A határozat elvi tartalma: A Kúria megtagadja a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. §
(3)bekezdésére alapított felülvizsgálat engedélyezését, amennyiben megállapítható, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben nem tér el a fél által megjelölt, a Kúria precedensképes határozatában megfogalmazott elvi jelentőségű jogkérdéstől. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzés Az ügy száma: Pfv.VI.20.339/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Madarász Anna előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperesek: I. rendű II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Szalai László Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szalai László ügyvéd) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Demuth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Demuth Győző ügyvéd) A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.213/2022/
- Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Bicskei Járásbíróság 5.P.20.336/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy 100.000 (százezer) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Pfv.20.339/2023/2 2 [1] A felperesek szerződésszegéssel okozott kár megtérítése címén 5.000.000 forint és ennek
- augusztus
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérték kötelezni az alperest. [2] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [3] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak indokaival is. [4] A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztettek elő. Utóbbit a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésére alapították. [5] Felülvizsgálati kérelmük szerint a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:1. §
(1),
(2), 6:2. §
(1),
(3), 6:60. §
(1), 6:63. §
(4)bekezdését és a Pp. 346. §
(5)bekezdését. Erre hivatkozással kérték, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. [6] Az engedélyezés tekintetében hangsúlyozták, hogy a másodfokú bíróság ítélete jogkérdésben eltér a Kúria precedensképes Pfv.IV.20.554/2022/
- számú határozata [31] bekezdésében írtaktól. Kifejtették, hogy a Kúria e határozatában kimondta, ha a vegyes szerződés a Ptk.-ban nevesített szerződés elemeit is tartalmazza, azok vonatkozásában ugyan a Ptk. szabályai is alkalmazandóak, azonban a szerződés egészét érintő kérdésekben elsődlegesen a lex specialis rendelkezései az irányadók. [7] Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet abban a jogkérdésben tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott jogvitára irányadó, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/
- (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: CSOK rendelet) speciális rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a felek jogviszonyát a Ptk.nak a megbízási szerződés lényegi elemét alkotó utasítási jog szempontjából minősítette és ennek hiánya miatt helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szerződés nem jött létre. Érvelésük szerint utasítási jog valóban nem illette meg a felpereseket, azonban a CSOK rendelet speciális szabályaiból megállapíthatóan az utasítási jog hiányában is a felek között atipikus, a megbízáshoz közel álló szerződés jött létre. Ennek megsértése pedig megalapozza a felpereseknek a szerződésszegésre alapított kártérítési igényét. [8] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel a vagyonjogi perben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg [Pp.
- §
(1)bekezdés], és arra figyelemmel, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi utalással hagyta helyben [Pp. 408. §
(2)bekezdés], ezért jelen ügyben a felpereseknek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjeszteniük [Pp. 409. §
(1), 410. §
(1)bekezdés]. [9] A Kúria a felperesek engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [10] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – ahogy azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben már a 2/
- (XI. 13.) PK vélemény is, majd azt követően az 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt Kúria VI.Pfv.20.339/2023/2 3 okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felperesek által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a Kúria Pfv.IV.20.554/2022/
- számú határozatától jogkérdésében eltérés miatt indokolt-e. [11] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt követelmények nem teljesültek. [12] A Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján a Kúriát nem illeti meg mérlegelési jog, a felülvizsgálat engedélyezésének van helye, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. Megjegyzi a Kúria, hogy a Pp. 409. §
(3)bekezdése szerint „a Kúria közzétett határozata” fogalma alatt a Pp. 346. §
(5)bekezdésére, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett,
- január 1-je után meghozott határozatokat kell érteni. [13] A Kúria nem osztotta a felperesek álláspontját a tekintetben, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a hivatkozott Pfv.IV.20.554/2022/
- számú határozat indokolásában írtaktól. A másodfokú bíróság ítélete indokolása [16]-[17] bekezdéseiben a CSOK rendelet
- §
(1)-
(2)bekezdése alapján jutott arra az álláspontra, hogy az elbírálási időszak – a felperesek téves jogi álláspontjával szemben – önálló szerződéses jelleggel nem rendelkező, a támogatási szerződés megkötését megelőző tárgyalási, egyeztetési, ajánlattételi időszakkal azonosítható, ahol a tájékoztatási, vagy együttműködési kötelezettségek elmulasztása, az abból eredő károk attól függően esnek megtérítési kötelezettség alá a Ptk. 6:62. §
(3)és
(5)bekezdése alapján, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem. [14] Kétségtelen, hogy az indokolás [18]-[19] bekezdései megállapításokat tesznek a megbízási szerződéssel kapcsolatban az utasítási jog szempontjából, de azt is a CSOK rendeletnek az előbírálatra vonatkozó, már felhívott 36. §
(1)-
(2)bekezdésében írtak oldaláról közelíti meg. Ezt mérlegelve rögzíti a jogerős ítélet, hogy a szerződéskötési szabadság alapvető elvével nem egyeztethető össze és fogalmilag kizárt az a helyzet, hogy a megbízotti pozícióban álló pénzintézet utasítható legyen szerződéskötésre. A másodfokú bíróság ezzel is alá kívánta támasztani, hogy téves jogi álláspontot foglaltak el a felperesek, amikor az elbírálási szakot önálló megbízásos jogviszonynak tekintették. [15] Mivel a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a felperesek ajánlatát nem fogadta el, így a támogatási szerződés a felek között nem jött létre. Ezért jutott arra a következtetésre az indokolás [20] bekezdésében foglaltak szerint, hogy szerződés létrejötte hiányában a szerződéskötési szakban az együttműködési, tájékoztatási kötelezettségek megszegéséből eredő kárigény szerződésen kívüli kárigényt fog származtatni a Ptk. 6:62. §
(5)bekezdése alapján. [16] Nem állapítható meg, hogy a felperesek által előadott jogkérdésben a jogerős ítélet eltérne a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben megjelölt határozatban foglaltaktól, ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [17] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemről a Pp. 411. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül határozott. [18] A felperesek személyes költségmentességük folytán mentesülnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdése és az 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján számított eljárási illeték előlegezésének és viselése alól, az a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Kúria VI.Pfv.20.339/2023/2 [19] 4 A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Madarász Anna s.k. előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Farkas Antónia s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró