← Magyarország

Pfv.20050/2022/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem alapos lehet, ha a másodfokú bíróság a bizonyító adatok értékelését jogszabálysértően mérlegelte felül. Használt veterán gépjárműmotor adásvétele esetén a kötelezett hibásan teljesít, ha a működőképes állapot elvárt minőségi követelmény és a szerződéskötéskor a jogosultnak nem kellett számolnia ezt kizáró mértékű használtsággal. A bíróság eltérhet a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.050/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Puskás Péter bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda (cím1; ügyintéző: dr. Poór Julia ügyvéd) Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1 (cím2; ügyintéző: dr. Gyepes Péter ügyvéd) A per tárgya: Hibás teljesítésből eredő szavatossági igény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.633.354/2021/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 10.P.21.634/2019/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 798.000 (hétszázkilencvennyolcezer) forint együttes fellebbezési perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes az ...-en eladásra hirdetett egy 1965-ös évjáratú típusú gépjárműmotort, valamint egy sebességváltót és egy olajtartályt. A hirdetésében egyebek mellett azt írta, hogy a motor használt, „rebuilt”, működőképes, 600 mérföldet futott. Mellékelt a
  4. és
  5. évekből fotókat a motor összeszerelt, valamint alkatrészeire szedett állapotáról, továbbá egy videófelvételt a motor működéséről. A motoron végeztetett nyomáspróba eredményét mutató műszerek fotóját a felperesnek külön megküldte. [2] A felek azt követően, hogy a felperes – aki típus gépjárművek javítását is végző gazdasági társaság tulajdonosa – két hozzáértő személlyel megtekintette az alperesnél a raklapon álló motort,
  6. július 3-án szóban adásvételi szerződést kötöttek a motorra, a sebességváltóra és az olajtartályra 33.396 euró vételáron. [3] A vételár megfizetése után néhány nappal birtokba vett motoron a felperes kisebb javítást követően próbaindítást végzett, de nem megfelelő működést tapasztalt, amit közölt az alperessel és a hibákat részleteiben is ismertette. Az alperessel folytatott eredménytelen levélváltásokat követően a felperes közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárásban név igazságügyi szakértő kirendelését kérte. A szakértő szakvéleményében azt állapította meg, hogy a motor felújítása nem volt teljeskörű és szakszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, mert olyan alkatrészek is összeépítésre kerültek, amelyek nem elégítik ki a gyári előírásokat, a kopásuk a gyári határérték feletti. A szakértő jelenlétében és utasításai szerint a motort részlegesen megbontották, amelynek folyamatát a szakértő dokumentálta, fotózta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes 15.476,44 euró megfizetése iránt keresetet terjesztett elő az alperes ellen elsődlegesen hibás teljesítésből eredő szavatossági igény (javítási költség), másodlagosan együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértéséből eredő kártérítés címén. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a 10.P.XII.22.897/2016/
  7. számú ítéletével helyt adott a javítási költség megfizetése iránti keresetnek. Az alperes az ítélet elleni fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] A másodfokú bíróság a 43.Pf.640.352/2018/
  8. számú végzésével a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [7] A hatályon kívül helyező végzésben a megismételt eljárásra vonatkozóan az elsőfokú bíróságnak azt az utasítást adta, hogy rendeljen ki (alperesi indítványra) új szakértőt és a lefolytatandó szakértői bizonyítás alapján ítélje meg: miként értendő a szerződéses tartalom [mit jelent, hogy egy több mint 50 éves gépjárműmotor felújított/újraépített („rebuilt”)]; az így meghatározandó – alapvetően a motor alkatrészeiről készült alperesi fotókból levezethető – szerződéses tartalomhoz képest érvényesíthető-e szavatossági igény (tehát van-e hibás teljesítés); hibás teljesítés esetén az ún. második lépcsős szavatossági igény (javítási költség) érvényesíthető-e, figyelemmel arra, hogy az ún. első lépcsős szavatossági igények köre nem kimerített (alperesi kijavítás, kijavíttatás). [8] A felperes az új eljárásban 15.476,44 euró összegű követelést támasztott. Elsődlegesen az alperes hibás teljesítése okán kijavítási költség megfizetésére tartott igényt a Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  10. §

(2)bekezdés b) pontja alapján. A másodlagos keresete az alperes hibás teljesítése miatt kártérítés Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 3 fizetésére irányult a Ptk. 6:174. §-a szerint. Harmadlagosan az alperes hibás teljesítésére figyelemmel, a Ptk. 6:159. §
(2)bekezdés b) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás (vételár) arányos leszállítása iránti jogát érvényesítette. Az alperes hibás teljesítését abban határozta meg, hogy az adásvétel tárgyát képező gépjárműmotor nem felel meg a hirdetésnek, mert nem működőképes, nem felújított („rebuilt”) és nem 600 mérföldet futott. [9] Az alperes ellenkérelme továbbra is a kereset elutasítására irányult. Vitatta a hibás teljesítést. Előadta, hogy az adásvétel tárgya nem egy felújított motor volt. A motor állapotát a felperes ismerte, vagy ismernie kellett. [10] A felperes az új eljárás során a motort szétbontotta, a darabjait értékesítette, illetve maga felhasználta. [11] A megismételt eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság alaposnak ítélte a felperes szavatossági igényét és árleszállítás címén 15,476,44 euró megfizetésére kötelezte az alperest. [12] Az elsőfokú ítélet értelmében az alperes hibásan teljesített, mert az általa eladott járműmotor nem felelt meg a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. Az angol/magyar kéziszótár, valamint a közjegyző által kirendelt név igazságügyi szakértő perben adott kiegészítő szakvéleménye és a megismételt eljárásban kirendelt név1 igazságügyi szakértő szakvéleménye, valamint a tanúvallomások alapján megállapítható volt, hogy a „rebuilt” szó jelentése újjáépített, felújított. A hirdetésben szerepelt az is, hogy a motor tökéletesen működik és egyáltalán nincsenek olajszivárgások, továbbá kb. 600 mérföldet futott. A szerződéses tartalomnak az alperes teljesítése nem felelt meg, mert a motor állapota a hirdetettnél sokkal rosszabb volt, nem működőképes és teljes felújításra szoruló. A hiba szemrevételezéssel nem volt észlelhető, így a felperes a hibát a szerződéskötéskor nem ismerte és nem is kellett ismernie. [13] A szavatossági igényeket illetően az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a motor kijavítása vagy kijavíttatása ellehetetlenült, a dolog egyedisége folytán pedig a kicserélés is kizárt. A motor kijavítása már nem lehetséges, így a felperes a javítás költségét már nem követelhette, csak árleszállítást igényelhetett, amely a szakértői vélemény alapulvételével 60%-os mértékű. Az alperes szavatossági felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes a motort időközben értékesítette. [14] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a keresetet. Az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését a tolmácsdíj kivételével mellőzte és a felperest 1.915.000 forint együttes elsőés másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. [15] A jogerős ítélet indokolásában rámutatott: a hatályon kívül helyező végzés lényegi tartalma az volt, hogy a rendelkezésre álló szakértői vélemény alapján nem hozható érdemi döntés, mivel az új szakértői bizonyítás függvénye. Az új eljárásban az elsőfokú bíróság az alperes indítványára kirendelte az új szakértőt, feladatául szabva, hogy a hozzá intézett kérdéseket a motor szükség szerinti megtekintése alapján válaszolja meg. Mindeközben – a megismételni rendelt bizonyítási eljárás irányával szembe helyezkedve –a felperes eladta a per tárgyát képező motort. A szakértő a motor szemléjét szükségesnek tartotta, ám azt a felperes ellehetetlenítette, ezzel meghiúsította a hatályon kívül helyező végzésben előírt bizonyítás lefolytatását, megfosztva az alperest is az ellenbizonyítás lehetőségétől. Megfelelő szakértői bizonyítás immár nem lehetséges, szakértői szemlének a motor már nem vethető alá, márpedig a gépjárműszakértőnek nem lehet az a feladata, hogy a motor egy részéről mások által évekkel ezelőtt, több esetben rossz minőségben készített fotókat elemezzen. Nyilvánvalóan ez indokolta a szakértői szemle szükségességét is. [16] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a fentiek miatt a bizonyítási eljárás megrekedt a hatályon kívül helyező végzésben rögzített szinten, miszerint az addigi Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 4 bizonyítékok alapján érdemi döntés hozható nem volt. Következik ebből az, hogy a bizonyítás terhével sújtott felperes hibás teljesítésre és az abból adódó szavatossági jogra vonatkozó tényállítása a perbeli magatartása okán bizonyítatlan maradt [Pp. 164. §
(1)bekezdés]. [17] A jogerős ítélet értelmében nem volt megállapítható a hibás teljesítés anélkül, hogy a szakértő állást tudott volna foglalni abban a kérdésben, mi értendő/érthető felújított/újjáépített állapot alatt egy használt gépjárműmotor esetében, és ennek – leginkább az alperesi fotók figyelembevételével meghatározható – a szerződéses tartalomnak a tényleges felújítás/újraépítés megfelelt-e. A vevő tudta, hogy a felújítás/újraépítés a fotókon látható alkatrészekkel történt meg. Hibás teljesítés bizonyítása hiányában értelemszerűen bármely érvényesített jog alapossága eleve kizárt. [18] A másodfokú bíróság arra is utalt, hogy a Pp. 252. §
(3)bekezdésén nyugvó hatályon kívül helyező végzés csak annyit tett lehetővé, hogy a korabeli fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátai között az addig érvényesített jog alapjául szolgáló tényállásra vonatkozó bizonyítás megismétlődjék. A felperes ennek ellenére új jogok eshetőleges érvényesítésére irányuló keresetváltoztatást terjesztett elő. [19] A perköltségről a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 78. §
(1)bekezdése alapján határozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat hozatalát, másodlagosan az első- és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, harmadlagosan a megismételt eljárás tekintetében megállapított ügyvédi munkadíj mérséklését kérte. [21] Álláspontja szerint a motor értékesítésétől függetlenül fennáll az alperes szavatossági felelőssége. Az értékesítéssel a kárenyhítési kötelezettségének kívánt eleget tenni azt követően, hogy a hibás teljesítést szakértői véleménnyel bizonyította. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése nem tartalmazott a megőrzési kötelezettségre vonatkozó iránymutatást. [22] A felperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság a motor szükség szerinti megtekintését szabta a szakértő feladatául. A másodfokú bíróság helytelenül hivatkozott arra, hogy a mások által, évekkel ezelőtt, több esetben rossz minőségben készített fotók indokolták a szakértői szemlét. A bíróság kellő szakértelem hiányában ilyen megállapítást nem tehet. A motor szétbontása, értékesítése érdemben nem befolyásolta a szakértői vizsgálatot. A motor állapotát jó minőségű fényképek, videofelvétel rögzíti, valamint az előzetes bizonyítási eljárás során lefolytatott szakértői vizsgálat alkalmával készített nagymennyiségű és megfelelő minőségű fotódokumentáció is rendelkezésre állt. Az új igazságügyi szakértő álláspontja szerint ezek alapján megnyugtatóan, kétséget kizáróan megállapítható volt a motor állapota, a hiba oka megválaszolhatók voltak a feltett kérdések. Ha a szakértőnek akár a szakértelem hiánya, akár a rendelkezésre álló adatok hiánya miatt kétsége merült volna fel, azt nyilvánvalóan jelezte volna. A szakvélemény megalapozott, a pártatlansága vélelmezhető, ezért alkalmas arra, hogy ítélet alapjául szolgáljon. [23] A felperes hivatkozott az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 1. §
(1)bekezdésére, a Pp. 178. §
(3)bekezdésére, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 1. §
(1),
(2)bekezdésére és az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. §
(1),
(3)bekezdésére. Rámutatott arra, hogy a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő nem jelentett be elfogultságot. Nem eredményezheti az elfogultság megállapítását, ha a kérelmező a szakértő személyére javaslat tett és a közjegyző az eset összes körülményének mérlegelésével a javasolt szakértőt rendeli Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 5 ki. Az a körülmény, hogy a szakértő a vizsgálatról nem értesítette mindkét felet, nem teszi aggályossá a szakvéleményben foglaltakat, a motor szakértő által rögzített állapotát, illetve a fotódokumentáció hitelességét. Ha a vizsgálat elvégzésekor nem is, az alapeljárás során intézhettek a felek kérdéseket, észrevételeket a szakértőhöz. A hatályon kívül helyező végzésben a másodfokú bíróság nem adott olyan iránymutatást, hogy a kirendelt szakértő szakvéleménye nem vehető figyelembe, ki kell rekeszteni a bizonyítékok köréből. [24] A felperes előadta, hogy a másodfokú bíróság a perben beszerzett és a bíróság rendelkezésére bocsátott szakértői véleményeket indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta, ezáltal a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdésében és a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [25] A felperes kifejtette, hogy bizonyította a szerződés tartalmát, a hibás teljesítést, a választott szavatossági igény érvényesíthetőségét és alaposságát, valamint a követelése összegszerűségét. A másodfokú bíróság a logika szabályaival ellentétes következtetésre jutott a bizonyítás eredményének mérlegelése során, ugyanis kellő szakértelem hiányában nem jogosult arra, hogy a szakértői véleményben foglalt megállapításokat felülmérlegelje. [26] A felperes utalt a Pp. 3. §
(5)bekezdésében rögzített szabad bizonyítás elvére, valamint arra, hogy a motor hibáinak megállapításához különleges szakértelemre volt szükség, így a Pp. 177. §
(1)bekezdése alapján szakértőt kellett kirendelni a perben. Álláspontja szerint az elkészített szakértői vélemények, mint a Pp. 166. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási eszközök figyelembevételével és mérlegelésével a bíróság megalapozott ítéletet hozhatott. A jogerős ítélet azért is sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdésében és a 221. §
(1)bekezdésében foglaltakat, mert a másodfokú bíróság indokolásában nem tért ki a rendelkezésre álló szakértői iratanyag értékelésére. Nem vette figyelembe, hogy a meghallgatott tanúk vallomása, nyilatkozata is a szakvélemény megállapításait támasztotta alá. [27] A felperes érvelése értelmében a Pp. 146. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően jogosult volt megváltoztatni a keresetét a megismételt eljárásban, de a jogcímhez kötöttség hiányára figyelemmel keresetváltoztatás nélkül is teljesíthető lett volna az árleszállítás iránti igénye. A másodfokú bíróság e tekintetben megsértette a Pp. 3. §
(2)bekezdésében, 146. §
(1)bekezdésében, a Ptk. 6:
  1. §-ában, 6:
  2. §-ában foglaltakat. [28] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Előadta, hogy az első szakértő hiányos, megalapozatlan szakvéleményt adott. A második szakértő elismerte, hogy a teljes motort nem tudja vizsgálni és értékelni, mégis megállapította a hibás teljesítést és az értékcsökkenést, ezért a szakvéleménye önmagának ellentmondó, homályos. A szakvélemények alkalmatlanok a felperes által hivatkozott hibák bizonyítására. A másodfokú bíróság mérlegelhette úgy, hogy nem perdöntő bizonyítékok. A felperes szakember és fényképeket is kapott a motor alkatrészeinek összeszerelés előtti használt állapotáról. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felülvizsgálati kérelem alapos, a jogerős ítélet a következők miatt jogszabálysértő. [30] A polgári eljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül, azaz minden olyan bizonyíték figyelembe vehető, amely a tényállás felderítésére alkalmas [Pp.
  3. §
(5)bekezdés]. A jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétben nem hiúsult meg a megismételt eljárásban a szakértői bizonyítás lefolytatása. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság iránymutatásának megfelelően új szakértőt rendelt ki. Az új szakértőnek valóban nem volt lehetősége megtekinteni a motort, azonban rendelkezésére álltak az addigi bizonyítékok. [31] A felperes a Pp. 183/A. §
(1)-
(3)bekezdésében foglaltak alapján hivatkozhatott név igazságügyi szakértő szakvéleményére. A szakértővel szemben kizárási okot (Pp.
  1. §) nem Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 6 jelentettek be sem a felek, sem a szakértő, és ilyen okot a bíróság sem észlelt. Azok a körülmények, amelyek a szakértő kirendelése és eljárása kapcsán felmerültek nem indokolják, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyja a szakvélemény vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásra, eszközre vonatkozó adatait. Az új szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem volt utasítható [
  2. évi XXIX. törvény
  3. §
(1)bekezdés]. A rendelkezésre álló leletek alapján tudott szakvéleményt adni, amit a perben a felek vitathattak is. [32] név1 igazságügyi szakértő szakvéleménye nem volt ellentmondásos, mert az a nyilatkozata, hogy a motor belső állapota szakértői eszközökkel nem határozható meg, arra az esetre vonatkozott, ha nem vehető figyelembe a korábbi szakvélemény. A szakértőnek az volt az álláspontja, hogy a perbeli motorról a rendelkezésre álló leletek alapján pontosan meghatározható, milyen állapotú volt a perbeli adásvétel idején. [33] Az elsőfok bíróság mindezekre tekintettel a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján megállapíthatta, hogy a szakvélemények bizonyító értékkel, és a jogvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bírnak. A másodfokú bíróság részéről a bizonyító adatok értékelésének felülmérlegelése jogszabálysértő volt. Téves az az álláspontja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett következtetést levonni az alperes hibás teljesítésére. [34] A felek szerződésében kikötött minőségi követelmények meghatározása során nem annak volt elsődlegesen jelentősége, hogy milyen angol kifejezéseket használtak és azt miként értették. A hirdetés tartalmát tekintve működőképesség alatt nem csak azt értették, hogy a motor beindítható. A hirdetés alperes által csatolt fordítása szerint „Ez a cucc őrülten gyors, amint be lett szerelve a kis kocsiba, szuperül jár. Nincs semmiféle szivárgás.”. [35] A felek nem vitásan egy működőképes állapotú motor adásvételére szerződtek. Az alperes egy rendeltetésszerű használatra alkalmas motort kínált eladásra és a felperes szándéka is az volt, hogy egy ilyen motort vásároljon. A veterán gépjárműmotornak ez a tulajdonsága a szerződésben kikötött minőségi követelmény volt. név és név1 igazságügyi szakértők szakvéleménye és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes szolgáltatása nem felelt meg e követelménynek, ezért hibásan teljesített [Ptk. 6:157. §
(1)bekezdés]. [36] Az alperes alaptalanul hivatkozott a perben arra, hogy a hibát a felperes a szerződéskötés időpontjában ismerte vagy ismernie kellett. [37] A Kúria 1/
  1. (VI. 21.) PK véleményben kinyilvánított – az 1/
  2. Polgári jogegységi határozat alapján a Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó – jogértelmezése szerint a hibás teljesítés szempontjából azok a hibák tartoznak az ismert hibák körébe, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor tényleges tudomása volt. A jogszabályi rendelkezésben szereplő „ismernie kellett” fordulat azokra a hibákra vonatkozik, amelyeket a jogosult önmagában a szerződéskötés körülményei, illetve a szolgáltatás természete alapján észlelhetett, felismerhetett. A megtekintett állapotban történő vétel esetén az ún. nyílt hibák, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák tartoznak ebbe a körbe. Használt dolog vétele esetében pedig azok a fogyatékosságok, amelyeket a jogosultnak a felek eltérő megállapodása, illetve a kötelezett eltérő tájékoztatása hiányában a dolog életkorára és használtsági fokára tekintettel a szerződéskötéskor számításba kellett vennie. A Kúria EBH
  3. P.
  4. számon közzétett Pfv.V.21.203/2012/
  5. számú elvi döntése szerint felismerhető hibának minősülnek mindezek mellett azok a hibák is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, elvárható. Az adott esetben a felperesnek az alperes tájékoztatására tekintettel nem kellett számolnia a gépjárműmotor olyan mértékű használtságával, amely miatt az a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 7 [38] név igazságügyi szakértő a szakvéleményében rögzítette a motor megbontás előtti külső állapotát, amelyre figyelemmel név1 igazságügyi szakértő azt a megállapítást tette, hogy kívülről csak egészen minimális hibák voltak láthatók és azokra is magyarázat volt a motor hosszú ideig tartó tárolása az adásvételt megelőzően. Az alperes által rendelkezésre bocsátott fotókat, és videót látva a felperesnek nem volt oka kételkedni abban, hogy a kapott tájékoztatás valós. A fotók alapján nem volt megállapítható, hogy nem megfelelő az alkatrészek állapota. A hideg motoron végzett nyomáspróba sem utalhatott erre. A gyakorlat alapján – amit név2 tanúvallomása is alátámasztott – feltételezhető volt, hogy a motort szakszerűen újították fel. név1 igazságügyi szakértő is azt a megállapítását tette a szakvéleményében, hogy hihető volt az évekkel korábbi felújítás és a csekély futásteljesítmény, így nem volt oka a gépjárművek területén jártas szakember felperesnek arra, hogy a vétel és a kifizetés előtt próbajáratást végezzen. A motor állapotán az összeszerelést követően az alperes is változtatott. A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben a perben azt nyilatkozta, hogy felturbózta a motort, a „rebuilt”-nek egy kis részét ő csinálta (10.P.XII.22.897/2016/
  6. jegyzőkönyv
  7. oldal első, második bekezdés). Erre figyelemmel a szétszerelt motornál 2004-ben készített fotóknak döntő jelentőség nem tulajdonítható. [39] A Pp.
  8. §
(3)bekezdésén nyugvó hatályon kívül helyezés nem képezte akadályát annak, hogy az elsőfokú bíróság árleszállítást ítéljen meg a felperes részére. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével nem dőlt el, mi a perben a felperes által érvényesíthető szavatossági jog. A hatályon kívül helyező végzésben adott iránymutatás szerint a megismételt eljárásban vizsgálni kellett az érvényesített szavatossági jog megfelelőségét. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:
  1. §-ában foglaltakra tekintettel eltérhetett a felperes által megjelölt kellékszavatossági jogtól, ugyanakkor a felperes módosította is a nyilatkozatát. Az alperes a megismételt eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezésében ezt nem sérelmezte, hanem az ellenkérelem megtételének lehetőségére való felhívását hiányolta. [40] A per adatai szerint a jogi képviselővel eljáró alperesnek lehetősége volt ellenkérelemmel élni. Az elsőfokú bíróság a
  2. január 12-i tárgyaláson tájékoztatta a feleket másik szavatossági igényre való áttérés lehetőségéről, és ennek kapcsán nyilatkoztatta is őket, a felperest pedig az árleszállítás körében bizonyításra hívta fel. A felperes ezt követően harmadlagosan árleszállítás iránt terjesztett elő keresetet, amely az alperessel
  3. február 12-én közlésre került. Az elsőfokú bíróság ezután az árleszállítás vonatkozásában elrendelte a felperes indítványára az igazságügyi szakértő szakvéleményének kiegészítését. A
  4. számú kiegészítő szakvéleményt az alperes megkapta. A
  5. sorszámú végzésben az elsőfokú bíróság a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 112/
  6. (III. 6.) Korm. rendelet (Veir2)
  7. §
(1)-
(2)bekezdése alapján figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére és lehetőséget biztosított részükre további nyilatkozat írásban történő megtételére. Az alperes a felhívásra a
  1. sorszámú beadványában előterjesztette a kiegészítő szakvéleményre vonatkozó észrevételeit, és a szakértőhöz kérdések feltevését indítványozta, továbbá előadta, hogy „a kereset(ek) elutasítását kéri”. [41] A fellebbezésében az alperes a marasztalása összegszerűségével kapcsolatban hivatkozott név1 igazságügyi szakértő kiegészítő szakvéleményei közötti ellentmondásra, amit abban látott, hogy a szakértő egyszer bizonyított tényként számolt a javítási költséggel, míg máskor kijelentette, hogy az szerinte sem állapítható meg. Ilyen ellentmondás azonban nem áll fenn a szakvélemények között, mivel a szakértő utóbbi nyilatkozata arra az esetre vonatkozott, ha a korábbi szakvélemény nem vehető figyelembe, és csak az alperes, valamint a felperes által becsatolt fényképfelvételek alapján vonható le következtetés. Az
  2. számú kiegészítő szakvéleményben az igazságügyi szakértő előadta, hogy a motorblokk nem látott részeinek állapotára a rendelkezésre álló adatokból (fényképek) és név igazságügyi szakértő szakvéleményéből, valamint szakmai tapasztalatból tudott következtetni. A motor részleges Kúria V.Pfv.20.050/2022/5/2 8 megbontása alapján a motor teljes műszaki állapota szakszerűen feltérképezhető volt. Ennek alapján megállapítható volt a javítások szükséges köre is. Az igazságügyi szakértő erre figyelemmel tartotta reálisnak a javítási árajánlatot. Az árleszállítás összegszerűsége szakkérdés volt [Pp.
  3. §]. A szakértő szakvéleménye és kiegészítő szakvéleményei alapján az elsőfokú bíróság az árleszállítás összegszerűségére is következtethetett. [42] Az előbbiekből következően a felülvizsgálati eljárásban szükségtelen volt vizsgálni a felperes harmadlagos felülvizsgálati kérelmét. [43] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
  4. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [44] A döntés hatással volt a másodfokú perköltségre. A másodfokú eljárásban az alperes pervesztesnek minősül, ezért kötelezni kellett a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes ügyvédi képviselettel felmerült másodfokú perköltsége megfizetésére, amelynek összegét a Kúria a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 3. §
(5)bekezdése és 4/A. §-ára figyelemmel 153.000 forintban állapította meg. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat 1952. évi III. törvény 3. §
(5)bekezdés,
  1. §,
  2. §
(1)bekezdés,
  1. évi V. törvény 6:
  2. §, 6:
  3. §, 6:
  4. § A döntés elvi tartalma A felülvizsgálati kérelem alapos lehet, ha a másodfokú bíróság a bizonyító adatok értékelését jogszabálysértően mérlegelte felül. Használt veterán gépjárműmotor adásvétele esetén a kötelezett hibásan teljesít, ha a működőképes állapot elvárt minőségi követelmény és a szerződéskötéskor a jogosultnak nem kellett számolnia ezt kizáró mértékű használtsággal. A bíróság eltérhet a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól. Záró rész [45] A felperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért az ügyvédi képviseletével felmerült, az IM rendelet
  5. §
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból, valamint a 491.160 forint felülvizsgálati eljárási illetékből álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperest kötelezte. [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson bírálta el. [47] Az ítélete ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontjára figyelemmel nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.