← Magyarország

Kfv.37577/2021/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az okirati elv megköveteli, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jogot bejegyezni, tényt feljegyezni, adatra vonatkozó átvezetést megtenni csak érvényes és megfelelő tartalmú okirat alapján lehet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv. III.37.577/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró Az I. rendű felperes: Felperes1 cím1 A II. rendű felperes: Felperes2 cím2 A felperesek képviselője: Buza Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Buza Ottó, cím3 Az alperes: Alperes1 cím4 Az alperes képviselője: Dr. Vannai-Skody Virág kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes,
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Budapest Környéki Törvényszék
  3. február 25-én kelt 11.K.702.208/2020/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 11.K.702.208/2020/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperesek keresetét elutasítja. Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 2 Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak felhívásra 30.000.(harmincezer) forint kereseti. 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati és 35.000,(harmincötezer) forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek, mint a helység belterület ... helyrajzi számú ingatlan tulajdonosai
  6. január 12-én társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet terjesztettek elő a Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztályánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Az elsőfokú hatóság
  7. március 21-én kelt 30753/2017.01.
  8. számú végzésével a felpereseket tizenöt napon belül hiánypótlásra hívta fel, kérve a szintenkénti alaprajz, digitális alaprajz vizsgálatáról készült jegyzőkönyv, épület feltüntetési vázrajz, használatbavételi engedély és haszonélvezeti jog jogosultjainak a társasház bejegyzéséhez és haszonélvezeti jognak a kialakult önálló ingatlanra történő átjegyzéséhez való hozzájáruló nyilatkozatuk csatolását. A felperesek határidő hosszabbítása iránti kérelmet terjesztettek elő, majd
  9. május 2-án csatolták a használatbavételi engedélyt, a szintenkénti alaprajzot, a változási vázrajzot, a digitális alaprajz vizsgálatáról készült jegyzőkönyvet, továbbá a haszonélvezők nyilatkozatát. [2] Az elsőfokú hatóság
  10. május 11-én 30751/5/2017.01.
  11. számú határozatával a felperesek kérelmét elutasította, hivatkozással arra, hogy a hiánypótlásra nyitva álló határidő
  12. május 3-án lejárt, a felperesek a felhívásban foglaltakat nem teljesítették. [3] A felperesek
  13. június 1-én „érdemi nyilatkozat, észrevétel” megnevezéssel terjesztettek elő beadványt az elsőfokú hatósághoz, melyben előadták, hogy
  14. április 27én, azaz határidőben teljesítették a felhívó végzésben foglaltakat, továbbá az ügyintézési határidő megtartását is kifogásolták. Hivatkoztak az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  15. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  16. §

(1)bekezdésére, valamint az eljárásban alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  2. §-ára és 71/A. §-ára. [4] Beadványukra az elsőfokú hatóság
  3. június 6-án 37996/2017.01.
  4. számú határozatával a 30751/5/2017.01.12 számú elutasító határozatot a Ket.
  5. §
(1)bekezdése alapján visszavonta és ugyanezen a napon kelt 37996/2/2017.01.
  1. számú végzésével a kialakuló önálló ingatlanok területének nagyságát tartalmazó használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány csatolására hívta fel a felpereseket azzal, hogy a csatolt Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 3 használatbavételi engedélyben a kialakuló önálló ingatlanok területe eltér az alapító okiratban és az alaprajzon meghatározott területektől. [5] Ezt követően a felperesek a 30751/5/2017.01.
  2. számú elutasító határozattal szemben nyújtottak be fellebbezést, mely során az elsőfokú hatóság arról tájékoztatta őket, hogy a 37996/2017.01.
  3. számú határozatát visszavonta és hiánypótló végzést adott ki. A felperesek a hiánypótló végzésre észrevételt tettek és csatolták a használatbavételi engedélyt. Az elsőfokú hatóság a
  4. alszámú végzésével a kialakuló önálló ingatlanok területének nagyságát tartalmazó használatbavételi engedély, illetve a hatósági bizonyítvány becsatolására hívta fel a felpereseket tizenöt napos határidő biztosítása mellett. [6] Az elsőfokú hatóság határozatával a felperesek társasház bejegyzése iránti kérelmét elutasította, hivatkozással arra, hogy a bejegyzés akadályát képező hiány pótlása változatlanul nem történt meg, a felperesek által csatolt iratokon szereplő lakás alapterületek eltérőek. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes 31159/
  5. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A döntés indoka az volt, hogy a felperesek az elsőfokú hatóság második felszólítására sem csatolták a megfelelő tartalmú, az alapító okirat területi adatait megfelelően alátámasztó használatbavételi engedélyt. A kereseti kérelem és a megelőző bírósági eljárás [7] A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozata ellen, mely során eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 42.K.27.332/2019/
  6. számú végzésével kijavított 42/27332/2019/
  7. számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolásában a Ket. 33/A. §-ára és 71/A. §-ára hivatkozással megállapította, hogy a hatóság a hiánypótlási felhívását, valamint a határozatát is a határidő túllépésével hozta meg, függő hatályú döntés meghozatalára nem került sor, azonban annak mellőzése, illetve a határidők túllépése az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértés. Ezen túlmenően rögzítette, hogy a felpereseknek a hatóság első elutasító határozatával szemben előterjesztett beadványa tartalma szerint nem minősült fellebbezésnek, ezért nem volt helye jogszerűen a határozat visszavonásának. A megismételt eljárásra előírta, hogy a hatóságnak az eredeti ügyszámon kell az elsőfokú döntést meghoznia, melynek során a hiánypótlási felhívásra a felperesek által
  8. május 2-án benyújtott okiratokat is el kell bírálnia. Ha a felperesek kérelmét elutasítja, úgy pontosan meg kell jelölnie, hogy a felperesek által benyújtott okiratok miért és mennyiben nem megfelelőek. A Kúria Kfv.II.38.349/2019/
  9. számú végzése [8] Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás és új határozat hozatalára utasította. Felhívta a figyelmet, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme az elsőfokú ítélet egyetlen részét Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 4 vitatta, a felperesek
  10. május
  11. napján kelt „érdemi nyilatkozat, észrevétel” megnevezésű beadványának a jogi minősítését. [9] A Ket.
  12. §
(1)bekezdése értelmében a kérelmet annak tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel, ezért az elsőfokú hatósághoz
  1. június
  2. napján érkezett beadványt, amelyben arra hivatkoztak, hogy a hiánypótlásra felhívó végzésben foglakat határidőben teljesítették, fellebbezésnek kell minősíteni. [10] Kimondta a Kúria, hogy az elsőfokú hatóság a felperesek fellebbezésnek tekintetett beadványa alapján helytállóan állapította meg, hogy határozata jogszabályt sért, így jogszerűen rendelkezett a határozat visszavonásáról is. A visszavonás jogalapjául szolgált a Ket.
  3. §
(1)bekezdésén túl az Inytv. 54. §
(4)bekezdése is. [11] Az új eljárásra előírta a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság a felperesek
  1. június
  2. napján előterjesztett, fellebbezés tartalmú beadványa alapján foganatosított határozat visszavonásának jogszabályba ütközését nem állapíthatja meg. Az elsőfokú bíróság e tény figyelembevételével köteles a felperesek valamennyi kereseti hivatkozását elbírálni azzal, hogy felülvizsgálattal nem érintett kérdésekben elfoglalt korábbi álláspontját a felek lényegében nem vitatták. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet [12] A Budapest Környéki Törvényszék ítéletében az alperes
  3. január
  4. napján kelt 31159/
  5. számú határozatát az elsőfokú hatóság 37996/6/
  6. számú határozatára kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú ingatlanügyi hatóságot új eljárásra kötelezte. Hivatkozva a Ptk. 5:
  7. §-ára, Inytv.
  8. §,
  9. §
(1)bekezdésére, az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/
  1. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban Inytv. Vhr.)
  2. §
(1)és
(2)bekezdésére, 65. §
(3a)bekezdésére, továbbá a Kúria Kfv.II.38.349/2019/
  1. számú végzésének a megismételt eljárásra vonatkozó
  2. pontjára, kifejtette, hogy a felperesek az elsőfokú ingatlanügyi hatóság 30751/3/
  3. számú végzésében a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelemben megjelölt határidő alatt csatolták a kért okiratokat. Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság felhívó végzésében foglaltaknak megfelelően a két lakásból álló épület használatba vételére vonatkozó jogerős határozatban, valamint az alapító okiratban foglalt eltérésekre figyelemmel hatósági bizonyítványt nyújtottak be a
  4. november 23-án 1485/
  5. számon záradékolt változási vázrajzban meghatározott lakások alapterületének az igazolására. A hatósági bizonyítvány kiállítására a rendelkezésre álló adatok szerint a jogerős 9024/
  6. számú használatbavételi engedélyről szóló határozat alapulvételével került sor. [13] Figyelemmel arra, hogy a felperesek a hiánypótlára nyitva álló határidő alatt az elsőfokú ingatlanügyi hatóság által a felhívásban megjelölt okiratokat csatolták, a kérelem nem utasítható vissza arra hivatkozással, hogy
  7. május 3-ig a hiánypótlásra vonatkozó kötelezettségüknek nem tettek volna eleget. Hangsúlyozta, a jogerős használatbavételi engedélyt a felperesek benyújtották és az alapterületekben található eltérésekre figyelemmel a Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 5 FEB/397-4/
  8. számú hatósági bizonyítvány igazolja az alapterületek ingatlanügyi hatóság által záradékolt szintenkénti változási vázrajzzal egyező mértékét. [14] Rámutatott arra is, az alperes tévesen tette a tényállás alapjává nyitva álló határidő alatt benyújtott okiratok csatolására a felperesek nem hivatkoztak a közigazgatási eljárásban. A megelőző eljárásban hozott kúriai végzés értelmében szükséges vizsgálni a
  9. június 1én előterjesztett „érdemi nyilatkozat és észrevétel” elnevezésű beadvány
  11. és
  12. pontjában kifejtetteket, nevezetesen azt, hogy a hiánypótlásra vonatkozó felhívásban foglaltaknak felperesek eleget tettek. A felülvizsgálati kérelem [15] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az alperes határozatának helybenhagyására tett indítványt. Kifejtette, hogy jogsértő az ítélet, mert a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok szolgáltatásának és azok ingatlanügyi hatósági hatáskörben történő felülvizsgálatának az Inytv.
  13. §
(3)bekezdése szigorú szabályát figyelmen kívül hagyva bírálta el az ingatlan-nyilvántartási határozatot. A felperesek a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak kizárólag a megismételt bírósági eljárásban tettek eleget, csatolva a
  1. december
  2. napján kelt, FEP/397-4/
  3. hatósági bizonyítványt, amely feloldotta a használatbavételi engedély és a társasház szintenkénti alaprajza közötti tartalmi ellentmondást. Ezáltal a törvényszék olyan okirat alapján bírálta felül az alperes eljárását és határozatát, mely nem állt rendelkezésére alperesnek döntése meghozatalakor, megsértve ezzel a Kp.
  4. §
(2)bekezdését és az Inytv. 39. §
(4)bekezdését is. [16] A felperesek és az alperes közötti jogvitának részben éppen az volt a jogalapja, így a törvényszéknek is abban kellett döntenie, hogy lehet-e hiánypótlási felhívást jogszerűen teljesíteni ellentmondó tartalmú okiratokkal. A felülvizsgálati kérelem szerint a törvényszéki ítélet indokolása és a csatolt okirat kelte és ügyszáma is egyértelműen igazolja az Inytv. Vhr. 65.§
(3)-
(3f)pontja szerinti, bejegyzéshez feltétlenül szükséges okiratok tartalma közötti ellentmondást, amely az Inytv. Vhr. 54. §
(1)bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartási adat kapcsán fennállt
  1. december 14-ig. A felperesek olyan időpontban szolgáltatták a törvényszék felé az okiratot, amikor az ügy már közigazgatási perszakban állt, és amelyet az Inytv.
  2. §
(3)bekezdése már jogsértő okirat-szolgáltatásnak tekint. [17] A felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmükben szintén kérték az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. Beadványukban a visszavonó határozat és a megelőző bírósági eljárás jogszerűségét vitatták, kiemelve, hogy kereseti kérelmüket az elsőfokú bíróság e körben nem merítette ki. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 6 [18] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelme alaptalan. [19] A Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [20] Elsődlegesen a Kúria kiemeli, hogy jelen eljárás tárgyát kizárólag az alperes 31.159/
  1. számú döntésének felülvizsgálata képezte, mely döntésében az alperes helybenhagyta az elsőfokú ingatlanügyi hatóság felperesek társasház bejegyzése iránti kérelmét elutasító 37.966/6/2017.01.
  2. számú határozatát. A Kúria felülvizsgálati jogköre a visszavonó, illetve a visszavonással érintett elutasító határozat jogszerűségének vizsgálatára nem terjedt ki. [21] A Kúria figyelemmel volt arra is, hogy megismételt eljárásban hozott döntésről volt, így a legfőbb bírói szerv által elrendelt új eljárásban az ítélet jogszerűségét a korábbi felülvizsgálati végzés iránymutatásainak tükrében kellett vizsgálni. Az elsőfokú bíróságnak a Kúria által előírtaknak megfelelően kellett az alperesi határozat felülvizsgálatát elvégeznie akként, hogy az elutasító határozat visszavonásának jogszabályba ütközését nem állapíthatta meg. Az elsőfokú bíróságnak e tény figyelembevételével kellett a felperesek valamennyi – a felülvizsgálattal érintett elutasító határozathoz kapcsolódó - kereseti hivatkozását elbírálni. [22] A per tárgyát képező elutasító határozat indoka az volt, hogy a bejegyzés akadályát képező hiányosság pótlása nem történt meg, a felperesek által becsatolt iratokon szereplő lakás alapterületek eltérőek. [23] A Kúria rámutat, a visszavonó határozat jogszerűsége folytán a
  3. május 11-én kelt elutasító végzés hiányában az elsőfokú eljárás további hiánypótlási felhívással folytatódott
  4. június 6-án. Az elsőfokú hatóság hiánypótlásra felhívó végzése akként fogalmazott, hogy olyan használatbavételi engedély/hatósági bizonyítvány csatolása szükséges, amely tartalmazza a kialakulandó önálló ingatlanok területi nagyságát. Majd miután az elsőfokú hatóság tájékoztatására a felperesek észrevételezték, hogy azt már csatolták,
  5. július 20-án a 37996/4/2017.01.
  6. számú végzésben tájékoztatta az elsőfokú hatóság arról a felpereseket első alkalommal, hogy a már benyújtott használatbavételi engedélyen szereplő lakások területnagysága ellentmondó a társasház alapító okiratában és az alaprajzban szereplő lakások területnagyságával. [24] Az iratokból megállapíthatóan a felperesek a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget, ellenben az általuk korábban, a 30751/5/2017.01.
  7. számú határozattal szemben benyújtott fellebbezésük indokait ismételték meg, hangsúlyozva, hogy nem lehet két ügyszámon egy eljárás folyamatban. [25] Az Inytv.Vhr. – a határozat meghozatalakor hatályos –
  8. §
(3f)bekezdése alapján társasház alapítása esetén a hatósági bizonyítványnak, a használatbavételi engedélynek a rendeltetésmód megjelölése mellett tartalmaznia kell a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség alaprajz szerinti alapterületét is. Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 7 [26] Az okirati elv az ingatlan-nyilvántartás általános érvényű követelménye, tétele, mely a törvényesség érvényesülését szolgálja és megköveteli, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jogot bejegyezni, tényt feljegyezni, adatra vonatkozó átvezetést megtenni csak érvényes és megfelelő tartalmú okirat alapján lehet. [27] Az Inytv. 39. §
(1)bekezdése szerint, ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlására. [28] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán a Kúria rögzíti, hogy a felpereseknek a hiánypótlási felhívásban írtaknak eleget kellett volna tenniük. Az ügy megítélésénél annak volt jelentősége, hogy a felperesek a hiánypótlásra felhívó végzésben foglaltakat a közigazgatási eljárás során nem teljesítették, ugyanis az alperes határozatának alapját a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása képezte. A Kúria jelen eljárásában nem képezi vita tárgyát sem a visszavonó határozat, sem pedig a Kfv.II.38.349/2019/
  1. számú végzése, az abban foglaltlakat a felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel sem vitathatják. A Kúria kizárólag azt vizsgálta, hogy a határozat meghozatalakor a felperesek a bejegyzéshez szükséges módon – a hiányokat pótolva – terjesztették-e elő kérelmüket. [29] Tényszerűen megállapítható, hogy a felperesek által előterjesztett kérelem mellékletét képező alapító okirat szerint a társasház kialakítása során létrejövő ... hrsz-ú lakás földszinti és tetőtéri alapterülete összesen 121,16 m
  2. A 7175/304/B/
  3. lakás össz-alapterülete (földszinti és tetőtéri) 116,16 m
  4. Az általuk
  5. május 2-án csatolt változási vázrajz adatai szerint megegyeznek az alapító okirat adataival. A szintén ekkor csatolt, Dunakeszi Város Jegyzőjének
  6. november 7-én kelt 9024/
  7. számú használatbavételi engedélyében szereplő adatok eltérőek, az „A” lakás földszinti területe 58 m2, tetőtere 60 m2, a „B” lakás tetőtere 60 m
  8. [30] Az elsőfokú hatóság és az alperes eljárásában mindösszesen ezen okiratok álltak rendelkezésre, ellenben az elsőfokú bíróság ítéletének alapját képező, FEP/397-4/
  9. számú,
  10. december 14-én kelt hatósági bizonyítvány kiállítására és csatolására már az elsőfokú bíróság megismételt eljárásában került sor. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai pedig a közigazgatási per során nem pótolhatók. [31] Mindezek ismeretében, tévesen hivatkoztak arra a felperesek, hogy a 37996/4/2017.01.
  11. számú felhívó végzésben foglalt hiánypótlásnak a közigazgatási eljárásban eleget tettek. [32] Nem elegendő egy jog bejegyzéséhez, tény feljegyzéséhez az okirat csatolása, annak tartalmában is bejegyzésre alkalmasnak kell lennie. A Kúria hangsúlyozza, a kétlakásos lakóépület lakásai alapterületi nagyságának eltérése a jogszerű bejegyzés akadályát képezte, az ellentmondást azonban a felperesek a hatósági eljárásban nem tisztázták. [33] A Kp.
  12. §
(4)bekezdése alapulvételével a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 8 hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ilyen okra azonban a felperesek nem hivatkoztak, mindösszesen csatolták a bírósági eljárásban beszerzett hatósági bizonyítványt, azaz kizárólag a peres eljárásban tettek eleget hiánypótlási kötelezettségüknek. Megjegyzi ugyanakkor a Kúria azt is, hogy az ekkor csatolt hatósági bizonyítvány adattartalma is eltér a változási vázrajz és alapító okirat adataitól, a „B” lakás alapterületét 119,16 m2-ben jelöli a korábbi 116,16 m2-el szemben. [34] A felperesek az alperes támadott döntése meghozatalát megalapozó eljárást megindító kérelmükhöz nem csatolták a szükséges és tartalmában is megfelelő használatbavételi engedélyt, ekként az alperes és az elsőfokú hatóság jogszerűen utasította el kérelmüket az Inytv. 40. §
(1)bekezdése alapján. [35] Az elsőfokú bíróság az ítélete meghozatala során a Kp. 78. §
(4)bekezdését figyelmen kívül hagyva, a Kp. 85. §
(2)bekezdését megsértve járt el, döntése jogsértő, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja szerint eljárva hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította. A döntés elvi tartalma [36] Az okirati elv megköveteli, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jogot bejegyezni, tényt feljegyezni, adatra vonatkozó átvezetést megtenni csak érvényes és megfelelő tartalmú okirat alapján lehet. Záró rész [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [38] A felperesek a Pp. 102. §
(1)bekezdése értelmében kötelesek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(1)bekezdése szerinti mértékű kereseti és 50. §
(1)és
(3)bekezdése szerinti mértékű feljegyzett felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket egyetemlegesen megfizetni, figyelemmel a Kp. 35. § alapján alkalmazandó Pp. 87. §
(1)bekezdéseire. [39] A pervesztes felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdésében foglaltak okán kötelesek az alperes részére az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás költségét megfizetni. Ennek összegszerűsége megállapításakor a felülvizsgálati bíróság figyelemmel volt az alperesi felülvizsgálat terjedelmére is, az elsőfokú eljárás során kifejtett tevékenységre és a tárgyalási jelenlétre is. Kúria III.Kfv.37.577/2021/7 [40] 9 Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2021. október 13. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.