Bhar.103/2025/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés) és 5 rb járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntettében (Btk. 239/B. §

(2)bekezdés) és ezért halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 3 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra és végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] A vádlott és a védő fellebbezése folytán eljáró Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2025. január 9. napján kelt 2.Bf.132/2024/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az 5 rb járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntettére (Btk. 239/B. §

(1),

(2)bekezdés) vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte és e bűncselekmények miatt a büntetőeljárást megszüntette. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 3 évre enyhítette. [3] Az ítélet ellen a vádlott jelentett be kézbesítési íven másodfellebbezést. Fővárosi Ítélőtábla 16.Bhar.103/2025/7-

1. 2 [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.214/2025/
2. számú átiratában előadta, hogy a vádlott beismerő nyilatkozta elfogadásának feltételei fennálltak, a járásbíróság a tényállást a váddal egyezően állapította meg, a másodfokú bíróság a tényállás megalapozottságat nem érintve az ítéletnek a vádlott személyi körülményeire vonatkozó rendelkezéseit a korábbi büntetéseit tartalmazó adatokkal kiegészítette. A másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozott, ezért a harmadfokú eljárásban irányadó. [5] A törvényszék a többrendbeli járművezetés az eltiltás hatálya alatt vonatkozásában helytállóan tárta fel, hogy e cselekmények a folytatólagosság egységére tekintettel a már korábban jogerősen elbírált bűncselekmények részcselekményei, ezért a Be.
3. §

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel a Be. 607. §

(1)bekezdés a) pontja és

(3)bekezdése alapján az ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezésének és 5 rb járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt a büntetőeljárás megszüntetésének volt helye. [6] A büntetési célok eléréséhez alkalmas mértékben csökkentette a vádlott büntetésének tartamát a törvényszék, és a másodfokú bíróság is helytállóan ismerte fel, hogy a vádlottat a közúti járművezetéstől végleges hatállyal el kell tiltani, mert a közúti járművezetés szabályaival kirívóan, rendszeresen, ismétlődően szembehelyezkedett, soha nem rendelkezett vezetői engedéllyel és a hasonló jellegű bűncselekmények miatti elítélései sem tartották vissza az újabb elkövetéstől. A kifejtettek alapján a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [7] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. Ugyanezen jogszabályhely

(2)b) pontja alapján ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. [8] A vádlott kézbesítési íven, indokolás nélkül jelentette be a fellebbezést. Tekintettel arra, hogy a vádlott a terhére nem fellebbezhet (Be. 583. §

(4)bekezdés), így a megszüntető rendelkezés ellen önmagában nem, de az ellentétes döntéssel összefüggő ítéleti rendelkezések, így a büntetés enyhítésének a mértéke ellen már fellebbezéssel élhet (Be. 615. §

(3)bekezdés b) pont), így a vádlott másodfellebbezése joghatályos. [9] A vádlott másodfellebbezése nem alapos. [10] A felülbírálat terjedelme körében az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá: Fővárosi Ítélőtábla 16.Bhar.103/2025/7-1. 3 [11] A Be. 615.§

(4)bekezdésének

1. a)és
2. b)pontja alapján a másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésben az ellentétes döntés alapját képező tényállás nem támadható, ha az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentettek be fellebbezést, vagy az ellentétes döntés a Be. 590. §

(5)bekezdése szerinti felülbírálaton alapult. [12] A Be. 618. §

(1),

(2)és

(3)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, és az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben. A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja a Be. 590. §

(5)bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat. [13] Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen elfogadta, a másodfokú eljárásban is korlátozott volt a felülbírálat terjedelme a törvényszék által kifejtettek szerint a Be. 590.§

(3)és

(5)bekezdése alapján figyelemmel a Be. 606.§

(3)és

(4)bekezdésére is. Ez utóbbiak szerint, ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. [14] A Be. 500. §

(1)bekezdés b) pontja alapján, ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja. [15] Ez a korlátozás a harmadfokú eljárásban is érvényesül. [16] Ezért a harmadfokú bíróság a Be. 619. §

(1)bekezdésében írtakra is figyelemmel a határozatát arra a tényállásra alapította, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság az ellentétes döntés alapjául nem állapított meg eltérő tényállást, így az ítélet megalapozottsága a harmadfokú eljárásban nem volt vizsgálható. [17] Az ítélőtábla az ügyet a Be. 621. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el, az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését a jogosultak egyike sem indítványozta. Fővárosi Ítélőtábla 16.Bhar.103/2025/7-1. 4 [18] Mind az első, mind a másodfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, nem vétett a Be. 607.§

(1)bekezdése és a Be. 608. §

(1)bekezdése szerinti abszolút hatályon kívül helyezést szükségessé tevő eljárási szabálysértést. [19] A törvényszék irathűen egészítette ki a vádlott előzményi elítélésére vonatkozó adatokat, és a BH2023.176. számú eseti döntés helyes értelmezésével helytállóan fejtette ki, hogy a vádlottnak a járművezetés az eltiltás tartama alatt bűntetteként értékelt cselekményei a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak a már elbírált, hasonló bűncselekményeivel. [20] A Btk. 6.§

(2)bekezdése alapján folytatólagosan elkövetett bűncselekmény, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el. [21] Ugyanezen jogszabályhely

(3)bekezdése alapján pedig, ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el. [22] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a jelen ügyben vádemelésre

1. április 6.,
2. szeptember
3. és
4. november
5. napján került sor. [23] A Székesfehérvári Járásbíróság 2.B.228/
6. számú ügyében a járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatti vádemelés időpontja
7. június 8., az elkövetési idő
8. szeptember 28., míg a Székesfehérvári Járásbíróság 2.B.324/
9. számú ügyében ugyanilyen bűncselekmény miatt a vádemelés időpontja
10. július 27., az elkövetési idő pedig
11. március
12. [24] Tehát helyes a törvényszéknek az a levezetése, hogy a jelen ügyben elbírált
13. február
14. és
15. március
16. napján elkövetett járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette a Székesfehérvári Járásbíróság 2.B.324/
17. számú ügyében elbírált bűncselekménnyel, míg a
18. szeptember 1.,
19. szeptember 19., és
20. november
21. napján elkövetett bűncselekmények a Székesfehérvári Járásbíróság 2.B.228/
22. számú ügyében elbírált bűncselekménnyel képeznek a folytatólagosság folytán törvényi egységet. [25] Valamennyi bűncselekmény a Veszprémi Járásbíróság 5.B.569/2017/
23. számú, a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.832/2017/
24. számú határozata folytán Fővárosi Ítélőtábla 16.Bhar.103/2025/7-
25. 5
26. január
27. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alá esik, ugyanis az ott kiszabott szabadságvesztésből
28. október
29. napján szabadult, a szabadságvesztés tartama pedig a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába nem számított bele. [26] A 6/
30. Büntető jogegységi határozat értelmében amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. A Be.
31. §

(3)bekezdésére figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. [27] A fentiek alapján tehát a másodfokú bíróság törvényesen döntött az 5 rb járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt az ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megszüntetéséről, az általa felhívott jogszabályhelyeket pontosan jelölte meg. [28] Az első-és a másodfokú bíróság feltárta és értékelte a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket, és a törvényszék helyesen állapította meg, hogy a megszüntető rendelkezés folytán a büntetési tétel és így annak középmértéke is csökkent, a bűnösség köre is szűkült, ezért a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás enyhítésének volt helye. A törvényszék által kiszabott büntetés így arányban áll a cselekmény tárgyi súlyával és a vádlott személyi bűnösségi körülményeivel, a többszörös visszaesői minőségén túl is többszörösen büntetett előéletű vádlottal szemben további enyhítésre nem volt alap. [29] A vádlott előéleti adatiból kitűnik, hogy vezetői engedéllyel soha nem rendelkezett, ennek ellenére több alkalommal vezetett közúton gépjárművet, úgy, hogy a járművezetés személyi feltételeinek sem felelt meg, hiszen szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy teljességgel semmibe veszi a közlekedési szabályokat, így helyes az az érvelés, hogy a 38/2007. BK. vélemény II. pontja alapján a közúti járművezetéstől végleges hatályú eltiltásnak van helye vele szemben. [30] A másodfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. [31] A fentiek alapján az ítélőtábla a törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét a Be. 621. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen a Be.

1. §-a alapján helybenhagyta. Budapest,
2. szeptember
3. Fővárosi Ítélőtábla 16.Bhar.103/2025/7-
4. dr. Ujvári Ákos s.k. a tanács elnöke 6 Radnainé dr. Solymosi Viktória s.k. előadó bíró dr. Patassy Bence s.k. bíró A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.132/2024/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 16.Bhar.103/2025/
6. számú végzése folytán
7. szeptember
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. szeptember
10. dr. Ujvári Ákos s.k. a tanács elnöke