A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú ítélet helybenhagyása közérdekű adat kiadására kötelezés esetén indokolás kiegészítéssel. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.445/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Berki Zsuzsanna ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek – dr. Győrfy Attila András kamarai jogtanácsos által képviselt Technológiai és Ipari Minisztérium (alperes címe.) alperes ellen – közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 28.P.20.198/2022/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az alperes dolgozza ki Magyaroroszág projektének (projekt) 2023 évben esedékes felülvizsgálatának dokumentációját. Ennek önálló részét képezi az úgynevezett végleges környezeti értékelés. [2] A felperes
- november 8-án kelt levelében kérte az alperest az alábbi adatok megküldésére.
- Mikor, milyen formában zajlott a társadalmi konzultáció az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/
- (I.11.) Korm. Rendelet szerinti környezeti vizsgálat folyamatában? Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.445/2022/6 2
- Nyilvánosan elérhető, olvasható-e bárhol projekt készült környezeti értékelés?
- Milyen formában tesz eleget Magyarország a fenti kötelezettségének?
- Hogyan kapcsolódhatnak be civil szervezetek, illetve a lakosság az energia- és éghajlatpolitikai tervek megvitatásába, illetve hogyan követhetik az előrehaladást a projekt végrehajtási folyamatában? [3] Az alperes
- november 23-án az 521/
- Kormányrendelet
- §
(3)bekezdése alapján meghosszabbította az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §-ában meghatározott határidőt, majd
- december 22-én kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az általa kért adat döntés megalapozását szolgáló adat, így az Infotv.
- §
(6)bekezdése alapján nem áll módjában azt megküldeni. Kifejtette, hogy a konzultációs keretek felállítására az alapul szolgáló uniós jogszabály nem jelöl ki határidőt, míg a projekt első frissítésének tervezetét
- június 30-ig kell elkészíteni, a benyújtást társadalmi konzultáció fogja megelőzni, melynek folyamatáról később születik döntés. [4] A felperes leszállított keresetében kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest Magyaroroszág projektéhez készült környezeti értékelés közlésére. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a környezeti értkelés projektnek megalapozására szolgál, ezért döntéselőkészítő dokumentumnak tekintendő, így az Infotv.
- §
(6)bekezdésére tekintettel jogszerűen tagadta meg a kért adatok kiadását. Nem vitatta viszont a kért adatok közérdekű voltát. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek projekt készület végleges környezeti értékelés dokumentumát, továbbá az alperest 50.000 (ötvenezer) forint perköltség megfizetésére kötelezte. [7] A törvényszék határozatát az Infotv. 26. §
(1)bekezdésére, 27. §
(6)bekezdésére, továbbá az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 8. §
(1)bekezdésére, és
(3)bekezdés bb) pontjára alapította. [8] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy a végleges környezeti értékelés (továbbiakban: SKV) esetlegesen projektnek előkészítési dokumentuma, mivel a 2/2005. Kormányrendelet 8. §
(3)bekezdés bb) pontja egyértelműen előírja a környezeti értékelés közzétételét. Bár felmerülhet, hogy az alperes nem határozta még meg a társadalmi egyeztetés kereteit és módját és így későbbre tervezte környezeti értékelés nyilvánosságra hozatalát, ez azonban nem alapozza meg a közérdekű adat kiadására vonatkozó kötelezettsége megtagadását a törvényszék álláspontja szerint, mivel a környezeti értékelést a projekt elfogadását megelőzően mindenképpen nyilvánosságra kell hoznia. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.445/2022/6 [9] 3 Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a kért adatok kiadására kötelezte az alperest. [10] Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte oly módon, hogy az ítélőtábla a felperes keresetét utasítsa el, és marasztalja a felperest a jogtanácsosi munkadíjban, amelyet a 32/2003. (VII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és 4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kért megállapítani. [11] Előadta az alperes a fellebbezésében, hogy a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 2. §
(2)bekezdése szerint az SKV-ban szereplő adatok olyan közérdekű adatok, amelyek nyilvánosságára az Infotv. rendelkezései alkalmazandók. Ismételten arra hivatkozott, hogy a projekt készült végleges környezeti értékelés (SKV) dokumentumának kiadása az Infotv. 27. §
(6)bekezdésébe ütközik. Utalt az Európai Parlament és a Tanács 2018/1999. sz. rendelet 14. cikk
(1)bekezdésére, amely alapján a projekt aktuális változatát 2023 év júniusáig szükséges felülvizsgálni, majd a tervezetet a következő évben kell leegyeztetni az Európai Bizottsággal és a társadalmi partnerekkel. Hivatkozása szerint a végső változatot 2024 júniusában szükséges benyújtani a Bizottságnak. Az alperes a fellebbezésében előadta, hogy a 2020 év elején elfogadott projekt az üvegházhatású gázok legalább 40%-os mértékű csökkentését vállalta fel. Ezzel szemben a „Fit for 55” elnevezésű javaslatcsomag célja az uniós szintű 55%-os csökkentés elérése. Az uniós tárgyalások eredményeként válik ismertté, hogy Magyarországra milyen mértékű csökkentés hárul, amely biztosan meg fogja haladni a 40%os mértéket. Ez pedig a projekt egyéb célkitűzésének az ismételt modellezését igényli. [12] A felülvizsgálat részét képezi a társadalmi egyeztetési eljárásrend kidolgozása is a fellebbezés szerint. Magát az egyeztetési javaslatot a felülvizsgált projekt tervezetével együtt kívánja az alperes a partnerekkel leegyeztetni 2023 év őszétől. A projekt felülvizsgálata során – a környezeti hatások vizsgálata körében – elemzésre és újraértékelésre kerül az igénylő által kiadni kért hatásvizsgálat is, amely alapján az SKV jelentés az alperes fellebbezési álláspontja szerint döntéselőkészítési dokumentumnak minősül a projekt felülvizsgálata tekintetében. A perbeli SKV a projekt felülvizsgálata során feldolgozásra kerül (a felülvizsgálat elvégzését és a társadalmi egyeztetésre bocsátást megelőzően), így az döntéselőkészítő dokumentumnak tekintendő, amely alapján az alperes jogszerűen tagadta meg a kért adatok kiadását az Infotv. 27. §
(6)bekezdésére tekintettel. [13] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú helybenhagyását és az alperes perköltség viselésére kötelezését kérte. [14] A fellebbezés nem alapos. bíróság ítéletének Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.445/2022/6 4 [15] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival egyetértett. Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően ismertette, és azok helyes alkalmazásával megalapozottan kötelezte az alperest a felperes által kért közérdekű adatok kiadására. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az indokolást az alábbiakkal egészíti ki. [16] Helyesen állapította meg a törvényszék ítéletében, hogy a felperes által kiadni kért adatok közérdekű adatok, ennek tényét egyebekben az alperes sem vitatta a perben. [17] Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatban deklarálja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. [18] Az alperes azzal a hivatkozással tagadta meg a kért SKV kiadását, hogy az a projekt felülvizsgálata során elemzésre kerül, így álláspontja szerint döntés előkészítési dokumentumnak minősül. [19] Az Infotv. 27. §
(6)bekezdése szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény - az
(5)bekezdésben meghatározott időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. [20] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az adatkiadás iránti igény fenti törvényhely alapján való elutasíthatóságát a 2/2005. Kormányrendelet 8. §
(3)bekezdés bb) pontjára hivatkozással nem vizsgálta, mert álláspontja szerint a rendelet maga is előírja a környezeti értékelés (SKV) nyilvánosságra hozatalát. Azt az alperes sem tette kétségessé, hogy a kérdéses dokumentum a rendelkezésére áll, annak pedig a másodfokú bíróság álláspontja szerint sincs jelentősége, hogy az alperes milyen ütemezésben kívánta a társadalmi egyeztetési eljárásrend kidolgozását követően nyilvánosságra hozni az SKV-t. A közérdekű adatkiadási iránti igényre ezért azt a törvényi határidőben ki kellett volna adnia a felperesnek. [21] Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 8. §
(1)bekezdése szerint a környezeti értékelés a terv-, illetve programdokumentáció önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelés egyes részeit a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.445/2022/6 5 tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A rendelet
(3)bekezdés bb) pontja szerint a környezeti értékelésnek és a terv, illetve program tervezetének a Kvt. 43. §
(6)bekezdés a) pontja szerinti véleményezéséhez a kidolgozó nyilvánosságra hozza, hogy a terv, illetve program környezeti értékelést is tartalmazó egyeztetési dokumentációja hol és mikor tekinthető meg. [22] A fenti kormányrendelet szabályzásán túl a nyilvánosságra hozás kötelezettségét amint arra a felperes is helytállóan hivatkozott fellebbezési ellenkérelmében - a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (NAIH) NAIH/2017/2408/2/V számú állásfoglalása is megerősíti, amikor leírja: „A környezeti információk, mint közérdekű adatok megismerhetőségét az Infotv. szabályozási rendszerében vizsgálva megállapítható, hogy a környezeti információkra a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségét korlátozó előírások - az Infotv. 27. §
(5)-
(6)bekezdései - nem vonatkoztathatók, mert nem csupán formai szempontokon nyugszik a döntéselőkészítő jelleg, hanem tartalmi szempontokon. Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata szerint döntés megalapozásául szolgáló adatnak elsősorban a különféle tervezetek, vélemények, belső munkaszervezéshez kapcsolódó adatok tekinthetőek, a szerv befolyástól mentes működése érdekében. A vizsgált dokumentumok azon része, amely környezeti információkat tartalmaz, nem tekinthető döntés megalapozására szolgáló adatnak, hanem csupán a döntésekhez is felhasznált, szükséges adatnak. Az általában nem kifogásolható, ha valamely közfeladatot ellátó szerv korlátozza a bizalmas alternatívákat, személyes véleményeket tartalmazó döntés megalapozását szolgáló adatok megismerését, azonban a nyilvánosság korlátozása nem terjeszthető ki a döntéselőkészítést megelőzően, illetve során felvett, objektív mérési adatokra.” [23] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság adatkiadásra kötelező ítélete helyes volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – az ismertetett indokolásbeli kiegészítéssel - helybenhagyta. [24] A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, melynek összege a 32/2003. (VIII.22) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése szerint megállapított ügyvédi munkadíjból áll. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. [26] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- október
- Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.445/2022/6 6 Dr. Mózsik Tímea s.k. a tanács elnöke Dr. Bors Csaba s.k. előadó bíró Dr. Karaszi Margarita s.k. bíró