Kfv.38199/2021/2 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt, a felülvizsgálati kérelem befogadása törvényi feltételeinek fennállását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.38.199/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Csáki-Szántó János ügyvéd (cím2.) Az alperes: Magyar Könyvvizsgálói Kamara (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Makai Dániel kamarai jogtanácsos A per tárgya: köztestületi ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.38.199/2021/2-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék
2. szeptember
3. napján kelt 102.K.703.357/2021/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Felperes
5. augusztus
6. napjától
7. augusztus
8. napjáig határozott idejű megbízási szerződés alapján a K ... (a továbbiakban: K Zrt.) cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgálója volt. [2] P K Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Budapest Környéki Törvényszék 3.Apk.1/2019/
9. számú végzése alapján
10. július 12.-től adósságrendezési eljárás alatt állt, a bíróság pénzügyi gondnoknak a K Zrt.-t jelölte ki, mely társaság a pénzügyi gondnoki feladatok ellátására felperest delegálta. [3] Az Önkormányzat polgármestere panaszbeadványt terjesztett elő felperessel szemben a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál arra hivatkozással, hogy a felperes két megbízása a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló
11. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
12. §a alapján összeférhetetlen. A bejelentő szerint a felperes pénzügyi-gondnoki tevékenysége során tanúsított viselkedése etikátlan, hatáskörén túllépő. [4] A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Fegyelmi Bizottsága (a továbbiakban: Fegyelmi Bizottság)
13. október
14. napján kelt FBH-274/
15. számú határozatával a felperest fegyelmi büntetésként 500.000 Ft pénzbírsággal sújtotta megállapítva, hogy a felperes Kúria VI.Kfv.38.199/2021/2-1 3 megsértette a Kkt. 61-
16. §-aiban meghatározott függetlenségre vonatkozó előírásokat és az Etikai Szabályzat összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit. [5] A felperes fellebbezése alapján az alperes
17. január
18. napján kelt 8/2021.(01.22.) számú határozatával az első fokon eljárt Fegyelmi Bizottság határozatát helybenhagyta. [6] Indokolásában rögzítette, hogy a cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan felperes a könyvvizsgálat elvégzéséért személyesen felelős könyvvizsgálóként
19. március
20. és
21. augusztus
22. között a K Zrt. állandó könyvvizsgálatát látta el. A K Zrt., mint a felszámoló
23. évi megújított névjegyzékében bejegyzett felszámoló cég a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők között könyvvizsgálóként a felperest jelölte meg. Emellett a felperes költségvetési minősítésű könyvvizsgálóként működött közre a K Zrt. pénzügyigondoki tevékenységében. Az alperes álláspontja szerint a felperesnek függetlenséget veszélyeztető körülményként kellett volna értékelnie, hogy a K Zrt. részére végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység mellett, azzal párhuzamosan a K Zrt. felszámolói, illetve pénzügyi-gondnoki tevékenysége körében könyvvizsgáló szakemberként foglalkoztatta. Ez utóbbi foglalkoztatási (megbízási) jogviszony olyan munkavégzésre irányuló egyéb kapcsolat, amelyek a Kkt.
24. §

(1)bekezdése, illetve az Etikai Szabályzat

1. pontja alapján veszélyeztethetik a kamarai tag függetlenségét, csorbíthatják objektivitását, melyen nem változtat annak ténye, hogy e tevékenység tekintetében az illetékes bíróság felügyeletet gyakorol, és az sem, hogy felperes a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló
2. évi XXV. törvényben a pénzügyi gondnokok, a közreműködők vonatkozásában támasztott összeférhetetlenségi követelményeknek eleget tett-e vagy sem. Utalt a Kkt.
3. §

(1)bekezdés d) pontjára, továbbá arra, hogy a Kkt. 62. §

(3)bekezdésének alkalmazásában a felperes függetlenségét veszélyeztetheti, ha a könyvvizsgálóra a megbízó bármilyen módon nyomást gyakorol. A felperes ehhez képest a törvényi előírások ellenére nem kísérte folyamatosan figyelemmel az önellenőrzés, érdekeltség, érdekképviselet, bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélyét, nem észlelte a veszélyeket és nem tett intézkedéseket a veszély elhárítására vagy elfogadható szintre csökkentésére, így azokat a könyvvizsgálati dokumentációban sem dokumentálta. [7] Az alperes a Fegyelmi Bizottsággal egyetértve maga is arra a következtetésre jutott, hogy a megbízás elfogadása és végrehajtása során a függetlenségre és összeférhetetlenségre vonatkozó előírások – az Etikai Szabályzat 43. pontja szerinti tudati függetlenségre, a függetlenség látszatára és a fenyegetés csökkentésére tett intézkedések hiányára is tekintettel – nem teljesültek. A felperes kifogásolt tevékenysége szakmai szolgáltatásokhoz nem kapcsolódó egyéb tevékenységnek tekintendő, amely a Kkt. 53. §

(1)és

(3)bekezdései értelmében összeegyeztethetetlen a könyvvizsgálói feladatkörrel, ha csorbítja vagy csorbíthatja a könyvvizsgáló függetlenségét, objektivitását, ha annak hatására a könyvvizsgáló nem képes a könyvvizsgálói tevékenységet megfelelően ellátni. [8] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak megsemmisítését. Elismerte, hogy esetileg egy időben két, egymástól elkülönült feladatot tartalmazó szakmai szolgáltatást nyújtott a K Zrt. számára, azonban a pénzügyi-gondoki megbízás a K Zrt. gazdasági, pénzügyi, jövedelmi viszonyaival nem állt összefüggésben, mivel az ezeket érintő döntések meghozatalában nem vett részt, azokat semmilyen formában nem befolyásolta. Pénzügyi-gondoki munkáját a bíróság ítéli meg és a díjazását is, a pénzügyi-gondnoki Kúria VI.Kfv.38.199/2021/2-1 4 tevékenységet nem a K Zrt., mint jogi személy, hanem magánszemélyként ő valósította meg. Hivatkozott a Kkt. 18. §-ára, az Etikai Szabályzat 46. pontjára, a Kkt. 63. §

(1)bekezdés a) pontjára. Álláspontja szerint a két elkülönülő szakmai szolgáltatás egy időben, ugyanazon megbízó javára nyújtása a vonatkozó jogszabályi és kamarai etikai rendelkezések szerint a függetlenséget nem veszélyezteti, ezért azok nem is összeférhetetlenek. Az ezzel ellentétes határozati megállapítás a jogszabály tartalmával ellentétben áll. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [10] Indokolása szerint a kamara fegyelmi szervei az állandó könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi és függetlenségi szabályok betartását a felperes gondoki tevékenységének a K Zrt.-nél végzett könyvvizsgálói feladatára kihatással vizsgálták. Megállapította, hogy a felek a szerződésből származó bevétel megosztásában állapodtak meg, abból kölcsönös gazdasági előnyük származott, emellett pénzügyi gondnokként a felperes a megbízó egyetlen szakértelemmel rendelkező megbízottja volt, nélküle a megbízó nem vállalhatott volna pénzügyi-gondnoki tevékenységet, így alaptalan az a hivatkozása, hogy a megbízó számára közömbös volt a pénzügyi-gondnoki tevékenység ellátása. Rögzítette, hogy a felperes és a megbízója közötti kapcsolat alkalmas a Kkt. 63. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti nyomásgyakorlásra is, amely ugyancsak veszélyezteti a függetlenséget. Megállapíthatónak találta a függetlenség látszatának sérelmét is, mert a felperes pénzügyigondoki tevékenységre kötött megbízása csorbíthatja objektivitását, függetlenségét, amely ezáltal összeegyeztethetetlen a szakmai tevékenység ellátásával, amit az alperes a Kkt. 53. §

(1)bekezdése alapján helytállóan állapított meg. [11] A felperes bizonyítási indítványának a megbízó vezérigazgatójának, a főkönyvelőnek és az önkormányzat korábbi jegyzőjének tanúkénti kihallgatását nem foganatosította, mivel megítélése szerint meghallgatásukról az ügyben értékelendő információ nem várható. A könyvvizsgálati tevékenység és a pénzügyi-gondnoki tevékenység közötti összefüggés, illetve e körben a függetlenség látszatának veszélyeztetése csak a megbízások tényéből is megállapítható volt, a pénzügyi-gondnoki tevékenység ellátása pedig nem tartozott a vizsgálat körébe. [12] Az elsőfokú bíróság nem vonta kétségbe a felperes tudati függetlenségét, azt nem vizsgálta, hogy a felperes egyébként a megbízójának a könyvvizsgálatot ténylegesen objektíven és részrehajlás nélkül képes volt-e elvégezni. Jogszerűen állapította meg az alperes, hogy a felperes nem tett intézkedéseket a függetlenségét ért veszély elhárítása, elfogadható szintre csökkentése érdekében, amit nem is vitatott. A könyvvizsgálói függetlenség és objektivitás látszata veszélyeztetésének elhárításához szükséges intézkedések elmulasztása miatt az alperes a Kkt. 174. §

(1)bekezdés f) pontja szerinti fegyelmi vétséget jogszerűen állapította meg. A felülvizsgálati kérelem Kúria VI.Kfv.38.199/2021/2-1 5 [13] A felperes felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint sérült a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §

(2)bekezdése, 78. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése, valamint a Kp. 78. §

(2)bekezdése. Az eljáró bíróság döntését feltételezésekre nem, csak az eljárásban feltárt tényekre, körülményekre és bizonyítékokra alapíthatja. A bizonyítási indítványok mellőzése sérti a tisztességes eljárás elvét. A bizonyítás elmaradása nyomán a bírói következtetések okszerűtlenek, az ügyben feltárt tények eltérő eljárási következtetéseket tesznek szükségessé. A K Zrt.-vel kötött együttműködés részletes tartalmáról a vezérigazgató tudott volna adatot szolgálni. A bizonyítás önkényes mellőzéséből adódó tényellenes bírói következtetésekre tekintettel a bírósági eljárás nem került tisztességesen lefolytatásra, a valóság nem került feltárásra, megalapozatlan, téves következtetéseket tartalmazó döntés született a bizonyítási eljárás szabályainak megsértése okán. A felülvizsgálati kérelem befogadása körében hivatkozott a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása az alábbiak szerint nem indokolt. [15] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése értelmében felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különösen súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. Kúria VI.Kfv.38.199/2021/2-1 6 [17] A Kúria a felperes által megjelölt befogadási okkal összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alponthoz igazodó befogadási ok alapján olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés megállapítása szükséges, mely alapján a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azonosítható. Felperes a bizonyítási indítványa teljesítésének elmaradására, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésére hivatkozott. [18] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetben állított jogsértést érdemben megvizsgálta, részletesen megindokolta, hogy az előadottakat miért nem értékelte igazoltnak. Részletesen utalt arra, hogy miért nem adott helyt a felperes által előterjesztett bizonyítási indítványnak. A Pp. 263. §

(1)bekezdése rögzíti a tényállás szabad megállapításának elvét, mely szerint a bíróság alakszerű bizonyítási szabályokhoz, meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, azonban a Pp. 346. §

(5)bekezdésében rögzítettek szerint a bíróságnak az ítélet jogi indokolásában számot kell adni, hogy milyen körülmények, bizonyítékok alapján hozta meg döntését, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. Az elsőfokú bíróság ítélete ezen jogszabályi követelményeknek megfelelt, a felperes állításával ellentétben alapvető eljárási jogának sérelme, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés nem volt megállapítható, mindezek a befogadás megtagadását eredményezték. [19] A Kúria egyebekben megvizsgálta a Kp. rendelkezései szerinti további – felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, mely alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, a jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége szintén nem merült fel a fegyelmi eljárásban a hozott döntéssel összefüggésben. [20] Úgyszintén nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége, illetőleg a felperes sem hivatkozott a Kúria határozatától jogkérdésben való eltérésre, ezért ezt – a Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondatára figyelemmel – a Kúriának érdemben nem is kellett vizsgálnia. [21] Mindezek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a befogadási kérelem feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] A felperes nem igazolta a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt, a felülvizsgálati kérelem befogadása törvényi feltételeinek fennállását. Záró rész Kúria VI.Kfv.38.199/2021/2-1 [23] 7 A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § b) pontja zárja ki. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk.