Bfv.793/2024/10 – Kúria

(1)bekezdés] miatt 230 napi tétel Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 2 – napi tételenként 1.000 forint, összesen 230.000 forint – pénzbüntetést és a végzés szövegezése szerint „1 (egy) közúti járművezetéstől eltiltást” szabott ki. [2]

1. A kizárólag a terhelt által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítvány folytán a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság – a büntetővégzés hatályon kívül helyezését követően – a
2. január 17-én kihirdetett 11.B.XX.1049/2022/
3. számú ítéletével a terheltet járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés] miatt 200 napi tétel – napi tételenként 1.000 forint, összesen 200.000 forint – pénzbüntetésre és 6 hónap, „B” kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [3] Az ítélet ellen az ügyészség által bejelentett fellebbezést a Fővárosi Főügyészség visszavonta, így az 2023. március 13-án jogerőre emelkedett. [4] II. 1. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.2883/2024/1. szám alatt, a Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontjában meghatározott okból, a terhelt javára felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [5] Az indítvány szerint a büntetővégzés ellen az ügyészség nem indítványozta tárgyalás tartását, amelynél fogva a kiszabott büntetés tekintetében beállt a Be. 746. §

(5)bekezdése szerinti súlyosítási tilalom. A büntetővégzéssel kiszabott járművezetéstől eltiltás azonban nem felel meg a Btk. 56. §

(3)bekezdésében foglalt törvényi rendelkezésnek, mert abból csak annyi tűnik ki, hogy a bíróság e büntetési nemet kiszabta, ám az 1 (egy) szám alkalmazásából nem vonható következtetés arra, hogy tartamát a bíróság 1 évben vagy 1 hónapban határozta meg. Úgy látta, hogy a büntetés ezért nem felel meg a törvénynek, mert a joghátrányt ebben a formában a törvény nem teszi lehetővé. A Kúria Bfv.II.128/2023/

1. számú határozatára utalással kifejtette, hogy ez történik akkor is, ha a bíróság a büntetést önmagának ellentmondó vagy többféleképpen értelmezhető tartalommal szabja ki. Álláspontja szerint e törvénysértés kiküszöbölésére az ítélőbíró számára a törvény nem biztosít lehetőséget, a jogbiztonság követelményének csak a rendelkező rész egyértelműsége felelhet meg. Jelentőség nélkülinek tartotta ezért, hogy az eljárás résztvevői az előkészítő ülésen 1 év tartamúnak értelmezték a büntetővégzés szankcióval kapcsolatos rendelkezését. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a büntetővégzés érintett rendelkezésében rejlő kétség miatt azt a terhelt számára legkedvezőbben kell értelmezni, így a vele szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartama 1 hónapban megállapítottnak tekintendő. [6] Az előbbiekre figyelemmel – az ügyészség által a terhelt terhére bejelentett, tárgyalás tartására irányuló indítvány hiányában, a súlyosabb joghátrányt indokolttá tevő új bizonyíték tárgyaláson történt felmerülése nélkül – a bíróság nem ítélhette volna a terheltet 1 hónapnál hosszabb tartamú járművezetéstől eltiltásra. Következésképpen, a jogerős ítélet 6 hónap járművezetéstől eltiltást kiszabó rendelkezése a Be.
2. §

(5)bekezdésében írt súlyosítási tilalomba ütközik. [7] Indítványozta ezért a jogerős ítélet megváltoztatását és a terhelttel szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamának 1 hónapban történő meghatározását. [8]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.776/2024/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az 1/
3. Büntető jogegységi határozat
4. pontja alapján az eljárási szabálysértés [Be.
5. §

(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. [9] Egyebekben maga is a jogerős ítélet megváltoztatására és a terhelttel szemben 1 hónap „B” kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [11]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 3 eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A Kúria a megtámadott határozatot kizárólag a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, továbbá – hivatalból – a Be.
4. §

(2)bekezdésében írt egyéb okok alapulvételével bírálta felül [Be. 659. §

(5)és

(6)bekezdés]. [13]

1. A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra figyelemmel rögzíti a Kúria, hogy a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa a terhelt javára benyújtottnak értékelendő [Be.
2. §

(2)bekezdés a) pont]. [14] A Kúria 1/

1. Büntető jogegységi határozata valóban akként foglalt állást, hogy az eljárási szabálysértés [Be.
2. §

(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, és az sem vitás, hogy a Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja – a súlyosítási tilalom megsértése – eljárási szabálysértés okán biztosítja a felülvizsgálat igénybevételének lehetőségét. [15] Ugyanakkor, a Kúria a hivatkozott jogegységi határozatában a legfőbb ügyész indítványa nyomán abban a kérdésben foglalt állást, hogy az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány tekinthető-e a terhelt terhére szólónak, és ehhez képest benyújtásának a Be. 652. §

(3)bekezdése szab-e időbeli korlátokat. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére felülvizsgálat a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt terjeszthető elő, a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány azonban az irányultságot nélkülözi. [16] Az ilyen eljárási szabálysértés miatt előterjesztett indítvány ugyanis – alapos volta esetén – feltétlenül a vádról rendelkező ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra való utasítását eredményezi, más módon – így érdemi megváltoztatásával – a határozat nem tehető törvényessé. A jogegységi határozat okfejtése éppen azon alapul, hogy az ilyen eljárási szabálysértések szükségképpen csak hatályon kívül vezetéshez vezethetnek és ilyen esetben nem jelent irányultságot a megismételt eljárás elméletileg lehetséges, a terheltre nézve akár terhesebb eredménye. [17] Ezzel szemben a súlyosítási tilalom megsértése miatt benyújtott felülvizsgálati indítvány szükségképpen a terhelt javára szól. Az ilyen indítvány azt az eljárási szabálysértést célozza reparálni, amely a terhelt terhére szóló jogorvoslati kérelem hiányában a jogorvoslat folytán eljárt bíróság által kiszabott súlyosabb büntetésben, intézkedésben (a felmentett terhelt bűnösségének megállapításában) nyilvánul meg és annak megváltoztatásával a súlyosítási tilalom keretei közé történő szorítására, azaz szükségképpen az enyhítésére irányul. A felmentett terhelt bűnösségének alapügyben történt megállapítása, a vele szemben kiszabott büntetés, illetve az alkalmazott intézkedés alapügybeli súlyosítása a terhelt terhére szól. Ehhez képest a súlyosítási tilalom megsértésével okozott jogsérelem felülvizsgálati eljárás keretében történő orvoslása éppen az ellenkező joghatás kiváltását célozza. Azaz, a terhelt javára szolgál, mert alapossága szükségképpen a terhelt felmentésével vagy vele szemben enyhébb joghátrány alkalmazásával megy végbe. [18] Ezzel összhangban a Kúria gyakorlata is következetesen a terhelt javára előterjesztettnek tekinti a súlyosítási tilalom megsértésével meghozott jogerős ügydöntő határozat ellen – akár az ügyészség által benyújtott – felülvizsgálati indítványt (pl. Bfv.I.826/2023/5., Bfv.II.1.036/2022/9., Bfv.III.414/2023/12.). [19] 3. A Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja szerint felülvizsgálati okot képez, ha a bíróság az ügydöntő határozatát a súlyosítási tilalom megsértésével állapította meg. Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 4 [20] A Be. C. Fejezetében írt büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás speciális szabályaként a bíróság a büntetővégzéssel szemben benyújtott tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán megtartott előkészítő ülésen, illetve az esetleges tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként meghozott ítéletében a terhelt terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést kell kiszabni [Be. 746. §

(5)bekezdés]. [21] Ehhez képest a Kúriának egyfelől azt kellett vizsgálnia, hogy a büntetővégzés milyen büntetést szabott ki a terhelttel szemben, másfelől, hogy ehhez képest a kerületi bíróság az ítéletében súlyosabb büntetést szabott-e ki, és ha igen, ennek eljárásjogi feltételei fennálltak-e. [22] 4. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság büntetővégzésében a Btk. 55. §

(1)bekezdés a) pontjában írt törvényi feltétel fennállása mellett, de tartamának pontos megjelölése nélkül szabott ki „1 (egy)” közúti járművezetéstől eltiltást. Ez nem felel meg a Btk. 56. §

(3)bekezdésében írt rendelkezéseknek, amelyek értelmében a határozott ideig – legalább egy hónapig, de legfeljebb tíz évig – tartó járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni. A büntetővégzés rendelkező részének ellentmondásos szövegezéséből pedig nem tűnik ki, hogy a kerületi bíróság a járművezetéstől eltiltást években (egy évben) vagy hónapokban (egy hónap) határozta-e meg. [23] A többféle lehetséges értelmezésre is módot adó, pontosan nem meghatározható tartalommal kiszabott járművezetéstől eltiltás ezért önmagában a Btk. 56. §

(3)bekezdésének szabályaiba ütközik, mert a törvénytől eltérve rögzíti a bíróság által választott büntetési nem tartamát. Az ilyen ügydöntő határozat szükségképpen sérti a büntető anyagi jog szabályait, és ez az anyagi jogi jogsérelem – a határozat jogerőre emelkedése esetén – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont második fordulata szerinti felülvizsgálati ok fennállásának megállapítására ad alapot [Bfv.II.29/2021/10. (BH 2021.218.), Bfv.II.128/2023/10.]. [24] Ehhez képest a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság tévesen vezette le ítélete indokolásának [2] bekezdésében, hogy a büntetővégzés járművezetéstől eltiltást kiszabó rendelkezése miként értelmezendő. A kerületi bíróság érvelésével szemben a bíróság döntése nem az ügyészség vagy a terhelt jogorvoslati nyilatkozatának tartalmából fejthető vissza. A bírói döntés a meghozott, a terhelt és az ügyész részére ezzel egyező tartalommal kézbesített, közokirati formában testet öltött büntetővégzésből tárható fel. Az írásba foglalt büntetővégzés tartalma a büntetőeljárás további menetére kiható következményekkel is bír, amely következmények a bíróságot is kötik. [25] Amennyiben tehát a jogerőre nem emelkedett büntetővégzés valamely rendelkezése többféleképpen is értelmezhető, a Be. preambulumában célként kitűzött, a terheltet megillető tisztességes eljáráshoz való alapvető jog kizárólag abban az esetben juthat érvényre, ha a bíróság a Be. 746. §

(5)bekezdése szerinti súlyosítási tilalom szempontjából a terhelt számára kedvezőbb értelmezést veszi alapul. Következik ez abból is, hogy a büntetővégzés ellen kizárólag a terhelt indítványozta tárgyalás tartását (ha az ügyész a büntetés súlyosítása érdekében indítványozott volna tárgyalást, a súlyosítási tilalom kérdése fel sem merült volna). [26] Mindez pedig a jelen esetben azt jelenti, hogy a büntetővégzésben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát egy hónapban meghatározottnak kell tekinteni. [27] 5. A bíróság a tárgyalás tartása iránti indítvány nyomán meghozott ítéletében a közúti járművezetéstől eltiltás hat hónapban való megállapításával ekként a büntetővégzésben kiszabott büntetéshez képest súlyosabb büntetést szabott ki. Ez még akkor is így van, ha a bíróság ítéletében a közúti járművezetéstől eltiltás hatókörét a Btk. 55. §

(3)bekezdésének alkalmazásával „B” járműkategóriára korlátozta. Kúria 2.Bfv.793/2024/10-I 5 [28] A súlyosabb büntetés kiszabásához az eljárási törvényben támasztott feltételek pedig nem álltak fenn, mert az ügyészség nem indítványozta tárgyalás tartását a büntetővégzéssel szemben, amiként fogalmilag nem kerülhetett sor a tárgyaláson új bizonyíték felmerülésére, és ennek folytán súlyosabb büntetés kiszabását indokolttá tevő új tény megállapítására sem, hiszen a bíróság az ítéletét nem tárgyaláson, hanem előkészítő ülésen hozta meg. [29] A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletében ekként a Be. 746. §

(5)bekezdésében írt törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, egyúttal a Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontjában írt felülvizsgálati okot megvalósítva szabott ki 6 hónap tartamú, „B” járműkategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltást a terhelttel szemben. [30]

1. Az így beállt törvénysértés a kerületi bíróság súlyosítási tilalmat sértő ítéletének megváltoztatásával, és a Be.
2. §

(5)bekezdéseinek figyelembevételével meghatározott törvényes joghátrány alkalmazásával orvosolható. [31] Erre tekintettel a Kúria az alapügyben megvalósult törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott, „B” járműkategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát egy hónapban határozta meg, amely a Be. 746. §

(5)bekezdésében írt súlyosítási tilalmat sem sérti, egyúttal a közúti járművezetéstől eltiltás Btk. 56. §

(3)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezések keretei közé is illeszkedik. [32]

1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt további olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
2. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés d) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. [33] Egyebekben a Kúria a jogerős ítéletet a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [34] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [35] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. október
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró