← Magyarország

Kf.700311/2022/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A bírói gyakorlat szerint a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások. A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.311/2022/

  1. felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe; eljáró képviselő: felperest képviselő kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe) alperest képviselő jogtanácsos megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Veszprémi Törvényszék 5.K.700.044/2022/
  3. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.000 (tizenháromezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/
  4. 2 [1] A felperes
  5. november 1-től a szolgálati hely állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesít szolgálatot, működési körzete működési körzet neve. A felperes
  6. november
  7. és
  8. szeptember
  9. közötti időszakban beosztásához nem tartozóan rendszeresen a működési körzetén, illetőleg a csoport működési körzetén kívül járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el. A felperes beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátása miatt előterjesztett szolgálati panaszának az állományilletékes parancsnok nem adott helyt, azt elbírásra felterjesztette az alperes vezetőjéhez, aki a
  10. december 14-én kiadmányozott 20000/8397-5/2021.ált. számú határozatával azt megalapozatlanság miatt elutasította. A kereset és védirat [2] A felperes módosított keresetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára alapítottan 2019. november 1-től 2021. szeptember 31-ig terjedő időszak alatt összesen 18 hónapra (2020. július és november, valamint 2021. február és március kivételével) az illetményalap 75%-ában meghatározott 521.784 forint megbízási díj, annak 2020. október 6-tól számított törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [3] Álláspontja szerint az alperes jogszerűtlenül járt el, mert a körzeti megbízotti beosztása mellett körzeti megbízotti illetékességi területén kívül rendszeresen végeztetett vele beosztásához nem tartozó járőrszolgálati tevékenységet, azonban ennek ellentételezéseként megbízási díjat nem fizetett. E többletfeladatok azonban nem tartoznak a körzeti megbízotti munkakörébe és a Körzeti Megbízotti Szabályzatról szóló 26/2015. (XII.09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2. pontjával ellentétesek, mert alapvetően működési körzetében kell biztosítani a feladatai ellátását. Másrészt a KMB Szabályzat 21. pontja taxatíve felsorolja, hogy mely esetekben lehet a körzeti megbízottat működési körzetéből eseti jelleggel meghatározott szolgálati feladatra elvonni, és a felsorolásba a járőrözés nem tartozik bele; bár járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, ennek minimális feltétele, hogy működési körzetében történjen. A kifogásolt járőrszolgálatok idején más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, következésképpen az ezen szolgálatkor felmerülő járőrfeladatok is őt terhelték. A járőrszolgálatok ellátása szükségességét abban jelölte, hogy egyes járőri beosztások alperesnél ideiglenesen megüresedtek, betöltetlenek voltak, vagy tartósan akadályozott személy helyettesítése vált szükségessé, ami szintén megalapozza megbízási díj iránti igényét. [4] A vitatott 2019. november és 2020. október hónapokra eligazítási lapokat, jelentéseket, küldési napló másolatát csatolta. [5] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Vitatta a kereset jogalapját és a megbízási díj mértékét egyaránt, érvelése szerint a felperes nem látott el beosztásához nem tartozó többletfeladatot, ezért megbízási díjra nem jogosult. Megismételte a szolgálati panaszt elutasító határozatban foglaltakat és a KMB Szabályzat 2. és 24. pontja, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 70. §
(1)bekezdése, valamint a felperes munkaköri leírása alapján azzal érvelt, hogy járőrözést nem csak járőr szolgálati formába tartozó rendőr hajt végre. A járőrözés egy Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/6. 3 gyűjtő megnevezés; a közrendvédelmi terület alapfeladata a járőrözési tevékenység. A körzeti megbízotti beosztás egy adott területre koncentrált (körzeti megbízotti terület), a személyes kapcsolattartásra és az állandóságra kiemelt hangsúlyt fektető közterületi jelenlét, amelynek fő célja az állampolgárok biztonságérzetének növelése; a gyakorlati feladatellátás azonban azonos eszközökkel (járőrözés) valósul meg. A KMB Szabályzat 3.
  1. d)pontja határozza meg a körzeti megbízott működési körzetét, a 15. pont a körzeti megbízotti csoportot, a KMB szabályzat 27. pontja pedig biztosítja az átjárhatóságot a körzeti megbízottak működési körzetei között. A KMB Szabályzat 21.
  2. d)pontja és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás) 46. és 46/A. pontja alapján a tevékenységirányítási központ (a továbbiakban esetlegesen: TIK) ügyeletes irányítja a közterületi szolgálatokat. [6] Indokolatlannak tartotta a megbízási díj 50%-os minimum mértékétől való eltérést. [7] Nem vitatta egyes járőri státuszok betöltetlenségét, azonban állította, hogy létszámhiány nincs közvetlenül összefüggésben a körzeti megbízotti feladatellátással. Az elsőfokú bíróság ítélete [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében 521.784 forint megbízási díj, valamint annak 2020. október 6. napjától a kifizetés napjáig járó, középarányosan számított késedelmi kamata, valamint 31.090 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Döntését a Hszt. 71. §
(1)-
(6)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 30/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.) 2. számú mellékletére, a Szolgálati Szabályzat 26. §
(1)bekezdésére, a KMB Szabályzat
  1. pont c) és d), a 2., 13., 21., 22., 24., 25., 30., 31.,
  2. pontjára, a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  3. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) 1.1., 3.4.,
  4. pontjára, valamint
  5. számú és
  6. számú mellékletére alapította. [9] A csatolt iratok és a peres felek egyező nyilatkozata alapján megállapította, hogy felperes körzeti megbízotti működési körzetében és azon kívül is eredeti szolgálati beosztása mellett, rendszeresen, hosszabb időn át ellátott járőrfeladatokat, miközben körzeti megbízotti feladatellátása alól nem került mentesítésre. Megállapította, hogy felperesnek a munkáltató a működési körzeten kívüli feladatellátásra minden esetben parancsot adott, ami a TIK által adott intézkedési kötelezettségben, vagy a járőrútirány terv teljesítésében nyilvánult meg. E külön parancsba adott szolgálati feladatok ellátása nem tartozik felperes munkaköri leírás szerinti szolgálati feladatai közé. [10] Ítélete alapjául elfogadta a felperesre vonatkozó táblázati adatok, valamint a felperes által csatolt eligazítási lapok, jelentések, küldési jelentések tartalmát, amelyek
  7. novemberre és
  8. októberre is igazolták a működési körzeten kívüli beosztásába nem tartozó járőrfeladatok ellátását. Kitért arra is, hogy a körzeti megbízotti és a járőrfeladatok, járőrszolgálat két külön beosztás. Osztotta a felperes álláspontját, hogy az alperes eljárása nem felelt meg a KMB Szabályzat
  9. pontjának és ellentétes a KMB Szabályzat
  10. pontjával is, mindazon esetben, amikor felperes a működési körzetén kívül járőrszolgálatba volt beosztva, többletfeladatot látott el. Hangsúlyozta, hogy az alperes egyoldalú utasítási Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/
  11. 4 jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás, munkakör keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket felperes jogosult és köteles ellátni; a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs jogi lehetősége. Alperes csak a felperes kinevezése szerinti munkakörén belül határozhatta meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul és a körzeti megbízotti szabályzat rendelkezéseivel ellentétesen nem bővíthette. Az a körülmény, hogy alperes utasítása alapján felperes ténylegesen ellátta a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó tevékenységeket is, a Hszt.
  12. §
(5)bekezdése alkalmazására adott alapot. Arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a munkaköri leírásában előírt feladatok teljesítésén túl és azok mellett a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatokat látott el; ezért a keresetben hivatkozott többletdíjazásra jogosult (BH2018.346., Mfv.II.10.304/2017/15.). [11] A Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján, a felperes által rendszeresen, huzamosabb időn át ellátott többletszolgálatért járó megbízási díj mértékét az ellátott többletfeladat mennyisége, rendszeressége, folyamatossága alapján a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékében, havi bruttó 28.988 forint alapul véve állapította meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [12] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázása során téves következtetésre jutott, amellyel megsértette a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)-
  2. c)pontját,
(5)bekezdését, valamint a KMB Szabályzat 21. pont
  1. c)–
  2. d)pontját és 24. és 27. pontjait, mert a felperes nem látott el olyan többletfeladatot, amely megbízási díj megfizetésére teremtene jogalapot. [13] Tévesnek tartotta azt a bírósági jogértelmezést, hogy a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett más szolgálati beosztáshoz tartozó járőrszolgálatot látott el. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem volt járőrszolgálatba beosztva, számára nem határozott meg járőrútirányt, a felperes alapvetően körzeti megbízotti szolgálatot látott el még akkor is, amikor a KMB szabályzat 24. pontja értelmében járőri feladatokat is végzett; a KMB szabályzat 21. pont
  3. d)alpontja szerint került elvonásra a körzetéből. A munkaköri leírás és a KMB Szabályzat 37. pontja alapján hivatkozott arra, hogy a körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70 %-ában közterületi tevékenység ellátására köteles. Tévesnek tartotta azt is, hogy a KMB szabályzat 21-22. pontjába ütközően a felperest nem eseti jelleggel vonta el működési körzetéből; a különleges jogrend időszakában a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes 20000/1990-35/2020.ált. számú utasítására hivatkozott; a koronavírus járvány miatti különleges jogrend egy meghatározott időszakra került elrendelésre, így az eseti jelleget is ehhez igazodva kell értelmezni. Azzal is érvelt, hogy új helyzet miatt szükségessé vált az állomány ennek megfelelő átcsoportosítása. A KMB szabályzat 21. pont
  4. d)alpontja szerinti működési körzetből való elvonásra a TIK utasítás 46. és 46/A pontja alapján került sor. [14] Utalt arra is, hogy a járőrözési tevékenység nem tartozik a KMB szabályzat 25. pontja szerinti korlátozások közé; a KMB Szabályzat 27. pontja alapján hivatkozott arra, hogy a körzeti megbízott távolléte esetén a rendőri jelenlétet biztosítania kell. Azt fellebbezésében sem vitatta, hogy a peresített időszakban több járőri státusz betöltetlen volt, amely azonban szerinte nincs összefüggésben jelen per tárgyával. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/6. 5 [15] A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokaira tekintettel, és másodfokú perköltségét kért. Jogi álláspontját a fellebbezéssel összefüggésben részletesen kifejtette. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [16] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – nem alapos. [17] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és az ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, az ügyet tárgyaláson kívül bírálta el, ennek során az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak helyes indokaival egyetértett; a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki. [18] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az alkalmazott jogszabályokat nem vitatta, csupán azok helytelen értelmezését és ebből eredő téves következtetését állította, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a megállapított tényállást vette alapul az elsőfokú ítélet felülbírálata során. Az alperes nem vonta kétségbe azt a tényt, hogy felperes a peresített időszakban körzeti megbízotti működési körzetén kívül is járőri feladatokat elláttott, kizárólag a feladatok ellátásának a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti többletfeladatkénti értékelését kifogásolta, amit arra alapított, hogy az ellátott járőrfeladatok a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatok részét képezték. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletében – helytállóan – egyértelműen azt tekintette a megbízási díjra alapot adó többletfeladatnak, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztása mellett, beosztásához nem tartozó feladatként látta el a járőri feladatokat, huzamosabb időn át, nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, a működési körzetén kívül. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4.) is akként foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások. A felperes a munkáltató utasítása alapján ugyan esetenként köteles volt ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó járőrszolgálati feladatokat is – ezzel összefüggésben a munkaköri leírás hivatkozott rendelkezése az irányadó –, ugyanakkor e feladatok tartós ellátása nem maradhatott ellentételezés nélkül. [20] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint nem vitásan a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. A felperest nem mentesítették eredeti beosztásából eredő feladatai ellátása alól, ezért a keresettel érintett időszakban felperes a beosztásához tartozó feladatok ellátása mellett, az alperes utasítása szerint egyes napokon a beosztásához nem tartozó feladatokat látott el többletfeladatként. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/
  1. 6 [21] Miként a másodfokú bíróság és a Kúria is számos határozatában leszögezte, az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását” (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4.; Kf.VII.45.117/2022/4.). [22] A fentiek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria korábbi, szintén közzétett határozataiban (Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.VII.45.155/2021/6.) kimondta, hogy a Hszt.
  2. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A megbízási díjra jogosultság tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a felperes elméleti felkészültsége, valamint szakmai ismeretei és tapasztalatai őt ténylegesen alkalmassá tették-e ezen, a kapitányságvezető utasításából fakadó feladatok ellátására, illetve az általa ténylegesen végrehajtott feladatok többletmegterhelést jelentettek-e a számára, vagy aránytalan sérelmet okoztak-e, hanem kizárólag az bír relevanciával, hogy az elvégzett feladatok a körzeti megbízotti beosztásához tartoztak-e. Amennyiben a rendszeres tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatnak minősül, és megbízási díj iránti igényt alapoz meg. [23] Az elsőfokú bíróság – a KMB szabályzat és a Járőrszabályzat, valamint a BMr1. rendelkezéseire figyelemmel – okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízott és a járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) különböző beosztásoknak tekintendők, melyek egymástól eltérően meghatározott munkaköri feladatait külön-külön utasítások foglalják össze. A két szabályzat között nincs jogi kapcsolat, a KMB szabályzat nem utal vissza a Járőrszabályzat tartalmára, azaz a körzeti megbízotti beosztás keretein belül nem rögzít járőrfeladatot. A két beosztás elsőfokú bíróság által elvégzett helyes értelmezése és elhatárolása figyelembevételével az is megállapítható, hogy azok tartalma és célja eltér egymástól: a körzeti megbízott a helyi rendőrséget képviseli, jellemzően kapcsolattartáson és megelőzésen alapuló feladatorientáltsággal, a járőr a bekövetkezett bűncselekményekre, szabálysértésekre reagál. [24] A felperes által végzett járőrszolgálati feladatok tehát, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezése szerinti beosztásához. Az alperes helytállóan hivatkozott ugyan arra, hogy a KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, de nem állította és nem bizonyította – a felperes állításával és kimutatásával szemben –, hogy a felperes beosztása a szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető ugyanis köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a 21-22. pontban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. A Fővárosi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/6. 7 Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által figyelme vett jogszabályi rendelkezések és egyéb szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok (KMB Szabályzat és a Járőrszabályzat) alapján a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett, azokat nem ismétli meg. [25] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint 2. pont
  2. b)-
  3. c)pontja, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. A Kúria következetes – a perben is irányadó – gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ugyan ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.525/2021/3.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4.). [26] A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A kúriai joggyakorlat (Kf.VII.45.005/2022/4., Kf.VII.45.007/2022/4.) foglalkozott már a perbeli esetben is felmerült különleges jogrendi időszak kérdésével, amelyben elfoglalt jogi álláspontól a másodfokú bíróság sem kíván eltérni, eszerint a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenységére is jár megbízási díj. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az érintett rendőr eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. [27] Az alperes a fellebbezésében hivatkozott Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjának és
(5)bekezdésének megsértésével összefüggő indokolása hiányában a Fővárosi Ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódott; önmagában a jogszabályhely megjelölése nem teremt lehetőséget arra, hogy a felek között felmerült vitás kérdésekben elfoglalt bírói álláspont jogszerűsége, valamely jogszabály alkalmazhatósága, vagy értelmezésének helyessége a jogorvoslati eljárásban vizsgálható legyen. Miként a Kúria korábbi határozataiban (Kf.VII.45.155/2021/6.; Kf.VII.45.115/2022/4.) megállapította, a KMB Szabályzat szolgálati viszonyra vonatkozó szabály [Hszt. 2. § 30. pont], de nem jogszabály, ezért annak 21., 24., 27. pontjai megsértésére hivatkozás önmagában fellebbezésre nem ad alapot [Kp. 99. §
(1)bekezdés]. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [29] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdésére és 3. §
(5)-
(6)bekezdésére figyelemmel a pertárgyértékhez igazítottan, 13.000 forintban állapította meg. [30] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 39. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.311/2022/6. 8 §
(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46. §
(1)bekezdésébe szerint számított 41.743 forint fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [31] Az alperes névváltozása az Alaptörvény
  1. január
  2. napjával hatályba lépett tizenegyedik módosítás F) cikk
(2)bekezdésén és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. [32] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Burdapest,
  1. április
  2. dr. Robotka Imre s.k. a tanács elnöke dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.