← Magyarország

Bf.174/2022/5 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék, mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, a
  2. január
  3. napján tartott tanácsülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A járművezetés ittas állapotban vétsége miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Pásztói Járásbíróság
  4. szeptember
  5. napján kihirdetett 5.B.13/2022/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. Terhelt1 vádlottal szemben 90 (kilencven) nap elzárást szab ki. A pénzbüntetésre vonatkozó rendelkezéseket mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Pásztói Járásbíróság a
  7. szeptember
  8. napján tartott előkészítő ülésen kihirdetett 5.B.13/2022/
  9. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében (Btk.
  10. §

(1)bekezdése), ezért Terhelt1 vádlottat 300 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] Az egynapi tétel összegét 1.000 forintban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy a fentiek szerint kiszabott 300.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/5-ít 2 [3] A 300.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 15 havi részletfizetést engedélyezett, azzal, hogy egy havi részlet összegét 20.000 forintban állapította meg. Az első havi részlet összege
  1. október
  2. napjáig, míg a soron következő részletek az ezt követő hónapok
  3. napjáig voltak esedékesek. [4] Tájékoztatta a vádlottat arról, hogy bármely részlet elmaradása esetén a teljes összeg esedékessé válik. [5] A egyéb szám okmányszámú vezetői engedély leadásától,
  4. december
  5. napjától eltelt időt a járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítani rendelte. [6] Az ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, a közúti járművezetéstől eltiltás mellett elzárás kiszabása érdekében. [7] Fellebbezésében kifejtette, hogy az eljáró bíróság az előkészítő ülésen túlzott jelentőséget tulajdonított az esettel összefüggésben álló enyhítő körülményeknek, így a vádlott beismerésének, annak, hogy a bűncselekmény elkövetését megbánta, továbbá, hogy közlekedési szabálysértés miatt két éven belül nem volt felelősségre vonva, és közlekedési bűncselekmény miatt még nem volt büntetve. [8] Ugyanakkor a vádlott a személygépkocsit lakott területen vezette oly módon, hogy a forgalmas, egyéb adat főútra is kívánt vele közlekedni. Figyelemmel az elkövetés körülményeire, valamint az ittas állapotban elkövetett járművezetés bűncselekményének országos és helyi elszaporodottságára, valamint a romló közlekedésbiztonsági statisztikákra, továbbá a vádlott büntetett előéletére, és legfőképpen arra, hogy a bűncselekmény végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, mind a generális, mind a speciális prevenció érvényre juttatásához indokolt a vádlottal szemben elzárás büntetés kiszabása a közúti járművezetéstől eltiltás mellett. [9] A Nógrád Megyei Főügyészség B.348/2022/1.BF. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal, a pénzbüntetés egynapi tételének magasabb összegben történő megállapítása érdekében tartotta fenn. [10] Álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú bíróság a helyesen feltárt büntetéskiszabási körülmények alapján megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy Terhelt1 vádlottal szemben a Btk.
  6. §-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabása szükséges. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/5-ít 3 [11] Mindezek alapján a főügyészség csak arra tett indítványt, hogy a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a büntetéskiszabási részében az ügyészi fellebbezésben foglaltak szerint változtassa meg és a pénzbüntetés egynapi tételének összegét magasabb összegben állapítsa meg. [12] Az ügyészség fellebbezése alapos. [13] A törvényszék a Be.
  7. §
(1)bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. [14] A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján, az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezése tekintetében bírálta felül, mivel az ügyészség a fellebbezést a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, kizárólag a kiszabott büntetés súlyosítása miatt jelentette be, így a másodfokú bíróság a tényállás megalapozottságát nem vizsgálta. [15] Ezt meghaladóan a felülbírálat a Be. 590. §
(5)bekezdésében foglaltakra, illetve a Be. 590. §
(7)bekezdése értelmében az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre terjedt ki. [16] A fellebbezés elintézésére a Be. 598. §
(2)bekezdése értelmében tanácsülést tartott, ugyanis a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapult és a tényállás a fentiek szerint megalapozott, továbbá nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott és a védő sem indítványozta, továbbá azt a törvényszék sem találta szükségesnek. [17] A Be. 590. §
(5)bekezdésében írottak keretében a törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárását a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, nem vétett sem az eljárás megszüntetésére [Be. 607. §
(1)bekezdése], sem új eljárás lefolytatására okot adó [Be. 608. §
(1)bekezdése] hatályon kívül helyezéséhez vezető, vagy más egyéb a hatályon kívül helyezés körébe nem tartozó eljárási szabálysértést. [18] Az elsőfokú bíróság az ügyben a Be. 499. §
(1)bekezdése szerint előkészítő ülést tartott, melyen a vádlottat az eljárási jogairól a Be. 185. §
(1)bekezdésének megfelelően tájékoztatta, továbbá a Be.
  1. §-a alapján figyelmeztette az előkészítő ülés lényegére, a bűnösség beismerésének és a tárgyaláshoz való jogról lemondásnak a következményeire, illetve a bizonyítási indítványok előterjesztésének a lehetőségére, annak korlátaira. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/5-ít 4 [19] A vádlott a kioktatásokat megértette, tudomásul vette, bűnösségét a vádiratban foglaltakkal egyezően beismerte, és a tárgyaláshoz való jogról lemondott. A vádlott beismerő nyilatkozatát az eljárás iratai alátámasztották, a beismerő nyilatkozat elfogadásának további feltételei a Be.
  2. §
(2)bekezdése értelmében fennálltak, ezért az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének törvényes akadálya nem volt. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően ítéletét az előkészítő ülésen törvényesen hozta meg. [20] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján [Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont] a vádlott bűnösségére levont következtetés okszerűen történt, a cselekmény minősítése pedig törvényes. [21] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében feltárt ugyan minden olyan körülményt, amely a büntetés kiszabására hatással volt, a feltárt bűnösségi tényezőket azonban nem a súlyuknak megfelelően értékelte és tévedett, amikor Btk. 79. §-ában meghatározott büntetési célok elérésére – a Btk. 80. §
(1)bekezdésében meghatározott büntetés kiszabási elvek figyelembevételével – a vádlottal szemben pénzbüntetés és járművezetéstől elitlás kiszabását elegendőnek találta. [22] A törvényszék rámutat arra, hogy a vádlott a jelen bűncselekmény elkövetését megelőzően két alkalommal volt már büntetve, mindkét alkalommal végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, legutóbb a Pásztói Járásbíróság a B.66/2018/
  1. számú
  2. november
  3. napján jogerős ítéletével felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 1 év 6 hó – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Jelen bűncselekmény elkövetésének időpontja
  4. szeptember
  5. napja volt, megállapítható tehát, hogy a vádlott a bűncselekményt a próbaidő alatt követte el. [23] Terhelt1 vádlott szervezetében a bűncselekmény elkövetésekor 0,93 mg/l légalkohol-koncentráció előidézésére alkalmas szeszesital fogyasztásából származó alkohol volt. A vádlottnak az előkészítő ülésen tett vallomása szerint helységnév1, egy házibuliban tartózkodott, ahol sört és pálinkát fogyasztott, azonban eszébe jutott, hogy pénztárcáját és benne okmányait az helységnévon található munkahelyén felejtette, így helységnévra kívánt közlekedni az általa vezetett személygépkocsival. A vádlott tehát a személygépkocsit lakott területen vezette oly módon, hogy a rendkívül forgalmas, egyéb adat főúton is kívánt vele közlekedni, kirívó módon semmibe véve a közlekedés biztonságához fűződő közérdeket. [24] Mindezekre tekintettel a feltárt súlyosító körülményeket sokkal nagyobb nyomatékkal kellett volna figyelembe venni. A súlyosító és enyhítő körülmények száma és azok nyomatéka alapján egyértelműen a vádlott terhére szóló bűnösségi körülmények túlsúlya állapítható meg, amely tényezők együttesen a vádlott fokozott társadalomra veszélyességét is alátámasztják, ezzel pedig a büntetés nemének a megváltoztatását is szükségessé tették. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/5-ít 5 [25] A törvényszék ezért egyetértett az ügyészséggel abban, hogy mind a generális, mind a speciális prevenció érvényre juttatásához indokolt a vádlottal szemben elzárás büntetés kiszabása a közúti járművezetéstől eltiltás mellett. [26] A vádlott személyében rejlő fokozott mértékű társadalomra veszélyességhez és a bűncselekmény tárgyi súlyához igazodva a törvényszék az elzárás tartamát a törvényi maximumban határozta meg. [27] Mivel a törvényszék a vádlott büntetését pénzbüntetésről elzárásra súlyosította, mellőzte a pénzbüntetésre (ideérte a részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseket is) vonatkozó valamennyi rendelkezést. [28] A járművezetéstől eltiltás kiszabásával és annak tartamával ugyanakkor már teljes mértékben egyetértett a törvényszék. [29] A járásbíróságnak a egyéb szám okmányszámú vezetői engedély leadásától, azaz
  6. december
  7. napjától eltelt időnek a járművezetéstől eltiltás tartamába történő beszámításra vonatkozó rendelkezése helytálló volt. [30] A kifejtett indokok alapján a törvényszék az ügyészség súlyosításra irányult fellebbezést alaposnak találta, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  8. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező rész szerint megváltoztatta, míg a megváltoztatással nem érintett részében – helyes indokainál fogva – helybenhagyta, a részletesebb indokolást a helybenhagyott rendelkezések tekintetében pedig a Be. 605. §
(4)bekezdése értelmében mellőzte. [31] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 615. §
(1)bekezdésében meghatározott feltétel hiánya miatt további fellebbezésnek nincs helye. Balassagyarmat,
  1. január
  2. dr. Csonka Tibor s.k. a tanács elnöke dr. Lajkó Péter s.k. előadó bíró Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/5-ít 6 dr. Szepesi Ágnes s.k. bíró Záradék A Pásztói Járásbíróság
  3. szeptember
  4. napján kihirdetett 5.B.13/2022/
  5. számú ítélete a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.174/2022/
  6. számú ítéletével – az abban foglalt változtatással –
  7. január
  8. napján jogerőre emelkedett. Balassagyarmat,
  9. január
  10. dr. Csonka Tibor s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.