← Magyarország

Pfv.21050/2020/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Személyiségi jogsértés kizárólag hamis tényállás esetében valósulhat meg, míg személyes véleménynek tekinthető közlések esetén nem kell vizsgálni annak tartalmát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.050/2020/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda cím2 ügyintéző: Dr. Szűcs Viktor ügyvéd Az alperes: alperes1 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Visontai Csongor ügyvéd cím4 A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes és alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.322/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Budapest Környéki Törvényszék 27.P.20.730/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.322/2020/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felek a költségüket maguk viselik. A Kúria kötelezi a feleket, hogy az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon fizessenek meg az államnak a felperes 250.000,- (kettőszázötvenezer) forint, az alperes 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 2 Indokolás A tényállás [1] A felperes és az alperes is állatvédelemmel foglalkozik. A felperes önkéntes állatvédőként eredetileg a ... a kommunikátor: Hírek-videók, jelenleg 200.000 fő fölötti követővel rendelkező facebook oldalon bejegyzésekkel, videókkal, adománygyűjtéssel támogatta az állatvédelmet, majd a ... Közhasznú Alapítvány elnökeként vett és vesz részt az állatmentésben. Állatmentéssel kapcsolatos tárgyban üzemelteti a ... a kommunikátor: ... Alapítvány (....hu) közösségi oldalt is. Az alperes a lánya, ... elnök vezetése alatt működő ... Állatvédő Egyesülettel önkéntesként együttműködve látja el az állatmentési tevékenységet, melynek keretében otthonába fogadja a ... Állatvédő Egyesület által megmentett állatokat, ellátja, gyógyítja, gondozza őket. A ... Állatvédő Egyesületet, illetve az alperes otthonát állatmentő körökben „... Menedéke” néven emlegetik, ugyanezen a néven az alperes facebook oldalt is üzemeltet. [2] A ... Álltavédő Egyesület
  5. október 17-én adománygyűjtést indított egy ... nevű, gerincsérült, a ... Állatvédő Egyesület tulajdonában álló kutya megmentése érdekében. A felperes megkereste az alperest és szóban megállapodtak abban, hogy kommunikációs segítséget nyújt a ... nevű kutya javára folytatott adománygyűjtéshez. A felek szóbeli megállapodása tartalmazta, hogy a felperes promóciós tevékenységgel segíti a kutya gyógykezelésének megszervezését, az alperes pedig a gyűjtés végeztével a kampánnyal felmerülő költségeket megtéríti. Részletekről a felek nem állapodtak meg. [3]
  6. október 24-én a felperes elvállalta, hogy ideiglenes befogadóként magához veszi ..., ennek érdekében otthonába vitte a ... Állatkórházból. Az örökbefogadás gondolata ekkor még nem merült fel. Az elvitelnél sem az alperes, sem a ... Állatvédő Egyesület képviselője nem volt jelen, a felperes az állat elviteléről, illetve gondozásáról maga gondoskodott. A felperes – tapasztalat hiányában - a beteg kutya sebének ellátásával kapcsolatban telefonon kért tanácsot az alperestől. A gerincsérüléses állapot okán a kutyát többnyire szobakennelben tartotta. Az alperes a kutya ellátása érdekében a felpereshez segítséget küldött, a küldött személy azonban ittas állapota folytán a felperes segítésére alkalmatlan volt. [4]
  7. november 5-én a felek megállapodtak abban, hogy a felperes örökbe fogadja a kutyát, a ... Állatvédelmi Egyesület pedig - akinek a számlájára az adományok érkeztek -a ... javára érkezett összeget a felperesnek átutalja. [5]
  8. november 6-án az alperes a saját facebook oldalán megosztotta a ... Menedéke facebook oldalon megjelent közleményt „... révbe ért!” címmel. [6] A tájékoztató megjelenését követően a ... Állatvédő Egyesület a felperesnél alkalmasabb személyt talált a kutya befogadására, erről azonban sem a felperest, sem az alperest nem tájékoztatta. [7]
  9. november 9-én, amikor a felperes állatorvoshoz vitte ..., a felperes lánya, mint a ... Állatvédő Egyesület elnöke kihívta a rendőrséget a kutya visszaszerzése érdekében. Az intézkedő rendőr tájékoztatta a felperest, hogy a kutya az állatvédő egyesület tulajdona. A felperes ragaszkodott ahhoz, hogy a kutya az ő tulajdona, a kutyával együtt távozott a helyszínről, eközben az állatot az indokoltnál hevesebben tette be az autóba. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. Kerületi Kapitánysága határozat szám1/2016.id. számon jelentést készített a rendőri intézkedésről. A ... Állatvédő Egyesület a ... javára szervezett adománygyűjtést ezen a napon lezárta. Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 3 [8]
  10. november 16-án a felek örökbefogadással kapcsolatos egyeztetése szerződéskötés nélkül ért véget, azonban a kutya a felperes birtokában maradt. [9] Az egyesület számláján „...” közleménnyel az adománygyűjtési időszakban befolyt 413 .000 Ft támogatási összegből a ... Állatvédő Alapítvány a gyógykezelés költségeit fedezte, a fennmaradó összeget pedig – az örökbefogadás meghiúsulására tekintettel – visszautalta az adományozóknak. Az adományozók nevét a felperes a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon maga is közzé tette. A felperes a befolyt összeget kevesellte, betekintést kért az utalásokba. A ... Állatvédő Egyesület egy, a felperes által jogi képviselőként megjelölt ügyvéd útján tette volna lehetővé a bankszámlába történő betekintést. Arra vonatkozó adat, hogy a felperes jogi képviselőt hatalmazott volna meg, nem merült fel. [10]
  11. november 24-én a ... Állatvédő Egyesület a ... Állatvédő Egyesület gondozásába adta át a kutyát. [11]
  12. december 3-án a ... Állatvédő Egyesület feljelentése alapján a felperessel szemben határozat szám/
  13. számon a Budaörsi Járásbíróság előtt tulajdon elleni szabálysértés miatt eljárás indult, melyet a bíróság arra tekintettel szüntetett meg, hogy az események során az örökbeadási célú egyeztetés fennállt, így más személy tulajdonának jogtalan megszerzésére irányuló felperesi szándék nem állt fenn. [12] A kutya átvétele óta a becsatolt kórlapok tanúsága szerint a felperes
  14. október
  15. és 29., november 12.,
  16. és december
  17. napján,
  18. június 26., augusztus
  19. és október
  20. napján, valamint
  21. március
  22. napján vitte a kutyát állatorvosi vizsgálatra,
  23. november 18., 23., 25.,
  24. napjain fizioterápiás kezelésre,
  25. augusztus 30-án laborvizsgálatra. [13] A felperes, mint magánvádló által 2.B.479/
  26. számon rágalmazás vétsége miatt indult eljárás az alperessel szemben a Budaörsi Járásbíróságon. A felperes feljelentette az alperest sikkasztás gyanújával a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon, mely eljárást határozat szám2/2017.bü. számon bűncselekmény hiányában megszüntettek. A Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság Gárdonyi Rendőrkapitánysága az előtte határozat szám3/
  27. bü. számú eljárásban sikkasztási ügyben tanúként hallgatta ki az alperest, mely eljárást bűncselekmény hiánya miatt ugyancsak megszüntettek. E megszüntető határozatban rögzítették, hogy az adományok felhasználása akként valósult meg, hogy a befolyt összegeket a kutya segítésére használták, illetve a fennmaradt adományokat visszautalták. Az Érdi Járásbíróság 4.B.154/2019/
  28. számú ítéletében az alperest a felperessel szembeni, a jelen per tárgyához kapcsolódó tényállás alapján rágalmazás vétségében
  29. szeptember
  30. napján bűnösnek találta. [14] A peres felek
  31. november 9-e óta bejegyzéseket tesznek közzé egymásra vonatkozóan a közösségi oldalakon. Az alperes felperesre vonatkozó nyilatkozatai a kutya ellopásával/elsikkasztásával, a PetVet Data rendszerben lopottként való feltüntetésével, a kutya egészségének veszélyeztetésével/ a kezelések elmaradásával, a kutya kezelésére való alkalmatlansággal, illetve a kutya haszonszerzési célú használásával, az állatvédelmet haszonszerzési lehetőségként történő felperesi alkalmazással álltak kapcsolatban. [15] A felperes alperest érintő nyilatkozatainak nagy része arra vonatkozott, hogy az alperes a ... javára történt adománygyűjtés során befolyt összegekkel nem számolt el megfelelően, a gyűjtési tevékenységgel nem az állatvédelem célját szolgálta. E körben a felperes az adományok „elvarázslásával” kapcsolatban többször utalt az alperes jósnői múltjára, így arra, hogy az alperes korábban, közel tíz évvel ezelőtt az ... TV adásában vállalt jósnői tevékenységet, illetve arra, hogy az alperes még
  32. október 30-án is jósnői oldalt működtetett ... név alatt. A felperes hivatkozott még az alperes ellen indult eljárásokra, illetve arra, hogy az adományok visszatartásával hátráltatta ... gyógyulását és magatartása az állat Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 4 örökbefogadása kapcsán nem volt őszinte. A felperes az eseményekről ... és Én címmel 2017ben saját könyvet jelentetett meg. [16] A felperes a jelen per egyik tárgyalását követően videófelvételt készített az alperesről a bíróság melletti McDonalds étteremben, melyhez az alperes a hozzájárulását nem adta meg. A felperes a felvételt ugyancsak az alperes hozzájárulása nélkül tette közzé. [17] A felek viszonya
  33. november 9-től kezdődően a közösségi oldalakon, illetve egyéb tartalmakban tett, 1-
  34. számú, az elsőfokú ítéletben részletezett bejegyzések nyomán elmérgesedett. A felperes keresete és az alperes viszontkeresete, a felek ellenkérelme [18] A felperes a többször módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes az alábbiakkal megsértette a jóhírnevét: - az 1-
  35. számú facebookon megjelent bejegyzéseiben foglalt kijelentések (tényállítások), illetve - a
  36. november 19-
  37. napján a ... műsorában tett tényközléseivel (tényállítások), továbbá a műsor készítőinek az ügyről adott, a riporter narrációiban megjelenő tájékoztatásaival (híresztelések). [19] A felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a becsületét az alábbi kijelentéseivel: - a
  38. január
  39. napján a facebook közösségi oldalon közzétett,
  40. szám alatti bejegyzés, - a
  41. február
  42. napján a facebook közösségi oldalon közzétett,
  43. szám alatti bejegyzés. [20] A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy elégtételadás keretében a https:// www.facebook.com/...menedeke/, valamint a ... facebook oldalon 48 órán keresztül, ezt követően pedig mindaddig, amíg a jelen perben hivatkozott jogsértő tartalom elérhető, „Bocsánatot kérek felperes1től” címmel, mindenféle kommentár és kommentálhatóság nélkül tegye közzé a perben hozott, a felperes keresetének jogerősen helyt adó ítélet fejrészét és rendelkező részét, valamint fejezze ki sajnálatát a felperes jóhírnevének a megsértése miatt. [21] A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől való eltiltására. [22] A felperes a fent megjelölt sérelmek kompenzálására 2 000 000 Ft sérelemdíj és ezen összeg
  44. november 18-tól számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [23] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Kiterjesztett viszontkeresetében kérte annak megállapítását, hogy a felperes megsértette az alperes jóhírnevét az alábbiakkal: a ... és Én című könyvében foglalt 33-
  45. szám alatti kijelentéseivel, a ...-...: Hazugságok hálójában” a „...-... saját csoportját is beveti ... gyógyulásának ellehetetlenítéséért”, a „Szívtelenség! ... halálát kívánta az érdi állatvédő vagy az enyémet?”, a „Kiemelt! El akarják szakítani ... tőlem! Holnap kutyalopásért hallgatnak ki!”, a „...-botrány: Egy boldog kutya élete nem alku tárgy!”, a „Kiemelt! Pénteken pont kerülhet ... örökbefogadására!”, a „S.O.S. Segítséget kérünk! Rendkívüli hír! Feltörték az oldalunkat!”, Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 5 a „... ügy: átverve! Továbbra sincs írásos örökbe fogadás!” és az „Osszátok! A per: ... élete a tét!” című cikkekben 52-
  46. szám alatt részletezett tényközléseivel. a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon tett 70-
  47. szám alatti bejegyzéseivel, a ... Alapítvány facebook közösségi oldalán tett,
  48. szám alatti hozzászólásával, a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon közzétette videófelvételeken 76-
  49. szám alatti megjegyzéseivel. [24] Az alperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes az alábbi videófelvétellel, illetve a felvétel készítése alatt tett kijelentéseivel megsértette az alperes becsületét: a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon közzétett videófelvétel
  50. szám alatt. [25] -Az alperes a viszontkeresetében kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes megsértette az alperes képmáshoz és hangfelvételhez való jogát az alábbi felvételt hozzájárulás nélküli készítésével, illetve közzétételével: a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon közzétett, 76-
  51. szám alatti megjegyzéseket tartalmazó videófelvétel. [26] A személyiségi jogsértés miatti elégtételadás keretében a „... a kommunikátor: Hírek-videók” Facebook oldalon az ítélet rendelkező részének közzétételét, valamint a felperes sajnálkozásának kifejezését indítványozta. [27] Az alperes kérte, hogy a bíróság tiltsa el a felperest a további jogsértéstől. [28] Az alperes a fent megjelölt jogok sérelmének kompenzálására összességében 2.000.000 forint sérelemdíj és ezen összeg
  52. november 21-től számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az első- és másodfokú bíróság határozata [29] A Budapest Környéki Törvényszék 27.P.20.730/2017/
  53. számú ítéletével a kereset vonatkozásában megállapította, hogy az alperes, az alábbi közlésekkel megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát: „… de holnapra még az is benne lesz, hogy a kutya lopott.” „Egyből a kórházba került, onnan lovasította meg ....” „... úr az orvoshoz vitte volna végre valahára két hét után ... kezelésre és leejtette. Utána úgy hajította be az autóba, hogy a fejét belevágta a kocsi oldalába. Ezek után a kutya olyan fontos volt neki, hogy be se vitte kezelésre. Tehát! ... életmentő kezelései a mai napig nem kezdődtek el!” „...
  54. hete nem vitte orvoshoz az kutyát. Hátráltatja a kezelését, gyógyulását.” „A kutya meg a ketrecben. Orvosi kezelés nélkül.” „Eltelt majdnem 2 hét és a kutya kezelése még mindig nem kezdődött el… ... valójában a pénz motiválja… egy gusztustalan dolgot érzékelek egy hazug ember hangulatkeltő videóját.” „Sajnos még mindig nincs jó helyen, a kutya továbbra is kezeletlen” „Egy beteg állat életével játszik, vagyis rengeteg állat életével.” „… most jár kezelésre?” ...: „Nem jár!” „az ideiglenesen rábízott kutyát nem vinni kezelésekre, hát az bizony bűncselekmény.” „Nem hordja kezelésre, nem foglalkozik vele, hiszen nincs is otthon soha.” Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 6 „... nem intézte el azt sem, hogy ... minden állatorvosi kezelése meginduljon, pedig többször jelezték ezt neki, de nem tudja megoldani ... alapvető ellátását és azt sem, hogy elvigye az állatorvoshoz.” „Az a szegény állat hetek óta összegörnyedve szenved, a belei, a hólyagja, a belső szervei össze vannak préselődve.” „Egy beteg állat életével játszik, vagyis rengeteg állat életével.” „… hogy ő képtelen gondoskodni egy ilyen állatról.” [30] A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 300.000.(háromszázezer) Ft sérelemdíjat és ezen összeg
  55. november 18-tól a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. [31] A bíróság kötelezte az alperest, hogy a https:// www.facebook.com/...menedek/, valamint a ... facebook oldalon 48 órán keresztül, ezt követően pedig mindaddig, amíg a jelen perben hivatkozott jogsértő tartalom elérhető, „Bocsánatot kérek felperes1től” címmel, mindenféle kommentár és kommentálhatóság nélkül fejezze ki sajnálatát a felperes jóhírnevének a megsértése miatt, tegye közzé a perben hozott ítélet rendelkező részét illetve fejrészét azzal, hogy a fejrészben a peres felek nevén kívül a személyazonosító adatok nem jeleníthetők meg. A bíróság kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltotta. A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. [32] A bíróság a viszontkereset vonatkozásában megállapította, hogy a felperes az alábbi közlésekkel megsértette az alperes jóhírnévhez való jogát: ,Te jó ég! ... csak egy eszköz ... kezében, hogy adományhoz jusson? Miért nem állja a szavát?" „Nem követi a befolyt adományok sorsát? (...) Lehet, hogy engem csak kihasznál? Nem is olyan őszinte velem, ahogyan én azt hittem? Miért kell titkolóznia? De hisz megígérte, ha segítek, betekintést nyújt a számlákba. Nem állja a szavát? Ha eddig csak 40.000 forint jött be, miért nem meri megmutatni? ... baj van, baj lesz. Ez a nő, nem őszinte nem az, akinek látszik!" „Igazságérzetem nem viselte volna el, hogy csakis pénzért, az adományokért használják a lebénult kutyát." „A ... Menedéke-... Egyesület habár korábban írásban rögzítette, hogy mint a ... mentésében résztvevő partner, betekintést nyerhetünk a számlákba, ennek többszöri kérésünk ellenére sem tett a mai napig eleget, nem akar elszámolni adományozóink felé. Fogalmunk sincs milyen összeg jött be, (...) ..., korábbi ígéretét megszegve, a ... gyógyítására utalt összeget nem bocsátotta a rendelkezésünkre, hanem zavaros és átláthatatlan körülmények között visszautalta egyes adományozók felé." „Az általam ... gyűjtött adományokat, zavaros körülmények között „elvarázsolta", abban reménykedve, hogy a drága orvosi kezeléseket saját forrásból nem fogom tudni majd finanszírozni." „...-... ellen, rágalmazás, becsületsértés, sikkasztás és csalás gyanúja miatt folynak büntetőjogi eljárások. (...) Nem sokáig bujkálhat már a hatóságok elől a ... adományát gyanús körülmények között elvarázsoló „állatvédő"." „Feltételezhetően bandita-állatvédők ismeretségi köréhez tartozhat az a személy, aki eltüntette oldalunkról azt a mai ÉLŐ bejelentkezést, amelyben lelepleztük ...-... aki eltüntette ... adományát és hónapok óta akadályozza a gerinctörött, lebénult kutya gyógyulását, örökebfogadását (...)" Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 7 „... Menedéke miután elvarázsolta ... adományát, minden lehetséges eszközzel próbálta megakadályozta a beteg lebénult kutya gyógyulását." „..., korábbi percdíjas jósnő, a ... Menedék mindenese, aki mai napig nem tud elszámolni a ... általam gyűjtött adománnyal, (...)" „…soha ne fordulhasson elő, hogy egy percdíjas jósnő, ... ... varázsgömbjével elvarázsolja egy lebénult kutya, ... adományát.” „…elvarázsoltad az adományt, amit ... gyógyulására gyűjtöttem?” „... kihasználva az adományozók segítőszándékát, állatszeretetemet, nem elégedett meg azzal, hogy elvarázsolta a gerinctörött ... általam gyűjtött adományt, amit ti a nagybeteg kutya megsegítésére adtatok.” „Sajnos a jósnő visszaélve jóindulatunkkal elvarázsolta a nagybeteg, lebénult ... adományát.” „elvarázsolta a lebénult kutya adományát”, „Ő volt ... ... Menedéke mindenese, aki (…) elvarázsolta ... adományát.” „Hova varázsoltad el a ... adományt?” „…elvarázsolta a gerinctörött (…) kutya adományát.” „…azt, hogy hova tüntethette, hova varázsolta ... adományát, nem tudjuk.” „... semmit nem bocsátott a rendelkezésemre ... gondozását illetően." „... Menedéke-... „állatvédő" minden eddiginél közelebb került ördögi célja eléréséhez, ... életének tönkretételéhez." „... Menedéke-... a ... állatvédő egyesület háta mögé bújva igyekszik tönkre tenni egy családra talált, nehéz-sorsú kutya életét, tesznek meg mindent azért, hogy ... elszakítsák tőlem." „(...) ... menedéke és Állatvédő Egyesület ... közel 1 éve, minden erejükkel igyekeznek tönkre tenni egy gerinctörött, ám boldog kutya életét." „…megakadályoztad a nagyon beteg ... gyógykezelésének a folytatását.” „Itt van ... életének megrontója.” „... megtévesztésének az áldozata lettem." „Köszönjük mindenkinek, akik a rágalomhadjárat ellenére sem fordultak el ...ól, nem hittek ...-... hazugságainak." „… ... Menedéke-... is, aki ellen rágalmazás, csalás, sikkasztás gyanújával több eljárás is folyamatban van és aki szerint oldalunk közel 70.000 állatszerető embere „nem százas"." „Vajon milyen érdek fűzheti az Állatvédő Egyesület ...et a csalás, sikkasztás, rágalmazás gyanúja miatt eljárás alá vont .../... Menedékéhez?" „A jósnő ellen becsületsértés, rágalmazás, csalás, sikkasztás miatt folynak eljárások." „Ki fogunk csinálni a többiekkel.” [33] A bíróság megállapította, hogy a felperes a
  56. augusztus
  57. napján a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon közzétett videófelvétellel megsértette az alperes képmáshoz és hangfelvételhez való jogát, valamint megsértette az alperes becsülethez való jogát azzal, hogy
  58. szeptember
  59. napján a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon közzétett videóban az alperest egy kupac állati ürülékkel azonosította. [34] A bíróság kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 500.000 (ötszázezer) Ft összegű sérelemdíjat és ezen összeg
  60. november
  61. napjától a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 8 [35] A bíróság kötelezte a felperest, hogy a ... a kommunikátor: Hírek-videók facebook oldalon közölje az ítélet rendelkező részét és fejezze ki sajnálkozását az alperes személyiségi jogainak megsértése miatt. A bíróság a felperest a további jogsértéstől eltiltotta. [36] A bíróság a viszontkeresetet az ezt meghaladó részében elutasította. [37] Az elsőfokú bíróság a felperest 381.000 forint, az alperest 254.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a felek ezt meghaladó költségeiket maguk viselik. A bíróság a felperest 102.000 forint kereseti és 30.000 forint viszontkereseti illeték, az alperest pedig 18.000 forint le nem rótt kereseti és 90.000 forint le nem rótt viszontkereseti illeték megfizetésére kötelezte. [38] Az elsőfokú bíróság a kutya jogtalan eltulajdonítására vonatkozó kijelentések jogsértő voltának elbírálása körében – a kutya tulajdoni helyzetének figyelembevételével – a Polgári Törvénykönyvről szóló
  62. évi V. törvény ( a továbbiakban: Ptk.) 2:42.§ bekezdése, a 2:45.§-a és a 2:44.§

(1)-
(3)bekezdésének alkalmazásával azt vizsgálta, hogy az alperes által tett nyilatkozatok tartalma egy „átlagos facebook olvasó személy felfogásában” milyen képet kelthet a felperesről, és ez mennyiben feleltethető meg a „tényleges helyzetnek”. A felperesnek tudnia kellett, hogy a kutya nem a tulajdona, azonban az alperes kezdeti magatartása joggal kelthette azt a látszatot, hogy az eb az ő tulajdonába fog kerülni.
  1. december 16-ig, az „örökbefogadás” -nak nevezett szerződéskötés meghiúsulásáig a felperes magatartását nem tekintette olyan jogtalan birtoklásnak, amelyre a köznyelv szerinti „lopás” szó alkalmazható. Ezért az elsőfokú bíróság azokat a
  2. december
  3. előtt tett nyilatkozatokat, amelyek szerint a felperes a kutyát ellopta („de holnapra még az is benne lesz, hogy a kutya lopott”, „Egyből a kórházba került, onnan lovasította meg ...”) jóhírnévsértőnek ítélte.
  4. december
  5. után a felperes számára már nyilvánvalónak kellett lennie, hogy az állatot jogcím nélkül tartja magánál. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a „lopás” és a „sikkasztás” fogalmak köznyelvi értelme tágabb a jogi terminológia szerinti jelentésüknél. Az a tény, hogy a felperes tudta, hogy a kutya nem az ő, hanem a ... Állatvédő Egyesület tulajdona, majd a ... Állatvédő Egyesület tulajdonába került és rá a tulajdonos igényt tart, az ebet azonban mégis magánál tartotta, illeszkedik a közfelfogás szerinti lopás fogalmába. Erre tekintettel a bíróság az alperes
  6. december
  7. után tett, hasonló tartalmú kijelentései vonatkozásában a keresetet elutasította. A „Kinek a tulajdona .... A PetVet Data rendszerből…” kijelentésekről megállapította, hogy azok nem kapcsolódnak szervesen a jogsértő tényállításokhoz, ezért a keresetet e tekintetben is elutasította. [39] Az elsőfokú bíróság ezt követően az alperes arra vonatkozó állításait vizsgálta, hogy a felperes nem biztosította az eb számára a megfelelő orvosi kezeléseket, melynek során ismét „az átlagos facebook olvasóban a felperesről kialakult képet” vetette össze az igazolt tényekkel. Megítélése szerint az alperes nyilatkozataiból az átlagos olvasó számára olyan kép rajzolódik ki, mely szerint a felperes a kutyát nem vitte rendszeresen állatorvoshoz. Nem tulajdonított jelentőséget annak a hivatkozásnak, hogy a kutyát nem általános állatorvosi vizsgálatra, hanem speciális kezelésekre kellett volna vinni, illetve a gerincsérülés miatt minél hamarabb meg kellett volna kezdeni a kezeléseket, mert ezek a hivatkozások az alperes tényállításaiból – ilyen részletességgel – nem derültek ki. Figyelemmel arra, hogy a felperes a kutyát igazoltan hordta állatorvoshoz, a bejegyzéseket olvasók számára az alperes által állított tények nem álltak összhangban a valósággal, ezért az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes erre vonatkozó kijelentéseivel megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát. [40] A kutya nem megfelelő tartásával, ezáltal a kutyának okozott indokolatlan szenvedéssel kapcsolatos kijelentések vonatkozásában a bíróság megállapította, hogy a felperes nem rendelkezett a sérült eb ellátásához szükséges szakértelemmel és gyakorlattal, azonban ez a tapasztalat egy ideiglenes befogadótól vagy örökbefogadótól nem volt elvárt. Az elsőfokú bíróság e kereseti kérelem elbírálása körében is azt vizsgálta, hogy a kijelentések Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 9 egy kívülálló szemében milyen képet alakíthattak ki a felperesről, illetve ez a kép mennyiben felelt meg a valóságnak. Megállapította, hogy az eb egészségi állapotára tekintettel a szobakennel használata indokolt volt és arra sem merült fel adat, hogy az alperes az eb számára szükséges orvosi kezelésekről a felperest tájékoztatta volna. A felperes maga is elismerte, hogy az állatorvostól hazaszállításkor a kutyát az indokoltnál durvábban tette be az autóba, az elsőfokú bíróság azonban az eb rendőri intézkedés útján történő visszakövetelését olyan váratlan és felkavaró körülménynek tekintette, amely miatt a felperestől nem volt elvárható a legkörültekintőbb eljárás. A bíróság következtetése szerint az alperes kijelentéseivel valós tényeket hamis színben tüntetett fel. [41] A felperes haszonszerzési céljának az állatvédelem elé helyezésével kapcsolatos bejegyzésekről az elsőfokú bíróság megállapította, hogy azok alkalmasak a felperes állatvédő tevékenységébe vetett bizalom megingatására. Mivel azonban a kifejtett tevékenység (állatvédelem) kapcsán a felperes közéleti szereplőnek minősül, magasabb fokú tűrési kötelezettség terheli. A sérelmezett kijelentések sem tartalmukban, sem kifejezésmódjukban nem lépik túl azt a mértéket, ami a közéleti szereplő számára sem elviselhető. Ezért a felperes keresetét e vonatkozásban a bíróság elutasította. [42] A felperes becsületét sértőnek tartott állítások esetében („ha tőled lopná el egy paprikajancsi a beteg kutyát, mit tennél?”, „mi lenne, ha az egyesületedre bízott beteg kutyát egy bohóc ellopná és nem adná vissza”) a bíróság azt vizsgálta, hogy azok alkalmasak voltake a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására és kifejezésmódjukban indokolatlanul bántóak voltak-e. A bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes közéleti szereplő, a „közéleti érdeklődésre” számot tartó tevékenységének végzése körében magasabb tűrési kötelezettség terhelte az „átlagos facebookhasználó” (ítélet
  8. oldal) közönségnél. Ezért – bár a „bohóc” és „paprikajancsi” kifejezések hétköznapi értelemben bántónak minősülnek – kifejezésmódjukban nem terjeszkednek túl a tűrési kötelezettség határán. Ezért a felperes e kereseti kérelmét elutasította. A személyiségi jogsértés jogkövetkezményeként az alperest elégtétel adására és 300.000 forint sérelemdíj, valamint ezen összeg késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte. [43] A viszontkereset vizsgálata során az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes az állatvédelemben önkéntesként vesz részt, szervezeti tagságot nem vállalt, az otthonában üzemeltetett „... Menedéke” állatmenhely pedig nem annyira az alperes személyéhez, mint a ... Állatvédő Egyesülethez köthető, egyszerre sok állat befogadására nem alkalmas, az állatvédő tevékenységet a közvéleményre számottevő hatást gyakorlóan inkább a ... Állatvédő Egyesület fejtette ki. Ezért nem tekintette az alperest közéleti szereplőnek. [44] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból megállapította, hogy az adománygyűjtést az alperes csak népszerűsítette, a tényleges adománygyűjtő a ... Állatvédő Egyesület volt, amely a kutya kezelési költségeit finanszírozta, a megmaradó adományokat pedig visszautalta. Az eb javára szervezett gyűjtés nem volt kiemelkedően eredményes. Az elsőfokú bíróság okfejtése szerint az utalások nem az alperes számlájára érkeztek, ezért a nem megfelelő elszámolásra és az összeg nem rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó felperesi kijelentések nem valósak, tehát sértik az alperes jóhírnévhez való jogát. A további, a számlákba való betekintés feltételeire vonatkozó, sérelmezett kijelentések értékelésekor az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy az adományból befolyt összegeket az egyesület kezelte, a felperes viszont az alperessel tartott kapcsolatot és főként vele egyeztetett. A felperes irodalmi túlzásként megfogalmazott közléseiben az alperes érintettségét megállapíthatónak találta, de úgy ítélte meg, hogy az állítások a jogsértés szintjét – a szövegkörnyezetre és az írói megfogalmazásra tekintettel – nem érték el. Ezért a viszontkeresetet e tekintetben elutasította. Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 10 [45] Az elsőfokú bíróság ezután az eb életének és kezeléseinek ellehetetlenítésére vonatkozó, alperest érintő tényállításokat vizsgálta. Megítélése szerint a felperes a közlések egy részével azt a látszatot keltette az olvasóközönségben, hogy az alperes meggátolta a kutya gyógykezeléseinek folytatását, az ehhez szükséges pénzt nem bocsátotta rendelkezésre és magatartásával az állat életét veszélyeztette. A felperes azonban nem bizonyította, hogy az alperes tevékenysége a kutya életének a tönkretételére irányult volna. Az alperes a gyógykezelési költségek utalására összegyűjtött összeg felett nem rendelkezett. A valótlan tények állításával ezért a felperes megsértette az alperes jóhírnevét. Az e körben vizsgált többi kijelentést az elsőfokú bíróság írói túlzásnak tekintette, amelyek nem érik el a jogsértés fokát. [46] Az elsőfokú bíróság az alperesnek a kutya tulajdonának átadására irányuló, szerződéskötéssel kapcsolatos magatartásának hitelességét érintő kijelentéseit külön vizsgálta. Ide sorolta azokat az állításokat, amelyek a kutya tulajdonba adásának meghiúsulásával függtek össze. A bíróság szerint a felperes nem bizonyította sem az „örökbefogadással” kapcsolatos szándék hiányát, sem az alperes csalárd szándékát. Az alperes
  9. november 6i és 9-i magatartása közötti különbség oka az volt, hogy az egyesület a kutya speciális helyzetét jobban kezelni tudó személyt talált. Ezt az alperes, illetve az egyesület nem a megfelelő módon adta a felperes tudtára, ezért az alperes magatartása a felperesben okkal kelthette azt a képet, hogy az „alperes” tulajdonba adási szándéka nem valódi. A felperes téves feltevésének minősült, hogy az eb tulajdonba adása a befolyt pénzösszegek nagyságára tekintettel hiúsult meg, mert az adományok nem tették ki a felperes által feltételezett, nagyobb összeget, az azokkal való elszámolás pedig megtörtént. A felperes a kutyát állatorvoshoz vitte, a szobakennel alkalmazása a kutya gerincsérülésére tekintettel indokolt volt. A vitatott közlések további részéről a bíróság megállapította, hogy nem tartalmaznak kellően konkrét tényállításokat ahhoz, hogy a bíróság a jogsértés tényét megállapíthassa. Ezért csak azoknak a közléseknek a vonatkozásában állapította meg az alperes személyiségi jogának (jóhírnevének) megsértését, amelyik a felperest az alperes megtévesztésének áldozataként mutatta be és amelyet a felperes „az alperes hazugságai ellenére is kitartó” személyekhez intézett. [47] Az alperessel szemben folyó eljárásokról az elsőfokú bíróság megállapította, hogy azokat feljelentőként vagy magánvádlóként a felperes kezdeményezte, azok egy kivétellel az alperes bűnösségének megállapítása nélkül zárultak. A felperes állításai tehát a valóságot hamis színben tüntették fel, mivel az eljárások „nem objektív körülmények folytán (közvádra) indultak”, hanem azokat a felperes kezdeményezte, amelyekben a nyomozó hatóságot a hivatalból eljárás kötelezettsége terheli. A felperes tényközlései a büntetőeljárásokban járatlan olvasókban joggal kelthetik azt a látszatot, hogy az alperes bűnöző vagy legalábbis a bűncselekmény elkövetésének a büntetőeljárásról szóló
  10. évi XC. törvény
  11. §
(3)bekezdése szerinti megalapozott gyanúja állna fenn vele szemben. A felperes a becsületsértést, rágalmazást, csalást, sikkasztást jelölte meg a perek tárgyaként, és a kialakult összkép azt sugallta, hogy több bűncselekmény miatt több büntetőeljárás van folyamatban. A közlések a valóság egy részét tartalmazták, viszont összességében hamis színben tüntették fel. Emiatt az elsőfokú bíróság a személyiségi jogsértést megállapította. Elutasította azonban azon kijelentésekkel kapcsolatos kérelmet, melyekben az alperes alanyként nem szerepelt. [48] A „Ki fogunk csinálni a többiekkel” nyilatkozat a ... és Én című könyvben jelent meg, állítva, hogy a felek telefonbeszélgetése során hangzott el. A felperes e körben bizonyítékot nem csatolt, ezért az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az alperes ilyen kijelentést tett. Ezért a felperes közlésével megsértette az alperes jóhírnevét. [49] A képmáshoz és hangfelvételhez való jog sérelmét vizsgálva az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a felperes által 2018. augusztus 30-án közzétett videóban az alperes személye képről és hangról is felismerhető. A bíróság a Ptk. 2:48. §
(1)bekezdésében foglalt Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 11 feltétel teljesülését vizsgálva megállapította, hogy a felperes az alperes felvétel készítéséhez és annak felhasználásához (közzétételéhez) való hozzájárulását nem bizonyította, ezért a bíróság megállapította, hogy a felperes a felvétel készítésével és közzétételével megsértette az alperes hangfelvételhez és képmáshoz való jogát. [50] Az elsőfokú bíróság a felperes a „... a kommunikátor: Hírek-videók” Facebookoldalon megjelentetett videót a Ptk. 2:45. §
(1)bekezdéséből kiindulva vizsgálva megállapította, hogy azt a felperes a saját Facebook-oldalán, így a követői véleményének formálására alkalmas felületen közzétett, a saját szubjektív véleményét bemutató felvételnek tekintette, melyben az alperest kutyaürülékkel azonosította. Ez a bíróság megítélése szerint egyértelműen durva, megalázó, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, meg nem engedett véleménynyilvánításnak minősül, amellyel a felperes megsértette az alperes becsületét, emberi méltóságát.Az alperes sérelmére elkövetett személyiségi jogsértésekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság a felperest elégtétel adására, valamint a Ptk. 2:52.§- a alapján sérelemdíj megfizetésére kötelezte. [51] A felek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.322/2020/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Megállapította, hogy a felperes az alperes jóhírnevéhez fűződő személyiségi jogát a „... és én” című könyvben azon valótlan tény állításával sértette meg, mely szerint az alperes azt mondta a felperesnek, hogy ki fogják őt csinálni a többiekkel. Ezt meghaladóan a jóhírnév megsértésének megállapítására, az elégtétel adására, a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől történő eltiltásra irányuló viszontkeresetet elutasította. Mellőzte az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelező rendelkezését. A felperes által fizetendő perköltség összegét 458.085,- forintra, a felperes illetékfizetési kötelezettségét 150.000,- forintra felemelte, az alperes illetékfizetési kötelezettségét 90.000,- forintra leszállította. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. [52] Az ítélőtábla álláspontja szerint mindkét fél esetében vizsgálni kellett a véleménynyilvánítási szabadság korlátait, mert a Ptk. a személyiségi jogsértések elleni védelem biztosításán belül meghatároz egy különleges tárgyi-és személyi kört, amelyet kiemel a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alá tartozó többi közlés közül. Az alperes védekezésére figyelemmel megállapította, hogy a felperest az állatvédelem területén kifejtett önkéntes tevékenysége önmagában még nem teszi közszereplővé. [53] Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint annak eldöntésénél, hogy egy szólás a közügyek szabad vitatására vonatkozik-e, az eset összes körülményének együttes mérlegelésével kell eljárni. Az alperes bejegyzéseinek témáit az elsőfokú bíróság megfelelően összefoglalta: azok az eb ellopásával, illetve elsikkasztásával, a PetVet Data rendszerben lopottként feltüntetésével, az állat egészségének veszélyeztetésével, a kezelések elmaradásával, a felperes állatgondozói alkalmatlanságával, illetve az eb és az állatvédelem haszonszerzési célú felhasználásával kapcsolatosak. A közlések kontextusa laza, többnyire más személyekkel folytatott rövid párbeszédekben megjelenő sommás megállapítások követik egymást, amelyek magukban sem teljesen összefüggőek. Az egyes mondatrészek nyelvtani és logikai kapcsolata viszonylag laza, a szövegek stílusa a kommentek közismert, az irodalmi szövegek színvonalánál jóval alacsonyabb. A használt kifejezések között számos, személyre irányulóan kimondottan bántó kifejezés szerepel, amelynek erőteljes hatását mondatvégi írásjelhalmozás vagy nagybetűs folyóírás is növeli (pl. 1., 7., 10.,
  2. kijelentés). A kommentekről első olvasásra megállapítható, hogy szerzője felfokozott érzelmi állapotban írta, gyakran az olvasók érzelmeire is hatni kívánó céllal (pl. 2., 3., 5., 7., 9.,
  3. kijelentés). A közlések kifejezetten a felperes személyét támadják, számos kifogást felhozva a kutya ellátására való alkalmatlanságával kapcsolatban. Az alperes lényegében folyamatosan felháborodását fejezi ki, rosszallóan szól a felperes valamennyi említett megnyilvánulásáról. Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 12 A bejegyzéseknek nincs azonban a konkrét ügyön, a felek személyes vitáján túlmutató tartalmuk. A közlő személyének, társadalmi szerepének, a használt kifejezések egyediségében és a szöveg teljes tartalmában való értékelésének, a közlés kontextusának, módjának és céljának vizsgálata alapján a másodfokú bíróság nem tartotta a közérdekű ügyek vitatásának kategóriájába tartozó közlésnek az alperes bejegyzéseit. A bejegyzések ugyan az állatvédelemhez kapcsolódnak, azonban nem azonosítható közvetlen kapcsolatuk az állatvédelmet érintő viták egyetlen tárgyi területével sem, kizárólag egy, az állatvédelemmel is foglalkozó személyre, a felperesre vonatkoznak. A felperes eb ellátásával kapcsolatos tevékenysége nem része a közbeszédnek, másfelől nem folyik olyan közismert társadalmi vita, amely a demokratikus közvéleményformáláshoz közvetlenül kapcsolhatóvá tenné az alperes bejegyzéseit. Ilyen alkotmányos értéket az alperes nem igazolt és azt sem bizonyította, hogy a felperest írói tevékenysége vagy kommentelő gyakorlata közéleti szereplővé tette volna. A felek által az internet nyilvánossága előtt (egymásról, de harmadik személyek közbeiktatásával) folytatott vita alkalmas lehet az állatvédelmet támogató, szűkebb közönség döntéseinek bizonyos fokú orientálására, az egyéni érdek terelésén túlmutató jelleggel azonban egyáltalán nem rendelkezik. Mindezek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes bejegyzései nem élvezik a véleménynyilvánítás kiemelt alkotmányos védelmét, így a sérelmezett bejegyzéseket a Ptk. 2:42.§
(1)-
(2)bekezdése és a 2:45.§-a alapján kellett elbírálni. [54] A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdésének alkalmazásánál abból kell kiindulni, hogy a valótlan és más személyt sértő tények állítása jogellenes. Az eb jogtalan eltulajdonítására vonatkozó közlések értékelésénél az elsőfokú bíróság az állat tulajdonosának aktuális személyét vetette össze az események leírását a Facebookon olvasó közönség erről alkotott képével. A felperes pedig azt sérelmezte, hogy a bíróság a felek szóbeli megállapodásának tartalmát nem vette figyelembe kellő súllyal. Az ítőtábla megítélése szerint azonban a kifogásolt bejegyzéseket a PK
  1. számú állásfoglalás II. pontja szerint a maguk egészében kell vizsgálni, a kifejezéseket nem formális, hanem valóságos megjelenésük szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra. Az előbbi értelmezési szempontok figyelembevételével megállapítható, hogy az alperes a sérelmezett közlésekkel a felperes eljárásáról alkotott véleményét, értékítéletét fejezte ki. Bírálatának tartalma szerint a felperes jogszerűen nem tarthat igényt az állatra, annak birtokát önhatalmúlag, a tulajdonos kifejezett tiltakozása ellenére szerezte meg, így a birtoklás jogsértő. Az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a „lopás” és „sikkasztás” kifejezések köznyelvi értelme tágabb, mint a jogi terminológiában használatos fogalom. Éppen ezért van jelentősége a PK
  2. számú állásfoglalásban említett szövegösszefüggésnek, kontextusnak és a társadalmilag kialakult közfelfogásnak egy kijelentés értékelésekor. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közléseknek helyet adó felületeken a hozzászólások hangneme merőben eltér az írásbeli érintkezés egyéb formáitól. Az adott esetben a felperes eljárását „lopásnak”, „sikkasztásnak”, „meglovasításnak” nevező, az esetek közel felében igeként használt kijelentés látszólag tényállítás, ténylegesen azonban az alperes ezzel a nyilatkozatával annak a véleményének adott hangot, hogy a felperes az állatot önhatalmúlag vette magához és rosszhiszeműen, jogalap nélkül tartja birtokában. Ezért a másodfokú bíróság az ítélet erre vonatkozó, jogsértést megállapító rendelkezését megváltoztatta és a keresetet etekintetben elutasította, az elsőfokú bíróság által elutasított részét pedig helybenhagyta. [55] Az állat kezelésének elmaradásával, az eb nem megfelelő tartásával, a kutyának okozott szenvedéssel és a felperes haszonelvű hozzáállásával kapcsolatos kijelentéseket is az előbb kifejtett szempontok szerint kellett értékelni. Az alperes különböző változatokban, de ismétlődő jelleggel jelenítette meg a felperesről alkotott negatív értékítéletét. E kifejezéseknek csak az adott szövegkörnyezetben, a szövegbe beágyazottságában, a többi Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 13 felhasználó kommentjének sorozatában lehet valós jelentéstartalmat adni. A vizsgált internetes oldalakon a felperessel szemben felfokozott hangulatú bejegyzések követik egymást, az alperessel közösséget vállaló személyek együtt tárgyalják meg a felperes cselekedeteit, ennek során általános vélekedésként alakul ki, hogy a felperes tanúsított magatartása nem üti meg azt a mércét, amely az állatmentéssel foglalkozó személyektől elvárható, a felperes befolyásolhatatlan és nincs tekintettel az állatvédő közösségben kialakult magatartási szabályokra. Ez az értékítélet negatív színben tünteti fel a felperest, azonban nem lépi túl a véleménynyilvánítás megengedett határait, kifejezésmódjában nem indokolatlanul bántó, sértő, durva, arra is figyelemmel, hogy a megelőző kommentek is negatív véleményt tartalmaznak a felperes tevékenységével kapcsolatban. A kifejezésmód teljességgel szubjektív, valamennyi eleme egyértelműen a kommentelő személyes véleménye, megfogalmazásában azonban nem gyalázkodó vagy megalázó. A másodfokú bíróság megítélése szerint tehát az alperes kifogásolt kommentjeiben erős kritikával illette a felperest, a formálisan tényállításként megjelenő közlései értékítéletnek minősülnek. A felperesnek – különösen amiatt, mert önként lépett az internetes fórumok közönsége elé, vállalva az ezzel járó anonimitásból, mások bírálatának kitettségéből eredő hátrányokat – el kell tűrnie a felhasználók részéről rendszeresen érkező, kedvező vagy kedvezőtlen bírálatot egyaránt. [56] Az ítélőtábla csak részben értett egyet az elsőfokú bíróság viszontkeresetre vonatkozó döntésével. A felperes állításai a szövegkörnyezetben (az interneten és a könyvben) az eb birtokának megszerzését hasonlóan erős bírálattal illető alperes bejegyzéseihez hasonló jelentést hordoznak. A kijelentések eredeti szövegkörnyezetüktől nem szakíthatóak el. A ténybeli alapot állító értékelések kivétel nélkül úgy bírálják az alperest, hogy a véleménynyilvánítás megengedett kifejezésmódján belül maradnak, az alperes magatartásáról szóló, teljesen szubjektív kritikák. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a sérelmezett szövegrészek vizsgálatát az elsőfokú bíróság úgy végezte el, hogy a bejegyzések és könyvbeli kijelentések tekintetében megállapított jogsértéseknél nem határozta meg a jogsértést megvalósító magatartásokat, ugyanakkor a PK.
  3. számú állásfoglalás szerint a jogsértés megállapítása nem a kijelentések kifejezésmódjához, hanem valódi jelentéstartalomhoz kötődik. Ennek feltárása nélkül a szövegkörnyezetből kiragadott mondatrészek önmagukban nem tekinthetőek személyiségi jogsértőnek. Az ítélőtábla eltérő jogi megítélése miatt az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a viszontkeresetet ebben a részében is elutasította, míg az elsőfokú bíróság által elutasított rendelkezést helybenhagyta. [57] A viszontkeresetnek az alperes ellen folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatos döntése a megállapítási részében sem megalapozott. Az a körülmény, hogy a büntető és szabálysértési eljárásokat a felperes kezdeményezte, valamint az, hogy csupán egy zárult az alperes büntetőjogi felelősségre vonásával, nem teszi a közléseket a valóságot hamis színben feltüntetővé. A felperes tényállításai a többféle tárgyban indult eljárások folyamatban létére vonatkoznak, ez pedig kétségkívül megtörtént, valós eseményekről tett kijelentés, amelynek nincs jóhírnév sértő vonása. [58] A viszontkereset egy részét – a felperes „... szövetségesei”-ről és az alperes jósnői tevékenységéről - az alperes érintettségének, illetve a személyiségi jogsértés hiánya miatti elsőfokú elutasító döntéssel az ítélőtábla egyetértett. Álláspontja szerint helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a „Ki fogunk csinálni a többiekkel” mondat jóhírnévsértő jellegéről is, amely állítás szövegkörnyezetben értékelése alapján az alperes állatvédők körében való ellehetetlenítéséről szól. [59] Az alperes becsületének megsértésével kapcsolatos viszontkeresetről is a jogszabályoknak megfelelően foglalt állást az elsőfokú bíróság. Általános felfogás szerint a becsület sérelme az érintett belső személyes értékelésével, személyiségjegyeinek megítélésével szorosabban kapcsolódik az emberi méltósághoz, mint a személyiségvédelem Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 14 érinthetetlen magjához. A
  4. szeptember 19-én készült videóban megfogalmazott bírálat az alperes emberi mivoltának teljes, nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásaként az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusába ütközik. [60] A másodfokú bíróság a
  5. augusztus 30-án készült videófelvétel nyilvánosságra hozatalával megvalósult személyiségi jogsértéssel kapcsolatos döntéssel is egyetértett. Ennek megalapozatlanságára vonatkozó jogi érvet a felperes fellebbezésében sem közölt, ezért a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapítható volt, hogy a videó készítéséhez és nyilvánosságra hozatalához az alperes nem járult hozzá, ezért a felperes megsértette az alperesnek a Ptk. 2:
  6. § g) pontjában nevesített személyiségi jogait. Az alperesnek megítélt sérelemdíj összegének meghatározásakor az elsőfokú bíróság nem sértette meg a bírói mérlegelés szabályát, az az ítélkezési gyakorlattól sem tér el. [61] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a személyiségi jogsértések megállapításáról és a sérelemdíjról rendelkező részében a Pp.
  7. §
(2)bekezdése szerint részben megváltoztatta, míg ezt meghaladóan helybenhagyta. A felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme [62] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő, a felperesi keresetnek teljes mértékben helyt adó, valamint az alperesi viszonkeresetet teljes mértékben elutasító új határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését követően a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára törtnő utasítását, valamint az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 2:42. §
(1)–
(2)bekezdését, a 2:
  1. § d) pontját, a 2:
  2. §
(1)–
(2)bekezdését, a 2:51. §
(1)bekezdésének a),
  1. b)és
  2. c)pontjait, a 2:52. §
(1)–
(2)–
(3)bekezdéseit, valamint a Pp. 163. §
(2)bekezdésébe, 164. §
(1)bekezdésébe, a 206. §
(1)bekezdésébe, a 221. §
(1)bekezdésébe és az Alaptörvény II. cikkébe, a XXIV. cikk
(1)bekezdésébe, valamint a IX. cikk
(1)és
(2)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [63] A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság az ítéletében egymásnak ellentmondó megállapításokat tett, megalapozatlan jogi következtetést vont le, megcáfolt, valamint önkényesen felülírt jogerős bírósági döntést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, valamint a vonatkozó jogszabályokat tévesen értelmezte és alkalmazta. [64] Az ítélőtábla a feleket megillető véleménynyilvánítási szabadság határai körében figyelembe vett szempontokat helytelenül állapította meg, így jogszabályba ütközően jelentette ki, hogy az alperes részéről a felperesre tett közlések pusztán véleménynyilvánításnak, bírálatnak minősített. Tévesen döntött abban is, hogy a „... és Én” című irodalmi alkotásban a felperes közlése, mely szerint „Ki fogunk csinálni a többiekkel” valótlan tényállításnak minősül, amellyel a felperes megsértette az alperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. [65] A keresete elutasítása a sérelemdíj, valamint az elégtételadás vonatkozásában is megalapozatlan volt és a viszontkeresetben előterjesztett sérelemdíj összege - figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú ítéletben megítélt felperesi jogsértések köre jelentős mértékben leszűkült- eltúlzott összegben lett megállapítva. [66] A Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése védi a személyiségi jogokat és minden személyiségi érdek sérelmét okozó, illetve azt veszélyeztető magatartást jogellenesnek nyilvánít. Az alperes a hivatkozott generál klauzula által támasztott követelményeket többször, jelentős mértékben megsértette, mert nem állt fenn olyan körülmény, amely indokolttá és jogszerűvé tette volna az általa közölt nyilatkozattételt, vagy jogszabályi engedélye lett volna azok Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 15 közlésére. Ezzel ellentétes értelmezés precedenst teremtene arra, hogy a közösségi média felületein bárki közzé tehessen olyan lejárató, magalázó, a néző, illetve hallgató közönség negatív befolyásolására alkalmas tartalmakat, amely az elszenvedő fél személyiségi jogait, becsületét aláássa, súlyosan sérti. [67] A másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a tűrési kötelezettség megállapításának mértékéül nem az érintett fél közszereplői minősége az irányadó, hanem az, hogy a társadalmi érintkezéssel elkerülhetetlenül együtt jár az egymással kapcsolatba kerülő személyek egymásra vonatkozó véleményformálásával és annak megosztásával, így nyilvánosságra hozatalával is. Ez lényegében azt jelenti, hogy a közösségi média felületére történő fellépéssel a személy vállalja annak kockázatát, hogy esetlegesen és rendszeresen bírálat alá veti magát. Ugyanakkor a felperes nem ennek tudatában regisztrált, hiszen senki nem köteles elviselni valótlan tényállításokat, amelyet véleménynyilvánításnak lehet álcázni. [68] A felperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a felperest a hiteltelennek tartott személyek közé sorolta, amely indoklással azt várja el, hogy az alperes valótlan tényközléseire támaszkodó internetes fórumozók, valamint alperes gyalázkodásait az ártatlanságát megállapító jogerős bírósági végzés ellenére is jogkövetkezmények nélkül tűrje azt, hogy a jóhírnevét, becsületét megsértették. A felperes nem minősül közszereplőnek és a közösségi oldal használójaként nem lesz nagyobb tűrési kötelezettsége. [69] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes által közölt állítások (lopás, sikkasztás, meglovasítás, csalás) nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősülnek. Figyelembe véve ugyanakkor a Budaörsi Járásbíróság jogerős döntését, mely szerint a felperes nem tulajdonította el a ... nevű kutyát, az alperes állításait a másodfokú bíróságnak jogsértőként kellett volna értékelnie. Az alperes közlései nem bírálatok, nem értékítéletek, hanem valótlan tényállítások, ezért alkalmasak voltak a felperes jóhírnevének megsértésére. [70] A másodfokú ítélet 1-
  1. számig tartó felsorolásában szereplő azon valótlan tényközlések, amelyek szerint nem biztosította a szükséges orvosi beavatkozásokat a kutya számára, a felperes társadalmi megbecsültségét rombolták. A felperes orvosi dokumentumokkal igazolta, hogy a kutya minden orvosi, kórházi kezelést megkapott, azonban ezt a másodfokú bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta. Nem értett egyet a jogerős ítélet azon megállapításával, mely szerint „lopás”, „sikkasztás”, „csalás” fogalmakat a köznyelv szerint tágabban kell értelmezni. [71] Az ítélőtábla a jogerős ítéletében téves következtetéssel állapította meg, hogy az alperes a felperes által sérelmezett közlésekkel a felperes eljárásáról alkotott véleményét, értékítéletét fejezte ki. Álláspontja szerint az alperes nem értékítéletet fejezett ki, kijelentései tényállításként értelmezendőek, amelyek jóhírnevét megsértették. Az alperes által használt „bohóc”, illetve „paprikajancsi” kifejezések a szövegösszefüggés alapján szintén alkalmasak voltak a felperes becsületének csorbítására, mivel az alperes szerint a felperes tolvaj, mert lop. Mindezekre tekintettel a jóhírnév megsértésének megállapításához szükséges valamennyi elem megvalósult, az alperes által tömegesen tett megnyilvánulások, tényállítások által. [72] A felperes érvelése szerint a keresetében igényelt sérelemdíj mértéke – figyelemmel arra, hogy az alperes
  2. októbertől folyamatosan tett valótlan tényközléseket- nem volt eltúlzott mértékű. Lejárató kampánya a róla korábban kialakult pozitív társadalmi képet lerombolta és sok állatbarát tényként kezeli, hogy csaló, sikkasztó, ügyeskedő, aki csak kihasználja az állatokat. Az alperes tudatában volt annak, hogy ténymegállapításai és kijelentései a felperes ellen irányulnak, célja a rossz színben történő feltüntetés, becsmérlő, sértő kifejezésekkel történő illetés. Felperesben az alperes tanúsított magatartása eredményeképpen megalázottság, valamint szorongásos érzések alakultak ki, amelyek életvezetésére jelentősen negatív kihatással vannak. A Ptk. 2:
  3. §
(2)bekezdése szerint a Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 16 sérelemdíj kettős funkciója a jóvátétel és a prevenció. E körülmények együttes fennállására tekintettel az igényelt sérelemdíj összege elégtételt nyújt az okozott hátrány, egyben az alperesi jogsértés szankcionálására is. [73] A felperes az alperes viszontkeresetét túlnyomórészt elutasító jogerős döntéssel egyetértett, ugyanakkor nem fogadta el az irodalmi alkotásban közzétett közlésekre vonatkozó marasztaló döntést, mivel azt álláspontja szerint nem lehet összemosni a közösségi médiában tett, felperes lejáratását célzó alperesi közlésekkel. Nem értett egyet azzal sem, hogy a másodfokú bíróság a felperes
  1. szeptember 19-én készült videóját jogsértőnek találta. Érvelése szerint téves a jogerős ítélet indokolása, miszerint nem tekinthető közügynek a peres felek között kialakult vita, mivel az állatvédelem kiemelt társadalmi feladatnak minősült. A ... ügy közéletre gyakorolt hatását az is igazolja, hogy 2017-ben az ország legnépszerűbb petícióinak a listáján
  2. helyen szerepelt ez a kérdés, a videó pedig nem öncélú közlés volt, hanem egy hosszan elnyúló, többszereplős társadalmi-közéleti vitára történő reflektálás. A közügyek vitatása esetében a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a bírálatot, kritikát, kiemelt alkotmányos védelmet élvez. [74] A felperes esetlegesen csupán egy ponton sérthette meg az alperes személyiségi jogát, mégpedig a
  3. augusztus 30-án közzétett videóval, amelynek közzétételéhez az alperes nem járult hozzá. A képmáshoz és hangfelvételhez való jog sérelmével kapcsolatos alperesi viszontkeresetet alaposnak tekintette mindkét fokú bíróság annak ellenére, hogy ezek elutasítását kérte. A felperes a keresetét
  4. március hónapban nyújtotta be, ezzel szemben az alperes által sérelmezett videófelvétel
  5. augusztusában készült, az időbeliségnek pedig az ügyben döntő jelentősége van. Az eljárás folyamán bizonyítékokkal támasztotta alá az alperes viszontkeresetének megalapozatlanságát, kérte annak elutasítását, amit az elsőfokon eljáró törvényszék figyelmen kívül hagyott.
  6. augusztus hónapig, a videófelvétel megjelentetéséig az alperes semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani viszontkeresete jogalapját. Abban az esetben, ha az elsőfokon eljáró bíróság figyelembe vette volna a felperes általa csatolt bizonyítékokat, az alperes viszontkeresetének megalapozatlanságát, nem lett volna lehetősége alperesnek az adott videó jelen peres eljárás keretén belül történő felhasználására, mivel az ügy a viszontkereset elutasításával zárult volna. [75] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és viszontkeresetének történő helyt adást kérte. Kérte annak megállapítását, hogy a felperes megsértette az alperes jóhírnevét a ... és Én című könyvben foglalt 33 -
  7. szám alatti kijelentéseivel, a Facebook oldalon tett 70-
  8. szám alatti bejelentéseivel, a ... Alapítvány Facebook közösségi oldalán tett
  9. szám alatti hozzászólásával, a „... a kommunikátor: hírekvideók” Facebook oldalon közzétett videófelvételeken 76-
  10. szám alatti megjegyzéseivel. Kérte annak megállapítását, hogy a felperes a
  11. számú videófelvétellel és a felvétel készítése alatt tett kijelentéseivel megsértette az alperes becsületét, annak megállapítását, hogy a felperes megsértette az alperes képmáshoz és hangfelvételhez való jogát a 76-
  12. szám alatti megjegyzéseket tartalmazó videófelvétel hozzájárulása nélküli elkészítésével és közzétételével. Kérte kötelezni a felperest elégtételadás keretében az ítélet rendelkező részének közzétételére, valamint a felperes sajnálkozásának kifejezésére a „... a kommunikátor: hírek-videók” a Facebook oldalon, kérte a felperes további jogsértésektől történő eltiltását, valamint 2 000 000 forint sérelemdíj és ezen összeg
  13. november 21-től számított késedelmi kamata, valamint perköltsége megfizetését. [76] Álláspontja szerint a felperes azon állítása, mely szerint nem számol el a támogatásokkal, a megítélését egyértelműen negatívan befolyásolta. Az alperes önkéntes állatvédő, a támogatásokat jellemzően magánszemélyektől kapja, akik részére a hitelesség alapvető fontosságú kérdés. A felperes kijelentéseivel túllépte a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért az alperes jóhírnevét megsértette. A Fővárosi Ítélőtábla ennek ellenére a Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 17 Ptk. 45.§
(1)-
(2)bekezdéseinek megsértésével a jóhírnév sértő kifejezéseket jogszerű, a véleménynyilvánítás szabadságát nem sértő személyes véleményként kezelte. A felperes bizonyítékok nélkül jogszerűen nem vádolhatta volna az elszámolás törvénytelenségével az alperest. A másodfokú bíróság további megállapítása szerint a felperes büntetőeljárásokkal kapcsolatos közlései részben sem megalapozottak figyelemmel arra, hogy ezek valós eseményekről tett kijelentések, amelyeknek nincs jóhírnév sértő vonása. Súlyosan tévedett a Fővárosi Ítélőtábla, amikor azt állította, hogy egy büntetőeljárásra történő hivatkozásnak nincs jóhírnév sértő hatása az érintett személyre nézve különösen abban az esetben, ha az állítások összekapcsolódnak a pénzügyi elszámolás hiányával. Ezeket az eljárásokat megszüntették, a felperes azonban ezekről nem számolt be. Mindezek alapján súlyos anyagi jogi tévedés az, hogy a felperes közléseinek nincs az alperesre nézve jóhírnevet sértő hatása. [77] Az alperes sérelmezte, hogy a jogerős ítélet rendelkező részében csak és kizárólag az alperes „kicsinálására” utaló megjegyzés szerepel, ezt meghaladóan a viszontkereset elutasításra kerül. Bízva abban, hogy ez csak ítéletszerkesztési hiba, azonban emiatt az ítélet nem hajtható végre. Arra az esetre, ha ez nem eljárásjogi hiba, hanem így rendelkezett a másodfokú bíróság, az alperes arra hivatkozott, hogy a jóhírnév megsértése nem csak verbális kifejezéssel, hanem más kommunikatív eszközzel is megvalósulhat, például egy videóval. Mindezt alátámasztja a 1/2019. (II.13.) AB határozat is. Az ürülék képi megjelenítése és az azzal való azonosítás egyértelműen negatív, jóhírnév sértő kommunikációnak minősül. [78] Álláspontja szerint a másodfokú ítélet a perköltségről is jogszabálysértően rendelkezett. [79] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes felülvizsgálati kérelmének elutasítását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes felülvizsgálati kérelmében anyagi és eljárásjogi jogszabályokat egyaránt megjelölt, azonban indokolásában ezeket nem különíti el, így nem állapítható meg, hogy a hivatkozott eljárási szabályokat (Pp. 163.§
(2)bekezdés, 164.§
(1)bekezdés, 206.§
(1)bekezdés, 221.§
(1)bekezdés) a jogerős ítélet milyen módon és mennyiben sérti. A felhívott anyagi jogszabályokat az eljáró első-és másodfokú bíróság ítéletében figyelembe vette, azokat mérlegelve hozta meg ítéletét. A felperes valójában nem anyagi jogszabálysértésre hivatkozott, hanem a bíróság mérlegelését támadja a felülvizsgálati kérelmében. A Kúria döntése és annak jogi indokai [80] A felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozatlan. [81] A Pp. 270. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Pp. 275. §
(2)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. [82] A Pp. 272. §
(2)bekezdésének alkalmazása szempontjából irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II.15.) PK vélemény
  2. pontjában foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körül írja, az arra vonatkozó álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatóak, amelyek esetében a Pp.
  3. § Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 18
(2)bekezdése által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek. Az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja, amely körülményre határozata indoklásában utal. [83] A másodfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte a perbeli bizonyítékokat. A Kúria teljes mértékben egyetértett a jogerős ítélet Pp. 221. §
(1)bekezdésének megfelelő meggyőző és részletes indoklásával, melynek megismétlése nélkül a következők kiemelését tartja szükségesnek. [84] A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott a Ptk. 2:42. §
(1)bekezdésének megsértésére és arra, hogy a közösségi oldalon az alperes által közzétett lejárató, megalázó és az olvasó közönség negatív befolyásolására alkalmas tartalmakkal megsértette a jóhírnévhez való jogát. [85] Az Alkotmánybíróság több esetben foglalkozott a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalmával, terjedelmével, jogi védelmével és korlátaival. Ezt az alkotmányos alapjogot az Alkotmánybíróság kiemelt fontosságú jogként kezeli. A 7/
  1. (III.07.) AB határozatának indokolása értelmében a véleménynyilvánítási szabadság az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletreméltó vagy elvetendő. Ugyanakkor a szólásszabadság határainak megvonásával indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között. Míg vélemények esetén a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt (indokolás
  2. bekezdés). [86] Az ítélkezési gyakorlatban az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazott PK
  3. számú állásfoglalásban rögzített vizsgálati szempontok szerint a kifogásolt közléseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékítélet, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem ad alapot jogsértés megállapítására. Mindennek megfelelően általános szempont az is, hogy a személyiségi jogsértés megállapíthatósága szempontjából nem a jogosult egyéni érzékenysége az irányadó, hanem a társadalmi közfelfogás. Azt kell tehát vizsgálni, hogy a közlés alkalmase az adott személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. A bíróság a véleményként történő értékeléssel nem a kifejezett véleménnyel való egyetértését, vagy azzal való szembe helyezkedését fejezi ki, mert nem ez a feladata, miként a felek különböző vitáit sem döntheti el a jelen személyiségi per korlátai között. [87] A következetes bírói gyakorlat szerint a személyiségi jogsértések esetében elhatárolandó a vélemény és a tényállítás. Személyiségi jogsértés kizárólag hamis tényállítás esetében valósulhat meg, míg személyes véleménynek tekinthető közlések esetén nem kell vizsgálni annak tartalmát. [88] A tényállítás és a vélemény elhatárolása során a kifogásolt közlést nem formális megjelenése, hanem valóságos tartalma szerint kell figyelembe venni, a nyilatkozat egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is (Pfv.IV. 21.454/2019/10.) [89] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alapvetően azt sérelmezte, hogy a bíróságok nem találták jóhírnevét sértő kifejezésnek az alperesnek az eb jogtalan eltulajdonítására és a kezelésének elmaradására vonatkozó közléseit. A jogerős ítélet azonban az irányadó bírói gyakorlat alapján helytállóan állapította meg, hogy a felperes által sérelmezett, a kutya Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 19 eltulajdonítására vonatkozó bejegyzéseket nem a büntetőjogi terminológia szerint, hanem köznyelvi értelemben kellett értelmezni. E szempontból - a jogerős ítélet helytálló megállapítása szerint -a használt kifejezések, azok írásmódja az alperes azon véleményének kifejezése, amely szerint a felperes a kutyát önhatalmúlag vette magához és jogalap nélkül tartja magánál. A PK
  4. számú állásfoglalással összhangban a szöveg kontextusának és a társadalmilag kialakult közfelfogásnak kellett jelentőséget tulajdonítani, továbbá figyelemmel kellett lenni a megjelenés körülményeire, annak hangnemére is. [90] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul kifogásolta keresetének jogerős elutasítását az állat kezelésének elmulasztásával kapcsolatos alperesi kifejezések okán is. Az e tárgyban tett bejegyzések az alperes véleményét tükrözik, azok szubjektív értékítéletet fejeznek ki és annak a véleménynek adnak hangot. amely szerint a felperes állatvédőként nem a megfelelő ellátást biztosítja a kutya számára. Az ítélőtábla helytállóan állapította meg, hogy e negatív tartalmú vélemény tűrésére a felperes azért köteles, mert a Facebook közösségébe való belépésével, az internetes fórumokon való saját véleménye megjelenítésével maga is vállalta, hogy saját tevékenysége, cselekedetei is értékelés alá kerülnek és nyilvános megjelenést kapnak. [91] A felperes kellő alap nélkül kifogásolta a „Paprika Jancsi” és ” Bohóc” kifejezések tekintetében a személyiségi joga megsértését. A felperes keresetét e körben az elsőfokú bíróság is elutasította, hivatkozva arra, hogy e kifejezések hétköznapi értelemben ugyan bántónak minősülnek, kifejezésmódjukban azonban nem terjeszkednek túl a tűrési kötelezettség határán, amely megállapítással a másodfokú bíróság is egyetértett. Mindezekből következően a felperes jóhírnév megsértésére, valamint becsületének megsértésére alapított keresetét jogszabálysértés nélkül utasította el az ítélőtábla. Minthogy személyiségi jogsértés az alperes részéről a bejegyzésekkel nem történt, ebből következően a felperes sérelemdíj iránti kereseti kérelme is alaptalan volt. [92] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította, hogy a jogerős ítélet rendelkező része és indokolása egymástól eltérő tartalmú. Az alperes viszontkeresete vonatkozásában az elsőfokú bíróság szerint a jóhírnévhez való jogának megsértését az ítélet
  5. és
  6. oldalában feltüntetett bejegyzések vonatkozásában, míg a képmáshoz és hangfelvételhez való joga és becsületének megsértését a felperes
  7. augusztus 30-án a ... a kommunikátor: Hírek.videók facebook oldalon közzétett videófelvétellel sértette meg. A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló viszontkereset vonatkozásában, a rendelkező részben foglaltak szerint változtatta meg, ugyanakkor az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. Ebből következően, ahogyan a jogerős ítélet indokolásának
(74)-
(75)bekezdései tartalmazzák, az ítélőtábla részben értett egyet az elsőfokú bíróság alperes jóhírnevét sértő megállapításával, míg az alperes becsületét, valamint képmáshoz és hangfelvételhez való jogának megsértését és ezek jogkövetkezményét jelentő sérelemdíj összegét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a videófelvétel készítése időpontjának nem, csupán annak volt jelentősége, hogy a készítéshez és a közzétételhez az alperes nem járult hozzá, ezért sérült a Ptk. 2:43.§ g) pontjában nevesített személyiségi joga. [93] A sérelemdíj összegét az eljárt bíróságok a felperes jóhírnevet, becsületet, valamint a képmáshoz és hangfelvételhez való jogát sértő magatartása miatt egy összegben ítélték meg az alperes részére. A mérlegelés során kellően figyelemmel voltak a sérelemdíj kettős, elégtételadási és preventív funkciójára, így e körben a felperes és az alperes alaptalanul kifogásolta a marasztalás összegét. [94] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Kúria IV.Pfv.21.050/2020/8 20 Záró rész [95] A peres felek felülvizsgálati kérelmei megalapozatlanok voltak, azok eredményre nem vezettek, ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján egymással szemben felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére nem kötelesek. [96] Értelmezhetetlen volt az alperes felülvizsgálati kérelme a perköltségviselés tárgyában, mert a másodfokú bíróság mellőzte az alperest elsőfokú perköltség fizetésére kötelező rendelkezést és a felperes által fizetendő perköltség összegét pedig felemelte. E körben az alperes felülvizsgálati kérelme nem jelölte meg a megsértett jogszabályhelyet (Pp. 272. §
(2)bekezdés). [97] A Kúria a felek által viselendő felülvizsgálati eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [98] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [99] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja kizárja. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.