Kfv.37649/2023/10 – Kúria

(1)bekezdése alapján az 1283/

1. (XII. 21.) számú döntésével fogadta el a pályázati felhívás szövegét a Budapest 92,9 MHz vételkörzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára, amelyet honlapján és hirdetményi úton
2. december 23-án tett közzé. [2] A pályázati felhívás 1.12.2.
3. pontja „Műsorterv szubjektív értékelése (maximum 8 pont)” alcím alatt tartalmazza, hogy a Médiatanács szubjektíven értékelhet valamennyi, a műsortervben megjelenő egyéb elemet, amelyek a pályázati felhívásban meghatározott értékelési kategóriák között egyébként nem szerepelnek és amelyek megítélése szerint a műsorterv tekintetében többletértéket képviselnek. [3] A pályázati felhívás 1.5.6., 15.
4. pontjai tartalmazzák a pályázati eljárás tisztáságára vonatkozó követelményeket. [4] Az értelmező rendelkezések között szerepel az ismétlés fogalom meghatározása: „Korábban a műsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógépről kerül közlésre.” [5] A felperes a „.....”; a nyertes pályázó (a továbbiakban: nyp., nyertes pályázó) „....” állandó megnevezéssel,
5. február 1-jén önálló, 24 órás médiaszolgáltatási jogosultságra pályázati ajánlatot nyújtottak be. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 3 [6] Az alperes a pályázati eljárás eredményét megállapító,
6. június
7. napján kelt 532/
8. (VI. 14.) számú határozata rendelkező részének
9. pontjában megállapította, hogy a pályázati eljárás eredményes, a
10. pontban, hogy a pályázati eljárás nyertese a nyp., a
11. pontban a nyp. Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatását közösségi médiaszolgáltatásként ismerte el. [7] Indokolása szerint a felhívásra benyújtott pályázatok alakilag és tartalmilag érvényesek. A pályázati felhívás értékelési szempontjait mindkét pályázó esetében maximális ponttal értékelte, kivéve az 1.12.2.
12. pontban, rögzítve: a műsortervek szubjektív értékelése során kiemelten fontosnak tartotta, hogy a tervezett médiaszolgáltatásban minél magasabb legyen a nem ismételt, új tartalom mértéke. Az ismétléseknél az éjszakai órák nélküli (05.0023.00) heti műsor időre vonatkozóan tett vállalásokat vizsgálta. Maximális 8 ponttal értékelte az ismétlések maximális mértékére az éjszakai órák nélküli heti műsoridő vonatkozásában a legalacsonyabb vállalást, a másik pályázó pedig ehhez viszonyítottan kapott arányosított pontot. Miután a nyp. pályázatában az ismétlések maximális mértékére az éjszakai órák nélküli heti műsoridő vonatkozásában 22,22 %-os, a felperes ugyanerre 30 %-os vállalást tett, megállapította, hogy az ismétlésenyp. a legalacsonyabb vállalást a nyp. tette, ő érte el a kategóriában adható maximális, azaz 8 pontot. Ehhez viszonyítottan a felperes 30 %-os vállalására 7,2 pontot adott, amelyet 7 pontra kerekített. Összességében a nyp. 48 pontot, míg a felperes 47 pontot kapott a pályázatára. A műsorterv szubjektív értékeléséből adódó eltérés miatt a pályázati eljárás nyertese a nyp. lett. A kereset és a védirat [8] A felperes keresetében az alperesi határozat
13. és
14. pontjainak megsemmisítését és e körben az alperes új eljárásra kötelezését kérte. [9] A keresetlevél 2.
15. része szerint az alperesi határozat támadott részei sértik az Mttv.
16. §

(2)bekezdés h) pontját, az 59. §

(3)bekezdés d) pontját, a 60. §

(1),

(3)és

(4)bekezdéseit, a 65. §

(1)bekezdés c) pontját, az

(5)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjait, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §

(1)bekezdését, a

(2)bekezdés a) pontját, valamint az Európai Parlament és a Tanácsnak az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK Irányelv (a továbbiakban: „Engedélyezési irányelv”) 6. cikk

(1)bekezdését. [10] A 2.

1. részben előadta, a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem az, hogy az alperes eljárása és határozata jogszabálysértő módon megfosztotta a közösségi rádiós médiaszolgáltatási tevékenység folytatásától. [11] A felperes keresete három fő érvcsoportra - az átláthatóság követelményének sérelme, az ismétlés fogalmának jogsértő értelmezése, az eljárás tisztasága követelményének megsértése miatti érvénytelenné nyilvánítás elmulasztásának kifogásolása - tagolódott. [12] A kereset 2.4.I.
2. részében - az átláthatóság követelményének megsértése kapcsán előadta, hogy az Mttv. hivatkozott rendelkezéseibe és az Ákr. alapelvi előírásaiba ütközik, ha Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 4 az alperes a pályázati ajánlatok értékelése során olyan elemet minősít „kiemelten fontosnak”, amelyet ekként a felhívásban nem szerepeltetett. Az Mttv. rendelkezései szerint a pályázati felhívásnak mindazokat a szempontokat tartalmaznia kell, amelyek alapján alperes a pályázat nyerteséről dönthet, olyan szempont, amelyet a pályázati felhívás nem tartalmazott, nem lehet döntő szempont. Az alperes a pályázati felhívásban nem szereplő, ám a pályázat értékelésekor már „kiemelten fontos” minősítő jelzővel ellátott értékelési szempontot értékelt, amely a pályázati eljárás egészének átláthatatlanságát eredményezte. [13] A kereset 2.4.I.
3. részében - az ismétlés körében - kifejtette, hogy annak felhívásbeli definíciójából következően tartalmilag nem önálló műsorelem, hanem egy másik, korábban már elhangzott műsorelem újabb adásba küldése. Technikai értelemben tekinthető műsortervi elemnek, azonban nem szerepelt a pályázati felhívásban, hogy a több ismétlés kevesebbet, míg a kevesebb ismétlés többet ér, és az sem mindegy, hogy valaki jobb, azaz tartalmi szempontból értékesebbnek minősülő műsort ismétel, vagy tartalmilag kevésbé minőségi műsort újként sugároz. Hallgatói szempontból az is érték, ha a napközben meghallgatni nem tudott műsort valaki ismétlés formájában később, számára megfelelő időpontban megismerheti. Hivatkozott az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-380/
4. számú ítéletére, amely szerint az Engedélyezési irányelvet a televíziós/rádiós frekvenciák elosztására is alkalmazni kell. [14] Álláspontja szerint megtévesztő a pályázatban részt nem vevő cég (cég) televíziójában leadott műsornak – a másik pályázó részéről - rádiós műsorkénti szerepeltetése, és jogsértő, hogy alperes a bírálat során azokat új műsorként fogadta el. Keresetleveléhez csatolta a .... és az ... műsorrendjét F/7/1-
5. alatt. [15] A kereset 2.4.II. részében előadta, hogy alperesnek az értékelés során meg kellett volna állapítania a nyp. pályázatának tartalmi érvénytelenségét, mert a pályázata súlyosan sérti a pályázati felhívás 1.5.
6. és 1.5.
7. pontjaiban rögzített, a pályázat tisztaságára vonatkozó követelményeket. Az alperes ugyanis az Mttv.
8. §

(1)és

(5)bekezdései alapján lehetőséget biztosított médiaszolgáltatás folytatására a Budapest 92,9 MHz frekvencián ideiglenes hatósági szerződés keretében. A 243/

1. (III. 3.) számú határozatával a nyp.-vel, a 1037/
2. (X. 13.) számú határozatával az cég1-vel, végül a 436/
3. (V. 10.) számú határozatával a cég2-vel kötött szerződést, azonban a médiaszolgáltatást csak papíron állítja elő más-más szervezet, a frekvencián
4. május
5. napja óta folyamatosan a .... adása hallható. [16] A kereset 2.4.III. részében a határozat
6. pontját az I. és II. részekben kifejtettek alapján minősítette jogsértőnek. [17] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat. [18] Az elsőfokú bíróság a nyertes pályázót értesítette a perbelépés lehetőségéről, amely a perbelépési szándékát nem jelezte. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 5 Az elsőfokú ítélet [19] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [20] Indokolása szerint a felperes kereshetőségi joga kiterjed a nyertes pályázó pályázata érvényességének vitatására, az érvényesség jogszerűtlensége megállapításához közvetlen jogi érdeke fűződik. [21] A közigazgatási perrendtartásról szóló
7. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Kp.) a mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény felülvizsgálatát szabályozó
8. §

(5)bekezdéséhez kapcsolódó Nagykommentár-rész idézését követően megállapította, a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy alperes a pályázatok értékelésekor mérlegelési jogkörben járt el, mert számára az Mttv. ilyen jogkört nem biztosított, az alperesi határozat így nem minősül közigazgatási mérlegelési jogkörben hozott döntésnek. Az alperes a pályázatok tartalmát a pályázati felhívás keretei között az Mttv.

1. §-a szerint mérlegelte, a pályázati felhívásban egzakt módon meghatározott elvek és szempontok alapján. [22] Az elsőfokú bíróság az Ákr. alapelveinek megsértésére történt kereseti hivatkozást többlettényállási elem hiányában alaptalannak értékelte. [23] Az átláthatóság követelményének sérelmét állító kereseti érvrendszer körében megállapította, a hazai jogszabályok az uniós jogszabályokkal összhangban állnak. Az Engedélyezési irányelv az alperes eljárása idején már nem volt hatályban, ezért annak sérelme nem volt vizsgálható. A keresetben hivatkozott uniós jogi rendelkezéssel összhangban az Mttv.
2. §-a tárgyilagos, megkülönböztetéstől mentes, arányos és átlátható feltételek alkalmazását írja elő, ezért az Mttv.
3. § sérelmét kellett vizsgálnia. [24] A pályázati felhívás 1.12.2.
4. pontjában foglalt műsorterv szubjektív értékelésére vonatkozó értékelési szempont megfelel az Mttv.
5. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, mivel a pályázati felhívás egyértelműen meghatározta, hogy az alperes olyan, a műsortervben megjelenő egyéb elemet választhat szubjektív szempontként, amely megítélése szerint a műsorterv tekintetében többletértéket képvisel, és amely a pályázat tárgyával összhangban áll. Az Mttv. nem tiltja a szubjektív értékelési szempont alkalmazását, az önmagában nem ütközik a tárgyilagos, megkülönböztetéstől mentes, arányos és átlátható feltételek alkalmazásának elvébe. A szubjektív értékelési szempont a műsorterv olyan elemére szűkíthető, amelyet az alperes más kategóriában nem értékel, és a műsortervben többletértéket képvisel, ezért a pályázók számára kellően átlátható. A pályázati felhívás vitatott pontja nem a „műsorelem”, hanem a „műsortervben megjelenő egyéb elem” kifejezést tartalmazta, ezért a felperes tévesen értelmezte azt önálló műsorelemnek. Önmagában az, hogy a pályázók előtt nem volt ismert: az egyéb elemek közül az alperes az ismétlések arányát fogja értékelni, az átláthatóság követelményét nem sértette, mert az Mttv. 60. §

(1)bekezdése nem teljesen automatizált értékelést vár el, hanem meghatározott elvek és szempontok figyelembevételét. [25] A szubjektív értékelési szempontként kiválasztott ismétlések aránya megfelelt a pályázati felhívásban foglaltaknak, mivel a műsortervben többletértéket képvisel az új műsorok magasabb aránya az ismétlésekkel szemben, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §-ában előírt Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 6 tájékoztatáshoz való jog teljesülésével összhangban áll. Az ismétlések aránya az Mttv. 60. §

(1)bekezdésének megfelelő, számszerűen objektíve összehasonlító arányszám, az átlátható és megkülönböztetéstől mentes értékelés elveinek megfelel. A műsorszámok közötti, minőségi eltéréstől függő értékelés (az ismételt műsor minősége az új műsorral szemben) mérésre nem alkalmas, eshetőleges megítélésnek adna teret, és az átláthatóság követelményét sértené. A műsorterv sokszínűségét és az időszerű tájékoztatást az új műsorszámok magasabb aránya szolgálja, míg az ismétlés ilyen többletértékkel nem bír. [26] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a pályázati felhívás az ismétlés fogalmát meghatározta. Az alperes helytállóan mutatott rá, hogy e fogalom meghatározásnak nem felel meg a felperes által kifogásolt, a nyertes pályázó által az ... műsorából – egy televíziós műsorszolgáltatótól – átvett és a rádióban sugárzott műsorelem, ezért ismétlésként, az ismétlés arányának meghatározásakor azt nem értékelhette. Az ismétlés arányát nem az alperes állapította meg, hanem a pályázók vállalását hasonlította össze, amely szintén megfelel az átláthatóság követelményének. [27] A pályázati eljárás tisztasága követelményének megsértését állító keresetrész körében kiemelte, hogy az ideiglenes hatósági szerződések tárgyában hozott hatósági határozatok véglegesek, a perindítási határidő eltelte miatt bíróság előtt nem támadhatóak, alaki és anyagi jogerejük folytán a feleket és a bíróságot joghatályosan kötik; továbbá nem volt olyan, a határozathozatal időpontjában jogerős hatósági vagy bírósági határozat, amely megállapította volna, hogy a nyertes pályázók jogsértő módon jártak el a jogviszonyokban, ezért ilyet az alperes döntéshozatala során nem tudott figyelembe venni. A felperes által állított visszaélések, jogellenes magatartások nem értékelhetőek, mivel a keresettel támadott határozat jogszerűsége vizsgálatának keretein túlmutató jogviszony közigazgatási perben nem vizsgálható. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [28] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását, az alperesi határozat 2. és 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseknek a megsemmisítését és e körben az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, mert döntése a Kp. 2. §

(4)bekezdés, 85. §

(1)bekezdés, 86. §

(1)bekezdés, valamint a Kp.

1. §-a és a
2. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdés, és a keresetében foglalt törvények rendelkezéseit sérti. [29] Sérelmezte, hogy az írásbeli, illetve szóbeli előadásai egy részére az elsőfokú bíróság nem is reagált, azokat nem ütköztette az alperesi érvekkel, az indokolási kötelezettségét sem teljesítette. [30] Anyagi jogsérelmei körében kiemelte, hogy keresete első részében hivatkozott az Mttv. 52. §

(2)bekezdés h) pontjának megsértésére, amit az alperes maga is elismert a

1. március 8-án tartott tárgyaláson, mivel kijelentette, hogy az elvileg szubjektív pontozás „objektív”, az értékelést előre nem közölt, és nem megismerhető szempontrendszerre alapítva végezte. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 7 [31] A kereset második érvcsoportja vonatkozásában vitatta az ismétlés fogalom meghatározásának perdöntő jelentőségűkénti kezelését. Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy egy másik médium által már sugárzott műsor a pályázati felhívás értelmező rendelkezése alapján miként minősül újnak, pedig az az értelmező rendelkezésen kívül esik, a pályázati felhívás kizárólag a pályázó saját műsoraira vonatkozhat. Az ítéleti értelmezéssel az az abszurd helyzet is előállhatna, hogy egy rádióműsor, amely 91%-ban egy másik médium műsorát ismétli, értékesebb lenne egy olyan rádió műsoránál, amely 90%-ban elsőként közölt műsort sugároz. [32] A keresete harmadik részéhez kiemelte, hogy az ideiglenes hatósági szerződés kötésére irányuló kérelmek tárgyában hozott határozatok jogorvoslattal nem támadható határozatok voltak, a nyertes pályázó jogsértései sui generis jogsértések, amelyeket az alperes elnézett és nem szankcionált. [33] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú ítélet [34] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [35] Indokolása szerint a kérelemhez kötöttség elve és a Pp.-nek a jogi indokolás tartalmi elemeit meghatározó
2. §

(5)bekezdése nem sérült, mert az elsőfokú bíróság minden keresetrészről, így a teljes keresetről döntött, és – arányosan – megindokolt minden, a felperesi érvelés alapján lényeges kérdést. A kereseti kérelmen sem terjeszkedett túl akkor, amikor rögzítette, hogy a perben felmerült mérlegelés, annak vitatása értelmezendő az alperes döntési jogköre vonatkozásában. [36] A másodfokú bíróság megállapította, hogy konkrétumokat nélkülöző az összefoglalóan kifejtett fellebbezési állítás a jogszabályok értelmezésének elmaradásáról. Az elsőfokú bíróság megállapításait minden esetben jogszabályi rendelkezésekhez kötötte, és megindokolta. A jogértelmezés elvégzése, annak ismertetése az indokolásban meg is jelent ([28] bekezdés utolsó mondata a bekezdés további részeivel; [29] bekezdés utolsó mondat; [30] bekezdés eleje és vége; [32] bekezdés utolsó előtti mondat; [33] bekezdés második mondat; [35] bekezdés kilencedik mondat; [36] bekezdés első és második mondat). A nem releváns jogszabályi rendelkezések esetén e körülményre utalt ([28] bekezdés utolsó mondat). [37] A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben az elsőfokú bíróság ítélete [30] bekezdésében kellő mértékben megindokolta, miért és miként jutott arra a megállapításra, hogy az Mttv. 52. §

(2)bekezdés h) pontjába nem ütközött a pályázati felhívásnak a „műsorterv szubjektív értékelése” megnevezésű kategóriája. [38] A megtámadási per vizsgálati tárgya az alperes közigazgatási cselekményét jelentő egyedi döntés, az annak meghozataláért folyt eljárás - a hivatalból vizsgálandó kérdéseket leszámítva - abban körben, amit a kereset vitat. Az alperes peres eljárásban kifejtett védekezése nem a per tárgya. Az Mttv. 60. §

(1),

(3)és

(4)bekezdések megsértésére Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 8 hivatkozás alaptalan, mert a felperes olyan kijelentést tulajdonított az alperesnek, amely nem beazonosítható a peres iratokban, és az alperes is vitatta, hogy tőle ilyen tartalmú nyilatkozatok származtak volna. [39] A szubjektív értékelési kategóriában az összehasonlítást lehetővé tevő, mindkét pályázatban megvalósult ismétlés nyert kiválasztást szempontként, kapcsolódóan előre megismerhető fogalom meghatározás is megtalálható a pályázati felhívásban. Az alperes pályáztatási gyakorlatában többször és rendhagyó értékelési szempontként alkalmazta - a szubjektív értékelés kategóriájába soroltan - az ismétléseket, azok arányát, a műsortervben megjelenő egyéb elemként. Ezt nem rontja le az sem, hogy nem merült fel minősítési kérdésként a más műsorszolgáltató által korábban közreadott, a pályázó által átvenni és sugározni tervezett hanganyag, ez ugyanis más területen már bevett gyakorlat (televíziók leadott műsorainak online elérhetővé tétele), ekként számolni is lehetett a nyp. pályázati megoldásának felmerülésére. [40] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az elsőfokú ítélet indokolása lefedi a felperesi bizonyítékok relevanciájának kérdését, tartalmazza ugyanis, hogy az ... műsorából átvett és a rádióban sugárzott műsor hanganyag nem felel meg a pályázati felhívás ismétlés fogalom meghatározásának, miután kívül esik a „korábban a műsorban elhangzott” kategórián, az nem a nyp. műsorában korábban elhangzott rögzített hanganyag. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét teljesíti azzal is, hogy saját álláspontját az alperesi megállapítások elfogadásával, azokkal való egyetértéssel nyilvánítja ki. [41] A pályázati felhívás, azon belül az ismétlés fogalom meghatározása a felperes előtt ismert volt. Előre tudott, hogy alperes azt a pályázó saját műsora vonatkozásában fogja értékelni, mert arra utalt a „korábban a műsorában elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható” meghatározásban - a magyar nyelv szabályai szerint - a birtokos jelzős szerkezet (műsorában) használata. A pályázati felhívás fogalom meghatározása nem tartalmazta a „pályázó számára készített” vagy „a pályázó műsorán kívül korábban máshol sem leadott/sugárzott” fogalmi elemeket, ekként utóbb azt már nem is lehetne vitatni. [42] Az ismétlésnek a pályázati felhívásban, a pályázati eljárásra kiterjedő hatályú jelentéstartalmát az alperes meghatározhatta, ezt a jogkört az Mttv. 52. §-a biztosítja. Az értelmező rendelkezések segítik a pályázati feltételek megértését, a pályázati felhívás tervezetének az Mttv. 50. §-ában szabályozott eljárásrendje révén azáltal is, hogy ebben az eljárásban a fogalom meghatározásokra is kiterjed a kérdésfeltevés és észrevételezés lehetősége, ami alkalmas eszköz a nem egyértelmű meghatározások kijavítására. Ennek igénybevétele a perbeli pályázati felhívásra is lehetséges volt. A pályázati felhívással rögzült a frekvencia pályázatok értékelési kerete, azon belül az ...-től átvett és a nyp. által sugározni tervezett műsorszámok hanganyaga nem minősül ismétlésnek, amelyet nem lehet más ismétlés fogalmi definíciók szerint, akár a köznapi ismétlés fogalommal megítélni. [43] A harmadik keresetrész körében a másodfokú bíróság rögzítette, hogy a határozatok véglegességével és ebből eredő perbeli érinthetetlenségükkel helytállóan érvelt az elsőfokú bíróság, az általuk érintett jogviszonyok lezárt jogviszonyok. A pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét az Mttv. 59. §

(3)bekezdése szabályozza. E törvényhely alapján a nyp. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 9 pályázatának érvénytelenségét állító keresetrészhez kapcsolódóan az elsőfokú bíróságtól az ideiglenes médiaszolgáltatás (Mttv. 65. §

(1)és

(5)bekezdések) előírásainak érvényesítését a felperes alaptalanul várta el: nincsen ugyanis a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét meghatározó törvényi rendelkezéseken keresztül olyan lehetőség/kötelezettség, hogy a pályázati felhívásnak részét nem képező értékelési szempont vagy jogszabályi rendelkezés alapján, előre meg nem határozott előzmények értékelést nyerhessenek. Erre az alperesnek a pályázati eljárás tisztaságára vonatkozó pályázati felhívás 1.5.6. és 1.5.7. pont szerint sincs felhatalmazása, így e körben a közigazgatási perben eljáró bíróságnak nincs mit törvényességi vizsgálatnak alávetni. Az Mttv. 59. §

(3)bekezdés nem utal olyan lehetőségre, melynek alapján a kifogásolt, korábbi hatósági szerződésekhez kapcsolódó tények, illetve a kalózrádiózás tényállítása (a felperesi minősítése szerint korábbi sui generis jogsértések) vizsgálhatók, vizsgálandók és értékelendők lennének. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [44] A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítéletnek - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő - hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az alperesi határozat 2., 3. pontjaiban foglalt rendelkezéseinek a megsemmisítését és e körben az alperes új eljárásra kötelezését; másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [45] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete eljárásjogi szempontból sérti a Kp. 2. §

(4)bekezdését, a 85. §

(1)és

(2)bekezdéseit, a 86. §

(1)bekezdését, a 84. §

(2)bekezdése folytán a Pp. 346. §

(5)bekezdését, anyagi jogi szempontból az Mttv. 52. §

(2)bekezdését, az 59. §

(3)bekezdését, a 60. §

(1),

(3)és

(4)bekezdéseit, valamint a 65. §

(1)és

(5)bekezdéseit. [46] Hivatkozott a kérelemhez kötöttség elvének, az indokolási kötelezettségnek a megsértésére, a keresetét alátámasztó bizonyítékok figyelmen kívül hagyására, amelyek megállapítását – fellebbezési érvei ellenére - a másodfokú bíróság elmulasztotta. Önmagában az, hogy az elsőfokú bíróság leírt valamit az ítéletében, még nem releváns jogértelmezés, nem elégíti ki a Pp. 346. §

(5)bekezdésében megfogalmazott elvárásokat. [47] A másodfokú ítélet nem ad érdemi választ arra, hogy miként tudna megfelelni az Mttv. hivatkozott rendelkezéseinek az az alperesi határozat, illetve az azt jogszerűnek minősítő bírósági ítélet, amely kizárólag egyetlen olyan kiemelten fontosnak minősített értékelési elemen alapul, ami ekként a pályázati felhívásban - az Mttv. rendelkezései ellenére - nem került szerepeltetésre. [48] Az alperesi határozat valótlan tényeken alapul, amit bizonyítékokkal igazolt, és amelyeknek vizsgálatát mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság elmulasztotta. Sérelmezte, hogy a keresetlevelében pontosan bemutatott érvelésére nem reagáltak az eljárt bíróságok. Meg sem kísérelték megmagyarázni, hogy milyen értelmezési folyamat eredményeképpen lehetne, vagy kellene a más médiaszolgáltató által korábban leadott műsort új, és nem ismételt műsornak tekinteni. Nem vizsgálták azt az előadását sem, hogy egy másik médiaszolgáltató korábbi műsorának ismétlése akkor sem értékesebb műsor egy pályázó ténylegesen új műsoránál, ha létezne olyan definíció, amely szerint másvalaki műsorának Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 10 ismétlését lehetne, vagy kellene „új” műsornak tekinteni. Az alperes maga is kiemelte határozatában, hogy az általa végzett pontozás értékelvű volt, tehát az értékesebb műsortartalmat kellett volna több ponttal jutalmaznia és a pályázat nyertesének kihirdetnie. Az alperes érdemi jogsértése, hogy a kevésbé értékes, a valóságban kevesebb új műsort és több ismétlést ajánló pályázatot hirdette ki győztesnek. [49] A pályázati eljárás tisztaságának megsértése miatt kellett volna a nyertes pályázót kizárni - a bizonyítékokkal alátámasztottan - a pályázati eljárás folyamatban léte alatt is zajló jogsértései miatt, azonban törvénybe ütköző módon ezt sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta. Sérelmezte, hogy érdemben nem foglaltak állást az eljárt bíróságok abban a kérdésben sem, hogy jogszerűen cselekedett-e az alperes akkor, amikor nem zárta ki a pályázat tisztaságának megsértése miatt a nyertes pályázót, aki kétszer 15 nap kalózrádiózás után éppen egy másik szervezet által sugárzott műsorral pályázott. [50] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában fenntartását kérte a jogszerűsége okán. A Kúria döntése és jogi indokai [51] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [52] A Kúria a jogerős másodfokú ítéletet a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdésében foglaltakból következően a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [53] A Kp. 120. §

(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [54] Az Alaptörvény 25. cikk

(1)-

(2)bekezdései alapján a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről. A bíróságok igazságszolgáltató tevékenységüket eljárási jogi és anyagi jogi szabályok alkalmazásával végzik. [55] Közigazgatási perben a bíróság eljárására irányadó eljárási kódex: a Kp. 37. §

(1)bekezdés f) pontja alapján felperesnek a keresetben kellett meghatároznia a közigazgatási tevékenységgel - álláspontja szerint - okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tényeket, illetve azok bizonyítékait, azaz azt, hogy a pályázati eljárás eredményét megállapító alperesi határozat mely részeit és miért minősíti jogsértőnek. [56] A jogalkotó a Kp.-ban alapvető rendelkezéseket határozott meg, amelyeket a per teljes folyamatában a bíróságnak és a feleknek is meg kell tartaniuk. Az alapelvek között, a Kp. 2. §-ában szabályozott a közigazgatási jogvitában eljáró bíróság feladata, a

(4)bekezdés értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 11 el. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. [57] Ezen alapelvhez kapcsolódóan a Kp. 85. §

(1)bekezdése rendelkezik a bíróság döntési jogkörének korlátairól, meghatározva, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. A Kp. 86. §

(1)bekezdése értelmében pedig az ítéletben a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. [58] A felperes kifejezetten meghatározta, hogy keresetével mit nem támad: az alperesi határozat

1. és
2. pontjaiban foglalt rendelkezések jogszerűségét vitatta, de a pályázati eljárás eredményes voltának megállapítására vonatkozó,
3. pontbeli megállapítást a petituma nem érintette. Továbbá az elsőfokú eljárásban a per első tárgyalását megelőzően, az iratokhoz
4. sorszám alatt fűzött előkészítő iratában (
5. oldal
6. pont) kijelentette: „Értelemszerűen nem a pályázati felhívást támadjuk a keresetünkkel, hanem azt kifogásoljuk, hogy a határozat nem felel meg a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek.”, amely nyilatkozatát a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson szóban is megerősítette. [59] A kereseti kérelemhez kötöttség okán az alperesi határozat
7. pontjában foglalt, az eljárás eredményességét megállapító határozati rendelkezés és az ahhoz kapcsolódó indokolás jogszerűségének vizsgálata nem képezte a per tárgyát, arról az eljárt bíróságok nem dönthettek. Reá vonatkozó kereset hiányában a pályázati felhívás sem képezte a per tárgyát, így a pályázati felhívás tartalmának jogszerűsége nem volt vizsgálható a perben sem a nemzeti szabályozás (Mttv.
8. §

(2)bekezdés h) pont, 60. §

(1)és

(3),

(4)bekezdések, Ákr. 2. §

(1)és

(2)bekezdések), sem az uniós jogi rendelkezés (Engedélyezési irányelv 6. cikk

(1)bekezdés) és az EUB joggyakorlata (EUB C-380/5.) alapján. A pályázati felhívás - annak vitatása hiányában - rögzült, ahhoz az alperes a pályázatok értékelése során kötve volt, a felhívásban foglaltaknak megfelelően végezhette el a pályázatok értékelését. A Kúria a Kf.V.39.242/2021/

1. számú döntésében már megállapította, hogy a pályázati ajánlatot a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet. [60] A közigazgatási határozat jogszerűségének bírósági vizsgálata nem parttalan és nem korlátlan. Abban az esetben, ha a felperes közigazgatási határozatrészt támad, a bíróság az ahhoz kapcsolódóan megállapított tényállást, jogi indokolást vizsgálja felül. Nem lehet tárgya a bírósági vizsgálatnak olyan határozati rendelkezés és ahhoz kapcsolódó indokolás, amely a támadott határozatrészen kívül esik. Az eljárt bíróságok kizárólag azt vizsgálhatták, hogy az alperes a pályázati ajánlatok értékelését a felhívásnak megfelelően végezte-e el, illetőleg, hogy jogszerűen nyilvánította-e nyertessé a nyp. pályázót. Ehhez azonban a bíróságoknak értelmezniük kellett a pályázati felhívásban és a pályázatban foglaltakat is, amelyet az első- és másodfokú bíróság jogszerűen elvégzett. [61] A rendkívüli perorvoslati eljárásban eljárt Kúriának is a kérelemre kötöttség elvére figyelemmel kellett a másodfokú ítéletet felülvizsgálnia, azaz a felülvizsgálati kérelemnek azokat a részeit értékelhette, amelyek a másodfokú bíróság fellebbezési eljárásának, illetve azt megelőzően a keresetről döntő elsőfokú bíróság előtti pernek a tárgyát képezték. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 12 [62] A Kúria vizsgálta: helytállóan állapította-e meg a másodfokú bíróság jogerős ítéletében, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Kp.
2. §

(4)bekezdésében deklarált kérelemhez kötöttség elvét, a kereset minden részét, lényegi érveit értékelte, és azokra vonatkozó jogi álláspontját a Pp.-nek az ítélet tartalmi elemeit meghatározó 346. §

(5)bekezdésben foglaltaknak megfelelően megindokolta. [63] A Kp. 84. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §

(5)bekezdése szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényenyp. vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította. [64] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az indokolási kötelezettség azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésenyp. kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {3159/

1. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján „[a] bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” {30/
2. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. [65] A felperes keresetének 2.
3. részében I., II., III. pontokban, az I. pontban további 1.,
4. alpontokban terjesztette elő „jogi érvelését”. A kereset 2.4.III. részében az alperes határozatának
5. pontját a kereset 2.4.I. és 2.4.II. részeiben foglaltak alapján értékelte jogsértőnek. [66] A kereset 2.4.I.
6. részében a pályázati felhívásnak a szubjektív értékelésre vonatkozó 1.12.2.
7. pontját, és ehhez kapcsolódóan az alperesi határozat
8. oldalának megállapítását idézte, majd előadta, hogy jogsértő, ha az alperes a pályázat elbírálása során olyan elemet minősít kiemelten fontosnak, amelyet a pályázati felhívásban ekként nem szerepeltetett. Olyan szempont tehát, amelyet a pályázati felhívás nem tartalmazott, nem lehet a pályázati nyertes eldöntése szempontjából döntő szempont. [67] E keresetrészt elbíráló elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezés alapján meghozott másodfokú ítélet felülvizsgálatára benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes azt sérelmezte, hogy nem ad érdemi választ a másodfokú ítélet arra, mi által tudna megfelelni az Mttv. hivatkozott rendelkezéseinek az alperesi határozat és az azt jogszerűnek minősítő bírósági ítélet, amely egy olyan kiemelten fontos értékelési elemen - mi több, a végeredményt tekintve kizárólag egyetlen olyan kiemelten fontosnak minősített értékelési elemen - alapul, amely a pályázati felhívásban az Mttv. rendelkezései ellenére sem került ekként szerepeltetésre. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 13 [68] A Kúria rögzíti, hogy e keresetrészre vonatkozó jogi indokolását az elsőfokú bíróság ítélete [30], a másodfokú bíróság döntése [44] bekezdésében részletesen kifejtette. [69] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróságnak a kereset 2.4.I.
9. részére vonatkozó döntése és annak jogi indokolása jogszerű. [70] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra a következőket emeli ki. Az alperes a pályázati felhívás 1.12.2.
10. pont alapján olyan műsortervi elemet volt jogosult a szubjektív értékelés körében értékelni, ami a felhívásban szereplő egyéb értékelési kategóriák alapján nem kerül értékelésre. A felperes az 1.12.2.
11. pontban foglalt értékelési szempontot a pályázati felhívásból megismerhette, és nyilvánvalóan meg is ismerte, mert a felhívás ismeretében döntött úgy, hogy indul a pályázaton és a pályázati ajánlatát is a pályázati felhívásban foglaltak alapján állította össze. Az alperes pályáztatási gyakorlatából is tudhatta, mert az alperes által kiírt valamennyi, a honlapján jelenleg is elérhető pályázati felhívásban szerepel - a műsorterv értékelésén belül - a szubjektív értékelési kategória, amelynek keretében az alperes a nevesített értékelési kategóriák mellett kiemel egy további, a pályázók műsortervében szereplő elemet, amely alapján szintén értékeli a pályázatokat. A felperes tehát előre tudhatta, hogy a pályázatokat az alperes a szubjektív értékelési kategóriában is értékelni fogja, amelyet a műsorterv összeállításakor figyelembe tudott venni. [71] A 1.12.2.
12. pontban szereplő szubjektív értékelési kategória nem volt kiemelten fontos értékelési kategória a felhívásban szereplő többi értékelési kategóriához képest, az a többi értékelési kategóriától nem emelkedett ki adható pontszámban sem, e kategóriában az elérhető 48 pontból mindössze 8 pontot lehetett szerezni. Azon okból, hogy a végső összesítésben a nyertes pályázó végül az ebben a kategóriában szerzett 1 ponttal nyert, a kategóriát még nem teszi kiemeltté. A szubjektív értékelési kategória a határozat indokolásában foglaltak miatt sem lesz kiemelt, mivel az alperesi határozat indokolása nem a kategória kiemeltségére vonatkozik, hanem arra, hogy alperes a kategórián belül, a szubjektív értékelés során mit minősített kiemelten fontosnak. [72] A másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet mindezek folytán helyesen állapította meg: tévedett a felperes abban, hogy az alperes szubjektív értékelése sértette volna az átláthatóság követelményét. [73] Az alapelvi rendelkezéseknek - közöttük az Ákr.
13. §-ának a hatóság rendeltetésszerű joggyakorlását szabályozó

(1)bekezdésében, a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeit rögzítő

(2)bekezdés a) pontjában foglaltak - amellett, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokat áthatják, hézagpótló szerepük van. Ha tételes jogszabály sérelme nem állapítható meg, akkor van helye alapelvi sérelem megállapításának. A pályázatok értékelésének szabályait az Mttv.

1. §-a meghatározza, tehát van tételes szabály, így, ha az értékelés szabályai sérülnek, akkor az Mttv. tételes szabályának megsértését kell megállapítani. A másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet megállapította, hogy az alperes jogszerűen végezte el a pályázatok értékelését, azaz nem sérült az Mttv.
2. §-a. Alapelvi sérelem így csak többlettényállási elem fennállása esetén lett volna megállapítható, a felperes azonban nem hivatkozott többlettényállási elemre, ahogyan ezt a másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet – törvényesen – megállapította. Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 14 [74] A kereset 2.4.I.
3. részében felperes az ismétléssel kapcsolatos jogi érveit adta elő, jelezve, hogy a hangsúly az értékelvű pontozáson van. [75] E keresetrészt elbíráló elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezés alapján meghozott másodfokú ítélet felülvizsgálatára benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes azt sérelmezte, hogy mind a keresetlevelében, mind a fellebbezésében pontosan bemutatta azt a világosan érthető anomáliát, amely az alperesi határozat és az objektíven észlelhető valóság között feszül. Érvelésére azonban nem reagált sem az első-, sem a másodfokú bíróság, meg sem kísérelték megmagyarázni, hogy milyen értelmezési folyamat eredményeképpen lehetne vagy kellene a más médiaszolgáltató által korábban leadott műsort új és nem pedig ismételt műsornak tekinteni. Nem vizsgálták azt az érvelését sem, hogy egy másik médiaszolgáltató korábbi műsorának ismétlése akkor sem értékesebb műsor egy pályázó ténylegesen új műsoránál, ha létezne olyan definíció, amely szerint másvalaki műsorának ismétlését lehetne vagy kellene „új” műsornak tekinteni. [76] A Kúria ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy e keresetrészre vonatkozó jogi indokolását az elsőfokú bíróság ítélete [34] bekezdésében, a másodfokú bíróság döntése [46] bekezdésében részletesen kifejtette. [77] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróságnak a kereset 2.4.I.
4. részére vonatkozó döntése és annak jogi indokolása jogszerű. [78] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra a Kúria a következőket emeli ki: a pályázati felhívás részét képező fogalom meghatározás tartalmazza az ismétlés definícióját is. Ahogyan a jogvita kereteinek meghatározásánál, a Kúria e részben is szükségesnek tartja kiemelni, hogy a pályázati felhívás nem volt támadott, az abban foglaltak rögzültek, a pályázati felhívás tartalma mind a pályázatokat értékelő alperest, mind pedig a pályázókat kötötte. Az ismétlés fogalmát nem például a köznyelv, hanem a pályázati felhívásban meghatározott ismétlés definíció alapján kellett értelmezni. A pályázatok értékelése során pedig kizárólag a pályázati felhívásban foglalt ismétlés fogalom meghatározás alapján lehetett és kellett azt megítélni, hogy egy adott műsorszám ismétlésnek minősül-e. A felhívás értelmező rendelkezések révén meghatározott fogalom rendszerében az ismétlés a pályázati ajánlatban szereplő műsorterven belül volt vizsgálható, a pályázó és a tervezett műsorszolgáltatása viszonyában. [79] Ebből következően az ... televíziós médiaszolgáltatás, illetve annak online archívumában elérhető műsorszámok hanganyaga a pályázati ajánlat szerinti .... vonatkozásában nem minősülnek ismétlésnek, egyrészt azért, mert az ... műsorából kinyert hanganyag a pályázó saját műsorában nem hangzott el korábban, másrészt egy televíziós médiaszolgáltatás hangsávjának kinyerése külön technikai beavatkozást igénylő eljárás, így a felhívásbeli ismétlés definíció fogalmi elemeinek megvalósulása kizárt. A keresetlevélhez csatolt okiratok a más médiaszolgáltató műsorával való egyezést igazolhatják, azonban azok a saját műsorban történő ismétlésen kívül esnek, így az alperesi értékelés jogszerűtlenségének bizonyítására nem alkalmasak. A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy azokat a jogvita eldöntése során az elsőfokú bíróság jogszerűen hagyta figyelmen kívül. [80] A felperes a kereset 2.4.II. részében azt adta elő, hogy a tartalmi értékelés során a nyp. pályázatának tartalmi érvénytelenségét az alperesnek meg kellett volna állapítania, mert Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 15 a pályázati felhívás 1.5.
5. és 1.5.
6. pontjában rögzített, a pályázat tisztaságára vonatkozó követelményeket a pályázata súlyosan sértette. [81] E keresetrészt elbíráló elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezés alapján meghozott másodfokú ítélet felülvizsgálatára benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes azt sérelmezte, az eljárt bíróságok érdemben nem foglaltak állást, hogy jogszerűen cselekedett-e az alperes akkor, amikor a frekvenciát pályázat nélkül átengedte és a nyertes pályázót a pályázat tisztaságának megsértése miatt nem zárta ki. [82] A Kúria rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság ítélete [28] bekezdésében, a másodfokú bíróság döntése [47] bekezdésében részletesen kifejtette e keresetrészre vonatkozó jogi indokolását. [83] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróságnak a kereset 2.4.II. részére vonatkozó döntése és annak jogi indokolása jogszerű. [84] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra a Kúria következőket emeli ki: a per tárgya a közigazgatási cselekmény jogszerűsége, az alperes által meghozott egyedi határozat keresettel támadott részei jogszerűségének vizsgálata, azonban az ideglenes hatósági szerződés kötésére irányuló kérelmek tárgyában hozott döntések más típusú eljárásban keletkeztek, véglegesek, amelyek okán azokat - jogszabályi lehetőség hiányában - jelen perben vitatni már nem lehet. Az Mttv.
7. §-ában szabályozott ideiglenes médiaszolgáltatási jogosultság hasznosítására irányuló eljárás az Mttv.
8. §-a szerinti pályázati eljárástól eljárásjogi és hatásköri szempontból is teljes mértékben elkülönülő eljárás. A felperesnek e keresetrészhez a peres eljárás folyamatában előadott érvei nem tartoznak a per, így a felülvizsgálati eljárás tárgyához. Az ideiglenes jogosultság gyakorlásának kérdései függetlenek a médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítása tárgyában lefolytatott hatósági eljárástól, nem vizsgálható ezért felperesnek a nyertes pályázó jogosultság nélkül végzett médiaszolgáltatási tevékenységére vonatkozó előadása sem. Helytállóan állapította meg tehát a másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú döntést meghozó bíróság, hogy alaptalan volt felperesnek az eljárás tisztasága követelményének megsértése miatti érvénytelenné nyilvánítás elmulasztását sérelmező kereseti kifogása. [85] Mindezek folytán a Kúria a másodfokú ítéletet a Kp.
9. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [86] Média ügyben, ha a pályázati felhívás meghatároz egy fogalmat, a pályázatok értékelését a fogalom meghatározás alapján kell elvégezni. Záró rész [87] A pervesztes felperes köteles az alperesnek a Kp. 35. §

(1)bekezdéses folytán alkalmazandó a Pp. 83. §

(1)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárási perköltsége megfizetésére, melynek összegét a Kúria az alperesi jogi képviselő által szerkesztett beadvány Kúria VI.Kfv.37.649/2023/10-1 16 terjedelmére és a jogi képviselő tárgyaláson való részvételére tekintettel mérlegeléssel állapította meg. [88] A pervesztes felperes a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket köteles megfizetni az államnak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint. [89] A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a felülvizsgálati eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, a kúriai ítélet ügyszámát, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [90] Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény által módosított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 78. §

(4)bekezdése az irányadó. [91] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. [92] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - az alperes kérelmére - Kp.
2. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. március
2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő