← Magyarország

Pfv.20810/2024/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró szermély munkaszerződésében meghatározott munkabér az Infotv. 26. §

(2)bekezdésében a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatnak minősül, amely, mint közérdekből nyilvános adat, adatigénylés útján megismerhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.810/2024/
  1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 64.P.23.148/2023/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.240 (tizenötezerkettőszáznegyven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
  3. november 6-án adatmegismerés iránti kérelmében a következő adatok kiadását kérte az alperestől: név, név1, név2, név3, név4, név5, név6, név7, név8, név9, név10, név11, név12 tekintetében – közülük név6, név7, név10, név8 (a továbbiakban: érintettek) vonatkozásában a munkakör kivételével – a
  4. november 1-jén hatályos munkaszerződés figyelembevételével a nevezettek munkakörére, munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra), munkahelyére és munkaidejére vonatkozó, illetve a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, végkielégítés) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatokat. Amennyiben a meghatározott személyekkel megbízási jogviszonyban áll, úgy a megbízási díjra, a szerződés szerinti feladatokra, a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, erre az esetre juttatott bármely díjazás) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatokat. [2] Az alperes az adatigénylés teljesítését megtagadta. Védekezése szerint eleget tett a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I. számú jogerős ítéletnek, a felperes ennek ellenére egy éven belül azonos adatok kiadását kérte. Emellett a kért adatok személyes adatoknak minősülnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  5. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  6. §
  7. pontja alapján, amelyek kiadására a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
  8. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) nem ad számára felhatalmazást. Az Infotv.
  10. számú melléklete közérdekből nyilvános adatként a munkabérre és juttatásra vonatkozó összesített adatok közzétételére kötelezik, az egyes munkavállalók személyes adatainak kiadására azonban az Infotv.
  11. §
(3)bekezdés alapján nincs lehetőség. Az adatok megismerése az Infotv. 27. §
(3)bekezdése alapján sem lehetséges, mert azok üzleti titoknak minősülhetnek és megismerhetővé tételük az alperesnek aránytalan sérelmet okozna. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes – az eljárás részbeni megszüntetését követően – a megváltoztatott keresetében az alperest név, név1, név2, név3, név4, név5, név6, név7, név8, név9, név10, név11, név12 2023. november 1-jén hatályos munkaszerződése szerinti munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra) vonatkozó adatok kiadására kérte kötelezni. Keresete jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, a 39. cikk
(2)bekezdését, az Infotv.
  1. §
  2. és
  3. pontját, a
  4. §
(1)bekezdését, a 28. §
(1)és
(3)bekezdését, a 29. §
(1)bekezdését, a 30. §
(3)bekezdését és a 31. §
(1)-
(7)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek név, név2, név3, név4, név5, név6, név7, név9, név10, név11, név12 munkavállalók
  1. november 1-jén hatályos munkaszerződése alapján a munkabérekre (bármely bérelemre, juttatásra) vonatkozó adatokat. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, míg az alperes az Infotv.
  2. §
  3. pontja szerinti adatkezelő. Az érintett Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 3 munkavállalók munkabére a
  4. november 1-jétől hatályos munkaszerződés alapján változott, ezért a kérelem teljesítése az Infotv.
  5. §
(1a)pontja alapján nem tagadható meg, a felperes nem azonos adatok kiadását kérte egy éven belül. Az érintettek a feladatellátásuk során az alperes feladat- és hatáskörében járnak el, ezért a munkabérükre vonatkozó adat az Infotv. 26. §
(2)bekezdése alapján megismerhető. A feladatellátás közpénzből valósul meg, az állami finanszírozású területek átláthatósága indokolja az adatigény teljesítését. Kiemelte, hogy az Infotv.
  1. mellékletét képező, úgynevezett általános közzétételi listán nem szereplő személyes adatok megismerése sem kizárt, arra az Infotv.
  2. §
(2)bekezdése alapján van jogszabályi lehetőség. [7] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes alaptalanul hivatkozott megtagadási okként az üzleti titokra. Az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdése szerint az átlátható közélet biztosítása érdekében a gazdálkodó szervezet üzleti titkai nyilvánosak. Az alperes az általánosságokat tartalmazó érvelésén túl nem jelölt meg olyan jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeket, amelyet a kért adat nyilvánosságra hozatala sértene vagy veszélyeztetne. [8] Az elsőfokú bíróság jogértelmezése szerint az érintettek magánszférájának védelme sem indokolja a kereset elutasítását. Jelen perben az alapjogok ütközése miatt azt kellett mérlegelni, hogy az érintettek milyen szerepet töltenek be az alperes működésében. A munkaszerződések értelmében az érintetteknek önálló döntési joguk van a műsorszámok tartalmi meghatározásában, a műsorkészítés folyamatában aktív alakító szerepet játszhatnak, irányíthatják a tartalmat. Ebből következően az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek, a közmédia működését, döntéseikkel a közgondolkodást befolyásolhatják, ekként az alperes feladat- és munkakörében járnak el. E feladat- és hatáskörük következtében az adatigénylés teljesítéséhez fűződő közérdek nagyobb, mint az érintettek magánszférájának, személyes adatainak védelméhez fűződő érdek. Az adat megismerésének célját a felperes nem jelölte meg, ez azonban nem lehet az adatkiadás megtagadásának alapja. A közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra kerüléséhez nem szükséges az érintett hozzájárulása. [9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [10] A másodfokú bíróság indokolása szerint a kereset elbírálásánál nem kíván eltérni a Kúria Pfv.IV.21.220/2023/6. számú ítéletében kifejtett jogértelmezéstől. Az alperes közfeladatot lát el és tevékenysége közpénzből finanszírozott az Mttv. 136. §
(1)bekezdése alapján. Az érintettek
  1. november 1-jén az alperes munkavállalói voltak, az alperes munkaszerződéseket kötött velük, ezért rendelkezik a kiadni kért adatokkal. A munkaszerződés munkavállalóra vonatkozó tartalma személyes adatnak minősül. Az Infotv.
  2. §
  3. pontja szerinti fogalommeghatározás alapján a személyes adat közérdekű adat nem lehet. A személyes adat közérdekből nyilvános adatként akkor ismerhető meg, ha azt az Infotv.
  4. §
  5. pontjának megfelelően törvény – jelen esetben az Infotv.
  6. §
(2)bekezdése – lehetővé teszi. [11] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a perben eldöntendő jogkérdés ezért az, hogy az érintett munkavállalók a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek-e, mert ettől függ, hogy személyes adataik közérdekből nyilvános adatként megismerhetők-e [Infotv. 26. §
(2)bekezdés]. [12] A másodfokú bíróság jogértelmezése szerint, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek köre nem szűkíthető le az alperes képviseletére jogosult személyi körre, nem csak a képviseleti jogokkal felruházott munkavállalók sorolhatók ide. Nem kizárólag annak van jelentősége, hogy az érintett személyes adatai a közfeladat ellátásával függenek össze, hanem emellett annak is, hogy az adott személy a munkáltató Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 4 feladat- és hatáskörében eljárónak minősül-e. A feladatkör az adott szerv rendeltetésének a részletezése, amelyet az alperes esetében az Mttv. 136. §
(1)bekezdése határozza meg. A hatáskör valamely feladat elvégzéséhez szükséges, az alany által gyakorolható jogok összességét jelenti, valamely szerv vagy személy intézkedési jogának körét, érvényességi határát jelöli ki. A feladat- és hatáskörben eljáró személy az, aki nem csak részt vesz a közfeladat ellátásában, hanem a feladatkör, az ellátandó funkciók mikénti megvalósítása vonatkozásában döntési jogosultsággal is rendelkezik, annak irányát, feltételeit bármilyen formában jogosult meghatározni. név10, név6 és név7
  1. november 1-jén nem vitatottan az alperes vezető állású munkavállalói voltak, az alperes feladat- és hatáskörében jártak el. név, név2, név3, név4, név5, név9, név11 és név12 munkavállalók munkaszerződése értelmében, munkakörük alapján az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek, a közmédia működését befolyásolhatják. Az adott munkavállalók tehát az alperes feladat- és hatáskörében járnak el; a munkaszerződésben szereplő, a felperes adatigényében megjelölt adatuk az Infotv.
  2. §
(2)bekezdés szerinti, a közfeladat ellátásával összefüggő közérdekből nyilvános személyes adat. [13] A másodfokú bíróság hangsúlyozta: a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nem nagyobb súlyú a közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, mert az elrendelt adatkiadás nem minősül olyannak, amely a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét tenné lehetővé, nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozását sem. A kiadni kért adat megismerése vonatkozásában a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek fennáll, a felperes olyan közérdekből nyilvános adat megismerésére tart igényt, amely a vezető állású munkavállalók vonatkozásában a közzétételi listában is kötelezően megjelenítendő. Az egyedi adatkérés lehetőségét nem zárja ki, hogy az alperes az adott személyes adatot nem köteles közzétenni a honlapon. [14] A másodfokú bíróság indokolása szerint az adatigénylő az adatigénylés során nem köteles megjelölni az adatkezelés célját. Mivel az alperes konkrétan nem jelölte meg, hogy a kért adat kiadása az üzleti érdekét mennyiben sérti vagy veszélyezteti, üzleti titokra hivatkozással az adatkiadás megtagadásának jogszerűsége érdemben nem vizsgálható. Az alperes szerkesztői szabadságát sem korlátozza a közérdekből nyilvános adat kiadása, az adat kiadásával nem lehetetlenül el az alperes tevékenysége. A közérdekből nyilvános adat személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, a célhoz kötött adatkezelés elve által támasztott követelményt változatlanul be kell tartani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [16] Megsértett jogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §
(2)bekezdését, a
  1. §-at, a
  2. §-at; az Infotv.
  3. §-át, a
  4. § 1., 1a., 2.,
  5. és
  6. pontját, a
  7. §
(2)bekezdését, a 27. §
(3)bekezdését és az
  1. számú mellékletet; a magánélet védelméről szóló
  2. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.)
  3. §-át,
  4. §
(1)bekezdését, 8. §
(1)bekezdését; az Mttv. 108/A.§-át, a 108/B. §-át, a 136. §
(1)bekezdését; az Mt. 9. §
(3)bekezdését, a 10-
  1. §-ait, a 11/A. §-át, a
  2. §
(1)bekezdését, a
  1. §-át; a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  2. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  3. §
(1)bekezdés
(11a)pontját, a 4. §
(2)bekezdését, a 7. §
(1)bekezdését, 13. §-át jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény VI. cikk
(1)bekezdését, a 39. cikk
(2)bekezdését, az MTVA Alapító Okiratát, a Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 5 32/
  1. (X.1.) vezérigazgatói utasítással hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) rendelkezéseit, valamint eltér a Kúria precedens határozatától és az Alkotmánybíróság gyakorlatától. [17] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy közfeladatot lát el, az érintett személyek
  2. november 1-jén munkavállalói voltak, ezért kezeli a kiadni kért adatokat, továbbá a munkaszerződésbe foglalt adat főszabály szerint személyes adatnak minősül. Figyelmen kívül hagyta azonban az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, az Mvtv. rendelkezéseit és azt, hogy az Infotv. elsődleges célja – az
  1. § rendelkezéseiből kitűnően – a személyes adatok védelme, ami munkáltatóként kötelessége. A személyiségi jogokról a munkavállaló általános jelleggel nem mondhat le [Mt.
  2. §
(3)bekezdése], az Mt. 5. §
(2)bekezdése szerint a lemondó jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az Mt. további rendelkezései [Mt.
  1. §,
  2. §, 11/A. §] és az Mttv. 108/A. §-a és 108/B. §-a sem jogosítják fel az alperest a munkavállaló személyes adatainak kiadására, törvény felhatalmazó rendelkezése hiányában erre nincs jogi lehetőség. [18] Állította, az eljárt bíróságok nem értékelték, hogy az Infotv.
  3. §
(1)bekezdése alapján a személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott, jogszerű célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az Infotv.
  1. §
  2. pontja alapján pedig az adattovábbítás is adatkezelésnek minősül. Személyes adat kiadására, azaz adattovábbításra ezért csak akkor kötelezhető, ha az adatkezelésnek konkrét célja van. Érvelése szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a személyes adatok megismerése iránti igény egy párt részéről merült fel, a felperes terjeszteni kívánja a megismert személyes adatokat, a bíróság elsődleges feladata pedig az ezzel szembeni jogvédelem biztosítása. [19] A másodfokú bíróság az Infotv.
  3. §
(2)bekezdésének téves értelmezésével terjesztette ki a közérdekből nyilvános adatok körét az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek személyes adataira, emiatt nem értékelte, hogy a munkabéradatok a közfeladat ellátásával nem függnek össze. [20] Vitatta a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a közzétételi lista nem zárja ki az egyedi adatkérés lehetőségét. A munkáltató nem kötelezhető olyan adat szolgáltatására, amely az Infotv.
  1. számú melléklet szerinti általános közzétételi listán nem szerepel vagy amelyet külön törvény, az Mt. és az Mttv. nem ír elő. A közfeladat ellátásával nem függnek össze a munkabéradatok, ellenkező értelmezés kiüresíti az Infotv.
  2. számú melléklet II.
  3. pontját, amely szerint a személyi juttatásokra vonatkozó összesített adatokat, illetve a vezetők összesített illetményét kell közzétenni. Mivel az Mt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a munkáltató a munkavállaló személyes adatát nyilvánosságra hozhatná, az általános közzétételi lista is csak az összesített személyi juttatások adatait teszi nyilvánossá. Emellett az Mvtv.
  4. §-a és a
  5. §
(1)bekezdése is fokozott alapjogi védelem alá helyezi a magánéletet, azon belül a személyes adatokat. Ennélfogva a rendelkezésre álló bizonyítékokból a kereset elutasítását eredményező döntés hozható. [21] Az alperes sérelmezte azt a megállapítást, hogy a nem csak a vezető pozíciót betöltő személyek minősülnek a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek. A másodfokú bíróság által kitágított „közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy” kategória egyedi mérlegelésen alapuló, igazságszolgáltatási tevékenységhez kötött kiszámíthatatlan fórumrendszert teremt. Az Mt. nem határozza meg a munkakör fogalmát, abban nemcsak a munkavállalók feladatainak felsorolása található. A munkakör részévé válhat a munkavállaló által ténylegesen huzamos ideig végzett feladat is, ezen kívül megengedett a munkakörbe tartozó utasítás teljesítésének munkaköri leírásba foglalása is. A munkavégzés folyamán végzett emberi tevékenység nem az alperes feladat- és hatáskörében való eljárást jelenti. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdés alkalmazásában közfeladatot ellátó szerv Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 6 feladat- és hatáskörében eljáró személy az, akit törvény, más jogszabály vagy szervezetszabályozó eszköz az alperes hatáskörének gyakorlására jogosít fel, vagy jelöl ki. Ilyen jogszabály az Mttv. 136. §
(11)bekezdése, mely szerint az alperes képviseletére a vezérigazgató jogosult, aki az alapító okirat szerint egy személyben irányítja az alperes tevékenységét és képviseli az alperest. Az SzMSz 4. §
(4)bekezdése szerint az alperes egyetlen szervezeti egysége sem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, a 6. §
(1)bekezdése alapján a munkaszervezeti vezetők ellátják a jogszabályokban, az SzMSz-ben, valamint a belső szabályozókban meghatározott feladataikat, azonban az alperest nem képviselhetik. [22] Hivatkozott arra is, hogy a Pp. 265. §
(1)bekezdése alapján a felperes bizonyítási érdeke, hogy az adatigénylés a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyekre vonatkozik. E kötelességének azonban nem tett eleget. Az alperes által csatolt iratok alapján határozott a személyi körről, annak azonban nem adta indokát, hogy a műsorgyártás előkészítése, a tartalom szerkesztése, összeállítása, ezen folyamatok felügyelete hogyan viszonyul az alperes feladatrendszeréhez [Mttv.136. §
(1)bekezdés]. Nem tért ki arra, hogy a műsorkészítés, a műsorszámok tartalmi meghatározásában való közreműködés miként viszonyul a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy törvényi meghatározáshoz. A Mttv. 136. §
(11)-
(14)bekezdései meghatározzák az alperes mint közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeket, az SzMSz 6. §
(1)bekezdés a)-e) pontja szerint pedig vezetők sem járnak el önállóan és nem tekinthetők az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek, csupán munkaszervezeti vezetők, akik az alperes részfeladatait valósítják meg. [23] Kiemelte, hogy a feladat- és hatáskörben eljáró személyek körét jogszabályok és belső szabályozók határozzák meg, a bíróság munkaköri leíráson alapuló mérlegelési tevékenysége a személyes adatok korlátlan megismerhetőség teszi lehetővé, ami jelen esetben a személyes adatok védelméhez való jog és a magánszféra védelméhez való jog indokolatlan korlátozásával jár. E következtetése helytállóságát támasztja alá az Alkotmánybíróság a IV/783/
  1. számú határozat [43], [92] bekezdése is [határozatszám: 3483/
  2. (XI. 17.) AB határozat]. Az eljárt bíróságok nem végezték el az e határozatban megfogalmazott érdekmérlegelést, így nem értékelték, hogy az érintett milyen szerepet tölt be az intézmény működésében és a közpénzek felhasználásában. Az érintett szerkesztők amiatt sem minősülnek az alperes mint közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személynek, mert a szerkesztői szabadság többek közt az alperestől való függetlenségre is kiterjed; ebből pedig az is következik, hogy a szerkesztő nem járhat el az alperes feladat- és hatáskörében. [24] Ezt meghaladóan az igényelt adat megismerése tekintetében a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek sem állapítható meg. Ilyen közérdek kizárólag az Infotv.
  3. számú melléklet II.
  4. pontja által meghatározott, úgynevezett közzétételi listában felsorolt adatok esetében áll fenn. A másodfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy az adatigénylés teljesítése a szerkesztői szabadságot nem korlátozza, az adatok kiadásával nem lehetetlenül el az alperes tevékenysége. Ezzel szemben az adatigénylés ténylegesen a szerkesztői és ezáltal a sajtószabadságot befolyásolni kívánó nyílt politikai támadás a munkavállalói ellen. [25] A jogerős ítélet sérti az Infotv.
  5. §
(3)bekezdését, mivel az adatok üzleti titok jellegére is hivatkozott. A kért munkabér adatok kiadása jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit sérti, nyilvánosságra hozataluk a médiapiacon a versenytársakat indokolatlan előnyhöz juttatná, akik a szakemberekért folytatott munkáltatói versenyben jelentős előnyre tennének szert. Az eljárt bíróságok nem értékelték az Alaptörvény M) cikke által garantált vállalkozás szabadságát, amelyhez fűződő alapjog az alperest a piac szereplőjeként megilleti. Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 7 A jogerős ítélet rendelkezése a piaci szereplővel szemben versenyhátrányt okoz, a munkavállalók között bérfeszültséget eredményezhet. [26] Az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelme szerint a másodfokú bíróság megsértette az eljárási jogszabályokat, mert a fellebbezésében a magánélet védelméhez való jogra történt hivatkozását nem bírálta el. [27] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett kérelmeket – a Pp. 423. §
(1)bekezdésére is figyelemmel – az alperes által meghatározott sorrendtől eltérően bírálta el és elsőként azt az eljárási szabálysértést vizsgálta, amely állítása szerint kihatott az ügy érdemi eldöntésére. [30] Az alperes eljárási szabálysértésként – tartalma szerint [Pp. 405. §, 110. §
(3)bekezdés] a perrendi szabály konkrét megsértése nélkül – a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének a megsértését állította. Azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezését nem bírálta el teljeskörűen, a magánélet védelméhez való joggal összefüggésben a fellebbezésben előadottakat nem értékelte. [31] Az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint az indokolási kötelezettség része az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljárás alkotmányos követelményének, amely a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon” {7/
  1. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik azonban a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozók szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {lásd például: 3107/
  2. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [38]; 30/
  3. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89], 3343/
  4. (IX.23.) AB határozat, Indokolás [28]}. [32] A másodfokú bíróság – az alperes felülvizsgálati hivatkozásával szemben – az alapjogi kollízió mérlegelése során vizsgálta és értékelte az érintettek személyes adatok védelméhez való jogát és a magánszféra védelméhez való jogot is; a döntésében annak is indokát adta, hogy az érintettek személyes adatai védelméhez való jog korlátozását mely okból tekinti indokoltnak {másodfokú ítélet, indokolás [92]-[93]}, ezért az állított jogszabálysértés nem áll fenn. A másodfokú bíróság döntésének érdemi megítélése pedig az anyagi jogszabálysértés vizsgálata körébe tartozik. [33] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabálysértések alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy az érintett (munkavállaló) a közfeladatot ellátó szerv (alperes) feladat- és hatáskörében eljáró személynek minősül-e, az alperes köteles-e a felperes által megjelölt személyes adatok (munkabér) kiadására. [34] A felülvizsgálati eljárásban az nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, tevékenysége közpénzből finanszírozott. Az alperes kezeli az érintettek munkaszerződésében foglalt személyes adatot, amely az Infotv.
  5. §
  6. pontjában foglalt kizáró rendelkezés alapján nem minősül közérdekű adatnak. Az Mt. és az Mttv. az alperes munkavállalóinak (érintetteknek) az Infotv.
  7. §
(2)bekezdésében felsorolt egyéb személyes adatai tekintetében nem tartalmaz nyilvánosságot előíró különös rendelkezést. Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 8 [35] Az Alaptörvény
  1. cikke a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {ld. 3486/
  2. (XII.22.) AB határozat, Indokolás [25], 7/
  3. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/
  4. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési tartomány keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. [36] Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelme mint alapjog értelmezése körében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy az Infotv.
  5. §
(2)bekezdésében közérdekből nyilvános adatként nevesített személyes adatok az Infotv. 26. §
(1)bekezdése alapján főszabályként nyilvánosak, ezek megismerhetőségét erre irányuló adatigény esetén biztosítani kell {3254/
  1. (VII.
  2. AB határozat, Indokolás [34]}. [37] Az Alkotmánybíróság a 3483/
  3. (XI. 17.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) adott iránymutatás szerint „[s]zemélyi jellegű kifizetések esetében a közérdekű adatok megismerésének természetes korlátja az érintett magánszférája. Az állam átláthatóságából, illetve a közpénzek rendeltetésszerű felhasználásából nem következik, hogy minden olyan személy pénzügyi helyzete transzparens, aki a fizetését végső soron az államtól kapja. E tekintetben sem a közérdekű adatok nyilvánossága, sem a magánszféra védelme nem abszolutizálható: nem hivatkozhat minden tisztviselő a magánszférájára, ha közpénzből kapja a jövedelmét, mint ahogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jogból sem következik, hogy minden „állami alkalmazottra” üvegzseb vonatkozik. A két szempont közötti mérlegelés, hogy az érintett dolgozó milyen szerepet tölt be az intézmény működésében és közvetve a közpénzek felhasználásában. Minél nagyobb ez a szerep, annál kevésbé indokolhatja a magánszféra a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását {Indokolás, [42]}.” [38] A Kúria az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer vizsgálata alapján az érintettek személyes adatai – így a korábbi időszakban a munkabérük – megismerhetőségéről már állást foglalt a Pfv.IV.21.220/2023/6-II. számú ítéletében és megállapította, hogy az Infotv.
  4. §
(2)bekezdésében írt személyek közé tartoznak. Az alperes nem hivatkozott arra, hogy e határozat meghozatalát követően az érintettek munkaszerződésének tartalma – a feladatuk- és hatáskörük tekintetében – módosult, ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések, az Infotv. 26. §
(2)bekezdésének értelmezése és az Mt., Mvtv. „viszonya” tárgyában e határozatában kifejtett jogértelmezését jelen ügyben is irányadónak tekinti, annak indokaitól nem kíván eltérni. A Kúria a közzétett határozatában kimondta, hogy amennyiben a keresettel kiadni kért adatok az Infotv. 26. §
(1)és
(2)bekezdése alapján – közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatként – közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, akkor a személyes adatok kiadásának megtagadása a személyes adatok védelmét garantáló jogszabályokra hivatkozással nem indokolható. Önmagában az Mt. 9. §
(3)bekezdése, 10-
  1. §-a, 11/A. §-a, továbbá az Mttv. 108/A. §-a és 108/B. §-a rendelkezéseire hivatkozással a kért adatok kiadásának megtagadása nem indokolható. [39] A másodfokú bíróság a Kúria jogértelmezését alkalmazta abban a kérdésben, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek köre nem szűkíthető a vezetőre, illetve a vezető állású személyek körére. A Kúria ebben az ügyben is irányadónak tartja a Pfv.IV.21.145/2013/5., a Pfv.IV.21.220/2023/
  2. és a Pfv.IV.20.117/2024/6-II. számú határozatában kifejtetteket: az Infotv.
  3. §
(2)bekezdése a közfeladatot ellátó szerv feladatés hatáskörében eljáró személyek körének meghatározása során nem utal arra, hogy kizárólag a képviseleti jogokkal felruházott munkavállalók sorolhatók ebbe a személyi körbe. Ennek Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 9 hiányában – az információszabadságot korlátozó törvények megszorító értelmezése mellett [21/
  1. (VII. 19.) AB határozat] – az alperes munkavállalói között a vezérigazgatói és a vezető állású munkavállalói tisztséget betöltő személyeken túl számos olyan munkavállaló lehet, akik ugyan az alperes képviseletére a belső szervezetszabályozó eszközök és a jogszabályok alapján nem jogosultak, azonban a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek minősülnek. Az Infotv.
  2. §
(2)bekezdése az információszabadság alkotmányos funkciója ellátásának biztosítását szolgálja az Infotv. 26. §
(2)bekezdése is a közpénzek felhasználása körében. [40] Az Mttv. 136. §
(1)bekezdése alapján az alperes feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése. E közfeladatok ellátása szempontjából a hírterületi vezető szerkesztő, a híradó műsorvezető, kiemelt szerkesztő-műsorvezető, vezető szerkesztő, külföldi tudósító, hírterületi vezető szerkesztő, csatornaigazgató, vezérigazgató és az igazgató a munkaköri leírásban foglalt feladatok elvégzése során a műsorszámok tartalmi meghatározásánál önálló döntési jogosultsággal rendelkezik, ezért ezek a munkavállalók az alperes feladat- és hatáskörében járnak el. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése az információszabadság alkotmányos funkciója ellátásának biztosítását szolgálja az az állam demokratikus működése, ezen belül a közpénzek felhasználása körében. [41] Az alperes alaptalanul támadta a másodfokú bíróságnak a munkakörön és a munkakör leírásán alapuló mérlegelési tevékenységét. Az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglaló 4/
  1. (I. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh1.) rögzíti, hogy a magyar alkotmányjogi dogmatika adat- és jogalkalmazás-központú. Az adatkezelő szabad belátására bízott diszkrecionális nyilvánosság-korlátozás alaptörvény-ellenes. Ez azt jelenti, hogy bizonyítani kell: a kért adat nyilvánossága ténylegesen sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat. Ezt pedig sehogy máshogy, csakis a jogalkalmazás útján egyedi esetekben kell megállapítani. {Abh1., [38]-[45], 21/
  2. (VII. 19.) AB határozat Indokolás [48] bekezdés}. Ugyanezen elvet követve egy konkrét munkaszerződésre vonatkozó adatigénylés kapcsán a munkaszerződés egyes adatai tekintetében egyedileg kell eldönteni és mérlegelni, hogy azok kiadhatók-e vagy azokat a másolaton felismerhetetlenné kell tenni (Kúria Pfv.IV.20.174/2021/6.). [42] A Kúria megállítása szerint a másodfokú bíróság az ügy alapjogi érintettségét felismerve, az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatának eleget téve az úgynevezett „kétfázisú” mérlegelést elvégezte: azonosította az ügyben alkalmazandó, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot korlátozó szabályt, amely lehetővé teszi az adat elzárását a nyilvánosság elől; majd a zártan csatolt iratokban rögzített adatok alapján mérlegelte az adatkezelő döntésének jogszerűségét, a korlátozás indokoltságát, mivel az „információszabadság korlátozása sohasem automatikus, törvény erejénél fogva áll be”, „[t]örvény által közvetlenül adatot elzárni […] alkotmányosan nem lehetséges” {Abh1., Indokolás [48]; 3177/
  3. (IV. 22.) AB határozat, Indokolás [27], 3/
  4. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [60]}. [43] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a másodfokú bíróság az alapjogi kollízió körében végzett mérlegelése során értékelte az érintett Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése által garantált személyes adatok védelméhez való jogát is és figyelembe vette az Abh-ban meghatározott szempontrendszert. A Kúria egyetért azzal a jogértelmezéssel, hogy jelen ügyben az adatkiadás nem teszi lehetővé a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét és nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 10 korlátozását. E mérlegelő tevékenység az alperes által állított okból nem jogszabálysértő, a fent kifejtett okokból akkor sem indokolja a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, ha a vezető állású munkavállalók vonatkozásában a közzétételi lista a személyi juttatásokra vonatkozó összesített adatokat tartalmazza. [44] A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat kiadásának kötelezettségét az információhoz jutás közérdekű jellege alapozza meg, a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének nem törvényi feltétele az igénylés céljának a megjelölése (Kúria Pfv.IV.20.366/2020/8.). Az alperes felülvizsgálati álláspontjával szemben a Infotv. 26. §
(2)bekezdésében rögzített célhoz kötött adatkezelés elve a közérdekből nyilvános adatok megismerését nem korlátozza. A jogszabályi rendelkezés a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét - a közérdekből nyilvános adatok személyes adat jellegére tekintettel - a már megismert adatok továbbítása, nyilvánosságra hozatala, további felhasználása esetén írja elő. Önmagában annak a lehetősége, hogy az adatigénylő e törvényi kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgálhat alapul a közérdekből nyilvános személyes adat megismerésének korlátozásához. [45] A másodfokú bíróság helyesen ismerte fel ezt a különbséget és helytállóan következtetett arra, hogy a célhoz kötött adatkezelés elve következtében az adatigénylés teljesítése nem korlátozza a szerkesztői szabadságot. Közérdekű adatigénylés esetén alapvetően nincs jelentősége az igénylés céljának, motivációjának. A közérdekű adatigény teljesítése során az igénylő szándékai nem vizsgálhatóak (Kúria Pfv.IV.20.664/2023/8., Pfv.IV.21.886/2018/7.). [46] Megfelel a Kúria gyakorlatának az a jogértelmezése is, hogy az Infotv. 26. §
(2)bekezdése által meghatározott közérdekből nyilvános adatok köre szélesebb a honlapon történő közzétételi kötelezettség alá eső adatok körénél [Infotv.
  1. számú melléklet]. Ebből egyúttal az is következik, hogy önmagában az általános közzétételi listán felsorolt adatok honlapon történő közzététele nem zárja ki az Infotv.
  2. §
(2)bekezdésének megfelelő további adatok közérdekű adatigénylés útján történő közlésének lehetőségét (Kúria Pfv.IV.21.278/2020/5., Pfv.IV.21.169/2020/
  1. Pfv.IV.21.269/2022/5.). [47] A másodfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően mutatott rá, hogy az Infotv.
  2. §
(3)bekezdés alapján az üzleti titokra nem elegendő általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni (Kúria Pfv.IV.20.718/2018/12., Pfv.IV.20.861/2022/7., Pfv.IV.20.908/2022/6.). Az alperes perbeli hivatkozása az volt, hogy a munkaszerződésben a munkavégzés feltételeire vonatkozó adatok megismerése azért okozna aránytalan sérelmet, mert a médiapiacon versenytársak versenyelőnyre tennének szert, emellett ez bérfeszültséget is eredményezhetne. Ezen tényelőadás alapján nem állapítható meg, hogy az alperes a keresettel kiadni kért adatok közül pontosan mely adatokat minősíti üzleti titoknak, a „munkafeltételekre vonatkozó” adatokra történő általános hivatkozás alapján nem mérlegelhető az üzleti tevékenység végzése szempontjából az aránytalan sérelem sem. [48] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tartja a Pfv.21.220/2023/6. és a Pfv.IV.20.117/2024/6-II. számú határozatában kifejtett jogértelmezését, amely szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy munkabére mint személyes adat az Infotv. 26. §
(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat. A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy munkaszerződésében az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében felsorolt személyes adatok mellett a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok közérdekből nyilvános adatok, ezért azok megismerhetők. Az adatelv érvényesülésének biztosítása érdekében a munkaszerződés tartalmának ismerete alapján lehet csak megítélni azt, hogy mely adatok minősülnek közérdekből nyilvános adatnak (Kúria Pfv.IV.20.174/2021/6.). Ezt az alperes szervezetszabályozó eszközzel nem írja (írhatja) felül és nem korlátozhatja. Az információszabadság korlátozhatóságának kereteit ugyanis – az Kúria IV.Pfv.20.810/2024/5-II 11 Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésére figyelemmel – az Infotv. 27. §
(2)bekezdése tartalmazza. Azt pedig, hogy a kiadni kért adatok e korlátozás alá esnek, az alperes sem állította a felülvizsgálati kérelmében. [49] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat és jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [50] A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró szermély munkaszerződésében meghatározott munkabér az Infotv. 26. §
(2)bekezdésében a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatnak minősül, amely, mint közérdekből nyilvános adat, adatigénylés útján megismerhető. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [51] 2011. évi CXII. törvény 26. §
(2)bekezdés, 27. §
(3)bekezdés Záró rész [52] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdése és a 4/A. §-a alapján állapította meg. [53] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [54] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét az alperes kérelmére a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával tárgyaláson bírálta el. [55] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.