Kfv.37202/2023/7 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhet sor. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.202/2023/

1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Szilas Judit bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes (cím1) A II. rendű felperes: II. rendű felperes (cím2) A III. rendű felperes: III. rendű felperes (cím3) A felperesek képviselője: dr. Kovács Péter András ügyvéd (cím4) Az alperes: Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.) Az alperes képviselője: dr. Kiss Andrea Tünde kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím5) Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Molnár István K. ügyvéd dr. Molnár István Ügyvédi Iroda (cím6) A per tárgya: energiaügy Kúria II.Kfv.37.202/2023/7 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.176/2022/
2. Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] D. polgármestere
3. május 10-én tájékoztatta az alperest, hogy D. Megyei Jogú Város Közgyűlése a 410/
4. (IV. 30.) számú határozatának
5. pontjában hozott döntésével, mint a távhő közfeladatellátás kötelezettje, a D.-i T. Közművek működtetésére vonatkozó üzemeltetési-vállalkozási szerződést a II. rendű felperes vonatkozásában
6. június 30-i hatállyal felmondta. Az alperes a felmondásról kapott tájékoztatás alapján hivatalból eljárást indított, majd H1579/
7. számú határozatával a II. rendű felperes számára kiadott távhőszolgáltatói működési engedélyt
8. július 1-től (a továbbiakban: átadási határnap) visszavonta, és H1721/
9. számú határozatával az átadási határnaptól az alperesi érdekeltet jelölte ki távhőszolgáltatói működési engedélyesnek D.ban. Határozatával előírta a kijelölt engedélyes jogait és kötelezettségeit, ennek keretében meghatározta, hogy a kijelölt engedélyes köteles a távhőszolgáltatásról szóló
10. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerinti folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatellátásra, jogosult a távhőszolgáltatás célját szolgáló tárgyi eszközök birtokbavételére, használatára, köteles továbbá a sikeres átadás-átvételt követő 90 napon belül az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelő távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelmet az alpereshez benyújtani. [2] Az alperesi érdekelt a kötelezés szerinti határidőn belül előterjesztett távhőszolgáltatói működési engedély iránti – később módosított – kérelme alapján az engedély kiadása iránti eljárás
11. október 1-jén megindult. Az I. rendű felperes a D., ... úti erőmű távhőtermelői engedélyese, az I-III. rendű felperesek – állításuk szerint – a D. távhőrendszerének részét képező eszközök és hőközpont ingatlan tulajdonosai. Az eljárásban a felperesek ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelmeket nyújtottak be, amelyeket az alperes a TFAFO/393-7-9/
12. számú végzéseivel elutasított. Az alperes
13. november 2án kelt H2662/
14. számú határozatával az alperesi érdekelt távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelmének helyt adott, és a határozat Mellékletben megnevezett területrészekre, meghatározott kikötésekkel határozatlan ideig szóló távhőszolgáltatói működési engedélyt adott. Megállapította, hogy a kérelem szerinti távhőszolgáltatói tevékenység megfelel a Tszt.
15. §-ában, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/
16. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) folyamatos és biztonságos távhőellátás teljesítésére vonatkozó követelményeinek. [3] A felperesek az alperes H2662/
17. számú határozatával szemben keresetet terjesztettek elő, amelyekben annak megsemmisítését kérték. Az I. rendű felperes a kereshetőségi joga körében előadta, hogy a tulajdonában áll – az alperes számára hivatalból ismert módon – D. távhőrendszerének részét képező ... szám alatt található II. számú Hőközpont megnevezésű ingatlan, melyben távhő rendszerelemek találhatók, ezen felül a D., ... út ... hrsz.-ú távhőtermelő létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan távhőtermelői engedélyes. A megjelölt ingatlan és a távhőtermelő létesítmény által termelt hő hiányában távhőszolgáltatás nem valósulhat meg. A II. rendű felperes a kereshetőségi jogát a D.-i T. Közművek működtetésére vonatkozó határozott idejű,
18. június
19. napjáig szóló „Üzemeltetési-vállalkozási szerződés” – állítása szerint – jogsértő felmondásával összefüggésben jogainak megóvása érdekében kezdeményezett különböző közigazgatási és Kúria II.Kfv.37.202/2023/7 3 peres eljárások figyelmen kívül hagyására alapította. Előadta, hogy a jogviszonya fennállásának megállapítása iránt keresetet terjesztett elő a Székesfehérvári Törvényszék előtt. A III. rendű felperes a kereshetőségi joga körében arra hivatkozott, hogy a tulajdonában állnak D. távhőrendszerének meghatározó és megkerülhetetlen részét képező távhőszolgáltatói eszközök, berendezések, melyek értéke meghaladja a 2 milliárd forintot. Ezen eszközök nélkül távhőszolgáltatás nem valósulhat meg D.ban. Az I-III. rendű felperesek kifejtették, hogy a hatályos tulajdon- és birtokviszonyok feltárására az eljárás során nem került sor, az ügyféli jogok jogsértő megtagadása miatt nem volt lehetőségük megismerni az érdekelt nyilatkozatait, az eljárás megindulásáról nem kaptak tájékoztatást, tisztességes ügyintézéshez való jogaikat nem biztosították. Az alperes a védiratában felperesek keresetének az elutasítását kérte, elsődlegesen a kereshetőségi jog hiányára alapozva, másodlagosan érdemi megalapozatlanság miatt. Az alperesi érdekelt a keresetek elutasítását kérte. [4] Az elsőfokú bíróság a kereseteket a közigazgatási perrendtartásról szóló
20. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
21. §

(1)bekezdés b) pontja alapján elutasította. [5] A felperesek a fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseteknek való helyt adást, ennek hiányában az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérték. [6] A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott, míg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10. §

(1)bekezdése, mind a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban MEKHtv.) 5/D. §

(3)bekezdése közvetlen érintettséget követel meg ahhoz, hogy egy adott közigazgatási eljárásban a kérelmező ügyféli jogállása megállapítható legyen. Ítéleti érvelése szerint a Tszt. 20. §

(1)és

(2)bekezdése szerint a működési engedély visszavonása, illetve az engedély visszavonásával egyidejűleg az új engedélyes kijelölése az érdekelt részére kiadott perbeli távhőszolgáltatási működési engedély kapcsán önmagában ilyen közvetlen kapcsolatot nem jelent a felperesek számára. Hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.351/2017/

1. számú és a Kf.II.37.841/2019/
2. számú ítéletére (BHGY K-KJ-2020-712), és rámutatott, a fellebbezésben kifogásolt vagyontárgyakon fennálló tulajdonjog, sem a dolog használata, illetőleg az azokon fennálló bármilyen jogcím vagy annak hiánya a felperesek számára közvetlen érintettséget nem eredményez. A felperesek fellebbezési állításával szemben nem annak volt relevanciája, hogy az érdekelt a távhővagyon üzemeltetésére szerzett-e jogcímet, volt-e joga hozzáférni az idegen tulajdonú távhőszolgáltatáshoz szükséges vagyontárgyakhoz, hogy ténylegesen hozzáfért-e. Kizárólag annak volt jelentősége, hogy az alperesi érdekelt ténylegesen képes-e a Tszt.-ben, illetve az engedélyében foglaltak ellátására, aminek nem feltétele az engedélyezéskor a szükséges vagyontárgyak elérése, mivel az az engedélyekre figyelemmel rendezendő, de nem előzetesen, és nem engedélyezési feltételként. [7] Az, hogy az I. rendű felperes távhőtermelőként került megjelölésre, az alperesi érdekelt távhőszolgáltatási engedélyével kapcsolatban közvetlen érdekeltséget nem teremt, a távhőszolgáltatáshoz szükséges eszközök vonatkozásában ugyanis ingyenes átadási kötelezettség a perbeli határozat révén nem merült fel. E körben utalt az Alkotmánybíróság 3009/
3. (VI. 21.) AB határozatára. A felpereseknek a tulajdonjog korlátozására, a szerződési szabadságra vonatkozó érvelésével szemben a másodfokú bíróság a közjogi korlátokra hivatkozott, kifejtve, hogy az érintett, hasznot hajtó, hasznosítható tulajdoni tárgyak mikénti (kivel való szerződés keretében történő) hasznosításának korlátjai nem a profitszerző gazdasági tevékenység folytathatósága korlátozásában jelennek meg, így az elvonás szintjére utaló jogi érveléseik alaptalanok, a többi korlátozás pedig a tulajdoni Kúria II.Kfv.37.202/2023/7 4 tárgyakra vonatkozó közjogi megkötések, amelyeket az ilyen vagyontárgyat tulajdonlóknak el kell fogadniuk. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperesek a jogerős ítélet ellen a Kp.
4. §

(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérték. Azt állították, a jogerős ítéleti megállapítással szemben az alperes határozata a felperesek jogát, jogos érdekeit sérti. [9] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjai, valamint
4. b)pontja alapján kérték. Kifejtették, a jogerős ítélet eltér a 2/2004. KJE határozatától és az 1/2021. KJE határozatától. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében előadták, a felperesek kereshetőségi joga olyan – jogszabályban expressis verbis meg nem határozott – jogintézmény, amelynek fogalmát a joggyakorlat hivatott alakítani. A jelen eljárásban felvetődik az a kérdés, hogy az alanyi jogvédelem elvének megfelelően az eljáró bíróságnak a pert indító fél közvetlen érdekeltsége vizsgálata során milyen szempontok szerint kell eljárnia, különös figyelemmel a gazdasági érdek és az egyéb (tulajdonjog védelme) védendő jogi érdekek elhatárolására. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [11] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra hivatkozás esetén azonban meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltért. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében a Kúria a kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi iránymutatás más hatályos eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói joggyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói Kúria II.Kfv.37.202/2023/7 5 gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban rámutat, a bírói gyakorlat a közigazgatási perben irányadó kereshetőségi jog megítélése kapcsán egységesnek tekinthető, a felperesek által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott gazdasági érdek kereshetőségi jogot megalapozó volta tekintetében is (Kfv.VI.37.668/2018/5., Kfv.III.37.172/2018/14.). [15] A Kúria e körben hangsúlyozza, a felperesek felülvizsgálati kérelme nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy az egyes kereshetőségi jogot érintő felülvizsgálati érvelések mely felperesre vonatkoznak, annak ellenére, hogy az egyes felperesek kereshetőségi jogának hivatkozási alapja eltért. A felperesek e körben a Kúria kifejezett felhívása ellenére sem pontosították a hol egyes, hol többes számot használó kérelmüket, ezáltal nem azonosították be egyértelműen, hogy mely állítás pontosan melyik felperesre vonatkozik. Minderre tekintettel nem volt megállapítható, hogy a joggyakorlat a felperesek állítása szerint mely tekintetben nem egyértelmű, ahogyan olyan körülmény sem volt megállapítható, hogy a fenti jogkérdések kapcsán kialakult egységes joggyakorlat továbbfejlesztése szükséges lenne. Erre figyelemmel a kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem volt lehetséges. [16] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. [17] A perbeli ítéletek a felperesek közvetlen jogi érdekeltségéről döntöttek, az alperesi határozat érdemében, az alperesi érdekelt D. távhőszolgáltatói működési engedélykérelmének helyt adó határozat jogszerűsége körében nem foglaltak állást. Erre figyelemmel a jogerős ítélet a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. [18] A felperesek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási ok körében indokolást nem adtak elő. A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy ezen befogadási ok körében a félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében meg kell jelölnie az alapvető eljárási jogát, amelynek valószínűsíthető sérelme felmerült, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést, és azt is meg kell indokolnia, hogy pontosan miben rejlik a befogadás alapjául szolgáló eljárási szabályszegés, illetve az mennyiben hatott ki az ügy érdemére. A Kúria utal arra is, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási ok indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól (Kfv.VII.37.357/2022/2.; Kfv.VII.37.177/2023/2.) A perbeli esetben a felperesek egyrészt nem hivatkoztak eljárási szabálysértésre, és azt nem jelölték meg, hogy azok a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti okból történő befogadását milyen módon indokolják. [19] A felperesek alaptalanul hivatkoztak a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjában rögzített befogadási okra is, mert a hivatkozott jogegységi határozatok (2/

1. KJE és 1/
2. KJE határozatok) a kereshetőségi jog vizsgálatának irányát határozzák meg, abból azonban nem következik az, hogy a felperesek kereshetőségi joga kapcsán az eljárt bíróságok a kialakult joggyakorlattól eltértek, arra is figyelemmel, hogy a jogegységi határozatok nem egyedi ügyekben született döntések. Kúria II.Kfv.37.202/2023/7 6 [20] A Kúria hivatalból megvizsgálta a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjában rögzített befogadási okot is és megállapította, hogy az ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. [21] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nem kerülhet sor. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. május
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró