A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.450/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Pál-Szántó Ágnes egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Czaun Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Veszprém Törvényszék
- március
- napján kelt 10.K.701.104/2025/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.450/2026/3-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes képviselője
- augusztus
- napján az életkorhoz kötött kötelező MMR újraoltás, dTap emlékeztető oltás, valamint Hepatitis B elleni kampányoltás halasztásának nyilvántartásba vétele, és a védőoltások alóli mentesítés iránt terjesztett elő kérelmet, a mentesítés alapjául szolgáló orvosi szakvélemény becsatolására 45 nap határidő biztosítását kérve. [2] Az alperes
- szeptember 17-én kelt VE-09/NEO/01075-2/
- számú, a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvélemény benyújtására felhívó végzésére előterjesztett nyilatkozatában felperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdése alapján a mentesítési eljárás felfüggesztését kérte, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz benyújtott oltás mellékhatás bejelentés és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a háziorvosokkal szemben - az adatvédelmi szabályok megsértése miatt előterjesztett panaszbeadvány kivizsgálásáig. A szakvélemény előterjesztésére biztosított határidőt 45 napban kérte meghatározni. [3] Az alperes 2025. október 16. napján kelt VE-09/NEO/01075-7/2025. számú végzésével az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. §
(1)-
(3a)bekezdéseire, az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással az eljárást megszüntette. Indokolása szerint felperes a kérelméhez a kötelező védőoltás halasztására vonatkozó kezelőorvosi döntést, illetve a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvéleményt nem csatolt. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolása szerint az Alkotmánybíróság az életkorhoz kötött kötelező védőoltások hazai szabályozása és intézményi rendszerének alkotmányosságát 39/
- (VI. 20.) AB határozatában vizsgálta. Állást foglalt arról, hogy a gyermekek egészségének védelme és a Kúria VI.Kfv.37.450/2026/3-1 3 fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan elfogadható indok az alapjog korlátozásra. [7] A védőoltás alóli mentesítés kérelemre induló eljárás, a mentesítés feltételeinek fennállását a kérelmező köteles bizonyítani, az Eütv.
- §
(3a)bekezdése alapján a kérelemhez csatolt, a kezelőorvostól származó, a mentesítés indokoltságát alátámasztó szakvéleménnyel. [8] A mellékhatás-bejelentés kivizsgálása nem jelen eljárás előkérdése, annak célja nem az érintett személy vizsgálata, hanem a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer biztonságos alkalmazásának biztosítása. [9] Megállapította, az alperes jogszerűen járt el, amikor az eljárás felfüggesztését mellőzte, és a mentesítés indokoltságát alátámasztó kezelőorvosi szakvélemény hiányában a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránt indult eljárást megszüntette. A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes - azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó - felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, vagy a hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [11] Hivatkozott az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontja, az Eütv. 58. §
(3)-
(3a)bekezdései, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése, 85. §
(1)-
(2)bekezdései, az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése, XXVIII. cikk
(1)bekezdése,
(7)bekezdései megsértésére. [12] A felülvizsgálati kérelem IV. pontjában a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjait jelölte meg. [13] Álláspontja szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján az ügyben eldöntendő jogkérdés, hogy az Eütv. 58. §
(3a)bekezdése szerinti kezelőorvosi szakvélemény hiánya automatikusan megalapozza-e az eljárás megszüntetését, illetve a folyamatban levő oltásmellékhatás-kivizsgálási eljárás figyelmen kívül hagyható-e abból a szempontból, hogy annak eredménye a szakvélemény kiadását közvetlenül befolyásolhatja. Ezekben a kérdésben az egységes kúriai joggyakorlat nem alakult ki. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjával összefüggésben a felvetett jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége tekintetében arra hivatkozott, hogy az ügy túlmutat az egyedi jogvitán, valamennyi kötelező védőoltás alóli mentesítés iránt indított eljárásban irányadó lehet, hogy a szakvélemény hiánya milyen eljárásjogi következményekkel jár, a kérelmező milyen mértékben jogosult annak utólagos beszerzésére. A Kúria döntése a hatósági gyakorlat egységesítését szolgálja. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozással előadta, hogy a jogerős ítélet olyan jogértelmezést fogadott el, amely az Eütv. 58. §
(3a)bekezdésében nem szereplő többletfeltételt állít a mentesítési eljárás megindításához, megfosztva ezzel a kérelmezőt az érdemi elbírálástól. [16] Az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazása vitatható, mivel a hatóság felhívására nyilatkozott, kérelmét pontosította, ezért az eljárás megszüntetésének törvényi feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.450/2026/3-1 4 A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [18] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)pontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet - a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [21] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadás elbírálása során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, az alsóbb fokú bíróság téves jogértelmezésére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [22] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.VII.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.IV.37.483/2023/2), Kfv.VII.37.557/2024/2.). [23] A kötelező védőoltások vonatkozásában az elvi jelentőségű jogkérdések tekintetében a Kúria már állást foglalt. A Kúria töretlen joggyakorlata szerint a védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez. A védőoltásokkal kapcsolatos jogi szabályozás betartása kötelező. A védőoltás elrendelése nem jár alapjogi sérelemmel, mentesülni alóla kizárólag az Eütv. 58. §
(3)bekezdésben foglaltak esetén lehet (Kfv.37.199/2016/13., Kfv.37.049/2022/6.). A Kúria azt is kimondta, hogy a kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban - mint kérelemre induló eljárásban - a bizonyítási teher a felperesen van, akinek a kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény benyújtása, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. Kúria VI.Kfv.37.450/2026/3-1 5 58. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban meghatározott feltételei fennállnak (Kfv.VI.37.049/2022/6., Kfv.VI.37.116/2017/3., Kfv.VI.37.119/2016/13., Kfv.II.37.080/2016/9.). Ennek alátámasztására egy általánosságban elvégzett oltásmellékhatás vizsgálat nem alkalmas. [24] A joggyakorlat egységének biztosítása szükségtelen, ha az adott jogkérdéseket illetően a Kúria a korábbi határozataiban már állást foglalt, és attól a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet nem tér el, továbbá, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmaz olyan indokot, amely alapján a Kúriának el kellene térnie az ítélkező tanácsok jogértelmezésétől. Mindebből következően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadásnak nem volt helye. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadja, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. A Kúria - a fent kifejtettek szerint - a kötelező védőoltás alóli mentesítés kérdésében már állást foglalt közzétett ítélkezési gyakorlatában, ekként a befogadásnak a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján sem lehetett helye. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mely indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.VII.37.357/2022/2., Kfv.VII.37.177/2023/2., Kfv.II.37.710/2023/2.). A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [27] Az elsőfokú bíróság az ítélete [55]-[65] bekezdéseiben kitért arra, hogy - álláspontja szerint - az alperes miért döntött jogszerűen az eljárás megszüntetéséről, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. A hivatkozott jogsérelem fennállása a befogadási kérelem alapján nem volt valószínűsíthető. [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [29] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontokra
- b)pontra] befogadási okra nem hivatkozott. [30] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [31] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.37.450/2026/3-1 6 [32] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkezni nem kellett. A döntés elvi tartalma [33] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [34] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- június
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő