Kfv.37361/2025/24 – Kúria

(1)bekezdése, a közigazgatási döntés visszavonására vonatkozó szabályok alkalmazásának vizsgálata. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.361/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Brandt Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Brandt Anna (cím2) Az alperes: Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Pintér László Géza kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt jogutódja: II. rendű alperesi érdekelt (cím4) A II. rendű alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt (cím4) A III. rendű alperesi érdekelt: III. rendű alperesi érdekelt (cím5) Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 2 A IV. rendű alperesi érdekelt: IV. rendű alperesi érdekelt (cím5) A IV. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Bölcskei Molnár Katalin ügyvéd (cím6) Az V. rendű felperesi érdekelt: V. rendű alperesi érdekelt (cím7) Az V. rendű felperesi érdekelt képviselője: Brandt Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Bandt Anna (cím2) A VI. rendű alperesi érdekelt: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (cím8) A VI. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Mikó András (cím9) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes és V. rendű felperesi érdekelt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szegedi Törvényszék
2. június
3. napján kelt 101.K.700.423/2024/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 101.K.700.423/2024/
5. számú ítéletét – az indokolás megváltoztatásával – hatályában fenntartja. A felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 3 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Néhai II. rendű alperesi érdekelt (a továbbiakban: örökhagyó), II. rendű alperesi érdekelt és III. rendű alperesi érdekelt (a továbbiakban együtt: eladók) a
6. november
7. napján kelt adásvételi szerződéssel eladták IV. rendű alperesi érdekelt vevőnek a település .../26 helyrajzi számon (hrsz.) nyilvántartott legelő és szántó művelési ágú 36,8290 hektár területű ingatlan 2400/497112; a település ..../32 hrsz.-on nyilvántartott 0,9878 hektár területű szántó művelési ágú ingatlan 1/2; a település ..../72 hrsz.-on nyilvántartott 1,0263 hektár területű szántó művelési ágú ingatlan 1/1; a település ..../46 hrsz.-on nyilvántartott 2,2631 hektár területű szántó művelési ágú ingatlan 1/1; a település ..../101 hrsz.-on nyilvántartott 108,2883 hektár területű szántó művelési ágú és kivett út megnevezésű ingatlan 90000/5131338; a település ..../211 hrsz.-on nyilvántartott 29,7772 hektár területű szántó és rét művelési ágú, valamint kivett árok megnevezésű ingatlan 3.000/71107 tulajdoni hányadát, mindösszesen 28.332.000 Ft vételár ellenében. [2] Az adásvételi szerződés kifüggesztése, a nyilatkozattételi határidő alatt a .../26 hrsz-ú ingatlanra vételi ajánlat nem érkezett, a ..../32, ..../46 és ..../2011 hrsz.-ú ingatlanokra felperes, a ..../72, ..../101 hrsz.-ú ingatlanokra V. rendű felperesi érdekelt vételi ajánlatot, elfogadó nyilatkozatot tettek. [3] Örökhagyó
8. január 31-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt, jogutódai a szülei: néhai II. rendű alperesi érdekeltné (a továbbiakban: I. rendű alperesi érdekelt) és II. rendű alperesi érdekelt. [4] Az alperes megkeresésére a VI. rendű alperesi érdekelt (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)
9. március 28-án kelt BACS01-05119-7/
10. számú állásfoglalásában a felperes, a IV. rendű alperesi érdekelt és az V. rendű felperesi érdekelt tulajdonszerzését egyaránt támogatta. [5] Az alperes
11. április 29-én napján kelt 594.269/4/
12. számú határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) az adásvételi szerződést a .../26 hrsz.-ú ingatlannal kapcsolatosan a IV. rendű alperesi érdekelttel, a ..../32, ..../46, ..../211 hrsz.-ú ingatlanokra a felperessel; a ..../72, ..../101 hrsz.-ú ingatlanokra az V. rendű felperesi érdekelttel jóváhagyta. [6] A IV. rendű alperesi érdekelt keresetében a ..../32 és a ..../46 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában az alaphatározat megsemmisítését kérte. A Szegedi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
13. december
14. napján kelt 101.K.700.822/2022/
15. számú ítéletével (a továbbiakban:
16. ítélet) az alaphatározatot a keresettel támadott ingatlanokat érintő részében megsemmisítette, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolásában rögzítette a Kecskeméti Törvényszék
17. november 2-án kelt Pkf.21.277/2022/
18. számú végzése (a továbbiakban: Kecskeméti Törvényszék végzése) alapján, hogy az adásvételi szerződés hatálytalan, joghatás kiváltására nem alkalmas. [7] A felperes részéről az elsőfokú bíróság
19. ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Kúrián Kfv.I.37.161/
20. számon indult eljárás. [8] Az alperes
21. február 21-én kelt 592.284/3/
22. számú végzésével (a továbbiakban: felfüggesztő végzés) az eljárást a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette. [9] Az örökhagyó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző megkeresésére az alperes a
23. április 13-án kelt, 593.473/8/
24. számon kiadott hatósági bizonyítványban (a továbbiakban: hatósági bizonyítvány) igazolta, hogy a település. ..../32 hrsz.-ú 1/2, ..../72 hrsz.-ú 1/1, ..../46 Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 4 hrsz.-ú 1/1, ..../101 hrsz.-ú ingatlan 90000/5131338 tulajdoni hányadára a IV. rendű alperesi érdekelt, mint hagyatéki hitelező tulajdonszerzésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
25. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti feltételei fennállnak. [10] A közjegyző a
26. április 20-án kelt 51021/N/210/2022/
27. számú végzéssel jóváhagyta a törvényes örökösök és a IV. rendű alperesi érdekelt, mint hagyatéki hitelező között létrejött egyezséget, mely szerint az örökösök az örökhagyó hagyatékát képező település. ..../32, ..../72, ..../46, ..../101 hrsz.-ú ingatlanok őket megillető részét hagyatéki hitelezői igény kielégítése jogcímen a IV. rendű alperesi érdekelt tulajdonába adták. A IV. rendű alperesi érdekelt tulajdonjoga az ingatlanokra az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre került. [11] Az alperes
28. április 21-én napján kelt 594.233/3/
29. számú határozatával (a továbbiakban:
30. alszámú visszavonó határozat) az alaphatározatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló
31. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
32. §

(1)bekezdése alapján a ..../72, ..../101 és ..../211 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában visszavonta, ezzel egyidejűleg a ..../211 hrsz.-ú ingatlanra az Ákr. 47. §

(1)bekezdés c) pontjára, a ..../72, ..../101 hrsz.-ú ingatlanokra az Ákr. 47. §

(1)bekezdés f) pontjára hivatkozással az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárást megszüntette. [12] Az alperes

1. április
2. napján kelt 594.233/4/
3. számú határozatával (a továbbiakban:
4. alszámú visszavonó határozat) a
5. november
6. napján létrejött adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására irányuló, az elsőfokú bíróság
7. ítéletével elrendelt új eljárást a felfüggesztő végzésre kiterjedő hatállyal a település. .../26, ..../72, ..../101 és ..../211 hrsz.-ú ingatlanokra az Ákr.
8. §

(1)bekezdése alapján visszavonta, ezzel egyidejűleg a település. ..../32 és ..../46 hrsz.-ú ingatlanokra az eljárást folytatta. [13] A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria

1. június
2. napján kelt Kfv.I.37.161/2023/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság
4. ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [14] Az elsőfokú bíróság - a Kúria Kfv.I.37.161/2023/
5. számú végzése alapján megismételt eljárásban - a
6. június
7. napján kelt 101.K.700.422/2024/
8. számú ítéletével (a továbbiakban:
9. ítélet) a IV. rendű alperesi érdekelt keresetének helyt adott, az alaphatározatot a település. ..../32, ..../46, ..../72 és ..../101 hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában megsemmisítette, ezekre az ingatlanokra az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [15] A felperes a
10. alszámú visszavonó határozattal és a hatósági bizonyítvánnyal szemben előterjesztett keresete folytán az elsőfokú bíróságon 101.K.700.673/
11. számon, a
12. alszámú visszavonó határozattal szemben előterjesztett keresete alapján 101.K.700.669/
13. számon indult eljárás. A perek egyesítését, a hagyatéki eljárásra tekintettel az eljárás felfüggesztését követően az egyesített perben az eljárás 101.K.700.423/
14. számon folytatódott. A 101.K.700.423/
15. számú perben a felperes keresete, az alperes védirata [16] A felperes keresetében kérte - az eljárást felfüggesztő végzésre kiterjedő hatállyal - a
16. alszámú és a
17. alszámú visszavonó határozatok megsemmisítését, az alperes kötelezését az elsőfokú bíróság
18. ítéletén alapuló új eljárás lefolytatására, továbbá a hatósági bizonyítvány visszavonására. [17] Az Alaptörvény XXIV. cikk, az Ákr. 1-
19. §-aiban,
20. §-ban foglalt alapelvek, a
21. §

(1)bekezdés a) pont (az eljárás felfüggesztési kötelezettség), a

1. § (a tényállás-tisztázási és Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 5 indokolási kötelezettség), a
2. §

(1)bekezdés (a döntés módosítása vagy visszavonása), a hagyatéki eljárásról szóló

1. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)
2. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
4. §

(1)-

(2)bekezdések megsértésére hivatkozott. [18] Álláspontja szerint - az elsőfokú bíróság

1. ítéletével szemben indult felülvizsgálati eljárásra tekintettel - az alperes az Ákr.
2. §-a alapján valamennyi ingatlant érintően helyesen döntött a megismételt eljárás felfüggesztéséről. Az alperes azonban - a minden ingatlant érintő felfüggesztés ellenére - a
3. alszámú és a
4. alszámú visszavonó határozatait anélkül hozta meg, hogy a felfüggesztés megszüntetéséről rendelkezett volna. Utalt a Kúria Kfv.IV.35.286/2021/
5. számú ítéletére. [19] Kifejtette, hogy az adásvételi szerződést, mint egészet lehet csak vizsgálni, ezért részhatározatok meghozatalára nincs jogszabályi lehetőség. Az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, az indokolási kötelezettségét is megsértette, mert a keresettel támadott határozatokban meg sem említette a felülvizsgálati eljárást és az eljárást felfüggesztő végzést. A visszavonó határozatok nem felelnek meg az Ákr.
6. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, mivel csak jogszabálysértő határozat vonható vissza, jogszerű nem, figyelemmel a folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásra is. [20] A Legfelsőbb Bíróság BH2004.

1. számú eseti döntése, a PK
2. számú állásfoglalás megjelölésével hangsúlyozta, hogy a Földforgalmi tv. a jogutódlást valamely szerződő fél halála esetén nem zárja ki, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában valamennyi szerződő fél jog- és szerzési képességgel bírt, így az alperes helyesen járt el akkor, amikor az adásvételi szerződés jóváhagyásáról döntött. [21] Az alperes védiratában a határozataiban foglalt indokok fenntartásával a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a támadott döntéseiben helyesen idézte és alkalmazta a releváns jogszabályokat, eleget tett az elsőfokú bíróság
3. ítéletében foglaltaknak. [22] Az I-III. érdekeltek a bíróság felhívása ellenére nyilatkozatot nem terjesztettek elő. [23] A IV. érdekelt a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint felperesnek a hatósági bizonyítvánnyal összefüggésben nincs perbeli legitimációja, mivel az kizárólag az érdekelt szerzési lehetőségét és jogosultságát vizsgálja. [24] Az V. rendű felperesi érdekelt a felperessel egyezően előadott érvekkel a kereset teljesítését kérte az elsőfokú bíróságtól. [25] A VI. rendű alperesi érdekelt a kereset elutasítását indítványozta. Kifejtette, hogy a Nemzeti Agrár Kamara megyei elnöksége az állásfoglalás kiadásakor a Földforgalmi tv. rendelkezései alapján járt el, jogszabálysértés nem állapítható meg. Az alperes az elsőfokú bíróság
4. ítéletében foglaltak szerint hozta meg új határozatait, az ítélethez a közigazgatási perrendtartásról szóló
5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
6. §-a értelmében kötve volt. A
7. június
8. napján kelt 101.K.700.423/2024/
9. számú jogerős ítélet [26] Az elsőfokú bíróság az alperes
10. alszámú és
11. alszámú visszavonó határozatait – a hatóság új eljárásra kötelezése nélkül - megsemmisítette, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [27] Indokolásában a hatósági bizonyítvánnyal összefüggésben utalt az Ákr.
12. §

(1)bekezdésére, a Kúria Kfv.III.37.383/2021/

1. számú döntésére. Rögzítette, hogy a hatósági bizonyítvány közokirat, a IV. rendű alperesi érdekelt az adásvételi szerződés vevői pozíciójában szerepel, ugyanakkor az eladó örökhagyó hagyatékába tartozó - a perrel is Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 6 érintett 4 db ingatlan - hagyatéki hitelezője is. A hagyatéki eljárásban az örökhagyó törvényes örökösei egyezséget kívántak kötni a IV. rendű alperesi érdekelttel, mint hagyatéki hitelezővel, az örökhagyó és a IV. rendű alperesi érdekelt között létrejött kölcsönszerződésből eredő tartozás kiegyenlítése érdekében. A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
2. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
3. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
4. §-a értelmében az eljáró közjegyzőnek kellett állást foglalnia arról, hogy az egyezség jóváhagyásának jogszabályi feltételei fennállnak-e. Az alperes a hatósági bizonyítványt a Fétv.
5. §

(5)bekezdése szerinti tartalommal helytállóan állította ki, mivel a Földforgalmi tv.

1. §-ában foglalt megtagadási okok egyike sem állt fenn. A közjegyző ezt követően az egyezséget jóváhagyta a Hetv.
2. §

(2)bekezdése alapján. [28] Kifejtette, alperes az alaphatározatban az elővásárlási jogcímek szerinti sorrendiség figyelembevételével adta ki a jóváhagyást. Az örökhagyónak a jóváhagyás időpontját megelőzően bekövetkezett halála nem szünteti meg a szerződést, e körben öröklésnek van helye. A hagyatéki eljárásban a döntési jogosultsággal rendelkező közjegyző és a polgári bíróság (Kecskeméti Törvényszék) megállapította az adásvételi szerződés hatálytalanságát, amelyet a közigazgatási bíróságnak tényként kell kezelni. A hagyatéki eljárással és a perrel is érintett 4 ingatlan tekintetében az alperesnek jóváhagyási eljárás folytatása helyett a Fétv. 21. §

(1)bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kellett kiállítani a IV. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzési képességéről. A hatósági jóváhagyási eljárás lefolytatásának akadálya volt, melynek oka csak a közigazgatási perben derült ki. A földek jogi sorsát a hagyatéki eljárás keretében kellett rendezni. Mivel a IV. rendű alperesi érdekelt a perrel érintett 4 ingatlant hagyatéki hitelezőként megszerezte, ezért az alperesnek a felfüggesztett jóváhagyási eljárást folytatnia nem kellett. A hatósági bizonyítványt az alperes a közjegyző megkeresésére állította ki egy speciális eljárásban, mely elkülönül a jóváhagyási eljárástól, így kiállítására jogszerűen került sor, alaptalanul hivatkozott felperes a kiállítás jogszerűtlenségére. [29] A Kúria Kfv.V.35.666/2011/7., Kfv.V.35.688/2011/

1. számú eseti döntései alapján megállapította, az Ákr.
2. § alkalmazásának alapfeltétele, hogy a visszavont döntés jogszabálysértő legyen, melynek okait a visszavonó határozatnak is tartalmaznia kell. A
3. alszámú és a
4. alszámú visszavonó határozatok indokolásában az alperes utalt a Kecskeméti Törvényszéknek az adásvételi szerződés hatálytalanságát kimondó végzésére. [30] A
5. alszámú és
6. alszámú visszavonó határozatok jogszabálysértőek, mivel figyelemmel a Kúria Kfv.III.37.062/2016/
7. számú döntésére - az eljárás felfüggesztése alatt jogszerű döntés nem volt hozható, alperesnek a jóváhagyási eljárás folytatásához a Kúria döntését be kellett volna várnia. [31] Az alperest a Kp.
8. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására nem kötelezte, mert a hagyatéki eljárással érintett 4 ingatlanra kiállított hatósági bizonyítvány miatt a jóváhagyási eljárás tovább folytatása szükségtelen. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [32] Az elsőfokú bíróság

1. ítéletével szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Kúrián Kfv.I.37.651/
2. számon indult eljárás, melyet az eljáró kúriai tanács
3. október 21-én kelt
4. sorszámú végzésével a jelen felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztett. [33] Az elsőfokú bíróság 101.K.700.423/2024/
5. számú jogerős ítéletével szemben a felperes és az V. rendű felperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme folytán a Kúrián Kfv.VI.37.640/
6. számon indított eljárás az I. rendű alperesi érdekelt
7. november
8. napján bekövetkezett halála miatt félbeszakadt. A felülvizsgálati eljárás Kfv.VI.37.361/
9. Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 7 számon, a Kúria
10. július 14-én kelt
11. sorszámú jogutódlást megállapító végzésével folytatódott, néhai I. rendű alperesi érdekelt jogutódja II. rendű alperesi érdekelt. [34] A felperes és az V. rendű felperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság döntése alapját képező Kecskeméti Törvényszék végzése - mely a perrel érintett adásvételi szerződés hatálytalanságát állapította meg - nem eredményez anyagi jogerőhatást, figyelemmel Hetv.
12. §-ára, a Legfelsőbb Bíróság BH2004.
13. számú eseti döntésére, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 1/
14. Jogegységi határozatára, a Kúria Polgári Kollégiuma
15. számú állásfoglalására. Anyagi jogerőhatás hiányában nincs ítélt dolog, az elsőfokú bíróságnak az adásvételi szerződés hatályosságát vizsgálnia kellett volna, döntése sérti a Kp.
16. §

(6)bekezdését. [35] Hangsúlyozták, hogy a Földforgalmi tv. nem zárja ki a termőföld adásvételi szerződéseknél a jogutódlást. A Ptk. 6:

1. §-a, a kötelem megszűnésének esetei alapján a föld tulajdonjogának átruházása, az eladó elhalálozása nem vezethet a szerződés megszűnéséhez. Utaltak a Kúria Kfv.III.37.273/2017/5., Kfv.II.37.499/2018/7., továbbá a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Szegedi Törvényszék, Veszprémi Törvényszék ítéleteire. A hatályos adásvételi szerződés alapján jogszerűen gyakorolták elővásárlási jogukat, az alperes hatósági bizonyítvány kiállítására nem volt jogosult. [36] Az alperes az aláírt és jóváhagyott adásvételi szerződés és a felfüggesztett eljárás ellenére állította ki a hatósági bizonyítványt, holott akkor járt volna el jogszerűen, hogyha a kiadását megtagadta vagy az eljárást az Ákr.
2. §

(1)bekezdés a) pontjára,

(2)bekezdésére hivatkozással felfüggesztette volna a Kúria döntéséig. A hatósági bizonyítvány kiállítása idő előtti, jogszabálysértő volt, a felfüggesztés ideje alatt végzett eljárási cselekmények hatálytalanok. [37] Az elsőfokú bíróságnak a per során a Kp. 85. §

(1)-

(2)bekezdései szerint azt kellett volna vizsgálnia, hogy az alperes eljárása és a határozatok meghozatala, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása során a tényállást tisztázta-e, indokolási kötelezettségének eleget tette. Nem indokolta meg az alperes, hogy a korábbi eljárást felfüggesztő végzését miért értékelte utóbb jogszabálysértőnek, miért módosította. A 3. alszámú és 4. alszámú visszavonó határozatok, valamint a hatósági bizonyítvány egyaránt az Ákr. 81. §

(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettség elmulasztása miatt felülbírálatra alkalmatlanok. Az elsőfokú bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. [38] A Kp. 92. §

(1)bekezdés a) pontja szerint semmisségi ok észlelése esetén az elsőfokú bíróságnak, az alperesnek az adásvétel tárgyát képező valamennyi ingatlant érintő határozatát meg kellett volna semmisíteni, nem csak a megjelölt 4 ingatlant érintően. [39] Utaltak a Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (V. 9.) KK véleményére, a Fétv. 27. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. f)pontjaira, a Kp. 85. §

(2)bekezdésére, az Ákr. 11. §

(1)bekezdésére. Álláspontjuk szerint az alperesnek, amennyiben nem ismertek a jogutódok, az eljárást fel kellett volna függesztenie a jogutódok ismertté válásának idejéig. Az örökhagyó jogutódainak felderítését a hatóság elmulasztotta, ennek hiányában a tényállás nem tisztázott. Az Ákr. 123. §

(1)bekezdés g) pont alapján a további ügyfél bevonásának szükségességét az elsőfokú bíróságnak hivatalból kellett volna vizsgálnia. A megismételt eljárást nem megszüntetni kellett volna, hanem az örökösöket bevonni, majd a hatályos adásvételi szerződés alapján új határozatot hozni az elővásárlásra jogosultak rangsorolásával. [40] Az alperes ellenkérelmében azon túl, hogy az ügy bonyolultságára, összetettségére tekintettel ismertette az eddig lezajlott eljárásokat, érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II [41] 8 A IV. rendű alperesi érdekelt az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [42] A felperesek felülvizsgálati kérelme nem alapos. [43] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján fogadta be az eljárási jogszabálysértések vizsgálatára. [44] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §

(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [45] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete rendelkező részében helytállóan döntött a

1. alszámú.,
2. alszámú visszavonó határozatok megsemmisítéséről, ezt meghaladóan a kereset elutasításáról, a jogi indokolása azonban téves, ezért azt a Kúria az alább részletezettek szerint megváltoztatta. [46] A hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos kereset, ítélet, felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem részek vizsgálata alapján rögzíti a Kúria, hogy a felperes keresetlevele a hatósági bizonyítványra vonatkozóan a következőket tartalmazza: „Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt a 593.473/8/
3. számon kiállított hatósági bizonyítvány visszavonására kötelezze. (II/
4. pont). A Tisztelt Törvényszéknek abban is állást kell foglalnia, hogy az alperes jogszerűen állította-e ki a hatósági bizonyítványt (II.
5. pont).” Az azonnali jogvédelem iránti kérelme indokai között utalt még arra, hogy a hatósági bizonyítvány alapján a vevő tulajdonjoga bejegyzésének van helye, amely sérti az ő érdekeit. A hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatban felperes keresetében további tartalom nincsen. [47] Az elsőfokú bíróság ítéletében a hatósági bizonyítvány visszavonására irányuló keresetet elutasító döntés indokolásában: a [45] bekezdésben idézte az Ákr.
6. §

(1)bekezdését, a [46] bekezdésben a Kúria Kfv.III.37.383/2021/

1. számú döntését, a [47]-[48] bekezdésekben az Ákr. és a Kp. alapján a hatósági bizonyítványra vonatkozó általános megállapításokat tett, a [49] bekezdésben idézte a Kúria Kfv.III.37.610/2012/
2. számú döntését, az [50] bekezdésben meghatározta a IV. rendű alperesi érdekelt szerepét a hagyatéki eljárásban, az [51] bekezdésben idézte a Fétv.
3. §-át, az [52] bekezdésben rögzítette, hogy az eljáró közjegyzőnek mit kellett vizsgálnia, illetve eljárása során milyen döntést hozott. Az [53], [54] bekezdésekben részletezte, hogy az alperes milyen iratokat szerzett be a közjegyzői eljárásból, és mit állapított meg, az [55]-[58] bekezdésekben pedig kifejtette, hogy a közjegyző megkeresése alapján helytállóan állította ki az alperes a hatósági bizonyítványt. [48] Felülvizsgálati kérelmet a felperes és az V. rendű felperesi érdekelt nyújtottak be. A felülvizsgálati kérelem II. részében a 11., 12., 13., oldalakon részletezték a hatósági bizonyítványra vonatkozó álláspontjukat. [49] A Kp.
4. §

(4)bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A kereseti kérelemhez kötöttség a közigazgatási jogvitában a Kp. 85. §

(1)bekezdése alapján azt jelenti, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között értékeli, vagyis azt a jogsérelmet vizsgálhatja, amelyet felperes a keresetlevelében megjelölt. A Kp. 37. §

(1)bekezdés

1. f)pontja a keresetlevél kötelező tartalmi elemi között határozza meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem, az annak Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 9 alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadását, a
2. g)pont alapján annak megjelölését, hogy a közigazgatási cselekmény vagy a megelőző eljárás miért jogsértő, továbbá az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadását. [50] A felperesnek a keresetében az idézett törvényi kötelezettségeket teljesítenie kell, pontosan és konkrétan meg kell jelölnie a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, azt, hogy az adott tevékenységet miért értékeli valamely joga, illetve a jog által védett érdeke alapján számára sérelmesnek. Ennek időbeli korlátját a Kp. 43.§

(1)bekezdése határozza meg, mely szerint felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg; a Kp. 46. §

(4)bekezdésében foglaltak szerint, ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem vagy jogsértés megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges. Az elsőfokú bíróság a Kp. 85. §

(1)bekezdése, a kereseti kérelemhez kötöttség elvéből következően fő szabály szerint csak a keresetlevélben, a keresetindítási határidőn belül megjelölt jogsérelmeket vizsgálhatja. [51] A keresetlevél a benyújtására meghatározott határidőn belül a hatósági bizonyítványra vonatkozó tényállítást, a tények bizonyítására bizonyítékokat nem tartalmazott, nem ismert, mert a felperes nem közölte, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyeket a hatóság megsértett a hatósági bizonyítvány kiállításával és eljárása milyen indokolás alapján jogsértő. A kereset kötelező tartalmi hiányosságai okán a jogerős ítéletben, a felülvizsgálati kérelemben, ellenkérelemben foglaltakat a Kúriának nem volt lehetséges mivel összevetni. [52] Mindezek folytán a Kúria a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezés indokolását megváltoztatta, a hatósági bizonyítványra vonatkozó keresetet a rá irányadó törvényi kötelezettségek felperes általi nem teljesítettsége miatt utasította el. [53] A felperes keresettel támadta a 3. alszámú és a 4. alszámú határozatokat, amely határozatok rendelkező részeiben foglalt visszavonásról a hatóság az Ákr. 120. §

(1)bekezdése alkalmazásával rendelkezett. [54] A felperes mindkét határozattal szemben előterjesztett keresetlevele tartalmazza, hogy a hatóság határozatát az Ákr. 120. §

(1)bekezdésének megsértésével hozta meg, mely rendelkezésnek a visszavonó határozatok meghozatalakor hatályos (

1. április 21.) normaszövege szerint: ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
2. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől – számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. [55] A döntés módosításának és visszavonásának a jogalkotói szándék szerint több korlátja van, számszaki: legfeljebb egyszer van rá lehetőség; időbeli: az alaphatározat közlésétől számított egy éven belül kerülhet rá sor; amit tovább szűkít az az előírás, hogy ez alatt az egy év alatt az alaphatározatot másodfokú, fellebbezési, vagy felügyeleti eljárásban, illetőleg a közigazgatási bírósági felülvizsgálati eljárásban még ne bírálják el. További tartalmi korlát a jogszabálysértés hatóság által történő megállapítása. A döntés módosítására vagy visszavonására az Ákr.
3. §-a (hivatalbóliság elve), a
4. §

(2)bekezdése a) pontja (hivatalból induló jogorvoslati eljárások) és a 120. §

(1)bekezdése alapján hivatalból induló eljárásban van lehetőség. [56] Ismertetett, és a felek részéről egyezően előadott az a tény, hogy a 2022 április 29-én kelt alaphatározatot az elsőfokú bíróság

1. december 13-án kelt
2. ítéletével jogerősen elbírálta, majd az ügy felülvizsgálati kérelem folytán került a Kúriára. A
3. alszámú és
4. alszámú visszavonó határozatokat az alperes
5. április 21-én hozta meg, vagyis azt követően, hogy a közigazgatási bíróság jogerősen elbírálta az alaphatározatot. A
6. alszámú Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II 10 visszavonó határozatot a hatóság azért hozta meg, hogy rendelkezzen a
7. alszámú határozatával az alaphatározat visszavonásáról. A
8. alszámú visszavonó határozat viseli a törvénysértően meghozott
9. alszámú végzés jogkövetkezményét, mind a kettő végzést meg kellett semmisíteni. [57] Az Ákr.
10. §

(1)bekezdésének kógens rendelkezéséből következik, hogy megszűnik a hatóság számára a határozat visszavonásának törvényes lehetősége, ha azt már közigazgatási bíróság jogerősen elbírálta. A

1. és a
2. alszámú visszavonó határozatokat a hatóság nem hozhatta volna meg, a bírósági elbírálás utáni visszavonás sérti az Ákr.
3. §

(1)bekezdését, így annak az indokolásra is kiterjedő érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. [58] Mindezek folytán a Kúria a Kp. 121. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében az 594.233/3/

1. és az 594.233/4/
2. számú határozatokat megsemmisítő elsőfokú ítéleti rendelkezés indokolását - az Ákr.
3. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján - megváltoztatta, amely az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntése hatályában fenntartását eredményezte. A döntés elvi tartalma [59] Az Ákr. 120. §

(1)bekezdése, a közigazgatási döntés visszavonására vonatkozó szabályok alkalmazásának vizsgálata. Záró rész [60] Az alperes, a IV. rendű alperesi érdekelt az ügy érdemére vonatkozó ellenkérelmet nem terjesztettek elő, az alperes a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyalásokon nem jelent meg, mely körülményekre tekintettel a Kúria úgy határozott, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket a felek a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §

(2)bekezdés alapján maguk viselik. [61] A felülvizsgálati eljárási illeték az alperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §

(1)bekezdés

1. c)pontján alapuló teljes személyes illetékmentessége folytán az állam terhén marad. [62] A Kúria határozatával szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2026. március 26. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. Kúria VI.Kfv.37.361/2025/24-II A kiadmány hiteléül: tisztviselő 11