Bfv.793/2024/10 – Kúria
A határozat elvi tartalma: 1. A súlyosítás tilalom megsértése miatt a kiszabott büntetés orvoslása érdekében előterjesztett felülvizsgálati indítvány a terhelt javára irányul. 2. Ha a bíróság a büntetővégzésben a kiszabott büntetési nem tartamának számszerű megjelöléséhez (egy) nem társítja a naptári tartam megnevezését (év vagy hónap), akkor az a tisztességes eljárás követelményét biztosítva a terhelt javára kedvezőbb egy hónapban meghatározottnak tekintendő. Következésképpen, a súlyosítási tilalmat sérti, ha a büntetővégzésben kiszabott, egy hónap tartamúként figyelembe veendő közúti járművezetéstől eltiltást követően a bíróság a kizárólag a terhelt javára bejelentett tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán kitűzött előkészítő ülésen meghozott ítéletében 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szab ki, akár annak valamely járműkategóriára korlátozása mellett.
Az ügy száma:
A határozat szintje:
A tanács tagjai:
Az eljárás helye:
Az eljárás formája:
Az ülés napja:
Az ügy tárgya:
Terhelt:
Első fok:
Kúria ítélete Bfv.II.793/2024/10. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Budapest tanácsülés 2024. október 31. járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége … Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság, 11.B.XX.1049/2022/7., ítélet, előkészítő ülés, 2023. január 17. (jogerő: 2023. március 13.) Másodfok:
Harmadfok:
Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 11.B.XX.1049/2022/7. számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott, „B” kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 1 (egy) hónapra enyhíti.
Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás [1] I. 1. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a 2022. augusztus 26-án meghozott 6.Bpk.XX.945/2022/2. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. § (1) bekezdés] miatt 230 napi tétel Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 2
közúti járművezetéstől eltiltás tartamának 1 hónapban történő meghatározását. [8] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.776/2024/3. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az 1/2021. Büntető jogegységi határozat 1. pontja alapján az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. [9] Egyebekben maga is a jogerős ítélet megváltoztatására és a terhelttel szemben 1 hónap „B” kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [11] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 3 eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A Kúria a megtámadott határozatot kizárólag a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, továbbá – hivatalból – a Be. 649. § (2) bekezdésében írt egyéb okok alapulvételével bírálta felül [Be. 659. § (5) és (6) bekezdés]. [13] 2. A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra figyelemmel rögzíti a Kúria, hogy a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa a terhelt javára benyújtottnak értékelendő [Be. 651. § (2) bekezdés a) pont]. [14] A Kúria 1/2021. Büntető jogegységi határozata valóban akként foglalt állást, hogy az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, és az sem vitás, hogy a Be. 649. § (2) bekezdés e) pontja – a súlyosítási tilalom megsértése – eljárási szabálysértés okán biztosítja a felülvizsgálat igénybevételének lehetőségét. [15] Ugyanakkor, a Kúria a hivatkozott jogegységi határozatában a legfőbb ügyész indítványa nyomán abban a kérdésben foglalt állást, hogy az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány tekinthető-e a terhelt terhére szólónak, és ehhez képest benyújtásának a Be. 652. § (3) bekezdése szab-e időbeli korlátokat. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére felülvizsgálat a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt terjeszthető elő, a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány azonban az irányultságot nélkülözi.
[16] Az ilyen eljárási szabálysértés miatt előterjesztett indítvány ugyanis – alapos volta esetén – feltétlenül a vádról rendelkező ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra való utasítását eredményezi, más módon – így érdemi megváltoztatásával – a határozat nem tehető törvényessé. A jogegységi határozat okfejtése éppen azon alapul, hogy az ilyen eljárási szabálysértések szükségképpen csak hatályon kívül vezetéshez vezethetnek és ilyen esetben nem jelent irányultságot a megismételt eljárás elméletileg lehetséges, a terheltre nézve akár terhesebb eredménye. [17] Ezzel szemben a súlyosítási tilalom megsértése miatt benyújtott felülvizsgálati indítvány szükségképpen a terhelt javára szól. Az ilyen indítvány azt az eljárási szabálysértést célozza reparálni, amely a terhelt terhére szóló jogorvoslati kérelem hiányában a jogorvoslat folytán eljárt bíróság által kiszabott súlyosabb büntetésben, intézkedésben (a felmentett terhelt bűnösségének megállapításában) nyilvánul meg és annak megváltoztatásával a súlyosítási tilalom keretei közé történő szorítására, azaz szükségképpen az enyhítésére irányul. A felmentett terhelt bűnösségének alapügyben történt megállapítása, a vele szemben kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés alapügybeli súlyosítása a terhelt terhére szól. Ehhez képest a súlyosítási tilalom megsértésével okozott jogsérelem felülvizsgálati eljárás keretében történő orvoslása éppen az ellenkező joghatás kiváltását célozza. Azaz, a terhelt javára szolgál, mert alapossága szükségképpen a terhelt felmentésével vagy vele szemben enyhébb joghátrány alkalmazásával megy végbe. [18] Ezzel összhangban a Kúria gyakorlata is következetesen a terhelt javára előterjesztettnek tekinti a súlyosítási tilalom megsértésével meghozott jogerős ügydöntő határozat ellen – akár az ügyészség által benyújtott – felülvizsgálati indítványt (pl.
Bfv.I.826/2023/5., Bfv.II.1.036/2022/9., Bfv.III.414/2023/12.). [19] 3. A Be. 649. § (2) bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálati okot képez, ha a bíróság az ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével állapította meg.
Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 4 [20] A Be. C. Fejezetében írt büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás speciális szabályaként a bíróság a büntetővégzéssel szemben benyújtott tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán megtartott előkészítő ülésen, illetve az esetleges tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott ítéletében a terhelt terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni [Be. 746. § (5) bekezdés]. [21] Ehhez képest a Kúriának egyfelől azt kellett vizsgálnia, hogy a büntetővégzés milyen büntetést szabott ki a terhelttel szemben, másfelől, hogy ehhez képest a kerületi bíróság az ítéletében súlyosabb büntetést szabott-e ki, és ha igen, ennek eljárásjogi feltételei fennálltak-e. [22] 4. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság büntetővégzésében a Btk. 55. §
[26] Mindez pedig a jelen esetben azt jelenti, hogy a büntetővégzésben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát egy hónapban meghatározottnak kell tekinteni. [27] 5. A bíróság a tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán meghozott ítéletében a közúti járművezetéstől eltiltás hat hónapban való megállapításával ekként a büntetővégzésben kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetést szabott ki. Ez még akkor is így van, ha a bíróság ítéletében a közúti járművezetéstől eltiltás hatókörét a Btk. 55. § (3) bekezdésének alkalmazásával „B” járműkategóriára korlátozta.
Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 5 [28] A súlyosabb büntetés kiszabásához az eljárási törvényben támasztott feltételek pedig nem álltak fenn, mert az ügyészség nem indítványozta tárgyalás tartását a büntetővégzéssel szemben, amiként fogalmilag nem kerülhetett sor a tárgyaláson új bizonyíték felmerülésére, és ennek folytán súlyosabb büntetés kiszabását indokolttá tevő új tény megállapítására sem, hiszen a bíróság az ítéletét nem tárgyaláson, hanem előkészítő ülésen hozta meg. [29] A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletében ekként a Be. 746. § (5) bekezdésében írt törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, egyúttal a Be. 649. § (2) bekezdés e) pontjában írt felülvizsgálati okot megvalósítva szabott ki 6 hónap tartamú, „B” járműkategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltást a terhelttel szemben. [30] 6. Az így beállt törvénysértés a kerületi bíróság súlyosítási tilalmat sértő ítéletének megváltoztatásával, és a Be. 746. § (5) bekezdéseinek figyelembevételével meghatározott törvényes joghátrány alkalmazásával orvosolható. [31] Erre tekintettel a Kúria az alapügyben megvalósult törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott, „B” járműkategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát egy hónapban határozta meg, amely a Be. 746. § (5) bekezdésében írt súlyosítási tilalmat sem sérti, egyúttal a közúti járművezetéstől eltiltás Btk. 56. § (3) bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezések keretei közé is illeszkedik. [32] 7. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. § (2) bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
Budapest, 2024. október 31.
Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró