← Magyarország

Köf.5046/2016/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az önkormányzati döntéshozatali eljárás garanciális szabálya a tárgyalási napirend képviselő-testületi elfogadása. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának határozata Az ügy száma: Köf.5046/2016/

  1. A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Kozma György bíró Az indítványozó: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (Nyíregyháza, Hősök tere 5.) Az érintett önkormányzat: Érpatak Község Önkormányzata (Érpatak, Béke u. 28.) Az ügy tárgya: rendeletalkotási eljárás Rendelkező rész A Kúria – megállapítja, hogy Érpatak Község Önkormányzatának a
  2. évi zárszámadásáról szóló 4/
  3. (IX. 06.) önkormányzati rendelete törvénysértő, ezért a rendeletet
  4. április 1-jei hatállyal megsemmisíti. – elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; – elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó)
  5. július 21-én indítványt nyújtott be a Kúria Önkormányzati Tanácsához, amelyben Kúria I.Köf.5.046/2016/8 2 kezdeményezte törvényen alapuló jogalkotói kötelezettség elmulasztásának megállapítását, mert Érpatak Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) nem tett eleget a
  6. évi zárszámadás elfogadásával kapcsolatos jogalkotási kötelezettségének. Kérte a Kúriát, hogy határidő tűzésével hívja fel az önkormányzatot jogalkotási feladatának teljesítésére. Az indítvány benyújtását követően –
  7. szeptember 6-án megtartott képviselő-testületi ülésen – az önkormányzat elfogadta a 4/
  8. (IX. 06.) önkormányzati rendeletét Érpatak Község Önkormányzatának
  9. évi zárszámadásáról (a továbbiakban: Ör.). Erre tekintettel az indítványozó a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  10. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  11. §

(2)bekezdés a) pontja és
  1. §-a alapján az indítványát visszavonta. [2] A visszavont indítványra tekintettel a Kúriának az eljárást a Bszi.
  2. §
(2)bekezdés a) pontja alapján meg kellett szüntetnie. Az eljárást megszüntető végzést a Kúria
  1. november 22-én, a Köm.5032/2016/
  2. számon hozta meg. [3] Az indítványozó jelen eljárás alapját képező beadványában az Ör. törvényességi vizsgálatára terjesztett elő indítványt. Előadta, hogy az önkormányzat
  3. szeptember
  4. napján feltöltötte a Képviselő-testület
  5. szeptember
  6. napján 17 óra 30 perces kezdettel tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvét, amelynek tanúsága szerint a Képviselő-testület napirend elfogadása nélkül döntött az Ör. megalkotásáról. [4] Az indítvány és a csatolt iratok szerint az önkormányzat rendkívüli képviselőtestületi ülését eredetileg
  7. szeptember 5-én 7.00 órára hívták össze. A meghívóban napirendként szerepelt a
  8. évi zárszámadás elfogadása. A
  9. szeptember 5-ére összehívott képviselő-testületi ülés azonban határozatképtelen volt, ezért a napirendről sem tudott szavazni. A következő rendkívüli ülés
  10. szeptember 6-án 17.30 órai kezdettel került összehívásra. Ezen képviselő-testületi ülésen elfogadták az Ör.-t, majd – a csatolt jegyzőkönyv szerint – az Ör. elfogadását követően a Képviselő-testület feloszlatta önmagát. (A helyi választási bizottság
  11. december 11-re időközi választást írt ki, azonban a kormányhivatal az eljárás törvényességét kifogásolta, nevezetesen, hogy elfogadott napirend nélkül döntött az önkormányzat a
  12. szeptember 6-ai ülésén. A törvényellenesség miatt a jelzett időpontban időközi választásra nem került sor. Az ügyben a jogerős döntést a Debreceni Ítélőtábla hozta meg.) [5] Az indítványozó
  13. szeptember
  14. napján kelt törvényességi felhívásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  15. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
  16. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – határidő tűzésével – felhívta az érintett önkormányzatot a törvénysértés megszüntetésére. A polgármester kérelmet terjesztett elő a
  1. október 25-ei határidő meghosszabbítása iránt, amelyet az indítványozó elutasított. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása Kúria I.Köf.5.046/2016/8 3 [6] Az indítványozó szerint, mivel a
  2. szeptember 5-én 7.00 órára összehívott képviselő-testület határozatképtelen volt, ezért a napirendről sem tudott dönteni, a másnapra összehívott megismételt ülésen pedig – bár az eredeti meghívóban szereplő napirendeket tárgyalták – nem döntött a napirendről. [7] Az indítványozó az Alaptörvény B) cikk
(1)bekezdésében szereplő jogállamklauzulát, az Alaptörvény önkormányzati rendeletalkotásra irányadó 32. cikk
(1)bekezdés a) pontját, az Alkotmánybíróság 11/
  1. (III. 5.) AB határozatát, valamint a Mötv. több rendelkezését idézte. Kiemelte a Mötv.
  2. §
(1)bekezdés e) pontját, amely szerint a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat. [8] Az indítványozó felhívta Érpatak Község Önkormányzat Képviselőtestületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2015. (III.17.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SZMSZ) 13. §
(3)bekezdését, amely szerint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 15 munkanapon belül változatlan napirenddel kell összehívni, valamint az SZMSZ 10. §
(5)bekezdés c) pontját, amely értelmében a meghívónak tartalmaznia kell a napirendeket. [9] Az indítványozó a fenti jogszabályi összefüggések, valamint a Kúria Köf.5.045/2012/
  1. számú és Köf.5.036/2012/
  2. számú határozatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a képviselő-testület kizárólag a képviselő-testület által megszavazott napirenden szereplő kérdéseket tárgyalhat. A napirendre a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületi ülés meghívójában, amelyre az arra jogosultak módosító indítványt nyújthatnak be. A képviselő-testület a napirend elfogadásakor véleményt nyilvánít arra vonatkozóan, hogy melyik tárgykört, előterjesztést kívánja megtárgyalni. Az önkormányzati döntések meghozatalakor az eljárási szabályokat be kell tartani. [10] Az indítványozó hivatkozott arra, hogy a
  3. évi általános választásokat követően az érintett önkormányzat képviselő-testülete valamennyi határozatképes ülés kezdetén elfogadta az ülések napirendjét a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően, ez azonban a
  4. szeptember 6-án megtartott ülésen nem történt meg. Az indítványozó szerint ezért az így megtartott képviselő-testületi üléseken elfogadott döntések sem törvényszerűek. [11] A fentiek alapján az indítványozó kérte az Ör. egészének a megsemmisítését. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása Kúria I.Köf.5.046/2016/8 4 [12] A jelen ügyben eldöntendő kérdés, hogy a polgármester által javasolt, de a képviselő-testület által meg nem szavazott (meg nem szavaztatott) napirend alapján meghozott képviselő-testületi döntések érvényesek-e. [13] A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően – már az ítélkezése kezdetén, a Köf.5045/2012/
  5. számú határozatában rámutatott, hogy az önkormányzati rendeletalkotás garanciális szabályait törvények tartalmazzák, de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is. Az eljárási szabályok betartása és az eljárási garanciák érvényesülése a rendeletalkotási eljárás kiszámíthatóságának, ésszerű rendben történő lefolytatásának is lényeges feltétele. Részei ennek a képviselő-testületi ülések összehívásának, a lakosság tájékoztatásának, a napirendi javaslatok megfelelő továbbításának, az ülések vezetésének és nyilvánosságának szabályai, csakúgy, mint a megfelelő szavazataránnyal elfogadott rendelet jogszabályokban meghatározottak szerinti kihirdetése. A rendeletalkotási eljárás garanciális szabályainak sérelme az ott elfogadott rendelet közjogi érvénytelenségét vonja maga után. [14] A fentiekből következően az önkormányzati rendeletalkotási eljárás során nemcsak a törvényi rendelkezéseket, de a törvényi keretek között megalkotott rendeletalkotásra vonatkozó helyi szabályokat is be kell tartania a képviselő-testületnek. Az önkormányzatoknak a saját maguk által elfogadott és hatályos szervezeti és működési szabályzat betartására kötelezettségük van a jogállami mérce szerint (annak ellenére, hogy azt a törvény keretei között módosíthatják). [15] A Mötv.
  6. §-a értelmében a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az SZMSZ – indítványozó által is hivatkozott –
  7. §
(5)bekezdés c) pontja szerint a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell a tervezett napirendeket. Ez jelen ügyben a
  1. szeptember 5-re 7.00 órai kezdettel összehívott képviselő-testületi üléssel kapcsolatban teljesült. Ezen képviselő-testületi ülés azonban határozat-képtelen volt, ezért – ahogy az indítványozó utalt rá – a napirendről sem tudott dönteni. [16] Az SZMSZ
  2. §
(3)bekezdése értelmében a határozatképtelen ülést 15 munkanapon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. Jelen ügyben a másnapra összehívott képviselő-testületi ülés az SZMSZ 13. §
(3)bekezdésében meghatározott 15 munkanapon belülinek minősül, a
  1. szeptember 6-ai jegyzőkönyv – s az indítványban foglaltak – alapján megállapítható, hogy a korábban javasolt napirendet tárgyalta az érintett önkormányzat. Kúria I.Köf.5.046/2016/8 5 [17] A Mötv.
  2. §
(1)bekezdés e) pontja értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat. A Mötv. e rendelkezéséből következően a képviselő-testület elfogadott napirend alapján tárgyalja a helyi közügyeket. Az SZMSZ 13. §
(1)bekezdése a képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatokat határozza meg. A
  1. c)pont szerint ide tartozik a javasolt napirend szavazásra bocsátása, a
  2. d)pont alapján pedig a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése. Jelen ügy iratai, és az indítványozó közlése alapján megállapítható, hogy a javasolt napirend szavazásra bocsátása nem történt meg, azaz a képviselő-testület el nem fogadott napirend alapján tárgyalt. [18] Az SZMSZ 24. §
  3. a)pontja értelmében a képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt a meghívóban nem szereplő napirendek tárgyalásáról, vagy a napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről. A Kúria megítélése szerint az SZMSZ ezen rendelkezése is alátámasztja, hogy a javasolt napirend elfogadása, vagy az attól való eltérés jelentős garanciális szabály, amely a képviselő-testület kompetenciájába tartozik. [19] A Kúria egy más, az indítványozó által is hivatkozott ügy kapcsán – még a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szabályait alkalmazva – a Köf.5036/2012/6. számú döntésében rámutatott, hogy „a polgármester elnököl és vezeti az üléseket, de – nem ideértve az átruházott hatásköröket – nem dönt a képviselő-testület helyett. A kifogásolt szabályozás arra adna lehetőséget, hogy a polgármester a napirend meghatározásával a képviselő-testület eljárásának kereteit egyszemélyi döntéssel befolyásolja. Erre az Ötv. nem ad lehetőséget, az ellentétes törvényértelmezés az Ötv. 2. §
(1)bekezdése szerinti – a helyi közügyek demokratikus intézésében megnyilvánuló közakarat – alapelv sérelmére vezetne, mivel a polgármester önálló döntésével akadályozhatná meg helyi közügyek képviselő-testületi megtárgyalását.” A Kúria Önkormányzati Tanácsának ez a korai határozata is a képviselő-testület által elfogadott napirend fontosságát hangsúlyozza, mint olyan feltételt, amely a demokratikus döntéshozatali eljárás elengedhetetlen része. [20] A Kúria jelen ügyben a Mötv. 52. §
(1)bekezdése e) pontja, valamint az SZMSZ 13. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja, 24. §
  3. a)pontja alapján megállapítja, hogy a napirend képviselő-testületi elfogadása az önkormányzati döntéshozatali eljárás garanciális szabálya, az Ör. elfogadása ezen garanciális szabály mellőzésével történt, ami az Ör. megsemmisítését vonja maga után. Erre tekintettel a Kúria az Ör.-t a Bszi. 55. §
(2)bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. [21] A megsemmisítés hatályával kapcsolatban a Kúria Önkormányzati Tanácsa a következőket állapítja meg: Az indítványozó visszavont indítványa alapján a Kúria a Köm.5032/2016/
  1. számú végzésében megszüntette a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítására irányuló eljárását a tekintetben, hogy Érpatak Község Önkormányzata nem tett eleget a
  2. évi zárszámadás elfogadásával kapcsolatos jogalkotási kötelezettségének. Jelen ügyben azonban a Kúria – ugyancsak az indítványozó kezdeményezésére – megsemmisítette az Ör.-t, azaz a
  3. évi zárszámadásról szóló Kúria I.Köf.5.046/2016/8 6 rendeletet. A megsemmisítéssel újra előállt a törvényen alapuló jogalkotói mulasztás. A zárszámadási rendelet megléte előfeltétele a normatív állami támogatásoknak, azaz a település megfelelő működésének. Ennek figyelembe vételével a Kúria úgy döntött, hogy az Ör.-t nem a Bszi.
  4. §
(2)bekezdésében meghatározott ex nunc hatállyal, hanem a Bszi. 56. §
(3)bekezdése alapján – a jogbiztonságra tekintettel – pro futuro
  1. április 1-jei hatállyal semmisíti meg, megfelelő időt hagyva az önkormányzatnak a törvényes és SZMSZ-en alapuló rendeletalkotási eljárás lefolytatására. A döntés elvi tartalma: [22] Az önkormányzati döntéshozatali eljárás garanciális szabálya a tárgyalási napirend képviselő-testületi elfogadása. Alkalmazott jogszabályok [23]
  2. évi CLXXXIX. törvény
  3. §
(1)bekezdés e) pont Záró rész [24] A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi. 55. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja alapján került sor. [25] A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki. Budapest, 2017. február 21. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Kozma György s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.