← Magyarország

Pf.20009/2025/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Tételes jogszabályi rendelkezés hiányában egyediesített vizsgálat útján kell eldönteni, hogy a közgyűlési meghívóban az adott tárgykört érintően a napirendi pontok milyen részletességű feltüntetése, milyen dokumentációs háttérrel való alátámasztása, és azzal kapcsolatosan milyen segédanyagok megküldése szükséges. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.009/2025/6/I. A felperes: Felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Flórián Tamás egyéni ügyvéd Cím

  1. Az alperes: Alperes1 cím2 Az alperes képviselője: Dr. Ruisch Attila egyéni ügyvéd cím5 A per tárgya: egyesület közgyűlési határozatának felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 4.P.20.652/2024/14/II. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes
  2. Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperes vadásztársaság tagja, aki a
  3. április 18-i lemondásáig az elnöki tisztséget is ellátta. [2] Az alperes elnöke
  4. március 24-én kelt meghívóval
  5. április
  6. napjára közgyűlést hívott össze. [3] A meghívó - a közgyűlés helyszíne és időpontja mellett - 11 pontban felsorolva tartalmazta a tervezett napirendi pontokat. A meghívó
  7. napirendi pontja „Házi szabály módosítás” megjelöléssel, felsorolásszerűen több tárgykörre, egyebek mellett „a közgyűléseken való kötelező részvétel újbóli szabályozása” témakörre is utalt. [4] A meghívó
  8. napirendi pontja a „2023/2024 lezárt vadászati év terítékadatainak ismertetése”, a
  9. napirendi pontja a „2024/2025 vadászati évre vonatkozó, a Kormányhivatalnak beadott vadgazdálkodási terv ismertetése” megjelöléssel került feltüntetésre. [5] A meghívó
  10. napirendi pontja azt tartalmazta, hogy „a
  11. december
  12. napján tartott közgyűlés határozatba foglalt rendelkezése felkéri a
  14. 18-án lemondott Intéző Bizottság tagjait 2022/2023 év pénzügyi beszámoló, és terítékadatok ismertetésére”. [6] A meghívóhoz mellékletet vagy előterjesztést nem csatoltak. [7] A
  15. április
  16. napján megtartott közgyűlésen a 2024/
  17. (04.06.) számú határozattal a levezető elnököt, a 2024/
  18. (04.06.) számú határozattal a jegyzőkönyv-vezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket megválasztották meg. [8] A 2024/
  19. (04.06.) számú határozattal a közgyűlés a napirendi pontokat fogadta el, míg a 2024/
  20. (04.06.) számú határozattal az alapszabály 24., 25., 26., 27.,
  21. pontjait módosították és egészítették ki, valamint az alperes székhelyének módosítását fogadták el. [9] A 2024/
  22. (04.06.) számú határozattal az alapszabály
  23. pontját módosították, a 2024/
  24. (04.06.) számú határozattal a dámszarvas bika vadászat kezdő időpontját rögzítették a Házi Szabályzatban. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 3 [10] A 2024/
  25. (04.06.) számú határozattal a cserkelővadászat folytatásának feltételeiről; a 2024/
  26. (04.06.) számú határozattal a gímbika elejtési jogosultsághoz kapcsolódó felvetésekről, a 2024/
  27. (04.06.) számú határozattal a krotália elvesztésének pénzügyi vonatkozásairól határozott a közgyűlés. [11] Ezt követően - a meghívó
  28. napirendi pontjának utolsó alpontjaként - a közgyűlésen való részvétel szabályozását vitatták meg. [12] Az alperes elnöke azt javasolta, hogy a közgyűlések felén a személyes részvétel legyen kötelező, de újabb javaslatként elhangzott, hogy legalább évi egy közgyűlésen való részvétel legyen kötelező, amelynek elmulasztása fegyelmi eljárást vonjon maga után. [13] A közgyűlésen jelen lévő tagok 24 igen, 6 tartózkodó szavazat mellett a 2024/
  29. (04.06.) számú határozattal akként határoztak, hogy az évente megtartott közgyűlések közül legalább egy közgyűlésen kötelező a részvétel a tagok számára és ennek elmulasztása fegyelmi eljárást von maga után. [14] A közgyűlés 2024/
  30. (04.06.) számú határozattal elfogadta a 2023/2024 vadászati év gazdasági és pénzügyi beszámolóját, a 2024/
  31. (04.06.) számú határozattal a 2024/2025 vadászati év költségvetési tervét, a 2024/
  32. (04.06.) számú határozattal a 2023/2024 lezárt vadászati év terítékadatairól a vadászmester által tett beszámolót, a 2024/
  33. (04.06.) számú határozattal a 2024/2025 vadászati év vadgazdálkodási tervében foglaltakat. [15] A beszámolók tartalmát a közgyűlésen szóban ismertették. [16] A közgyűlés a 2024/
  34. (04.06.) számú határozatával döntött arról, hogy a volt intéző bizottsági tagokat a Fegyelmi Bizottság szólítsa fel, hogy tegyenek eleget beszámolási kötelezettségüknek, ennek érdekében a közgyűlés felkérte a vadásztársaság elnökét, hogy indítsa el a fegyelmi eljárást. [17] Ezt követően a közgyűlés a 2024/
  35. (04.06.) számú határozatával a Fegyelmi Bizottság elnökének beszámolóját, a 2024/
  36. (04.06.) számú határozattal az Ellenőrző Bizottság elnökének beszámolóját fogadta el. [18] A 2024/
  37. (04.06.) számú határozattal a közgyűlés a „vadkár csomagos” vendégek fogadásának árát határozta meg, míg a 2024/
  38. (04.06.) számú határozattal az Intéző Bizottságot felkérte az új vadászház megvalósításával kapcsolatos információk gyűjtésére. [19] A felperes
  39. április
  40. napján ügyvédi meghatalmazást adott a felperesi jogi képviselőnek iratmásolat beszerzésére, és ugyanezen a napon kelt másik okirattal a felperes meghatalmazta a jogi képviselőjét a 2024/
  41. (04.06.) – 2024/
  42. (04.06.) számú közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban és ehhez kapcsolódó valamennyi eljárásban való képviselet ellátására. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 4 [20] A felperes jogi képviselője útján
  43. április 23-án kelt, és az alpereshez
  44. április 26-án érkezett kérelmében a közgyűlésről készült jegyzőkönyv és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egyesületi alapszabály részére történő megküldését kérte, amely kérelemnek az alperes
  45. június
  46. napján elektronikus levélben eleget tett. [21] Az alperes – közgyűlés összehívásakor is hatályos – Alapszabályának III. fejezet 17.) pont c) alpont
  47. mondata akként rendelkezik, hogy a vadásztársaság évente legalább két közgyűlést tart, amelyre a meghívót úgy kell kiküldeni, hogy az a meghívotthoz legalább a közgyűlés időpontját megelőző 8 nappal megérkezzen. [22] Az Alapszabály III. fejezet 17.) pont c) alpont
  48. bekezdés utolsó mondata akként rendelkezik, hogy a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben az álláspontjukat kialakíthassák. [23] Az Alapszabály III. fejezet 17.) pont c) alpont
  49. bekezdés szerint a döntéshozó szerv ülésén szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. [24] Az Alapszabály III. 17.) pont
  50. oldal
  51. bekezdése értelmében a tag „a szavazati jogát személyesen vagy közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazottja útján (helyesen: meghatalmazással) gyakorolhatja”. [25] A felperes a kereseti kérelmében a közgyűlésen hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes perköltségben marasztalását kérte. [26] A felperes álláspontja szerint a támadott közgyűlési határozatok a Polgári Törvénykönyvről szóló
  52. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  53. §

(1)bekezdésében írt időköz be nem tartása miatt jogsértőek, ezért a Ptk.3:35.§ és 3:37.§.
(1)bekezdés alapján a hatályon kívül helyezésük indokolt. [27] Kifejtette, hogy a közgyűlési meghívó feladása és a közgyűlés időpontja között – a Ptk. fenti, kógens rendelkezésében előírt - 15 nap nem telt el, ezért a közgyűlés nem volt megtartható, azon érvényes határozatot hozni nem lehetett. E körben a Kúria Pfv.III.20.080/2023/7. számú precedens határozatát hívta fel. [28] A fentiek mellett a felperes állította, hogy a 2024/13. (04.06) és 2024/14. (04.06) számú határozatok a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésébe, és az ezzel azonos tartalmú, az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdésének utolsó mondatába ütköznek, mivel a terítékadatokra vonatkozó beszámolóval kapcsolatosan, valamint a vadgazdálkodási terv elfogadásával összefüggően a meghívó nem tartalmaz olyan mellékletet, amelyből akár a terítékadatok, akár pedig a vadgazdálkodási terv tartalma a tagok számára megismerhető lett volna, ezért a tagoknak nem volt lehetőségük arra, hogy az álláspontjukat a közgyűlésre kialakítsák. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 5 [29] A per folyamán utalt arra is, hogy több, korábbi közgyűlési határozat meghozatalára is írásbeli előkészítést követően került sor. [30] A felperes a 2024/
  2. (04.06) számú, a kötelező részvétellel kapcsolatos közgyűlési határozatot azért tartotta jogsértőnek, mivel ennek meghozatala során a közgyűlés a napirenden nem szereplő kérdésben döntött, a napirendi pontok között ugyanis nem tüntették fel a kötelező részvételi szabályok megsértésének szankcionálását. A 2024/
  3. (04.06) számú határozat a Ptk. 3:17.§.
(6)bekezdésébe, és az ezzel azonos tartalmú az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdésébe ütközik. [31] A felperes állította, hogy ezen határozat - a kötelező személyes jelenlét előírása miatt - a Ptk. 3:
  2. §
(1)és
(3)bekezdésével Ptk. 3:66.§.
(1)bekezdésével, és az Alapszabály III. 17.)
  1. oldal
  2. bekezdésével is ellentétes, mivel a felhívott rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tag eldönthesse, hogy a közgyűlésen személyesen részt kíván-e venni; továbbá ezen rendelkezések egyaránt rögzítik a jelenléthez való, és a képviselethez való jogot is. [32] Rámutatott a felperes arra, hogy a kötelező közgyűlési részvétel elmulasztásának fegyelmi vétséggé minősítése abból az okból is jogsértő, hogy a kimentés feltételei egyidejűleg nem kerültek szabályozásra. [33] A 2024/
  3. (04.06) számú közgyűlési határozat is sérti a Ptk. 3.17.§.
(6)bekezdését, és az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdését, mivel a közgyűlés ez esetben is a napirenden nem szereplő kérdésben határozott. A meghívó ugyanis nem tartalmazta, hogy az Intéző Bizottság korábbi tagjaival szemben indítandó fegyelmi eljárásról kell döntést hoznia a tagoknak. [34] A felperes – az alperes ellenkérelmében foglaltakra tekintettel – kitért arra, hogy a támadott határozatok tartalmáról csak
  2. június 6 napján, a közgyűlési jegyzőkönyv megküldését követően szerzett tudomást. A jogi képviselője részére adott meghatalmazást
  3. április 18-án biankó formában töltötte ki, a támadott határozatok számát a jogi képviselő utólag vezette rá kézzel a meghatalmazásra. [35] Az alperes az ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a keresetindítási határidő elmulasztása miatt. [36] Állította, hogy a határozatokról a felperes legkésőbb
  4. április
  5. napjáig tudomást szerzett, mivel a jogi képviselője az alperesnek címzett és ezen a napon postára adott leveléhez már csatolta a felperestől kapott, a határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó meghatalmazását; továbbá a
  6. április 18-án kelt meghatalmazás már feltüntette a kifogásolt határozatok számát is. [37] Az alperes az érdemi védekezésében a kereset elutasítását kérte a felperes perköltségben marasztalása mellett Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 6 [38] Az időköz vonatkozásában arra hivatkozott, hogy - a Ptk. 3:
  7. §
(1)-
(2)bekezdése alapján - az alperesnek lehetősége volt a Ptk. 3:72. §
(1)bekezdésében írt, diszpozitív szabálytól való eltérésre, és a közgyűlési időköz tartamát az Alapszabály III. fejezet 17.) pont c) alpont
  1. mondata szerint 8 napban meghatározni. Az Alapszabályban írt határidőt pedig az alperes nem mulasztotta el. [39] Az alperes álláspontja szerint a 2024/
  2. (04.06) és 2024/
  3. (04.06) számú határozatok a felperes által felhívott rendelkezéseket nem sértik, a meghívó és a napirend megfelelően részletes volt ahhoz, hogy a tagok az előzetes álláspontjukat kialakíthassák. [40] Az alperesnek nincs olyan kötelezettsége, hogy a közgyűlési meghívóhoz csatolja a terítéki adatokat, vagy a vadgazdálkodási terv adatait. Utalt arra, hogy ezeket a felperes egyéb módon is megismerhette. Hangsúlyozta az alperes, hogy a felperes elnökségének ideje alatt is bevett gyakorlat volt, hogy ezen adatokat a vadászmester a közgyűlésen ismertette, majd lehetőség volt további kérdéseket feltenni, illetve az elhangzottakhoz észrevételeket fűzni; ez a jelen esetben is így történt. [41] Kitért arra, hogy a határozathozatalt megelőző írásbeli előkészítésre csak ülés nélküli, írásbeli döntéshozatal esetén került sor. [42] Az alperes állította, hogy 2024/
  4. (04.06) számú és a 2024/
  5. (04.06) számú határozattal eldöntött kérdések is szerepeltek a napirendi pontok között. [43] A meghívó
  6. napirendi pontja tartalmazta azt, hogy a tagoknak a kötelező közgyűlési részvétel újraszabályozásáról kell dönteniük; míg a
  7. napirendi pont utalt az intéző bizottsági tagok beszámolóinak elmaradásával kapcsolatos kérdésre. [44] Az alperes álláspontja szerint a kötelező közgyűlési részvétel újraszabályozása magában foglalja a mulasztás esetleges szankcióinak meghatározását is; továbbá a tagok ezzel kapcsolatos előzetes álláspontja az alperes elnöke előtt nem volt ismert, így nem állt módjában az esetleges szankcióra már a meghívóban javaslatot tenni. [45] Az alperes azzal is érvelt, hogy a kötelező közgyűlési részvétel szabályainak megszegése – a Fegyelmi Szabályzat
  8. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerint - akkor is fegyelmi vétségnek minősülne, ha ezt a közgyűlés a 2024/10. (04.06) számú határozattal nem mondta volna ki, ugyanis fegyelmi vétséget követ el az (a vadász), aki a hatályos Alapszabály, a Házi Szabályzat, előírásait és a közgyűlés, valamint az intéző bizottság jogszerű határozatait nem tartja be; ugyanakkor az Alapszabály 11.§.
  2. a)pontja pedig előírja, hogy a tag köteles a vadásztársaság szervezeti életében részt venni. [46] Az elsőfokú bíróság - a fellebbezéssel támadott ítéletével - az alperes 2024. április 6. napján megtartott közgyűlésén meghozott 2024/15. (04.06.) számú határozatát hatályon kívül helyezte. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. [47] 7 Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [48] Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 167.000 forint perköltséget. [49] Az elsőfokú bíróság előre bocsátotta, hogy az alperesnek a Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerinti, a jogosult tudomásszerzésétől számított 30 napos keresetindítási határidő elmulasztására alapított védekezése alaptalan. [50] A felperes a
  1. április 6-i közgyűlésen nem vett részt. Az állítása szerint a támadott határozatokról csak a közgyűlési jegyzőkönyv részére történő megküldésével,
  2. június 6-án szerzett tudomást. [51] Ehhez képest a keresetindításra rendelkezésre álló határidő
  3. július 8-án telt le (Pp.146.§.
(5)bek.), a felperes tehát a keresetét határidőben terjesztette elő. [52] Az alperes által hivatkozott meghatalmazás és megkeresés (F/1, F/4) dátuma és tartalma nem bizonyította a felperesi tudomásszerzés – alperes bizonyítási érdekébe tartozó korábbi, 2024. április 23-i időpontját (elsőfokú ítélet [19]-[21]). [53] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperesnek a Ptk. 3:4. §
(1)
(2)bekezdése alapján lehetősége volt arra, hogy a Ptk. 3:72. §
(1)bekezdésében írt, a meghívó elküldése és a közgyűlés közti 15 napos időköztől az Alapszabályában eltérjen. [54] Ezen eltérő szabályozás ugyanis nyilvánvalóan nem sért hitelezői, munkavállalói és kisebbségi érdekeket, és a jogi személyek törvényes működése feletti felügyeletet sem akadályozza (Ptk.3:4.§.
(3)bekezdés). [55] Az Alapszabályban írt, a meghívó kézbesítésétől számított 8 napos időközt azonban az alperes betartotta, ezért a
  1. április 6-i közgyűlésen hozott határozatok a fenti okból nem jogsértőek. [56] Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a 2024/
  2. (04.06.) és 2024/
  3. (04.06.) számú határozatok meghozatala nem ütközik a Ptk. 3:
  4. §
(3)bekezdésébe, és az Alapszabály ezzel azonos tartalmú III. 17.) c.) pont
  1. bekezdésének utolsó mondatába. [57] A törvényszék kifejtette, hogy a Ptk. 3:
  2. §
(3)bekezdése egy generálklauzula, amelynek értelmében a napirendet a meghívóban olyan részleteséggel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben az álláspontjukat legalább főbb vonalakban kialakíthassák; nem elvárás azonban, hogy a napirendi pont megjelölése (részletes kifejtése) alkalmas legyen arra, hogy a tagok végleges és egyértelmű álláspontot tudjanak elfoglalni. Nincs tételes szabályozás arra, hogy a meghívónak a napirendek vonatkozásában mit kell tartalmaznia, és mikor kötelező az írásbeli melléklet. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 8 [58] Ebből következően minden esetben egyedileg, az adott témakör (napirendi pont) tükrében határozható meg az, hogy szükséges-e az írásbeli előkészítés a tagok számára a döntéshozatalhoz. [59] A jelen esetben, a 2024/
  1. (04.06.) és 2024/
  2. (04.06.) számú határozatok alapjául szolgáló napirendi pontok egyediesített vizsgálata során a törvényszék azt vette figyelembe, hogy a tagoknak olyan beszámoló elfogadásáról kellett dönteni, amely a korábbi tényadatoknak az ismertetését jelenti (terítékadatok), illetve olyan vadgazdálkodási tervet kellett elfogadni, amely hatósági jóváhagyáshoz kötött, ezért a hatósághoz már a közgyűlést megelőzően is benyújtásra került. [60] Mindezek alapján – ezen napirendi pontok tekintetében - a tagok utólagos tájékoztatása történik meg, amely során a társaság korábbi vadászati eredményeit, illetve a jövőbeni terveit értékelik. Ezen döntéshozatalhoz pedig nem feltétlenül szükséges az éves tényadatok előzetes ismerete. [61] Az érintett napirendi pontok szükséges részletességének megítélése során jelentősége van annak is, hogy a tagok előtt ismert, hogy a vadászmestertől a közgyűlésen a tényadatokról tájékoztatást fognak kapni. [62] A kifejtettek miatt a Ptk. 3:
  3. §
(3)bekezdése és az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdésének utolsó mondatába foglaltak sérelme nem állapítható meg, a 2024/
  2. (04.06.) és 2024/
  3. (04.06.) számú határozatok ezen okból nem jogsértőek. [63] Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a 2024/
  4. (04.06.) számú határozat a Ptk. 3:17.§.
(6)bekezdését, és az ezzel azonos tartalmú az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdését nem sérti. [64] A kötelező részvétel szabályainak megsértése esetén alkalmazandó szankciók napirendi pontok közti feltüntetése hiányában is a kötelező részvétel újbóli szabályozása témakör magába foglalja annak eldöntését, hogy azt a tagok be kívánják-e vezetni, illetve azt is, hogy a távolmaradást szankcionálják-e. [65] A Ptk. nem teszi kötelezővé a döntési javaslat(ok) ismertetését is a napirendi pontok között, így a tagoknak lehetőségük van arra, hogy e körben is a közgyűlésen alakítsák ki az irányadó szabályokat. A napirendi pont részletezettségének tehát az a célja, hogy a tag előzetesen el tudja dönteni, hogy a közgyűlésen részt kíván-e venni, és az adott tárgykörben alakítólag akar-e közrehatni. A törvényszék álláspontja szerint tehát - ezen napirendi pont adott módon való megjelölése alapján - bármely tag alappal gondolhatta azt, hogy éppen az elfogadott tartalmú határozat fog megszületni. [66] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes alaptalanul állította, hogy ezen határozat - a kötelező személyes jelenlét előírása miatt - a Ptk. 3:
  2. §
(1)és
(3)bekezdésével, a Ptk. 3:66. §
(1)bekezdésével, valamint az Alapszabály III. 17.) pont
  1. oldal
  2. bekezdésével is ellentétes. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 9 [67] A 2024/
  3. (04.06.) számú határozat ugyanis pusztán megjelenési kötelezettséget ír elő a tagok részére, ami - éppen a felhívott alapszabályi rendelkezés értelmében - meghatalmazott útján is gyakorolható. [68] Nem jogsértő a 2024/
  4. (04.06.) számú határozat abból az okból sem, hogy a távolmaradás kimentésének szempontjait nem határozta meg: ugyanis mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést a bíróság a határozat felülvizsgálata iránti perben nem állapíthat meg; másrészt az alperesnek – mint a magánautonómia elvén működő jogalanynak a szerződéses szabadsága kiterjed arra, hogy a működési rendjét maga alakítsa ki. [69] Az alperes 2024/
  5. (04.06.) számú határozata tehát nem jogsértő, annak hatályon kívül helyezése nem indokolt. [70] Az elsőfokú bíróság - a kereseti kérelemnek e körben helyt adva - azt állapította meg, hogy az alperes 2024/
  6. (04.06.) számú határozata a Ptk. 3:
  7. §
(6)bekezdésébe, és az ezzel azonos tartalmú, Alapszabály III. 17) pont c.) alpont
  1. bekezdésébe ütközik, ugyanis a meghívóban feltüntetett napirendi pont (azaz az intézőbizottság tagjainak beszámoltatása) lényegesen eltér a meghozott határozat tartalmától, amely az intéző bizottság tagjai elleni fegyelmi eljárás megindítására vonatkozik. [71] A volt intéző bizottsági tagokkal szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése pedig nem szerepelt a közgyűlési meghívóban, így a 2024/
  2. (04.06.) számú határozat meghozatalával a közgyűlés napirendre nem tűzött tárgykörben döntött. [72] Az elsőfokú bíróság az alperes 2024/
  3. (04.06.) számú, jogsértő határozatát a Ptk 3:37.§.
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. [73] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítéletet részben kérte megváltoztatni akként, hogy a bíróság - a kereseti kérelmeknek e körben helyt adva - a 2024/
  1. (04.06.), 2024/
  2. (04.06.) és 2024/
  3. (IV.6.) számú, jogsértő közgyűlési határozatokat helyezze hatályon kívül. [74] A másodlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére irányult azzal, hogy az elsőfokú ítéletnek a 2024/
  4. (04.06.) számú határozatra vonatkozó rendelkezését nem vitatta. A fellebbezési eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelmét nem tartja fenn. [75] A perköltségre igényt tartott. [76] A felperes a 2024/
  5. (04.06.), számú határozatot érintően a fellebbezésében kiemelte, hogy a
  6. napirendi pont megjelölése nem felelt meg a közgyűlési meghívóval szemben támasztott követelményeknek; továbbá a
  7. napirendi pont vonatkozásában olyan tárgykörben került sor határozathozatalra, amelyet a meghívó nem tartalmazott, és amelyet egyhangú döntéssel - a közgyűlésen megjelent tagok sem tűztek napirendre. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 10 [77] A 2024/
  8. (04.06.), számú határozat a Ptk. 3:17.§.
(6)bekezdését, és az ezzel azonos tartalmú, az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdését sérti. [78] A felperes kifejtette, hogy a közgyűlési meghívó
  2. pontja azt tartalmazta, hogy „Háziszabály módosítás… közgyűléseken való kötelező részvétel újbóli szabályozása”. A
  3. napirendi pont ilyen megfogalmazása alapján nem várható el a tagoktól, hogy számoljanak a részvétel elmulasztásának akár fegyelmi eljárással való szankcionálásával; ez ugyanis a meghívó szövegének nem elvárható, kiterjesztő értelmezését kívánja meg. [79] Az „újbóli szabályozás” kifejezés arra utal, hogy a várható döntés megmarad a szabályozással érintett korábbi körben: azaz csak arról fognak határozni, hogy a részvétel kötelező-e, vagy sem. A meghívóból a tagoknak nem kellett arra következtetnie, hogy a határozat tárgyát képezheti a mulasztásnak akár a legsúlyosabb büntetéssel való szankcionálása is. Ez utóbbi körülmény pedig alapvetően befolyásolja a tagoknak a közgyűlésen való részvételi szándékát. [80] A felperes a 2024/
  4. (04.06.), és 2024/
  5. (04.06.) határozatokkal kapcsolatosan fenntartotta azon álláspontját, hogy sem a meghívó, sem a közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan adatot, előterjesztést, mellékletet, amely alapján a tag ezen napirendi ponttal kapcsolatos álláspontját ki tudta volna alakítani. A terítéknyilvántartás és a vadgazdálkodási terv is olyan nagy mennyiségű és részletezettségű adatot tartalmaz, amely indokolttá teszi - a meghívó mellékleteként - azok rendelkezésre bocsátását. [81] Nem mentesíti az alperest az általa küldött meghívóval szemben támasztott törvényi és alapszabályi követelmények teljesítésének kötelezettsége alól az, hogy az ezzel kapcsolatos adatok a tag számára egyéb forrásból, pl. a hatóságtól beszerezhetők. [82] Az
  6. és
  7. napirendi pont megfogalmazása tehát nem felelt meg a közgyűlési meghívóval szemben támasztott, a Ptk. 3:
  8. §
(3)bekezdésébe és az Alapszabály III. fejezet 17.) pont c. alpont
  1. bekezdés utolsó mondatába foglalt követelményeknek, ezért az alperes 2024/
  2. (04.06.) és 2024/
  3. (04.06.) számú határozatai jogsértőek, azok hatályon kívül helyezése indokolt. [83] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján a felperes perköltségben marasztalása mellett. [84] Az alperes az elsőfokú eljárásban előadottakat fenntartva rámutatott, hogy a felperes fellebbezési érvelése nóvumot nem tartalmaz. [85] A 2024/10.(04.06.) számú határozatra vonatkozóan kiemelte, hogy a napirendben feltüntetett „újbóli szabályozás” megfogalmazásba az is beletartozik, hogy a közgyűlésen több javaslat is születik, amit a tagok megtárgyalnak, és ennek alapján kerül sor az új határozat meghozatalára. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 11 [86] A meghívóban nem kell külön feltüntetni sem a részvétel szabályozásának lehetséges módjait, sem a távolmaradás szankcióját, ezeket a közgyűlésen kell megvitatni, ennek alapján születik meg a határozat. [87] Az alperes azzal is érvelt, hogy a tagnak a Ptk. 3:
  4. §
(1)bekezdésében, és az Alapszabály
  1. a) pontjában is szabályozott kötelessége a társaság szervezeti életében való részvétel, ezen belül a közgyűlésen való részvétel. Ilyen módon a korábbi szabályozás értelmében is a közgyűlésről távolmaradó tag ezen rendelkezéseket sérti meg, amellyel a fegyelmi szabályzat
  2. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében - fegyelmi vétséget valósít meg. [88] A 2024/10.(04.06.) számú határozat tehát - a fentiekből következően - , a közgyűlési jelenlét kötelezettségét és annak szankcióját pontosította. [89] A 2024/13.(04.06.) és a 2024/14.(04.06.) számú határozatokkal kapcsolatosan az alperes azt hangsúlyozta, hogy nincs olyan jogszabály, vagy belső szabályzat, ami a teríték nyilvántartás meghívóhoz csatolását írná elő, a vadásztársaság korábbi gyakorlata sem követelte ezt meg, ezen adatok a közgyűlésen ismertetésre kerülnek. [90] A felperes saját döntése volt az, hogy sem a közgyűlésen nem vett részt, sem pedig az iratbetekintés jogával nem élt. [91] A felperes fellebbezése alaptalan. [92] Az ítélőtábla előre bocsátja, hogy a Pp.370.§.
(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet felülbírálatára a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a fellebbezésben megjelölt közgyűlési határozatok tekintetében, és az ott írt indokok és érvek mentén került sor. [93] Ennek alapján az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megalapozott tényállásból helytálló jogi következtetéseket levonva utasította el a felperesnek a támadott határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmét. [94] Az ítélőtábla az érdemi döntéssel és annak helyes indokaival is egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. [95] A 2024/14.(04.06.) számú határozatot érintően megállapítható, hogy a meghívóban feltüntetett,
  1. napirendi pont tartalma – a felperes álláspontjával szemben lefedi az ezen határozattal szabályozott teljes tárgykört, beleértve ebbe a részvételi kötelezettséget, annak terjedelmét, mértékét, és a részvételi kötelezettség megszegésének szankcionálását is. [96] A
  2. napirendi pont megszövegezésének egyszerű, nyelvtani értelmezése alapján egyértelműen beazonosítható az a tárgykör, amelyben a közgyűlésen döntéshozatalra került sor. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. 12 [97] A 2024/
  3. (04.06.), számú határozat meghozatala a Ptk. 3:17.§.
(6)bekezdését, és az ezzel azonos tartalmú, az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdésébe nem ütközik. [98] A 2024/13.(04.06.) és a 2024/14.(04.06.) számú határozatokkal kapcsolatosan helyesen érvelt az alperes azzal, hogy sem tételes jogszabályi rendelkezés, sem belső szabályzat, sem a vadásztársaság korábbi gyakorlata nem követeli meg az előző év terítékadatainak, illetőleg a tárgyévi vadgazdálkodási tervének a meghívóval együtt való megküldését. [99] Egyetértett az ítélőtábla a törvényszék azon álláspontjával, hogy - tételes rendelkezés hiányában - egyediesített vizsgálat útján kell eldönteni, hogy a meghívóban az adott tárgykört érintően a napirendi pont(ok) milyen részletességű feltüntetése, milyen dokumentációs háttérrel való alátámasztása, és azzal kapcsolatosan milyen segédanyagok megküldése szükséges. [100] A jelen esetben az elsőfokú bíróság - az egyediesített vizsgálat során - helyesen indult ki abból, hogy az
  2. és a
  3. napirendi pont tekintetében a tagok lényegében két, a közgyűlésen is ismertetett számsorról (a teríték adatokról és az éves vadgazdálkodási terv adatairól) hoznak döntést, amely előzetes felkészülést és az összefüggések vizsgálatát nem igényli. [101] Az elsőfokú bíróság ítéletének e körben kifejtett, helyes indokai mellett (ítélet [27]-[30]) az ítélőtábla utal a Ptk. 3:
  4. §
(4)bekezdésére, amely kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak – a kérelmére - köteles felvilágosítást adni; ennek alapján a tagoknak – így a felperesnek is - lehetősége volt előzetesen is tájékozódni az adott napirendi pont tárgyát képező adatokról, és megfelelő információhoz jutni a közgyűlésre való felkészüléshez. [102] Az ítélőtábla osztotta a törvényszék azon álláspontját, hogy az 5. és a 6. napirendi pont megjelölése, - azaz az előző évi terítékadatok és a tárgyévi vadgazdálkodási terv ismertetése – megfelelő részletességű volt, és megfelelt a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésébe, és az ezzel azonos tartalmú, az Alapszabály III. 17.) c.) pont
  1. bekezdése utolsó mondatába foglaltaknak. [103] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
  2. §.
(2)bekezdése és 386.§.
(4)bekezdése értelmében – annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. [104] Az ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp.83.§.
(1)bekezdése alapján kötelezte a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 2.§.
(1)bekezdés a) pontja és a Pp. 81.§. alapján felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,
  1. április
  2. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2025/6/I. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke 13 Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Zsitva Ágnes bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.