 őszétől 2018 nyaráig terjedő időszakban – pontosan meg nem állapítható időpontban és ideig – üzleti kapcsolatban állt. Szóban megállapodtak abban, hogy az
2. számú tanú által képviselt kft. nevében különböző munkákat (útépítésnél pl. árokásást) vállal úgy, hogy a munkához munkásokat szervez be, Kúria 3.Bfv.736/2023/7 3 szállítja őket, fizeti a fuvarköltséget és megelőlegezi a munkások bérét, esetenként felügyeli a munkásokat, amit a kft.-vel a megbízója általi kifizetést követően fognak elszámolni. – Az útépítéssel kapcsolatosan a vállalkozói díj több részletben kifizetésre került, azonban annak összege, az I. rendű terhelt tényleges részesedésének mértéke, az általa az illegális drogok eladásából származó bevételből befektetett összeg nagysága, valamint az így elért nyereség mértéke nem volt megállapítható. – Hasonló szóbeli megállapodása volt az I. rendű terheltnek a
3. számú tanúval, a Bt. vezető tisztségviselőjével 2017-ben, pontosabban meg nem állapítható időpontban és ideig arra, hogy a határsávban végzendő munkákhoz (a terület növényzettől való megtisztítása) munkásokat szervez be, szállítja őket, fizeti a fuvarköltséget, esetenként felügyeli a munkavégzést. – Ezen munkával kapcsolatosan az I. rendű terhelt a munkások után napi jutalékot, illetve a felügyeletük után külön pénzösszeget kapott, azonban az eljárás során a megbízás időtartama, a munkások létszáma, az e megbízáshoz kapcsolódó ráfordítások összege, az illegális drogok eladásából származó bevételből befektetett összeg nagysága, valamint a megbízás alapján elért bevétel és nyereség mértéke nem volt megállapítható. – Az I. rendű terhelt a
4. számú tanú egyéni vállalkozóval 2018 tavaszán – pontosan meg nem állapítható időpontban és ideig – üzleti kapcsolatban állt, és megállapodott abban, hogy a
5. számú tanú által végzendő fakitermeléshez, gyérítéshez munkásokat szervez be, szállítja őket, fizeti a fuvarköltséget és megelőlegezi a munkások bérét, esetenként felügyeli a munkát, amit a
6. számú tanú megbízója általi kifizetést követően fognak elszámolni. – E tevékenységbe az I. rendű terhelt az eljárás során meg nem állapítható pénzösszeget fektetett be, ami szintén az illegális drogok eladásából származott; miután letartóztatása megtörtént, azután az elszámolásra nem került sor. – Az illegális drogok eladásából származó bevételből az I. rendű terhelt ingatlanokat vásárolt részben a saját, részben hozzátartozói nevére. Megvásárlásra került a
7. augusztus
8. napján kötött adásvételi szerződéssel az ingatlan 500.000 forint vételárért; az eladó a
9. számú tanú volt, az adásvételi szerződésen vevőként az I. rendű terhelt lánya (törvényes képviselője az
10. számú tanú) került feltüntetésre, akinek az ingatlan-nyilvántartásba
11. szeptember
12. napján 1/1 tulajdoni hányadban került bejegyzésre a tulajdonjoga. Megvásárlásra került a
13. október
14. napján kötött adásvételi szerződéssel az ingatlan 580.000 forint vételárért; az eladók az 5.,
15. és
16. számú tanúk voltak, az adásvételi szerződésen vevőként a
17. számú tanú, gyám által képviselt III. rendű terhelt került feltüntetésre, akinek az ingatlan-nyilvántartásba
18. december
19. napján 1/1 tulajdoni hányadban került bejegyzésre a tulajdonjoga, majd utóbb ajándékozás címén az ingatlan 1/1 tulajdoni hányada
20. április
21. napján a
22. számú tanú nevére került. Megvásárlásra került a
23. december
24. napján kötött adásvételi szerződéssel az ingatlan 300.000 forint vételárért; az eladó a
25. számú tanú volt, az adásvételi szerződésen vevőként az I. rendű terhelt szerepelt, akinek az ingatlan-nyilvántartásba
26. január
27. napján 1/1 tulajdoni hányadban került bejegyzésre a tulajdonjoga. – Az I. rendű terhelt a gazdasági tevékenysége céljára létrehozta „út, autópálya építése” főtevékenységgel egy gazdasági társaságot, melynek a székhelye a címre került bejegyzésre. A gazdasági társaság tagja és ügyvezetője az I. rendű terhelt lett. A bejegyzésre
28. február
29. napjával került sor, a bejegyzéshez szükséges 3.000.000 forint törzstőkét az I. rendű terhelt – mivel legális forrásból nem rendelkezett ellenőrizhető bevétellel – az illegális drogok eladásából befolyt pénzösszegből finanszírozta. A gazdasági társaság ellen a NAV Adó- és Vámigazgatósága
30. szeptember
31. napján végrehajtási eljárást indított, a Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága a
32. január
33. napján hozott Cgt.03-19-000037/
34. számú,
35. február
36. napján jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította, majd
37. február
38. napjával kényszertörlési eljárás indult. Kúria 3.Bfv.736/2023/7 4 – Az I. rendű terhelt az illegális drogok – kábítószer és új pszichoaktív anyagok – értékesítéséből ismeretlen mennyiségű bevételre tett szert, melyből gazdasági tevékenység folytatására az eljárás során meg nem állapítható pénzösszeget – de ezen belül cégalapításra megállapíthatóan 3.000.000 forintot –, valamint ingatlanok vásárlására összesen 1.380.000 forintot fordított. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
39. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja, és a
3. b)pont
4. bb)alpontja szerinti felülvizsgálati okra alapítottan a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte a 9. számú tanú azon vallomását, miszerint kölcsönt adott az I. rendű terheltnek, valamint nem folytatott le megfelelő bizonyítást arra vonatkozóan, hogy az I. rendű terhelt legális gazdasági tevékenysége elegendő fedezetet biztosított a cégalapításhoz, és az ingatlanok megvásárlásához. [6] Kifogásolta, hogy a másodfokú eljárásban okirati bizonyítékokat nyújtott be a fentiek igazolására, egyben indítványozta bizonyítás felvételét, azonban a másodfokú bíróság az indítványait elutasította. [7] Indokai szerint az I. rendű terhelt mindvégig tagadta a pénzmosás bűntettének elkövetését, ugyanis kellő mértékű megtakarítással, kölcsönnel és főként elégséges jövedelemmel rendelkezett ahhoz, hogy a vagyonelkobzással érintett ingatlanokat megvásárolja, illetve a cégalapításhoz szükséges törzstőkével rendelkezzen. [8] Szerinte az elsőfokú bíróság tévedett és az indokolási kötelezettségének sem tett eleget akkor, amikor a tényállás megállapítása során a 9. számú tanú vallomását úgy hagyta figyelmen kívül, hogy az abban foglaltakat egyetlen bizonyíték sem cáfolta. [9] A vagyonelkobzással kapcsolatban kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás során egyetlen olyan objektív bizonyíték sem lett az eljárás anyagává téve, melyből kétséget kizáróan azt lehetett volna megállapítani, hogy az I. rendű terhelt bűncselekmény elkövetéséből származó vagyontömegből biztosította volna maga és az egyes családtagjai megélhetését, az ingatlanvásárlásokat és a cégalapítást. [10] A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.892/2023 számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [11] Kifejtette, hogy az I. rendű terhelt védője az indítványában a pénzmosás bűntettének törvénysértő megállapításával összefüggésben a jogerős ítéleti tényekre vetítetten érdemben értékelhető anyagi jogi érveket nem hozott fel. Kizárólag az eljárt bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét, annak hitelt érdemlőségét illette kritikával. A bíróságok által megvizsgált és elvetett terhelti és védői érvelést ismételte meg. [12] Az indokolási kötelezettség megsértése pedig relatív eljárási szabálysértés, amely nem képez felülvizsgálati okot. [13] Álláspontja szerint az I. rendű terhelt a saját maga által elkövetett bűncselekményből szerzett jövedelmét legális gazdasági tevékenységekbe forgatta vissza annak a célzatával, Kúria 3.Bfv.736/2023/7 5 hogy a bűnös úton szerzett pénz eredetét leplezze, és azt legális forrásból származóként tüntesse fel. [14] Kifejtette továbbá, hogy a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazásának állítása a felülvizsgálat Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. bb)alpontjában foglalt törvényi okán kívül esik. Ugyanis a Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja előírja, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [15] A Be.

1. §
2. pontja szerint pedig egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. [16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [18] Az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen jogi – és nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [21] A Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [22] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpontja alapján pedig akkor, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. [23] Az elkövetéskor hatályban lévő Btk. 399. §

(3)bekezdés a) pontja értelmében az

(1)bekezdés szerint büntetendő, aki büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja. A 399. §

(1)bekezdés szerint a pénzmosás bűntettének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. [24] A „pénzmosás” kifejezés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen másik bűncselekmény, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet „beforgatni” a legális gazdaság szférájába. Kúria 3.Bfv.736/2023/7 6 [25] A pénzmosás lényege, hogy a törvény korábbi büntetendő cselekményből származó dolgokra elkövetett járulékos magatartásokat rendeli önállóan büntetni. [26] A törvény a pénzmosást mint valamely büntetendő cselekményből származó dolog valóságos eredetét leplező cselekményt kiemelte a lehetséges „büntetlen utócselekmények” köréből. Éppen azért, mert pénzügyi művelet tárgyává válva különösképpen alkalmas a valós eredet leplezésére, ami önmagában veszélyes a társadalomra, ezért nem engedi a bűnös úton szerzett dolog „tisztára mosását”. [27] Az alapbűncselekmény lehet befejezett, de a részcselekmények megvalósulását követően is lehet a pénzmosás tényállásszerű. Így például, ha az elkövető a kábítószerkereskedésből éveken át szerzett jövedelmét használja fel gazdasági tevékenysége során, vagy azzal pénzügyi műveleteket végez. A pénzmosás nem csupán a legutolsó részcselekmény elkövetését követően, hanem már akkor megvalósul, amikor az elkövető a kábítószerkereskedésből származó pénzt első ízben tisztára mossa, így teremtve lehetőséget arra, hogy a bűncselekményből származó, folyamatosan beáramló pénz eredetét elfedje (Kúria Bfv.I.830/2017/16.). [28] Jelen ügyben a pénzmosáshoz megkívánt alapbűncselekmény a kábítószerkereskedelem bűntette és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, amely a pénzmosás alapfeltétele, így a büntetendő cselekményből származó dolog ezen bűncselekmények elkövetésével megszerzett pénz volt. [29] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt az illegális drogok – kábítószer és új pszichoaktív anyag – eladásából az eljárás során meg nem állapítható összegű bevétellel rendelkezett, melyből gazdasági tevékenység folytatásába fektetett be. A gazdasági tevékenység folytatása során munkásokat szervezett be alkalmi fizikai munkára, őket a munkavégzés helyére gépkocsival szállította, esetenként a tevékenységüket felügyelte is; ezen tevékenységet – más egyéb, ellenőrizhető legális jövedelem hiányában – az illegális drogok eladásából befolyt összegből finanszírozta úgy, hogy a kiadásait a munka elvégzése után járó bevétel ráeső részével kapja vissza. [30] Tényként rögzíti a tényállás, hogy az I. rendű terhelt a gazdasági tevékenysége céljára létrehozta „út, autópálya építése” főtevékenységgel a gazdasági társaságot, melynek tagja és ügyvezetője az I. rendű terhelt lett. A bejegyzésre 2018. február 15. napjával került sor, a bejegyzéshez szükséges 3.000.000 forint törzstőkét az I. rendű terhelt – mivel legális forrásból nem rendelkezett ellenőrizhető bevétellel – az illegális drogok eladásából befolyt pénzösszegből finanszírozta. [31] Következésképpen az I. rendű terhelt az általa elkövetett bűncselekményekből – kábítószer-kereskedelem bűntette és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette – származó bevételt annak eredetének elleplezése, eltitkolása céljából gazdasági tevékenység, és a cégalapítás során felhasználta. [32] Helytállóan állapította meg az eljárt bíróság, hogy az ún. drogpénznek legális gazdasági tevékenységre való fordítása önmagában megvalósítja a bűncselekmény elkövetéséből való eredetnek a leplezését, mivel a befektetést követően a továbbiakban a kívülállók felé a vagyon eredete láthatatlanná válik, a finanszírozott tevékenység (pl. vállalkozás) a továbbiakban már törvényes keretek között zajlik {Kecskeméti Törvényszék 2.Fk.212/2020/225. számú ítélet [319] bekezdés}. [33] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(3)bekezdés a) pont,

(1)bekezdés] is megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [34] Az indítvány a felülvizsgálat okaként a Be. 649. §

1. b)pont
2. bb)alpontját is megjelölte. Ezen törvényhely szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő Kúria 3.Bfv.736/2023/7 7 minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott a bíróság törvénysértő intézkedést. [35] Az I. rendű terhelt védője az indítványában a törvénysértő intézkedés alkalmazását a pénzmosás bűntettében való törvénysértő bűnösség megállapítására vezette vissza. [36] Miután azonban az előzőekben kifejtettek szerint a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában az alkalmazott intézkedést a Kúria nem vizsgálhatta. [37] A Kúria az I. rendű terhelt védőjének a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazásával kapcsolatos kifogását illetően a következőkre mutat rá. [38] A Be. 650. §

(1)bekezdése rögzíti a felülvizsgálat korlátait, melynek c) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [39] A Be.

1. §
2. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a vagyonelkobzásról. [40] Erre figyelemmel az I. rendű terhelt védője egyszerűsített felülvizsgálati eljárás iránti indítványt terjeszthet elő az elsőfokú bírósághoz a vagyonelkobzás nem megfelelő alkalmazása miatt. [41] Ezért az indítvány e részében törvényben kizárt. [42] A Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [43] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [44] Következésképpen nem foghattak helyt az I. rendű terhelt védőjének a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységére vonatkozó kifogásai, miszerint a bíróság nem megfelelően értékelte a

1. számú tanú vallomását, a védelem által a másodfokú eljárásban becsatolt okirati bizonyítékokat, továbbá a védelem bizonyítási indítványa elutasításának sérelmezése, valamint azon kifogása, hogy nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy az I. rendű terhelt a gazdasági tevékenységéhez, a cégalapításhoz és az ingatlanvásárláshoz bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt használt fel. A védő szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, amikor úgy hagyta figyelmen kívül a
2. számú tanú vallomását, hogy az abban foglaltakat egy bizonyíték sem cáfolta meg. [45] Mindezzel azonban az indítványozó valójában az irányadó tényállást, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti értékelését vitatta, átértékelését célozta, és ezen keresztül kifogásolta az I. rendű terhelt pénzmosás bűntettében történő bűnösségének megállapítását (és a vagyonelkobzás alkalmazását), amelyre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [46] A Kúria megjegyzi továbbá, hogy az I. rendű terhelt védője az indokolási kötelezettség megsértésén keresztül is a tényállás megalapozottságát támadta. [47] A Kúria az indokolási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban rámutat a következőkre. [48] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet Kúria 3.Bfv.736/2023/7 8 mérlegelés tárgya; ez utóbbi benyújtó2már relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be.
3. §

(2)bekezdés d) pont]. [49] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [50] A Be. 608. §

(1)bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezéséhez vezetnek. [51] Az indokolási kötelezettség megsértése a hatályos Be. alapján már nem felülvizsgálati ok, az nem szerepel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja által hivatkozott Be. 608. §

(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések között. [52] Az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány tehát e körben is kizárt. [53] Ekként a Kúria – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [54] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [55] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. március
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző