Győri Ítélőtábla Pf.I.20.160/2020/
- A Győri Ítélőtábla dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Fodor Tímea (cím
- I/5.) által képviselt Helység2/3/6 (Helység3, .) felperesnek dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Kovács Loránd (cím
- ) által képviselt Alperes1-e (Helység1, ) I. r., és a Zrt
- (cím2.) II. r. alperesek ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- szeptember
- napján 26.P.20.232/2020/
- számú ítélete ellen az alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 7.620,- (Hétezerhatszázhúsz) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 48.000,- (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az I. r. alperes által szerkesztett és a II. r. alperes által kiadott www. hirportal1.hu online felületen
- május 20-án „Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” címmel cikk jelent meg. [2] A cikk a Folyóirat1 információira hivatkozva – többek között – az alábbiakat közölte: „E.-ban a járványhelyzet alatt több 10 millióért kötöttek szerződést C.-vel. Miközben több ellenzéki vezetésű településen, kerületben jut pénz zsíros megbízási szerződésekre, megemelt vezetői fizetésekre, vagy megkérdőjelezhető fejlesztésekre, más területen Győri Ítélőtábla I.Pf.20.160/2020/6 2 megszorítanak. Van, ahol egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvoda pedagógusok – bérét csökkentették egyik, másik helyen jelentősen”. [3] A cikk ezt követően azt taglalta, hogy a felperes a vírus elleni küzdelem helyett a párttárs ügyvédi irodáját tömi ki – törvénysértően kötött szerződés alapján – 10 milliókkal, és hogy „a Gy család és a DK ügyvédjének irodájával kötött szerződés annak tükrében is megdöbbentő, hogy a Folyóirat1 információi szerint a kerületben dolgozó óvodapedagógusoknak a megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük. Annyi azonban biztos, hogy az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntették.” [4] A felperes
- május
- napján kelt, és az I. r. alperes által
- május 28-án átvett helyreigazítási kérelmében sérelmezte a cikk címét, valamint az alábbi megállapításokat: - „E.-ban a járványhelyzet alatt több 10 millióért kötöttek szerződést (…).” „Miközben több ellenzéki vezetésű településen, kerületben jut pénz zsíros megbízási szerződésekre megemelt vezetői fizetésekre, vagy megkérdőjelezhető fejlesztésekre, más területeken megszorítanak. Van, ahol egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvoda pedagógusok – bérét csökkentették egyik, másik helyen jelentősen”. „A Folyóirat1 információi szerint a kerületben dolgozó óvodapedagógusoknak a megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük, annyi azonban biztos, hogy az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E. pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntették.” [5] Arra hivatkozott, hogy a helyreigazítani kívánt közlés minden ténybeli alapot nélkülöz és teljességgel valótlan, ezért az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérte: „helyreigazítás: Helység2/3/6 Főváros . kerület Önkormányzatáról valótlanságot híreszteltünk.
- május
- napján a www.hirportal1.hu online felületünkön közzétett „Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Helység2/3/6 Főváros . kerület Önkormányzata egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvodapedagógusok – bérét csökkentette, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy Helység2/3/6 Főváros . kerület Önkormányzat az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntette.” [6] Az I. r. alperes a helyreigazítási kérelmet nem teljesítette. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.160/2020/6 3 [7] A felperes a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. tv. (Smtv.)
- § 6.pontjára és 12.§-ára, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (Pp.) 83., 495., 496.,
- §-aira alapozott keresetében a helyreigazítási kérelem szövegével egyező tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte az I. r. alperes kötelezését a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben, 24 óra időtartamban, közvetett vagy közvetlen kommentár nélkül, a portál kezdő oldalának legelején, ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelent, úgy, hogy a portálon a helyreigazítás címére kattintással legyen elérhető az eredeti cikk és a helyreigazító közlemény is. [8] Keresetét is azzal indokolta, hogy a helyreigazítani kért közlés valótlan. [9] Álláspontja szerint az I. r. alperes a Folyóirat1 információira hivatkozva valótlanul híresztelte mind a cikk címében, mind annak bevezető részében, hogy Helység2/3/6-en az ellenzéki vezetésű kerületek elvettek az óvónők pénzéből, csökkentették a bérüket. [10] Úgy vélte, hogy a cikk állításai egyértelműen vonatkoztathatók rá, miután a cikk jelentős része az E.-i Önkormányzatról szól, és a már leadben is megnevezésre került E.. [11] Nem ítélte relevánsnak, hogy a cikk címében és bevezető részében szereplő „elvettek” , „megszorítanak”, „csökkentették” igék utóbb a cikkben már feltételes módban szerepelnek. Arra is utalt, hogy az I. r. alperes felelőssége annak ellenére fennáll, hogy a valótlan tényeket a Folyóirat1-től vette át, miután valótlan tény híresztelése esetén is van helye helyreigazításnak. [12] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [13] Vitatták, hogy a sérelmezett cikkben azt állították volna, hogy a felperes csökkentette az óvodapedagógusok bérét. [14] Előadták, hogy a cikk sorba veszi az ellenzéki önkormányzatokat, egyenként mutatja be a járvány miatti megszorításaikat úgy, hogy az egyes önkormányzatok önálló bekezdésekben, egymástól jól elhatárolhatóan jelennek meg, és a felperesről csupán annyit állított, hogy az óvodapedagógusoknak E.-ban a megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük. Így még utalás sincs arra, hogy a felperes csökkentette volna az önkormányzati dolgozók bérét. [15] Azt is vitatták, hogy a cikk bevezetőjében foglaltak minden önkormányzatra vonatkoznak. Kifejtették, hogy a teljes cikket elolvasva kiderül az olvasó számára, mely önkormányzatokról szól a cikk, és mely önkormányzatok, mely lépéseit kritizálja a szerző. [16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 napon belül a www.hirportal1.hu
- május 20-i számában „Ezek a Győri Ítélőtábla I.Pf.20.160/2020/6 4 polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” címmel megjelent cikk miatt a portálon 24 órán keresztül, önálló hírként a főoldalon a „ helyreigazítás az „ ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” címmel megjelent cikk miatt” szövegezéssel jelenlen meg cím, illetve a cikk elérhetőségi helyén a cím alatt és a lead felett, amíg a cikk elérhető, de minimum 30 napig tegye közzé az alábbi közleményt: „ Helyreigazítás:
- május
- napján a www.hirportal1.hu online felületén közzétett „Ezek a polgármesterek vettek el az óvónők pénzéből” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy Helység2/3/6 Főváros . kerület Önkormányzata egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvodapedagógusok – bérét csökkentette, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy Helység2/3/6 Főváros . kerület Önkormányzat az éves szinten 100.000,- Ft-os ruhapénzt és a korábban szociális területen és óvónőknek adott E.-pótlékot már a veszélyhelyzet elrendelése előtt megszüntette.” [17] Kötelezte a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.800,forint perköltséget, valamint az államnak – külön felhívásra – 36.000,-forint illetéket. [18] Ítéletének indokolásában idézte az Smtv. 12.§
(1),
(2)bekezdését, valamint a Pp.
- és
- §-ait. [19] Rögzítette, hogy a felperes a helyreigazítási kérelmét és a keresetlevelét jogszabályi határidőben terjesztette elő. [20] Megállapította, hogy az egyéb béren kívüli juttatások (ruhapénz, E.-pótlék) körében az alperesek nem terjesztettek elő védekezést, így a kereset ezen része nem vitatott. [21] Utalt arra, hogy a perben az I. r. alperest terhelte a bizonyítás a keresetben sérelmezett valótlan tények híresztelése vonatkozásában, és e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. [22] Az alperesek védekezésével kapcsolatban rögzítette, hogy a Pk.
- számú állásfoglalás II. pontja szerint a sajtó-helyreigazítási igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, és a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni úgy, hogy az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. [23] Rámutatott arra, hogy a sérelmezett cikk bevezetőjében írtak a cikkben megemlített önkormányzatokra összességükben és egyenként is vonatkoznak. A cikk címe pedig azt sugallja, hogy olyan önkormányzatokról lesz szó a cikkben, amelyek különböző megszorításokat, elvonásokat eszközöltek az általuk fenntartott intézmények dolgozóinál, köztük a címben és a bevezetőben is kiemelt óvodapedagógusoknál. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.160/2020/6 5 [24] Álláspontja szerint a cikk konkrétan a felperest említő részében a feltételes módban megfogalmazott bércsökkentés lehetősége nem ellensúlyozza a bevezetőben írt (és ekként kiemelt) csökkentésre vonatkozó állítást. Az alperesi érveléssel szemben úgy vélte, hogy az olvasóban éppen az a meggyőződés alakul ki a cikket elolvasva, hogy a címben és a bevezetőben írt megszorítások, elvonások a cikkben szereplő valamennyi önkormányzatra generálisan vonatkoznak. A cikk címe ugyanis a figyelemfelhívást szolgálja és az abban megfogalmazott valótlan tényállítást (valótlan tény híresztelését) nem tompítja a cikk további részében a feltételes mód használata. [25] Kitért arra is, hogy a felperes a perfelvételi tárgyaláson indítványozta, hogy a bíróság hallgassa meg a hirportal1.hu szerkesztőségében dolgozó személyeket, mivel álláspontja szerint a cikk nem Helység1-on a hirportal1.hu szerkesztőségében, hanem Helység2/3/6-en a központi szerkesztőségében készült, így ahhoz a hirportal1.hu online szerkesztőségének nincs köze. Ezen indítványnak nem adott helyt, utalva arra, hogy ha be is bizonyosodna, hogy az I. r. alperes kifejezett kiadói utasításra, kész anyagot átvéve követte el a jogsértést, az nem mentesíti a helytállási kötelezettsége alól. [26] Mindezekre tekintettel az I. r. alperest helyreigazítás közzétételére kötelezte a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján. [27] Miután az alperesek pervesztesek lettek, a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. r. alperest a felperes perrel kapcsolatban felmerült és felszámított költségei, valamint az ügy tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére. [28] Az ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)–
- d)pontjai szerinti felülbírálati jogkör gyakorlásával az ítélet részbeni megváltoztatásával a helyreigazító közleményből az alábbi szövegrész mellőzését kérték: „Valótlanul híreszteltük, hogy Helység2/3/6 Főváros . kerület Önkormányzata egy sor önkormányzati dolgozó – köztük óvodapedagógusok – bérét csökkentette.” [29] Arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, mert a fellebbezésben kifogásolt tényt a cikk nem tartalmazza. Megismételték, hogy a felperes vonatkozásában a cikk nem állítja az önkormányzati dolgozók fizetésének csökkentését, csak azt tartalmazza, hogy megváltozott munkabeosztások következményeként csökkenhetett a fizetésük, ami nem azonos a fizetés csökkentésével. [30] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezésének helybenhagyását kérte. [31] A fellebbezés nem alapos. [32] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján annak fellebbezett részében, a Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság fellebbezett döntését a jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg. Döntésének indokait az ítélőtábla teljeskörűen osztja, azokat nem ismétli meg, csupán rámutat a fellebbezés kapcsán az alábbiakra. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.160/2020/6 6 [33] Az alperesek a fellebbezésükben vitatták, hogy a felperesről azt híresztelték, hogy önkormányzati dolgozók – így óvodapedagógusok – fizetését csökkentette. Megismételték, hogy erre vonatkozó következtetés nem vonható le a sérelmezett cikkből. [34] A cikk tartalma és értelmezése kapcsán az ítélőtábla is utal a Kúria Pk.
- számú állásfoglalásának II. pontjára, amely szerint a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, tekintettel kell lenni a szövegkörnyezetre is, és az egymáshoz tartalmilag szorosan kapcsolódó, egymással összetartozó részeket összefüggésükben kell értékelni. E szempontok figyelembevételével kell megállapítani, hogy a sajtóközlemény kifogásolt részében, illetőleg a közlemény egészében – esetleg a címében – kifejezett tényállításaival meghamisítja-e, hamis színben tünteti-e fel a valóságot, így indokolja-e a helyreigazítást. A Kúria kitért arra is, hogy a jogsértő közlés történhet – közvetetten – célzásokkal, utalásokkal, egyes tényállásrészek elhagyásával, a tényálláselemek téves következtetésre indító csoportosításával is, és ilyen esetben is lehetővé kell tenni a helyreigazítást. [35] Az elsőfokú bíróság a fenti állásfoglalásban kifejezésre juttatott szövegkörnyezetben történő értelmezés elve alapján a cikk egyes állításait nem önmagukban, hanem a kifogásolt szöveg egyéb kijelentéseivel összefüggésben ítélte meg. Alkalmazta továbbá az ugyancsak a bírói gyakorlat által kialakított érintettre méltányos értelmezés elvét is, amely szerint, ha a kifogásolt közleménynek több lehetséges értelmezése is van, és ezekből legalább egy alkalmas a jogsérelem megállapítására, akkor ezt az értelmezést kell alapul venni. Ezzel a bírói gyakorlat kifejezésre juttatja, hogy a közlésben rejlő értelmezési nehézségek hátrányai nem terhelhetők az érintettre (pl. Kúria Pfv.IV.20.727/2011/4.). [36] Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperes által sérelmezett cikk címéből és bevezetéséből a cikk olvasója alappal vonhatta le azt a következtetést, hogy az óvónők fizetését a cikkben szereplő valamennyi önkormányzat csökkentette. Az „ezek a polgármesterek” kifejezés alkalmas ugyanis arra, hogy az olvasóban azt rögzítse, hogy a cím állítása (elvettek az óvónők pénzéből) a cikkben szereplő összes polgármesterre (és így önkormányzatra) vonatkozik. Erre erősít rá, hogy közvetlenül a cím után a cikk a felperest nevesíti, majd rátér az önkormányzati dolgozók – köztük az óvodapedagógusok – bércsökkentésére, és ezt követően ismét a felperes működésével foglalkozik. [37] Tény ugyan, hogy a cikk a további részében a felperessel kapcsolatban már feltételes módot használ (csökkenhetett a fizetésük), de mivel a cím, valamint felvezetés hangsúlyosan a fizetések csökkentését helyezi előtérbe, az olvasóban egyértelműen kialakulhatott az a vélekedés, hogy a felperesre is vonatkozik az önkormányzati dolgozók – köztük óvodapedagógusok – bérének csökkentésére vonatkozó állítás, és ezt az értelmezést nem oszlatja el egyértelműen a cikk további része. [38] Ezért az I. r. alperes valótlan tény híresztelőjeként kötelezhető volt helyreigazító közlemény közzétételére. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.160/2020/6 7 [39] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [40] Miután az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése és az illetékekről szóló
- évi XCIII. tv. (Itv.)
- §
(1)bekezdése alapján a II. r. alperest kötelezte a részben a felperes által felszámított ügyvédi munkadíjból, részben pedig az ügy tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, és az Itv. 46. §
(1)bekezdése szerint számított fellebbezési illetékből álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,
- december
- dr. Lezsák József sk. dr. Molnár Andrea sk. dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül Kiadó: