Bf.240/2024/25 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés 5. fordulat,

(2)bekezdés c) pont] állapította meg. Ezért őt 8 év szabadságvesztésre és 8 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy a vádlott a Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.240/2024/25/v 2 kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részét kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által

1. augusztus
2. napjától
3. január
4. napjáig fogvatartásban töltött időt beszámította. [3] Rendelkezett a bűnjelekről, kötelezte a vádlottat 1.689.213,- forint bűnügyi költség megfizetésére, míg 2.361.483,- forint bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli. [4] érdekében. Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott védője jelentett be fellebbezést enyhítés [5] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.318/2023/
5. szám alatt az elsőfokú ítélet Be.
6. §

(3)bekezdés,

(5)bekezdés,

(5a)bekezdés és

(7)bekezdés, illetőleg a Be. 606. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálatát indítványozta azzal, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [6] A tényállást tekintve indítványozta azon megállapításnak a jogi indokolásba utalását – elsőfokú ítélet [6] bekezdés –, hogy a legfoglalt kábítószer hatóanyag tartalma a minősítést megalapozó értékhatár hányszorosa volt. [7] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [8] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában a fellebbezést fenntartva a vádlott esetében a büntetés kiszabása során kérte figyelembe venni, hogy a vádlott kiszolgáltatott helyzetben volt, elvesztette gyermekét és egy ilyen helyzetben jutott el a bűncselekmény elkövetéséhez. Büntetlen előéletű, idős korú, magatartását megbánta. Enyhítő körülmény a jelentős időmúlás, mivel a bűncselekmény elkövetése óta több mint két év eltelt, mely idő alatt a vádlott letartóztatásban volt idegen országban, melynek sem a nyelvét, sem a kultúráját nem ismeri. [9] Figyelemmel az enyhítő körülmények nagy számára, álláspontja szerint lehetőség van a büntetés enyhítésére. [10] A fellebbezés alaptalan. [11] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző eljárást a bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel, a 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §

(3)bekezdés a) pontja és a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján, az ott írt korlátok között bírálta felül. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.240/2024/25/v 3 [12] Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást az eljárási szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [13] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálja, és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. [14] A vádlott személyi körülményei azonban nem képezik a történeti tényállás részét, azok a korlátozott felülbírálat mellett is helyesbíthetők [Be. 571. §

(3)bekezdés a) pont]. [15] Erre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítélet [2] bekezdéséből mellőzte annak megállapítását, hogy a vádlottnak tartós megbetegedése nincs, tekintettel arra, hogy a büntetés kiszabása során a vádlott esetleges tartós megbetegedése értékelhető enyhítő körülményként. [16] Osztotta a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség álláspontját, mely szerint az elsőfokú ítélet [6] bekezdésének utolsó mondatrésze – a lefoglalt kábítószer hatóanyag tartalma a minősítést megalapozó értékhatár hányszorosa – jogi következtetés és a jogi indokolásba tartozik, ezért e megállapítást a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján oda utalta. [17] Ez nem eredményezte a tényállás érdemi változását, a korlátozott felülbírálat ellenére ez a korrekció megengedett az egységes bírói gyakorlat alapján (EBD.2019.B.20.). [18] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. [19] Az ítélőtábla a jogi indokolást – elsőfokú ítélet [10] bekezdés – kiegészítette azzal, hogy a heroin a 78/

1. (XII. 28.) BM rendelet K1 jegyzék
2. pontja értelmében kábítószernek minősül. [20] Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre és helyesbítésre szorultak: [21] A vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomása a tettenérésre figyelemmel nem nyomatékos enyhítő körülmény, további enyhítő körülmény – kisebb súllyal – az időmúlás figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése óta is több mint egy év eltelt. [22] Mellőzte a másodfokú bíróság súlyosító körülményként értékelni, hogy a kábítószer hatóanyag tartalma a minősítést megalapozó mértéket – helyesen – Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.240/2024/25/v 4 tizenkétszeresen haladta meg, tekintette arra, hogy e minősítés esetében nincs felső határa a mennyiségnek. Ez a körülmény a cselekmény tárgyi súlyánál vehető figyelembe. [23] Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az előkészítő ülésen beismerő vallomást tevő vádlottal szemben az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel az ügyészi mértékes indítványtól a vádlott javára eltérve nyolc év szabadságvesztést szabott ki. A szabadságvesztés tartama arányos, annak lényeges enyhítésére az ítélőtábla nem látott indokot. [24] Helyes az enyhébb végrehajtási fokozat meghatározása a Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján, amely így a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtön. [25] Helyesen szabott ki az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben kiutasítást, azonban annak indokával adós maradt. [26] A 2012. évi C. törvény (Btk.) 59. §

(1)bekezdése értelmében azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. [27] A vádlott ország állampolgár, aki Magyarország területén súlyos megítélésű bűncselekményt követett el. [28] Ezért helyes a vádlott kiutasítása a Btk. 59. §

(1)bekezdés, 60. §

(1),

(2)bekezdés alapján, annak tartama is arányos. [29] Helyes a bűnjelekről való rendelkezés azzal, hogy a kábítószer elkobzásának jogszabályi alapja a Btk. 72. §

(1)bekezdés

1. c)pontja, a
2. d)pontra utalást az ítélőtábla mellőzte. [30] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott illetőleg személy érdekelt tulajdonát képező ingóságokat a lefoglalás megszüntetése mellett a tulajdonosoknak rendelte kiadni. [31] E rendelkezéssel összefüggésben az ítélőtábla a 2024. március 1. napjától hatályos Be. 321. §
3. a)bekezdése alapján felhívta a vádlottat és személy érdekeltet, hogy amennyiben a kiadni rendelt bűnjeleket a határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át, akkor azok az állam tulajdonába kerülnek. [32] A másodfokú eljárás során a lefoglalt gépkocsi tárolási díjával 167.005,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat kötelezte a Be. 574. §

(1)bekezdés és a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján, míg 249.882,- forint bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.240/2024/25/v 5 [33] Az ítélőtábla a szabadságvesztésbe a vádlott által

1. január
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig letartóztatásban töltött időt beszámította a Btk.
5. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. [34] A végzés ellen a Be. 458. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. szeptember
2. Dr. Benedek Tibor sk. Sefta Márta dr. sk. Dr. Joó Attila sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.240/2024/
3. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 1.B.48/2023/
4. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. szeptember
6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke