← Magyarország

Pf.20389/2024/8 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti speciális eljárásban a készítővel, illetve a felhasználóval szemben érvényesíthetők a sérelem orvoslása érdekében meghatározott jogkövetkezmények. A felhasználói minősítés nem függ az online sajtótermék szerkesztésével kapcsolatos jogok gyakorlására való ráhatástól. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.389/2024/

  1. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe; ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: dr. Miklós Árpád ügyvéd, ügyvéd címe A per tárgya: képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 27.P.21.063/2024/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes
  3. sorszám alatt Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként javítja ki, hogy az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében meghatározott hangfelvétel leiratának Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 2 eltávolítására köteles, továbbá az elsőfokú eljárás illetékének megfizetésére az alperes köteles. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 720 (hétszázhúsz) euro + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a dátum napján bekövetkezett halálos közlekedési balesetben érintett magánszemély, a balesettel összefüggésben közúti baleset okozása bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás van vele szemben folyamatban. A magazin bűnügyi magazin internetes sajtótermék, mely a portál és a portál1 címről egyaránt elérhető, mindkét domain névről indított keresés azonnal az azonos, „magazin bűnügyi magazin” megnevezésű tartalomra mutat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartása szerint dátum1 napjától kezdődően a „magazin (hu.)” című internetes sajtótermék kiadója az alperes. A magazin bűnügyi magazin címen megjelenő internetes sajtótermék impresszuma „portál1 bűnügyi hírportál”-ként nevezi meg a portált, tartalmazza továbbá a főszerkesztő (egyéb érdekelt1), a lapigazgató (egyéb érdekelt2) és a szerkesztőségi tagok nevét, valamint a portál internetes elérhetőségét (e-mail cím1). [2] A magazin bűnügyi magazinban dátum2 napján cikk címe címmel jelent meg cikk, mely – többek között – tartalmazza azon hangfelvétel leiratát, melyet közvetlenül a baleset bekövetkezte után rögzített a 112 segélyhívó rendszere. A cikkbe ágyazottan két személyt – felperesi állítás szerint egyéb érdekelt3t és felperest – láttató fotó került megjelenítésre, az alábbi aláírással: „felperesnek sajnos semmit nem sikerült elsajátítania nagy kedvencétől, egyéb érdekelt3tól.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 3 [3] A felperes a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi CXXX. törvény (Pp.) 495.§

(2)bekezdésére alapított eljárást kezdeményezve
  1. március hó
  2. napján postai és elektronikus úton is megkereste az alperest – mint a „portál1 bűnügyi hírportál kiadóját” – és a portál főszerkesztőjét (egyéb érdekelt1), egyrészt helyreigazító közlemény közzététele, másrészt a teljes neve, a képmása és a 112-es segélyhívó diszpécserével folytatott beszélgetés 5 napon belül történő eltávolítása érdekében. Az alperes válaszlevelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a portál internetes portál kiadója és szerkesztőség vezetője, mely portál másfél éve felfüggesztette működését; előadta továbbá, hogy a portál1 internetes sajtóterméknek – mely platformon a kifogásolt közlést hordozó cikk megjelent – se nem alapítója, se nem kiadója, se nem szerkesztőségvezetője, ezért a helyreigazítás iránti kérelemnek nem tud eleget tenni. Az NMHH – a felperes azon bejelentésére tekintettel, hogy a magazin bűnügyi magazin címen megjelenő internetes sajtótermék a portál és a portál1 domain névről is elérhető – hivatalból hatósági ellenőrzést rendelt el, tájékoztatott továbbá arról, hogy „egy internetes sajtóterméknek akár több internetes domain elérhetősége is lehet, amennyiben egy azonos tartalmú oldalra mutatnak.” [4] A felperes a
  3. április hó
  4. napján érkeztetett keresetlevelében az előzetes kérelemmel azonos tartalommal kérte a jogsértés bírósági megállapítását; az alperes kötelezését a képmása, a teljes neve és a 112-es segélyhívó diszpécserével folytatott beszélgetése cikkből történő 8 napon belüli eltávolítására; valamint az alperes kötelezését a jogsértés abbahagyására, a megbízási szerződés alapján felszámított perköltsége megfizetésére. Az elégtételadásra való kötelezésre vonatkozó kérelmétől a perfelvételi tárgyaláson elállt. A BDT
  6. szám alatti eseti döntésre hivatkozással előadta, hogy a kifogásolt sajtótermék impresszuma nem tartalmazza a magazin magazin szerkesztősége elérhetőségét, ezért kényszerült a kiadó (alperes) perlésére. [5] Az alperes szabályszerű idézés ellenére nem gondoskodott perbeli képviseletéről, a perben joghatályos nyilatkozatot, védekezést nem terjesztett elő. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi V. törvény (Ptk.) 2:
  8. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy az alperes a magazin bűnügyi magazin megnevezésű, a portál1 domain címen elérhető internetes portálon dátum2 napján megjelent cikk címe című cikkben a felperesről készült fényképfelvétel, valamint a segélyhívóval folytatott hangfelvétel tartalmának nyilvánosságra hozatalával megsértette a felperes képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jogát. A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés c)-d) pontja alapján kötelezte az alperest a sérelmes helyzet megszüntetésére és a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, oly módon, hogy a magazin bűnügyi magazin megnevezésű, https://www.portál1 domain címen elérhető internetes portálon dátum2 napján megjelent cikk címe című cikkből a felperesről készült fényképfelvételt valamint a segélyhívóval folytatott hangfelvételt 8 napon belül távolítsa el. A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, és a jogsértéstől való tartózkodásra. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 4 Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 840 (nyolcszáznegyven) euro + áfa perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 36.000 (harminchatezer) forint meg nem fizetett eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. [7] Határozatának indokolásában az Alaptörvényének IX. cikkében, a Ptk. 2:42. §ában, a Ptk. 2:43. §
  2. g)pontjában, a Ptk. 2:48. §-ában, a Ptk. 2:51. § a)-
  3. d)pontjaiban, a Pp. 502. és 503. §-aiban, a Pp. 504. §
(1)bekezdésében, a 497. §
(4)bekezdésében foglalt szabályokat ismertette. [8] Megállapította, hogy az alperes a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, nem gondoskodott perbeli képviseletéről, így joghatályos védekezést sem terjesztett elő, ezért a mulasztásos ítélet meghozatala előtt csak azt vizsgálta, hogy az eljárás megszüntetésének vane helye. [9] Rögzítette, hogy a Pp. 176. §
(2)bekezdés b) pontja és 240. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a per megszüntetésének van helye, amennyiben a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1 § 6. pontja és a Pp. 495. §
(1)bekezdés alapján az internetes sajtótermék esetében a szerkesztőség minősül a megjelenített tartalomért (beleértve a megjelenített képmást és hangfelvételt is) felelősséget viselő sajtószervnek, következésképpen az előzetes helyreigazítási kérelmet is a szerkesztőséghez kell intézni és a sajtópert (képmáspert) is a szerkesztőség ellen kell indítani (BDT
  1. 3898.). [10] A felperes a képmáspert nem a kifogásolt tartalmat hordozó magazin internetes újság szerkesztősége, hanem annak kiadója ellen indította. Az alperes az előzetes eljárás során vitatta, hogy a kifogásolt tartalmat hordozó internetes újság kiadója lenne. Ezért az elsőfokú bíróság először abban foglalt állást, hogy az alperes minősül-e a kifogásolt tartalmat megjelentető magazin internetes újság kiadójának, amennyiben igen, az alperes (kiadó) személyében a felperes a jogszabályban meghatározott személye ellen indította-e a pert. [11] A rendelkezésre álló peradatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperes által kifogásolt közléseket hordozó sajtótermék kiadója. Hivatalból meggyőződött arról, hogy a kifogásolt közléseket megjelentető internetes sajtótermék, a magazin bűnügyi magazin azonos tartalommal érhető el mind a portál, mind pedig a portál1 domain névről. Kiemelte – utalva az NMHH felperes által becsatolt tájékoztatásában foglaltakra is –, hogy az internetes sajtótermékek megítélésénél a tartalmi jellemzőknek van relevanciája, és nem annak, hogy az adott tartalom mely (akár több) domain névről érhető el. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 5 [12] A perbeli adatok alapján egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy az NMHH nyilvántartásában „magazin(.hu)” néven nyilvántartott, az alperes kiadásában álló internetes sajtótermék a magazin bűnügyi magazint jelenti. A zárójelben megjelölt „.hu” jelzet valóban utal arra, hogy a tartalom mely domain névről érhető el, ez azonban nem zárja ki, hogy ugyanezen tartalom más – jelen esetben megtévesztésig hasonló – domain névről is elérhető legyen, ennek semmilyen relevanciája nincs az adott internetes sajtótermék megítélése vonatkozásában, így nem érinti a kiadó személyére vonatkozó nyilvántartott adatokat sem. [13] Rögzítette, hogy a magazin internetes bűnügyi magazin NMHH nyilvántartási adatai dátum4 napja óta változatlanok, abban semmi nyoma nincs annak az előzetes eljárásban adott alperesi tájékoztatásnak, hogy a portál „mintegy másfél éve felfüggesztette működését”. Ez is azt támasztja alá, hogy az NMHH nyilvántartásban megjelölt néven (magazin) elérhető, az alperes kiadásában álló sajtótermék az, mely a perben kifogásolt képmást és hangfelvétel leiratot megjelentette. [14] A fenti levezetést igazolja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
  2. évi CLXXXV. törvény (Mttv.)
  3. §
(1)és
(7)bekezdése, mely szerint az internetes sajtótermék elérhetőségét (domain nevét) ugyan a nyilvántartási kérelemnek tartalmaznia kell, de semmi nem zárja ki, hogy a sajtóterméknek több elérhetősége legyen, pusztán annyi a kötelezettsége a kiadónak, hogy azt is be kell jelentenie az NMHH-nak. Ez a perben azt jelenti, hogy az alperesnek be kellett volna jelenteni az NMHH-nak, hogy a magazin internetes sajtótermék a bejelentetten (portál) túlmenően másik domain névről (portál1) is elérhető. Nyilvánvalóan ennek elmaradása tette szükségessé az NMHH tájékoztatásban szereplő hatósági vizsgálatot. [15] Fentiekből következően a perben semmilyen relevanciáját nem látta annak sem, hogy a magazin bűnügyi magazin impresszuma a sajtóterméket „portál1 bűnügyi portál”-nak nevezi. Az Mttv. 65. §
(9)bekezdés értelmében a sajtótermék impresszumában a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét, valamint a szerkesztésért felelős személy nevét kell feltüntetni, ebből pedig egyenesen következik, hogy semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az impresszumban a sajtótermék miként definiálja magát. A már kifejtetteknek megfelelően e körben a tartalmi kérdések az irányadóak, s mivel egyértelműen megállapítható, hogy az NMHH nyilvántartásában magazin bűnügyi magazin címmel nyilvántartott internetes sajtótermék jelentette meg a kifogásolt közléseket hordozó cikket, így azért a kiadói felelősség az alperest terheli. [16] A fenti levezetés alapján jutott arra az egyértelmű következtetésre, hogy az alperes a kiadója a kifogásolt közléseket hordozó cikket megjelentető magazin bűnügyi magazinnak, internetes sajtóterméknek, következésképpen őt terheli a sajtótermék kiadásáért való felelősség. Megjegyezte azt, hogy ha az alperes előzetes eljárásban előadott álláspontja – mely szerint a magazin internetes magazin elérhetőségének megváltozása következtében Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 6 kiadói felelőssége megszűnt – teret kapna, úgy az a sajtótermékért való felelősség kijátszására adna lehetőséget, ami nyilvánvalóan ellentétes a közérdekkel és a jogalkotó akaratával is. [17] Internetes sajtótermék esetében a szerkesztőség felel a megjelentetett tartalomért – értelemszerűen a megjelentetett képmást láttató fotókért és hangfelvételért is –, következésképpen a szerkesztőséggel szemben kell a képmás és hangfelvételhez való jog sérelmén alapuló pert kezdeményezni. Ugyanakkor álláspontja szerint a felhívott jogszabály a perben nem alkalmazható, mert az impresszum hiányosságai miatt a felperes nem ismerhette a szerkesztőség perléséhez szükséges adatokat, ezért jogszerűen járt el akkor, amikor az alpereshez – mint kiadóhoz – intézte előzetes kérelmet és a pert is az alperes ellen indította el. [18] Utalt a BDT
  2. szám alatti döntésben foglaltakra, mely szerint a sajtótermék impresszumának hiányosságai nem lehetetleníthetik el a sajtóközléseket (képmás és hangfelvétel közlését) sérelmező fél helyreigazításhoz való jogának érvényesíthetőségét. „A sajtószerv elérhetőségét tartalmazó impresszum hiányosságainak jogi következményei nem háríthatóak a helyreigazítást kérőre. Amennyiben a sajtótermék szerkesztőségi adatai (neve és elérhetősége) nem szerepelnek az impresszumban, megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a felperes vélelmezi, hogy a sajtótermékért a kiadó visel szerkesztői felelősséget és hozzá intézi az előzetes helyreigazítási kérelmet. „A helyreigazítási kérelmek szabályos intézéséhez szükséges adatokat a sajtószervek az impresszumban jelenítik meg, amelyben tájékoztatást nyújtanak a kérelem beadásának módjáról, valamint arról, hogy milyen szervhez kell azt intézni. Amennyiben az impresszum erre vonatkozó adatokat nem tartalmaz, annak jogi következményei – így bizonytalanság a szerkesztőség vagy a szerkesztői felelősséget viselő más személy léte és elérhetőségi adatai tekintetében – nem háríthatóak a helyreigazítást kérőre. Ha tehát a sajtótermék szerkesztőségi adatai (neve és elérhetősége) nem szerepelnek az impresszumban, megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a felperes vélelmezi, hogy a sajtótermékért a kiadó visel szerkesztői felelősséget és hozzá intézi az előzetes helyreigazítási kérelmet.” [19] A felperes által kifogásolt közléseket megjelentető magazin internetes sajtótermék nem tartalmazza az Mttv.
  3. §
(9)bekezdésben meghatározott kötelező tartalmat, így különösen nincs feltüntetve az internetes sajtótermék tartalmáért felelős szerkesztőség elérhetősége. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy bár az impresszumban szerepel a szerkesztőség internetes elérhetősége – ami lehetővé teszi a helyreigazítás előzetes kérelmezését (BDT2016. 3609., BDT2019. 3986.) –, de a sajtóper (képmásper) kezdeményezéséhez elengedhetetlen az alperes székhelyének megjelölése (Pp. 170. §
(1)bekezdés b) pont, 496. §
(4)bekezdés), ezért a szerkesztőség székhelye impresszumban való megjelölésének elmaradása ténylegesen ellehetetleníti a képmáshoz és hangfelvételhez való jog gyakorlását. [20] A fenti levezetésre tekintettel az elsőfokú bíróság – teljes mértékben osztva a Fővárosi Ítélőtábla felhívott eseti döntésének érvelését – megállapította, miszerint megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, hogy a felperes vélelmezte, hogy a kifogásolt közléseket hordozó magazin internetes sajtótermékért a kiadó (az alperes) visel szerkesztői felelősséget, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 7 ezért jogszerűen járt el akkor, amikor hozzá intézte az előzetes helyreigazítási kérelmet és vele szemben indította meg a pert. Ekként a felperes megfelelő alperes ellen indította a pert, ezért ezen okból nincs helye az eljárás megszüntetésének, és nem merült fel más olyan ok sem, ami ezt indokolná (így különösen a felperes eleget tett a képmásper előfeltételének, előzetesen kérelmezte a kifogásolt tartalom közlését). [21] A Pp. 497. §
(4)bekezdésének alkalmazásával a keresetet az alperes által nem vitatottnak értékelte és a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelő tartalommal megállapította a jogsértést, kötelezte az alperest a kifogásolt tartalom törlésére és a jogsértés abbahagyására. Kiemelte, hogy az alperes mulasztásán alapuló ítéletet hozott, azaz a felperes keresetének ténybeli és jogi megalapozottságának vizsgálata, értékelése nélkül hozta meg döntését. [22] A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte a felperes jogalapjában és összegszerűségében is helytállóan felszámított, megbízási szerződésen alapuló ügyvédi munkadíjból álló (7 ügyvédi munkaóra, 120 euró + áfa ügyvédi óradíjjal számolva) perköltsége megfizetésére, továbbá az eljárás 36.000 forint meg nem fizetett illetékének viselésére. [23] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen – az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp. 379.§-a szerinti megváltoztatását – annak hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta a Pp. 240.§
(1)bekezdés a) pontja és a Pp. 176. §
(1)bekezdés e) pontja alapján, az alperes perbeli jogképességének hiánya okán. Másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte a Pp. 383. §
(3)bekezdése szerint, mivel a felperes a pert nem a megfelelő alperes ellen indította. [24] Hivatkozott arra, hogy 2010-től dátum5 napjáig kiadóként működtette a portál bűnügyi internetes portált, melyet az NMHH portál elnevezéssel tart nyilván, mint sajtóterméket, azonban a portál domain néven elérhető bűnügyi portál dátum3 napjától nem működik, sajtótevékenységét alapító tulajdonosként felfüggesztette.
  1. október közepén vette fel vele a kapcsolatot a magyar származású amerikai állampolgár, egyéb érdekelt2, akivel egy megállapodást kötött, hozzájárult ahhoz, hogy a portál oldalról egy navigációs program közbeiktatásával az olvasók átirányításra kerüljenek a portál1 webcímen működő portálra. Hozzájárult ahhoz is, hogy a portál1 használja a portál 11 év alatt kialakult hírarchívumát és a portál arculatát. Nevezett személy ezért használati díjat fizet. Csatolta a
  2. november 2-án kelt közöttük létrejött megállapodást. [25] A felperes által sérelmezett cikk nem a portál internetes portálon, hanem már a portál1 portálon jelent meg. Ehhez az internetes portál működéséhez nincs köze, arra rálátással nem bír, a kért cikk töröltetésére nincs jogköre, lehetősége. Tekintettel arra, hogy a portál portál dátum3 napjától nem működik, üzemeltetését a tulajdonos felfüggesztette, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 8 portál és a portál1 portálok között szakmai és jogi kapcsolat nincs. Információja szerint a portál1 domain név külföldön került regisztrálásra, a portál működését biztosító szerver az Amerikai Egyesült Államokban található. [26] Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítéletben nem szerepel, hogy az NMHH által folytatott hatósági eljárás milyen megállapítással zárult. A portál internetes portál semmilyen értesítést vagy tájékoztatást ezzel kapcsolatosan nem kapott. A portál felfüggesztésével kapcsolatosan pedig a hatóság felé bejelentési kötelezettsége a kiadónak nincs. Az ítélet nem tartalmaz arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a portál1 internetes portál kiadója lenne, az elsőfokú bíróság meg nem erősített feltételezése alapján hozott határozatot, halasztási kérelmének nem adott helyt, halaszthatatlan külföldi utazása miatt a tárgyaláson nem volt alkalma érdemi védekezést előterjeszteni, az idő rövidsége miatt jogi képviselőt megbízni nem tudott. [27] Álláspontja szerint tehát a felperes nem a jogszabályban meghatározott alperes ellen indított pert, tekintettel arra, hogy a portál1 internetes portálnak nem a kiadója, a használati jog értékesítésre került. [28] A másodfokú tárgyaláson az elsődleges kérelemhez kapcsolódóan a Pp.
  3. §
(2)bekezdés
  1. b)pontját jelölte meg azzal, hogy a felperes nem a megfelelő személyt perelte, ezáltal a kereset elutasításának van helye. A másodlagos fellebbezési kérelmét akként pontosította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp. 380. §
  2. c)pontja alapján való hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kéri arra, hogy a perfelvételi szaktól kezdődően folytassa le az eljárást, pótoltassa a keresetlevél hiányosságát és hívja fel a felperest a megfelelő szerkesztőség perbevonására. Hivatkozott a BDT2021. 4380. számú jogesetre. Előadta, hogy rendelkezésére áll az a 2022 februárjában készült szakértői vélemény a portál, illetve a portál1 elérhetőségével kapcsolatosan, továbbá felmutatta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Irodájának a CE/23940-2/2024. iktatószámú határozatát, amely szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala az IO-8091/2/2011. szám alatt nyilvántartásba vett portál internetes sajtóterméket az alperes 2024.szeptember 24-én érkezett kérelmére dátum6. napján a nyilvántartásból törölte. [29] Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta azzal, hogy kérte az elsőfokú ítélet rendelkező részének a Pp. 504. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 497. §
(4)bekezdése, a Pp. 352. §
(1)bekezdése, valamint a
  1. §-a alapján hivatalból javítani és az alperest a kereseti kérelemben foglaltakkal egyező tartalommal kérte kötelezni. Kérte kötelezni az alperest a 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdése alapján a korábban csatolt, díjmegállapodásban foglalt 120 euró + áfa/óra megbízási díjjal számolva a másodfokú eljárásban összesen 720 euró (6 óra) ügyvédi munkadíj + áfa megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes elsődleges fellebbezési kérelmében foglaltakkal szemben a Ptk. 2:1. §
(1)bekezdése, a Pp.
  1. §-a alapján az alperes természetes személy, akit a Ptk. 2:
  2. §-a alapján jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek, így perbeli jogképességgel is rendelkezik, ezért a fellebbezés Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 9 tévesen hivatkozott a Pp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjára, valamint a 176. §
(1)bekezdés e) pontjára, mely jogszabályhelyek alapján az eljárás megszüntetésének az alperes perbeli jogképességére figyelemmel, nincs helye. [30] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes minősül a magazin bűnügyi magazin kiadójának, melyet a rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok, az NMHH nyilvántartása is kétséget kizáróan alátámaszt. Az alperes jelen eljárásban már nem is vitathatja a kiadói minőségét és nem mentesülhet az ahhoz kapcsolódó felelősség viselése alól sem, figyelemmel a Pp. 360. §
(1)bekezdésében írtakra. [31] Hivatkozott továbbá az első fokon jogerőre emelkedett, a Fővárosi Törvényszék 27.P.21.062/2024/
  1. számú ítélet anyagi jogerő hatására, melynek okán az alperes jelen peres eljárásban már nem teheti vitássá a magazin bűnügyi magazin tekintetében a kiadói minőségét, fennálló felelősségét az ott megjelent tartalmakat illetően. Jelen peres eljárásban nem lehet érdemi vizsgálat tárgya a fellebbezésben foglaltak, valamint az ahhoz csatolt melléklet, melyekben az alperes arra hivatkozik, hogy nem minősül a bűnügyi magazin kiadójának. Tévesen hivatkozik tehát az alperes a Pp.
  2. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltakra, arra tekintettel az eljárás megszüntetésének és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye. Hivatkozott továbbá a Pp. 504. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 498. §
(1)bekezdésében foglaltakra, amely alapján a fellebbezéshez csatolt megállapodást, mint elkésett bizonyítást figyelmen kívül kell hagyni. Az alperes bizonyítási indítványa hatálytalan, mindamellett kétségbe vonta a csatolt irat valódiságát is. [32] A Pp. 504. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 497. §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte az alperest a kereseti kérelemben foglaltak teljesítésére, azonban a kereseti kérelemtől eltérően nem a hangfelvétel tartalmának (leiratának) eltávolítására kötelezte az alperest, hanem kizárólag a „hangfelvétel” eltávolítására. Ebből következően az elsőfokú ítélet rendelkező része elírást tartalmaz, annak kijavítását kérte a Pp. 352. §
(1)bekezdése alapján. [33] Az alperes elsődleges és másodlagos fellebbezése nem alapos. A fellebbezésben állított eljárási jogszabálysértés nem volt megállapítható [34] A másodfokú bíróság a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – részben eltérő indokolással – az alábbiak szerint helybenhagyta. [35] A Fővárosi Ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy fennálle az alperes állítása szerint - a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja és a 176. §
(1)bekezdés e) pontjának alkalmazását eredményező feltétel - a félnek nincs perbeli jogképessége -, amelynek jogkövetkezményét az elsőfokú bíróság nem vonta le, illetőleg a kereset Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 10 elutasításának van-e helye azon okból, mert a felperes a pert nem a megfelelő alperes ellen indította. [36] A perbeli jogképesség a perben félként való szereplés képességét jelenti. A Pp.
  1. §-a értelmében a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A keresetlevél visszautasítására ezen okból csak akkor kerülhet sor, ha a jogképesség hiánya már a keresetlevél benyújtásának időpontjában fennáll, mivel a jogképességnek a per során történő elvesztése más jogkövetkezménnyel jár. A perbeli jogképesség körét a Pp. az anyagi jogi jogképességhez viszonyítva kibővíti, amikor egyes különleges perekben speciális perbeli jogképességi szabályokat ír elő. Így a sajtó‑helyreigazítás iránt indított perben a sajtószerv félként járhat el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége [Pp.
  2. §
(2)bekezdés]; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perben pedig a képmás, illetve a hangfelvétel készítője, felhasználója félként járhat el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége [Pp. 503. §
(2)bekezdés]. E speciális perbeli jogképességi szabályok csak ezen különleges perekben illetik meg az érintett jogalanyokat. [37] A felperes az igényét speciális eljárás keretében érvényesítette. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pert, a keresetlevelében írtak szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény (Ptk.) 2:48 §-ában és a 2:51.§
(1)bekezdésében foglalt anyagi jogi szabályok mellett a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. törvény (Pp.)
  1. §-ában és az
  2. §-ában foglaltakra alapította keresetét. [38] Ezért a másodfokú bíróságnak a továbbiakban azt kellett megítélnie, hogy az elsőfokú ítélet tévesen jutott-e arra a következtetésre, hogy az alperes felelőssége az állított jogsértésért megállapítható. Ennek megállapításához abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a sérelmezett kép- és hangfelvétel vonatkozásában az alperes felhasználónak minősül-e. [39] A Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint, ha a képmás, illetve hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltakat – az arra biztosított határidőben – nem vagy nem a sérelem orvoslása iránti kérelemnek megfelelően teljesíti, a kérelmet előterjesztő ellene pert indíthat. [40] A Pp. 503. §
(1)bekezdése – eltérően a sajtó-helyreigazítási perektől – a „készítőt, illetve a felhasználót” jelöli meg olyan személynek, akivel szemben a sérelem orvoslása érdekében meghatározott jogkövetkezmények érvényesíthetők, mivel a jogsértő nemcsak a tartalomért önálló felelősséggel tartozó sajtószerv, hanem bárki lehet. A „képmáspert” a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény módosításáról szóló
  2. évi XI. törvény iktatta be a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvénybe (a továbbiakban: rPp.). A törvényjavaslat indokolása szerint a jogalkotó tudatosan tette széles körben lehetővé korlátozás nélkül a személyiségi jogsértés esetén a képmáshoz való jog érvényesítése iránti perindítást, azzal az indokkal, hogy a mai digitális korban sürgető Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 11 feladattá vált annak biztosítása, hogy a képmással és hangfelvétellel történő visszaélés eseteiben az érintettek rendelkezésére álljon a jogsértések ellen egy gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőséget biztosító eljárási rend, amelyhez az általános személyiségvédelmi per eszközei adott esetben elégtelenek lehetnek. A Pp. e per szabályait – ebben a vonatkozásban – változatlan tartalommal vette át, ezért az egyes rendelkezések értelmezésénél a jogszabály célját is figyelembe kell venni (Kúria Pfv.IV.20.029/2021/5.). [41] Az alperes felhasználói minőségét egyértelműen igazolja az a Facebook oldalán tett bejegyzése, melyet a cikk megjelenését megelőző napon tett közzé. A posztjában többek között az alábbiak szerint adott tájékoztatást: „Hétfőn hozok egy exkluzív anyagot”. „A tavaszt hozó szellő befújt az ablakomon egy felvételt. Azt a hangfelvételt, amelyen az a beszélgetés hallható, amit felperes folytatott közvetlenül a baleset bekövetkezése után a 112es segélyhívó diszpécserével. Érdekes lesz…” [42] Az alperes tehát közösségi oldalán beharangozta a cikk megjelenését, annak anyagát magáénak tulajdonítva. Az alperes felhasználói minősítése nem függ az online sajtótermék szerkesztésével kapcsolatos jogok gyakorlására való ráhatásától, az a sajtótermék kiadásából következik, mivel a cikk megjelentetésének egyik eleme a kép- és hangfelvétel felhasználása volt. [43] Mindebből következően az alperes perbeli jogképességének megállapíthatóságánál nem bírt jelentőséggel sem az, hogy magazin bűnügyi Magazin melyik domain névről érhető el, sem az, hogy az NMHH dátum
  4. napján a portál sajtóterméket törölte a nyilvántartásból. [44] A felperes a kötelező előzetes eljárásban mind az alperestől, mind a szerkesztőségtől kérte a sérelmezett fénykép és hangfelvétel eltávolítását, ezért a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján a képmáshoz való jog érvényesítése iránti keresetét is megfelelően terjesztette elő az alperessel szemben. [45] Fentiekben kifejtettek szerint az eljárás megszüntetésének nem volt helye, ezért – mivel a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő – az elsőfokú bíróság jogszerűen marasztalta ítéleté az alperest azon az alapon, hogy a keresetet nem vitatottnak tekinti. [46] A sajtóhelyreigazítási perben született, a BDT2021. 4380. szám alatt közzétett eseti döntés megállapításai jelen képmásperben nem voltak irányadóak. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.389/2024/8/II 12 [47] Fentiekre figyelemmel a Pp. 504. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 497. §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte az alperest a kereseti kérelemben foglaltak teljesítésére, azonban a kereseti kérelemtől eltérően nem a hangfelvétel tartalmának (leiratának) eltávolítására kötelezte az alperest, hanem a „hangfelvétel” eltávolítására. Ebből következően az elsőfokú ítélet rendelkező része elírást tartalmaz, annak kijavítása a Pp. 352. §
(1)bekezdése alapján szükséges volt. Szintén elírás folytán volt indokolt az eljárási illeték megfizetésére vonatkozóan a felperest kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezés, tekintettel arra, hogy a határozat indokolása szerint a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperest kötelezte az elsőfokú bíróság az eljárás 36.000 forint meg nem fizetett illetékének viselésére. [48] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság kötelezte a felperes számára perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján állapított meg. Az alperes köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja és a 46. §
(1)bekezdése alapján alapján számított fellebbezési eljárási illetéket a 30/
  1. (XII. 27.) IM rendelet
  2. §-ában foglaltak szerint. [49] Tájékoztatja az alperest, hogy a fellebbezési illeték az Itv.
  3. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
  1. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés e) pont]. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Hercsik Zita s. k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Kisbán Tamás s. k. bíró Dr. Rápolti Barbara s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.