← Magyarország

Köm.5013/2019/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Képviselő-testület a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. E törvényi kötelezettség a településképi rendelet-tervezet véleményezésére tett intézkedésekkel még nem tekinthető teljesítettnek A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köm.5013/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) Az indítványozó képviselője: Dr. Lakatos Szabolcs kamarai jogtanácsos Az érintett önkormányzat: Tiszaeszlár Község Önkormányzata (4464 Tiszaeszlár, Rákóczi utca 91.) Az érintett önkormányzat képviselője: Nagy Tibor Barnabás polgármester Az ügy tárgya: rendeletalkotási kötelezettség elmulasztása Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Tiszaeszlár Község Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló
  2. évi LXXIV. törvény
  3. §

(2)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta, mert nem alkotta meg Tiszaeszlár község településképi rendeletét; felhívja a képviselő-testületet, hogy jogalkotási kötelezettségének
  1. október
  2. napjáig tegyen eleget; elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Indítványozó) a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy Tiszaeszlár Község Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a településkép védelméről szóló
  3. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.)
  4. §
(2)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettségét elmulasztotta. Az Indítványozó
  1. december 4-én e tárgyban kelt információ-kérésre a Tiszaeszlári Polgármesteri Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) azt a tájékoztatást adta, hogy a településen 2018-ban nem készült településképi rendelet és arculati kézikönyv, a
  2. évi költségvetésben azonban a feladatra előirányzatot tervez a Képviselő-testület, a rendelet és a kézikönyv várhatóan 2019 áprilisában készül el. Kúria I.Köm.5.013/2019/3 2 [2] A fentiekre tekintettel az Indítványozó a
  3. február 19-én kelt, SZ/153/005801/
  4. számú iratával törvényességi felhívással élt a Képviselő-testület felé azzal, hogy a jogalkotási kötelezettségének
  5. április 15-ig tegyen eleget. [3] A Jegyző a
  6. április 16-án kelt válaszában arról tájékoztatta az Indítványozót, hogy a településképi rendelet-tervezet elkészült, azt az állami főépítész, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Államtitkársága és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére véleményezés céljából megküldték, továbbá a Lechner Tudásközpont felületére feltöltötték. A Képviselő-testület a rendeletalkotásról a szakvélemények beérkezését követően dönt. Az indítvány és az érintett önkormányzat védirata [4] A fenti határidő eredménytelenül telt el, ezért az Indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult. A közigazgatási perrendtartásról szóló
  7. évi. I. törvény (A továbbiakban: Kp.)
  8. §
(1)bekezdése és 149. §
(1)bekezdése alapján indítványozta a Tktv. 12. §
(2)bekezdésében előírt rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével a Képviselő-testület kötelezését arra, hogy az előírt eljárásrend betartásával teljes körű településképi rendeletet fogadjon el. [5] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kp. 140. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 42. §
(1)bekezdése szerint felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. [6] Az önkormányzat védiratot nem nyújtott be. A Kúria döntésének jogi indoka [7] Az indítvány meglapozott. [8] A Kúria álláspontja szerint a törvényi felhatalmazás által kötelező rendeletalkotás elmulasztása a közügyek intézésének akadálya lehet az adott településen, a rendelet megalkotásának hiánya a helyi választópolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érinti. Az Alaptörvény 32. cikk
(5)bekezdése ezért akként rendelkezik, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. [9] A Tktv. 12. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint „felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy – a
(2a)bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településképvédelem alatt álló terület kivételével – a településképi rendeletben állapítsa meg
  1. a)a településképi követelményeket,
  2. b)az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát,
  3. c)a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
  4. d)azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti,
  5. e)azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött – építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti,
  6. f)a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját,
  7. g)a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, Kúria I.Köm.5.013/2019/3 3
  8. h)a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit. [10] A felhívott törvényi rendelkezés a települési önkormányzat tekintetében felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a településképi rendelet megalkotására, meghatározva a kötelezően szabályozandó tárgyköröket. [11] A Tktv. 16. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott – a településkép védelméről szóló
  1. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló
  2. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezéseit végrehajtó – kormányrendelet hatálybalépését követően legkésőbb
  3. december
  4. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét. A Tktv.
  5. §
(2b)bekezdése értelmében, 2017. december 31-ét követően településképi rendelet hiányában
  1. a)helyi építési szabályzat vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi építészeti örökség védetté nyilvánítását és védettség megszüntetését megállapító előírásait
  2. b)a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásait – a Módtv. rendelkezéseivel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében – 2018. december 31-ig lehet alkalmazni [12] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §
(8)bekezdése értelmében a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. [13] A Kúria a Köf.5030/2018/3. számú döntésében kifejtette, hogy „a helyi jogalkotó irányába a Tktv. 12. §
(2)bekezdése egyértelműen szabályozási kötelezettséget állapít meg.” [14] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy jelen ügyben az erre irányuló törvényi felhatalmazás, továbbá az Indítványozó törvényességi felhívása ellenére a Képviselő-testület nem alkotta meg a településképi rendeletét, amely rendeletalkotás kötelező. [15] A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa jelen határozatában a Kp. 149. §
(1)bekezdése alapján határidő tűzésével elrendelte, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget, és
  1. október
  2. napjáig alkossa meg a településképi rendeletét. A döntés elvi tartalma [16] A Képviselő-testület a településképi törvényben előírt szabályozandó tárgykörökben a település teljes közigazgatási területére kiterjedő településképi rendelet megalkotására köteles. E törvényi kötelezettség a településképi rendelet-tervezet véleményezésére tett intézkedésekkel még nem tekinthető teljesítettnek. Záró rész [17] A Kúria az indítványt a Kp.
  3. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A Kp. 141. §
(4)bekezdése szerint önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára, valamint jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségüket maguk viselik. Kúria I.Köm.5.013/2019/3 4 [19] Az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztását megállapító határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének elrendelése a Kp. 150. §
(2)bekezdésén alapul. [20] A helyben történő közzététel a Kp. 142. §
(3)bekezdésén alapul. [21] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó
  1. § d) pontja és
  2. §
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Patyi András s. k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s. k. előadó bíró, Dr. Dobó Viola s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.