A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.38.137/2021/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Dudás Péter kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 érdekelt2 cím1 Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: jogi képviselő1 név1 cím4 A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt3 cím1 A per tárgya: építési ügyben hozott BP/2605/00324-4/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 111.K.703.000/2021/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész Kúria VII.Kfv.38.137/2021/2/I 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- május 15-én kelt, keresettel támadott határozatával kötelezte az I. rendű alperesi érdekelt társasház-tulajdonosi közösségét, hogy a érdekelt1 cím5 szám alatti, helyrajzi szám1 ingatlanon lévő társasházi épület tetőszerkezetének és tetőfödémének műszaki állapota által okozott élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet megszüntetését végezze el a határozatban részletezettek szerint. Az I. emelet
- számú lakás használatát megtiltotta azzal, hogy a lakásban csak a kötelezettség teljesítése érdekében lehet tartózkodni, a megfelelő munka-, élet és balesetvédelmi előírások megtartása mellett, tartószerkezeti szakértő jelenlétében. A jogerős ítélet [2] A felperes – mint társasházi tulajdonostárs – az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított. Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 9-én kelt, felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével a keresetet elutasította a felperes kereshetőségi jogának hiányát megállapítva, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján. A felülvizsgálati kérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [4] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a Kúria lényegesen eltérő tényállás alapján meghozott döntésére (EBH2004. 1100.) utalt a jogerős ítéletében. Erre tekintettel az ügy érdemére kiható, az egész hazai joggyakorlat egységét érintő, és kiemelt tárgyi súlyú jogkérdésnek tartotta, hogy megállapítható-e az egyik társasházi tulajdonostárs jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettsége, ha a hatósági Kúria VII.Kfv.38.137/2021/2/I 3 kötelezés címzettje a társasház-tulajdonosi közösség. Álláspontja szerint ugyancsak a Kúria iránymutatását igényli az a kérdés, hogy a bíróságnak lehetősége és egyben kötelessége-e hivatalból észlelni és bizonyítást lefolytatni, ha a közigazgatási eljárásban felmerült semmisségi ok az iratokból kitűnik. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [6] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [9] A perbeli esetben a felperes lényegében a saját kereshetőségi jogáról való állásfoglalást tartotta elvi jelentőségű jogkérdésnek, azonban nem tárta fel, hogy ennek megválaszolása a joggyakorlat egységének biztosítása szempontjából miért lenne szükséges. Azt kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által felhívott – helyesen még legfelsőbb bírósági, és nem kúriai, ezért nem is precedensképes – határozat „lényegesen eltérő tényállás alapján” született, de adós maradt olyan más bírósági határozatok bemutatásával, amelyek azonos ténybeli és jogi helyzetre eltérő választ adtak volna, és amelyekre tekintettel a jogerős ítélet hatályban maradása a gyakorlat széttartó voltát eredményezné. Azt sem mutatta be, hogy a felvetett jogkérdéssel összefüggésben a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő körülmény merült volna fel. Kúria VII.Kfv.38.137/2021/2/I 4 [10] A semmisség körében a felperes ugyancsak nem fejtette ki, hogy az általa felvetett kérdésben a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szempontja miként indokolhatná a befogadást. Hangsúlyozza továbbá a Kúria, hogy a felperes – elismerten – a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott először az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 123. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti semmisségi okra (azaz, hogy az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye), annak elsőfokú bíróság általi hivatalból észlelését és a bizonyítás elmaradását sérelmezte, amely bizonyítást igénylő kérdés vizsgálata a felülvizsgálati eljárásban az 1/2019. számú Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat 3. pontjára figyelemmel, a Kp. 117. §
(3)bekezdése alapján kizárt. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [12] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelemben előadottak alapján nem igazolt a felvetett jogkérdések egyedi tényállású ügyön túlmutató súlya, jelentősége, ezért a befogadás e tekintetben sem indokolt. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok fennállására csupán utalt, de azt nem indokolta, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására ez utóbbi jogszabályhely alapján sem volt lehetőség. [15] Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [16] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, ezért a Kúria a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában a határozathozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét. Záró rész Kúria VII.Kfv.38.137/2021/2/I 5 [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [19] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- december
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró