← Magyarország

Bfv.89/2021/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az embercsempészés és a jogellenes tartózkodás elősegítése elkövetési magatartása egyaránt a segítségnyújtás; e két bűncselekmény elhatárolásának lényege, hogy az előbbi bűncselekmény elkövetője az államhatár jogellenes átlépését, míg utóbbi bűncselekmény elkövetője kizárólag a passzív alany jogellenes tartózkodását segíti elő. A bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvényes azzal a terhelttel szemben, aki határokon átívelő, nemzetközi bűnözői szervezethez csatlakozik, részt vesz társak toborzásában, előfutóként a bűncselekmények végrehajtásában és a bűnszervezet fogalmi elemei a tényállás alapján megállapíthatóak. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.89/2021/

  1. felülvizsgálat Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Székely Gabriella, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Budapest tanácsülés
  2. július
  3. emberölés bűntette és más bűncselekmények … XIII. rendű terhelt Kecskeméti Törvényszék, 13.B.181/2017/349., ítélet, tárgyalás, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt (ek): Első fok:
  4. június
  5. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.II.13/2019/137., ítélet, nyilvános ülés,
  6. június
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: XIII. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a XIII. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 13.B.181/2017/
  8. számú ítéletét és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.13/2019/
  9. számú ítéletét XIII. rendű tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 2 [1] I. A Kecskeméti Törvényszék a
  10. június
  11. napján kihirdetett 13.B.181/2017/
  12. számú ítéletében a XIII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont]. Ezért a XIII. rendű terheltet – bűnszervezet tagjaként – 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg azzal, hogy a XIII. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. június 20. napján meghozott Bf.II.13/2019/137. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a büntetést mint az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, valamint a közügyektől eltiltást mellőzte. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ítéleti tényállásnak a XIII. rendű terheltet érintő, felülvizsgálati indítvánnyal támadott részének lényege szerint a Közel-Keleti politikai-gazdasági-háborús helyzet miatt 2014-15-ben megnövekedett migráció keretében külföldről és egyéb, harmadik országnak minősülő államból érkező illegális menekültek az ún. nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkeztek, meg nem engedett módon Magyarország területére, az államhatárt többnyire … térségében lépték át. Utazásukat külföldön a magyar büntetőeljárás során ismeretlenül maradt, az egyes közbeeső országokban tevékenykedő embercsempész csoportok szervezték meg. A menekültek a Nyugat-Európába történő eljuttatás ellenértékét jelentő pénzösszegeket vagy közvetlenül előre átadták a külföldön tevékenykedő, ismeretlen embercsempészeknek, vagy pedig a pénzt letétbe helyezték, majd az úticélt elérve, telefonos bejelentkezés, igazolás után, az ún. „havala” rendszer útján jutottak hozzá az embercsempészésben résztvevő helyi vezetők az összegekhez, akik finanszírozták a működést, illetve a pénzt elosztották az abban résztvevők között. [4] Az I. rendű terhelt baráti kapcsolatban állt a szintén menekülti státuszban lévő XII. rendű terhelttel, valamint a pakisztáni származású, azidőben külföldön élő, általa tudottan embercsempészéssel foglalkozó, „…”-nak nevezett személlyel is. Az I. rendű terhelt ismeretekkel rendelkezett arról, hogy Magyarországon több – harmadik országbeli, az országhatárokat jogellenesen átlépő menekülteknek Európa más országaiba történő illegális szállítását, továbbszállítását végző –, szervezett embercsempész csoport tevékenykedik, amelyekkel a külföldről szervezett szállításokkal összefüggésben „…” nevű és a XII. rendű terhelt által irányított külföldi embercsempész csoport is együttműködik. „…”-hoz és a XII. rendű terhelthez kötődő csoport is már meglévő embercsempész szervezetből vált ki, saját szervezésbe kezdett. E csoportok tevékenységéhez az I. rendű terhelt először úgy kapcsolódott, hogy a „havala” rendszeren belül maga is a pénzek beszedésével, továbbításával, átadásával kezdett foglalkozni bizonyos százalékos díj fejében, így az illegális utazók által külföldön befizetett pénz átvételében és az embercsempészek részére való továbbításában (15% közvetítői díj fejében), majd, mivel a különálló csoportok kisegítették egymást, összedolgoztak. Az I. rendű terhelt 2015. tavaszán, először csak felkérésre segített be esetenként konkrét embercsempészetbe, de hamarosan az akkor külföldön tevékenykedő „…”-hoz és a XII. rendű terhelthez csatlakozva, mintegy magyarországi megbízottjukként – információkat, utasításokat továbbítva, a pénzeket kezelve, az anyagi fedezet biztosításával a résztvevők juttatását, ellátását, a szállítójárművek beszerzését finanszírozva, néhány esetben előfutóként személyes részvétellel is – középvezetői szinten, már részben önálló szervezetet irányított Magyarországon. Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 3 [5] A menekülteknek az államhatáron történő jogellenes átjuttatását a külföldön tevékenykedő, „…” nevű pakisztáni embercsempész vezette szervezet intézte, a csoportokat a zöldhatáron átkísérő, ún. „sétáltató”-k, többnyire külföldi személyek segítségével. A „…” által irányított szervezethez kapcsolódott az I. rendű terhelt magyarországi megbízottként, közvetítőként, de önálló feladatkörrel. „…” 2015 júniusa és 2015. augusztus 27. napja között napi rendszerességgel – többnyire saját maga személyesen –, telefonon tájékoztatta az I. rendű terheltet a határon jogellenesen átcsempészni szándékozott vagy már átjuttatott személyek számáról, helyéről és úticéljáról azért, hogy az I. rendű terhelt intézkedjen, gondoskodjon a fogadásukról, tovább szállításuk megszervezéséről. Az I. rendű terhelt és „…” között több esetben a XII. rendű terhelt közvetített, aki így a bűnszervezet hierarchiájában az I. rendű terhelt felett állt. Az I. rendű terhelt „…” és a XII. rendű terhelt instrukcióinak megfelelően került kapcsolatba – külföldi nyelven kommunikálva –II. rendű terhelttel, akinek a továbbiakban közvetítve a kapott utasításokat, információkat, vele megszervezte, illetve megszerveztette az emberek szállítását. Ugyancsak az I. rendű terhelt „…” és a XII. rendű terhelt közreműködésével biztosította a Magyarországról NyugatEurópába irányuló embercsempész szállítások, az abban közreműködők díjazása, lakhatása anyagi fedezetét, valamint az embercsempészéshez felhasznált szállító és előfutó járművek beszerzéséhez, fenntartásához és ideiglenes rendszámmal ellátásához szükséges pénzt. [6] A szervezett bűnözői csoport – melyben az I. rendű, a II. rendű és a XII. rendű terhelten kívül részt vett még III. rendű terhelt, IV. rendű terhelt, V. rendű terhelt, VI. rendű terhelt, VII. rendű terhelt, VIII. rendű terhelt, IX. rendű terhelt, X. rendű terhelt, XI. rendű terhelt, XIII. rendű terhelt, XIV. rendű terhelt – által végrehajtott embercsempészésből származó bevétel „…”-hoz került, aki a köztük rendszeresen végzett elszámolásoknak megfelelően, kézből-kézbe adta a szervezet működtetéséhez szükséges pénzösszegeket, a közreműködők juttatását az I. rendű terheltnek, aki abból gazdálkodott. [7] Az I. rendű terheltnek a tevékenységéért járó pénzt – legalább 300.000 eurót – „…” juttatta el külföldre, ahol egy pénzváltón keresztül az I. rendű terhelt testvére vette fel és kezelte az I. rendű terhelt gazdagodását. [8] A bűnszervezetnek tagjaként a II. rendű terhelt megbízása és utasításai alapján több, az ismeretségébe tartozó külföldi állampolgár, így XIII. rendű terhelt is végezte az embercsempész szállításokat végrehajtó sofőrök toborzását külföldön. A sofőröket a II. rendű terhelt megbízásából beszervező toborzók esetenként az általuk Magyarországra hozott szállítók mellett az előfutói feladatokat is ellátták. [9] Az illegális határátlépőket szállító embercsempészek a szállítások során a tevékenységüket minden esetben az előfutó feladatokat ellátó bűntársak, valamint a II. rendű terhelt telefonon adott utasításai alapján végezték, a járművekbe zsúfolt személyek állapotának ellenőrzése végett vagy más okból többnyire csak akkor álltak meg, ha erre az előfutó vagy az I. rendű terhelt utasításait közvetítő II. rendű terhelt engedélyt adott. [10] A XIII. rendű terhelt 2015. júniusától működött közre a bűnszervezet tevékenységében, II. rendű terhelt megbízása, utasításai alapján ígért anyagi ellenszolgáltatásért a külföldön szállításokat végrehajtó sofőrök toborzása, a tevékenységre vállalkozók Magyarországra szállítása (VIII. rendű, X. rendű és XI. rendű terhelt) volt a feladata, valamint Magyarország területén előfutóként részt vett az illegális határátlépőket szállító, külföldi országokba tartó gépjárművek közlekedésének segítésében. [11] A XIII. rendű terhelt, mint közvetítő a II. rendű terhelt megbízásából, 2015. június 22. napján külföldön rávette a X. rendű és a XI. rendű terhelteket, hogy illegális határátlépőket szállítsanak Magyarországról Nyugat-Európába. Miután ezt elvállalták, őket még ezen a napon az … forgalmi rendszámú, külföldi honosságú Peugeot 406 típusú Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 4 személygépkocsival Magyarországra hozta. A XIII. rendű terhelt a szállítás végrehajtásáért 500 euró készpénzt ígért a X. rendű terheltnek. [12] A szállítás során a X. rendű terheltet a XIII. rendű terhelt előfutóként kísérte, ő adott neki instrukciókat, adta át a szállító jármű kulcsait és egy mobiltelefont, míg a II. rendű terhelt közvetlenül a XIII. rendű terhelttel tartotta a kapcsolatot. [13] A XI. rendű és XIII. rendű terhelteknek, szintén a II. rendű terhelt adott instrukciókat, tőle kaptak mobiltelefont mindketten, II. rendű terhelt vitte el XI. rendű terheltet a szállító járműhöz is. A XIII. rendű terhelt a szállítás során előfutóként működött közre, míg a XI. rendű terhelt volt a sofőr. A szállítás ideje alatt a II. rendű terhelttől kapott telefonokon tartották a kapcsolatot. [14] A beszervező, előfutó, valamint főleg a sofőrködést vállaló terhelt-társak hazájukban munkanélküliek, vagy rossz anyagi körülmények között élők voltak, a szállításokért ígért pénzre tekintettel vettek részt a cselekményekben. Esetenként már külföldön a beszervezésükkor, más esetekben csak Magyarországon közölték velük, hogy menekülteket kell szállítaniuk az országhatárokon át, ezt a fizetség reményében a terheltek vállalták. Ugyanakkor abból, hogy többen együtt érkeztek ugyanolyan feladatra, a nekik bérelt szálláson együtt laktak, találkoztak a II. rendű terhelttel, akitől technikai eszközöket – telefon, SIM kártya, szállító gépkocsi, benzinpénz, fizetett szállás – kaptak, illetve aki az utasításokat – ki, mikor, hova, melyik járművel megy stb., – adta, valamint elmondás alapján –, a körülményekből – tudták azt, hogy bűncselekményt fognak elkövetni. Ekként illegális határátlépőket fognak további országhatárokon átvinni, hogy a bűnelkövetésben több – háromnál több – személy vesz részt, ők maguk már meglévő társasághoz, másokhoz, azok tevékenységét kiegészítendő csatlakoznak, illetve, hogy a társaság tevékenysége szervezett, vannak beosztott (mint ők maguk) és vannak utasítást adó, pénzt kifizető személyek, s az ő személyes elkövetési magatartásuk egy nagyobb feladatmegosztással, hierarchikus felépítéssel rendelkező, embercsempészésre szervezett, összehangoltan működő elkövetői társaság tevékenységéhez kapcsolódik. [15] A bűnszervezeti működés során megvalósított bűncselekmények elkövetése révén az I. rendű terhelt legalább 94.128.000 forinttal, a II. rendű terhelt 8.785.280 forinttal, a III. rendű terhelt 1.411.920 forinttal, a IV. rendű terhelt 313.760 forinttal, míg az V. rendű terhelt 1.317.792 forinttal gazdagodott. [16] A VII. rendű terhelt és a VI. rendű terhelt a közreműködésével végrehajtott szállításokért közelebbről meg nem határozható összegű készpénzt kapott, a VIII. rendű, a IX. rendű, a X. rendű, valamint a XI. rendű terheltek a bűncselekmény végrehajtásáért ígért anyagi ellenszolgáltatást elfogásuk miatt nem kapták meg. A XII. rendű terhelt részesedése konkrétan nem volt megállapítható, úgyszintén nem került megállapításra, hogy a XIII. rendű, illetve a XIV. rendű terhelt az ígért fizetséget megkapta-e. [17] A XIII. rendű terhelt három cselekményben, az V., a VII. és a VIII. pontban érintett az alábbiak szerint. [18] Az embercsempészési tevékenység folytatásához a II. rendű terhelt intézkedett további sofőrök szervezése érdekében, és közvetítő közreműködésével rávette a VIII. rendű terheltet arra, hogy szállítson illegális menekülteket Magyarországról Nyugat-Európába, fizetség ellenében. A VIII. rendű terheltet a vele rokonságban álló XIII. rendű terhelt az … forgalmi rendszámú, külföldi honosságú, Peugeot 406 típusú gépkocsival először 2015. június 6. napján hozta Magyarországra, ekkor szerzett tudomást arról, hogy pénzért embercsempész tevékenységben vehet részt, de ekkor még nem került sor az embercsempészésben részvételére, hanem csak rövid idő múlva, amikor mások társaságában újra Magyarországra jött. A II. rendű terhelt a menekültek szállítását pénzért elvállaló VIII. rendű terheltre bízta a Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 5 … forgalmi rendszámú, zárt rakterű, Ford Transit kistehergépkocsit, illetve a kapcsolattartáshoz SIM kártyát is adott neki… (V. tényállás). E cselekmény további részében a XIII. rendű terhelt nem vett részt. [19] A XIII. rendű terhelt 2015. június 22. napján a … forgalmi rendszámú, külföldi honosságú, Peugeot 406 típusú személygépkocsival Magyarországra hozta a X. rendű terheltet és a XI. rendű terheltet, akik fizetség ígérete ellenében menekültek szállítására vállalkoztak, és este, az az autópályán egy benzinkúton találkoztak a II. rendű terhelttel. [20] A II. rendű terhelt átadta a benzinkút parkolójában álló, … forgalmi rendszámú, zárt rakterű, Fiat Ducato indítókulcsát a XIII. rendű terheltnek, aki továbbadta a kulcsot a X. rendű terheltnek. Ezen kívül a XIII. rendű terhelt a kapcsolattartáshoz mobiltelefont is adott a X. rendű terheltnek, valamint előfutóként biztosította a szállítást a … forgalmi rendszámú Peugeot gépkocsival, a XI. rendű terhelttel együtt. [21] A X. rendű terheltet a … forgalmi rendszámú Audi gépkocsit vezető II. rendű terhelt elvezette a Fiat Ducato járművel a határhoz, ahol az embercsempész szervezet külföldön tevékenykedő tagjai által a határon illegálisan átjuttatott, 38 fő menekült – köztük négy kiskorú – várakozott, akiknek a beszállítása a Fiat Ducato rakterébe 2015. június 22. napján, 23 óra 39 perc körüli időpontban történt. A II. rendű terhelt a közelben tartózkodott gépkocsijával és figyelte a rendőri jelenlétet. [22] A beszállítást követően a X. rendű terhelt elkezdte a menekültek szállítását külföldi úticéllal, az ország nyugati határa felé. Az autópályán haladt, amikor 2015. június 23. napján, 0 óra 45 perc körüli időben az autópálya bal pályatest 71.500. méterszelvényénél ellenőrzés alá vonták a rendőr-főkapitányság járőrei, és a bűncselekményt felfedve a X. rendű terheltet őrizetbe vették, az általa szállított menekülteket elfogták, a Fiat Ducato típusú járművet pedig lefoglalták. [23] A szállítás során a X. rendű terhelt a XIII. rendű terhelttel és a vele volt XI. rendű terhelttel telefonon tartotta a kapcsolatot. Az előfutó járműben ülők elfogására nem került sor. [24] A Fiat Ducato típusú jármű személyszállításra nem alkalmas, világítás, ülőhelyek, kapaszkodó és szellőzés nélküli, 12 köbméter térfogatú rakterébe bezsúfolt, kényelmetlen testhelyzetben utazó 38 főnek a szünet nélkül végrehajtott szállítás – a hely szűkössége, a zsúfoltság okozta mozgásképtelenség, a levegő hiánya, valamint a hőmérséklet növekedése következtében a túlmelegedés és a kiszáradás veszélye, illetve a balesetveszélyes szállítási körülmények miatt – jelentős testi, lelki gyötrelmet okozott. [25] A … forgalmi rendszámú Fiat Ducato nyilvántartás szerinti tulajdonosa a cég 1 volt, amely cég a járművet 2015. június 18. napján eladta a cég 2-nek, majd azt egy, a cég 2 nevében eljáró ismeretlen személy bocsátotta az I. rendű terhelt által vezetett bűnszervezet rendelkezésére (VII. tényállás). [26] A VII. pontban írt bűncselekmény elkövetése, és a helyszínről elmenekülésük után XIII. rendű terhelt a Peugeot típusú személygépkocsival XI. rendű terheltet a fővárosba vitte, ahol 2015. június 23. napján 02 óra körüli időben ismét találkoztak a II. rendű terhelttel, akivel a … forgalmi rendszámú Audi típusú személygépkocsiban tartózkodott I. rendű terhelt is. A II. rendű terhelt a XI. rendű és XIII. rendű terhelteket a fővárosban egy szállodában helyezte el, a szállás költségét a II. rendű terhelt fizette. [27] 2015. június 23. napján a II. rendű terhelt több alkalommal megjelent a szállodában és az embercsempészés során történő használatra, a telefonos kapcsolattartáshoz mobiltelefonokat adott XI. rendű és XIII. rendű terheltnek, továbbá a XI. rendű terhelttel közölte, hogy a X. rendű terheltet embercsempészés közben elfogta a rendőrség, és XI. rendű terheltnek is jogellenesen érkezett menekülteket kell szállítania Nyugat-Európába. 2015. június 23. napján, 22 óra körüli időben a II. rendű terhelt az Audijával a XI. rendű terheltet Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 6 elvitte egy pontosabban meg nem állapítható helyre, ahol a … forgalmi rendszámú, zárt rakterű, Volkswagen Crafter típusú kistehergépkocsi várakozott. A jármű rakterében már bent volt 52 fő menekült, akik között több kiskorú is volt. A XI. rendű terhelt a … forgalmi rendszámú Volkswagen Crafterrel a II. rendű terhelt utasítása alapján elkezdte a szállítást, a fővárost elhagyva az autópályán külföld felé. A szállítás során a XI. rendű terheltet XIII. rendű terhelt kísérte a II. rendű terhelt által e célra átadott … forgalmi rendszámú Audi gépkocsival előfutóként, a rendőri jelenlétet figyelve, telefonon tartva a kapcsolatot, utasításokat, instrukciókat adva a bűncselekmény végrehajtása során. [28] A XI. rendű terhelt által vezetett szállító járművet 2015. június 24. napján, 0 óra 45 perc körüli időben az autópálya A oldalának 100. kilométer-szelvényénél ellenőrzés alá vonták a rendőr-főkapitányság járőrei, és a XI. rendű terheltet, valamint az általa szállított illegális menekülteket elfogták, a Volkswagen Craftert pedig lefoglalták. Az előfutó elfogására nem került sor. [29] A Volkswagen típusú kistehergépjármű személyszállításra nem alkalmas, világítás, ülőhelyek, kapaszkodó és szellőzés nélküli, 15,27 köbméter térfogatú rakterébe bezsúfolt, kényelmetlen testhelyzetben utazó 52 főnek a szünet nélkül végrehajtott szállítás – a hely szűkössége, a zsúfoltság okozta mozgásképtelenség, a levegő hiánya, valamint a hőmérséklet növekedése következtében a túlmelegedés és a kiszáradás veszélye, illetve a balesetveszélyes szállítási körülmények miatt – jelentős testi, lelki gyötrelmet okozott. [30] A … forgalmi rendszámú, Volkswagen Crafter típusú jármű nyilvántartás szerinti tulajdonosa a cég 3 volt, a járművet a cég 2 nevében eljáró ismeretlen személytől II. rendű terhelt vásárolta meg 2015. június 18. napján embercsempészés végrehajtására. [31] II. A bíróság jogerős határozata ellen a XIII. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, mely szerint a beismerő vallomása nem jól került lefordításra, mellyel csak az ítélet elolvasását követően szembesült. Vitatta a terhére rótt cselekmények minősítését, kiemelte, hogy nem arra vállalkozott, hogy migránsok harmadik országba szállítását segíti előfutóként, csak arra, hogy Magyarországon belül működik közre a szállításukban, azonban ezt is csak fenyegetés hatásárára vállalta és ezért pénzt nem kapott. Álláspontja szerint a cselekménye az illegális tartózkodás elősegítésének megállapítására alkalmas. [32] A terhére rótt cselekmény elkövetési időpontjára figyelemmel vele szemben a 2015. szeptember 15. napján történt szigorítás előtti anyagi jogszabály kedvezőbb, mivel az elkövetéskori Btk. szerint a cselekménye büntetési tétele kettő évtől nyolc évig terjed, ami enyhébb büntetés kiszabását teszi lehetővé. Amennyiben cselekménye mégis embercsempészésnek minősülne, akkor is csak annak kísérlete valósult meg, mert mindkét esetben, amikor közreműködött migránsok szállításában a hatóság tetten érte a X. rendű és XI. rendű terheltet. [33] Kifogásolta a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, mivel ő csak a XI. rendű terhelttel tartotta a kapcsolatot telefonon, arról nem volt tudomása, hogy X. rendű és XI. rendű terheltek miben egyeztek meg. [34] Kifogásolta továbbá azt is, hogy a büntetés kiszabásakor az ítélőtábla nem mérlegelte az enyhítő körülményeket, így azt, hogy korábban törvénytisztelő életet élt, dolgozott, két gyermeket nevel, felesége van, a bv. intézetben gyomorfekélye alakult ki. Mindezek alapján indítványozta enyhébb büntetés kiszabását, de legalább annak megállapítását, hogy feltételes szabadságra bocsátható. [35] A Legfőbb Ügyészség a BF.132/2021/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható, a Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 7 bizonyítékok ismételt értékelésének, bizonyítás felvételének nincs helye. Rámutatott, hogy a XIII. rendű terhelt cselekvőségét a VII. és VIII. tényállási pont rögzítette, illetve a tényállás bevezető részében az is megállapításra került, hogy a terheltek rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el a bűncselekményeket egy Magyarországon működő, az I. rendű terhelt által vezetett bűnszervezet keretében, mely 2015. június közepétől 2015. augusztus 27 napjáig napi rendszerességgel szállította a határokat illegálisan átlépő menekülteket Magyarországról Nyugat-Európába. A terheltek a menekültek elszállítását egy olyan összehangoltan működő szervezett és hierarchikus nemzetközi bűnözői csoporthoz kapcsolódva követték el, mely hosszabb időre szerveződött és melynek célja illegális menekültek államhatáron való átcsempészése, amely az akkor hatályos Btk. szerint öt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel volt büntetendő. [36] A XIII. rendű terhelt minősítést kifogásoló álláspontjával kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség a BH 2019.217. számú eseti döntésre hivatkozott, mely szerint az embercsempészés nem csak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban, sőt az országon kívül is feltéve, hogy e magatartás az országhatár jogellenes átlépését segíti elő. [37] Kifejtette, hogy a tolmácsolással kapcsolatos kifogás a bizonyítékok értékelésének a körébe tartozik, ez a felülvizsgálati eljárásban nem lehetséges. A fenyegetésre és kényszerre hivatkozását pedig az eljárt bíróságok vizsgálták és az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában azt állapította meg, hogy a XIII. rendű terhelt nem kényszer és fenyegetés hatására, hanem anyagi haszonszerzés céljából kapcsolódott az embercsempészéshez. [38] A bűnszervezet megállapításához szükséges tényeket rögzítette az irányadó tényállás, ezért az eljárt bíróságok törvényesen állapították meg, hogy a XIII. rendű terhelt cselekményeit bűnszervezetben követte el, jogszerűen alkalmazták annak büntetési tételre kiható jogkövetkezményeit. [39] A törvényes minősítés mellett a kiszabott büntetés, illetve az, hogy az eljárt bíróságok a büntetés kiszabási tényezőket hogyan vették figyelembe nem vitathatók. [40] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálattal megtámadott határozatokat a XIII. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [41] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [42] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ítélet elleni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Felülvizsgálati indítvány kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [43] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]; a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány felülbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [44] Jelen esetben az indítvány – részben – a jogerős ítélet ténymegállapításait támadja, ekként azon kifogása, hogy a terhelt beismerő vallomása rosszul került lefordításra, a bizonyítékok értékelésén keresztül a tényállás támadásának minősül, ezért az a felülvizsgálat körén kívül esik. [45] Az indítvány azon hivatkozása, hogy a terhelt cselekményét kényszer és fenyegetés hatására követte el, szintén nem alapozza meg a felülvizsgálatot. Egyrészt, mert az eljárt bíróságok vizsgálták a terhelt ezen védekezését, mellyel szemben az került megállapításra, hogy a cselekményeket anyagi haszonszerzés végett követte el. Másrészt a kényszer és Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 8 fenyegetés, mint büntethetőséget kizáró ok jogkérdés, az erre vont jogkövetkeztetés az irányadó tényálláson alapul. Az irányadó tényállás viszont nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, amiből az következne, hogy a XIII. rendű terhelt kényszer és fenyegetés hatására cselekedett. Ennek hiányában az indítvány ezen kifogása nem jogi, hanem az irányadó tényállástól eltérő tényekre hivatkozáson és a bizonyítékok mérlegelésének vitatásán alapul (BH 2011.183.). [46] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. Ez a felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a terheltnek a jogerős ítéleti tényállásban leírt magatartása a Btk. Különös Részének nem a bíróság jogerős ítéletében megjelölt, hanem más rendelkezését vagy rendelkezéseit meríti ki, és ennek következtében a kiszabott büntetés – a helyes minősítés alapulvételével – törvénysértő, eltúlzottan enyhe vagy súlyos. [47] A XIII. rendű terhelt kifogásolta, hogy cselekményét embercsempészés bűntettének minősítette a bíróság, álláspontja szerint annak törvényes minősítése jogellenes tartózkodás elősegítése vétsége, melyre – és az elkövetés idején hatályos anyagi jogszabály kedvezőbb rendelkezéseire – figyelemmel a jogerős ítéletben vele szemben kiszabott 5 évi szabadságvesztés törvénysértően súlyos. Erre hivatkozással a felülvizsgálatnak helye van. [48] Az elkövetéskor hatályos Btk. 353. §
(1)bekezdése szerint az követi el az embercsempészés bűntettét, aki az államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. Az embercsempészés minősített esete valósul meg, ha vagyoni haszonszerzés végett, vagy az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva [
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont], súlyosabban minősülő esete, ha a csempészett személy sanyargatásával vagy üzletszerűen követik el [
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont]. [49] A tényállás passzív alanya, aki az államhatárt a jogszabályi rendelkezések megsértésével lépi át. A bűncselekmény sui generis jellegéből adódóan – ugyanis annak elkövetési magatartása a passzív alany fenti tevékenységéhez nyújtott segítség – a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a passzív alany az elkövető segítségnyújtása ellenére sem tudja a határt átlépni, illetve azt megkísérelni. [50] A segítségnyújtás nem kizárólag az államhatár tényleges átlépésével, hanem az ahhoz vezető cselekménysorozat más fázisaiba történő aktív bekapcsolódás minden formájával megvalósítható. [51] Az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza a következőket. − A XIII. rendű terhelt feladata a II. rendű terhelt megbízása, utasításai alapján ígért anyagi ellenszolgáltatásért külföldön a szállításokat végrehajtó sofőrök toborzása, a tevékenységre vállalkozók Magyarországra szállítása (VIII. rendű, X. rendű és XI. rendű terhelt) volt, valamint Magyarország területén előfutóként részt vett az illegális határátlépőket szállító, külföldre tartó gépjárművek közlekedésének segítésében. − A XIII. rendű terhelt 2015. június 22. napján a … forgalmi rendszámú, külföldi honosságú, Peugeot 406 típusú személygépkocsival Magyarországra hozta a X. rendű terheltet és a XI. rendű terheltet, akik fizetség ígérete ellenében menekültek szállítására vállalkoztak, és este, az az autópályán egy benzinkúton találkoztak a II. rendű terhelttel. – A XIII. rendű terhelt adta a X. rendű terheltnek a menekültek szállításához használt Fiat Ducato indító kulcsát, a kapcsolattartáshoz szükséges mobiltelefont, előfutóként biztosította a menekültek szállítását. – A szállítás közben mobiltelefonon végig tartotta a kapcsolatot a X. rendű terhelttel. Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 9 – A következő esetben is ő volt az, aki a szállítás során telefonon tartotta a kapcsolatot a XI. rendű terhelttel, előfutóként kísérte a menekültek szállítását és telefonon utasításokat adott a XI. rendű terheltnek. [52] Ekként az irányadó tényállás az embercsempészés bűntettének törvényi tényállási elemeit tartalmazza, a XIII. rendű terhelt pedig tisztában volt azzal, hogy a Fiat Ducatóban és a Volkswagen Crafter típusú kistehergépkocsiban szállított migránsok az államhatárt a jogszabályi rendelkezések megszegésével kívánják átlépni. [53] A cselekmény megvalósulása szempontjából nem releváns az indítvány azon hivatkozása, hogy a XIII. rendű terhelt azt vállalta, hogy a migránsok harmadik országba szállítása során csak Magyarországon belül működik közre, ugyanis az embercsempészésnél a segítségnyújtás országon belüli konkrét helyszíne közömbös. Az lényeges csupán, hogy az elkövető a tevékenységével valakinek (aki lehet akár külföldi, akár belföldi, akár menekült) az államhatár tiltott módon való átlépését elősegítse. [54] Embercsempészés tehát nemcsak az államhatár közelében követhető el, hanem bárhol az országban, sőt az országon kívül is, feltéve, hogy e magatartás az országhatár jogellenes átlépését segíti elő. Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, így annak már nincs jelentősége, hogy azon személy, aki a segítséget kapta, a határt ténylegesen átlépi-e, vagy azt a határvonalon megkísérli-e (BH 2019.217.I-II.). [55] A Btk. 354. §-a szerint jogellenes tartózkodás elősegítése vétségének az elkövetési magatartása is segítségnyújtás, azonban az nem az államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez, hanem kizárólag a jogellenes tartózkodásához kapcsolódik (vagyoni haszonszerzés végett). [56] Az irányadó tényállás szerint a XIII. rendű terhelt a jogellenes tartózkodás elősegítése vétségének törvényi tényállási elemeinél többet valósított meg, mivel a migránsoknak az államhatár jogszabályi rendelkezések megsértésével történő átlépéséhez nyújtott segítséget. [57] A jogerős ítéletet hozó bíróságok tehát helyesen minősítették a XIII. rendű terhelt cselekményét embercsempészés bűntettének. [58] A terhelt indítványában a bűnszervezetben elkövetés megállapítását és azzal összefüggésben a kiszabott büntetés eltúlzottan súlyos voltát is kifogásolta. [59] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [60] A bűnszervezetben történő elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Az nem része a jogi minősítésnek, hanem olyan, bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolható többes elkövetői forma, ami megvalósulása esetén a Büntető Törvénykönyv Általános Részében foglalt jogkövetkezményeket – egyebek mellett az e szervezeti forma keretében elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretének az emelkedését – vonja maga után. [61] Következésképpen az sem érintené a bűncselekmény minősítésének törvényességét, ha a bíróság a Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti feltételek téves megállapításával jutott volna arra az álláspontra, miszerint a terhelt bűnszervezetben követte el a terhére rótt cselekményt. [62] Így a bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására való hivatkozás önmagában, függetlenül a kiszabott büntetéstől, nem felülvizsgálati ok. [63] A bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására hivatkozás a felülvizsgálati indítványban mint „a büntetőjog más szabályának” megsértésére való hivatkozás – azaz a Be. Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 10
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulata alapján – lehet alapja a felülvizsgálatnak feltéve, hogy ez a hivatkozás arra is kiterjed, miszerint az említett anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő [hivatkozott törvényhely
  2. ba)alpontja]. [64] A kiszabott büntetés akkor tekinthető törvénysértőnek, ha annak neme vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, így a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével kiszabott, avagy az irányadó büntetési tételkereten belüli ugyan, de az anyagi jogszabálysértés kiküszöbölése mellett tartamában eltúlzottan súlyos vagy eltúlzottan enyhe. [65] Jelen esetben azonban a XIII. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés még a bűnszervezetben elkövetés miatti büntetési tétel felső határának emelkedését figyelmen kívül hagyva is az embercsempészés bűntette [elkövetéskori Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] két évtől nyolc évig terjedő büntetési tételkerete közé esik, következésképpen akkor sem lehetne eltúlzottan súlyosnak tekinthető, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvénysértő lenne. [66] A bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának további jogkövetkezménye a büntetési tétel felső határának emelkedésén kívül a feltételes szabadságra bocsátásból való kizárása, valamint a fegyház végrehajtási fokozat megállapítása is. Utóbbi azonban jelen ügyben közömbös, mert a bíróság jogerős ítéletében a Btk. 35. §
(2)bekezdésének alkalmazásával a szabadságvesztést börtönben rendelete végrehajtani. [67] Egyebekben a feltételes szabadság lehetőségéből kizárás (valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának meghatározása) akkor sem tekinthető törvénysértő büntetéskiszabásnak, ha annak alapja a bűnszervezetben elkövetés XIII. rendű terhelt által állított téves megállapítása lenne. [68] Mindemellett az indítványban foglaltak alapján a Kúria vizsgálta, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapítása az irányadó tényállásban foglalt ténymegállapítások alapján törvényes volt-e. [69] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a Be. 649. §
(1)és
(2)bekezdésében írt felülvizsgálati okokon alapuló indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A jogerős ítélet meghozatalát követően hatályba lépett jogszabálynak tehát a felülvizsgálati eljárásban jelentősége nincs. Ezért a XIII. rendű terhelt tekintetében
  1. június
  2. napján jogerőre emelkedett ítélet kapcsán a bűnszervezet
  3. július
  4. napjától hatályos fogalmának [a Magyarország
  5. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
  6. évi LXVI. törvény
  7. §-ával módosított Btk.
  8. §
(1)bekezdésének] való megfelelés nyilvánvalóan nem kérhető számon. [70] A bűnszervezet jogi szabályozását a Büntető Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény módosításáról szóló
  2. évi LXXIII. törvény
  3. szeptember
  4. napjával iktatta be a büntetőtörvénybe (korábbi Btk.
  5. §
  6. pont). A rendelkezést a büntető jogszabályok módosításáról szóló
  7. évi LXXXVII. törvény
  8. §-a
  9. március
  10. napjával módosította és átszámozta (korábbi Btk.
  11. §
  12. pont). Az ekkor hatályba lépett törvényszöveg szerint bűnszervezet: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, aláfölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul. Ezt követően a törvényszöveget a
  13. április
  14. napjától hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló
  15. évi IV. törvény módosításáról szóló
  16. évi CXXI. törvény
  17. §
(5)bekezdése határozta meg. Aszerint a bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ugyanez a Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 11 szövegezés került át a 2013. július 1. napján hatályba lépett Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontjába is. [71] E két törvényi rendelkezés összevetése alapján kitűnik, hogy a
  2. április
  3. napjától hatályos módosítás a bűnszervezet fogalmi elemei közül többet elhagyott, ugyanakkor új elemeket is meghatározott. A módosító törvény miniszteri indokolása akkor az alábbiakat tartalmazta: „A szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés büntetőjogi eszközeinek kialakítása az elmúlt időszakban különös hangsúlyt kapott mind az Európai Unióban, mind más nemzetközi szervezetekben.
  4. december 21-én az Európai Unió Tanácsa együttes fellépést fogadott el az Európai Unió tagállamaiban a bűnöző szervezetben való részvétel bűncselekménnyé nyilvánításáról.”. Az együttes fellépés
  5. Cikke határozza meg a bűnöző szervezet fogalmát: „Ezen együttes fellépés tekintetében a »bűnöző szervezet« kettőnél több személy hosszabb időre szóló szervezett együttműködését jelenti olyan bűncselekmények összehangolt elkövetésére, amelyek büntetési tételének felső határa legalább négyévi szabadságvesztés büntetés, vagy ilyen tartamú biztonsági intézkedés, avagy ennél súlyosabb büntetés, tekintet nélkül arra, hogy ezek a bűncselekmények magukban képezik az elkövetés célját, vagy pedig eszközül szolgálnak arra, hogy vagyoni előnyt szerezzenek és adott esetben közhatóságok működését megengedhetetlen módon befolyásolják.”. [72]
  6. december 14-én a 2282/
  7. (XI. 29.) Korm. határozat alapján a belügyminiszter aláírta az ENSZ keretében létrejött Egyezményt a határon átnyúló szervezett bűnözés ellen. Az Egyezmény
  8. Cikke határozza meg a szervezett bűnözői csoport fogalmát. [73] „Az Egyezmény alkalmazásában [74] »Bűnöző szervezet«: hosszabb ideig fennálló, három vagy több főből álló strukturált csoport, amely összehangoltan működik egy vagy több, ebben az Egyezményben meghatározott súlyos bűncselekmény vagy törvénysértés céljából, közvetlen vagy közvetett módon pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve; [75] »Súlyos bűncselekmény«: legalább négyévi szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető törvénysértést megvalósító magatartás; [76] »Strukturált csoport«: nem egyetlen bűncselekmény azonnali végrehajtására, és nem alkalomszerűen létrehozott csoport, amelyben nem szükséges, hogy tagjai pontosan meghatározott szerepeket kapjanak, vagy hogy tagsága állandó legyen, illetőleg fejlett hierarchiával rendelkezzen”. [77] A törvény az együttes fellépésnek és az említett ENSZ Egyezménynek megfelelő rendelkezést tartalmaz a bűnszervezet fogalmára. [78] A törvénymódosítás tehát tudatosan, az ENSZ Egyezmény kifejezetten ezt rögzítő tartalmára való utalással mellőzte a bűnszervezet fogalmi elemei közül – egyebek mellett – az alá-fölérendeltség követelményét, a konspiratív működés pedig sem a korábbi, sem a későbbi szabályozásnak nem volt eleme, és azt a hivatkozott nemzetközi jogi aktusok sem kívánják meg. A bírói gyakorlat e törvényi rendelkezésnek és az Egyezménynek megfelelő volt. [79] Ehhez képest a bűnszervezet megállapításának feltételei – a jogerős ítéletben alkalmazott jogszabály (a cselekmény elkövetésekor –
  9. június – hatályos Btk.
  10. §
(1)bekezdés
  1. pont) alapján – kizárólag a − három vagy több személyből álló, − hosszabb időre szervezett, − összehangoltan működő csoport, Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 12 − amelynek célja ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [80] Jelen ügyben a bűnszervezet törvényi feltételi közül a három vagy több személy megléte, és a szervezet céljának ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésére való irányultsága részletesebb indokolást nem igényel, a jogerős tényállás efelől nem hagy semmilyen kétséget. [81] A hosszabb időre szervezettség kapcsán a Kúria is megállapította, hogy az irányadó tényállás szerinti közel két hónap alatt elkövetett bűncselekmények, melyeket azonos módszerrel, szinte napi rendszerességgel valósítottak meg a terheltek, már önmagában is alkalmas e törvényi feltétel meglétének alátámasztására. Következésképpen a terheltek, így a XIII. rendű terhelt szándéka is a határozatlan időre szervezett keretek közötti tartós működésre irányult, melynek a szervezeten belül a végrehajtás során felmerült problémák és a hatóságok előtti lebukások vetettek véget. [82] Az összehangolt működés kapcsán rámutat a Kúria, hogy a bűnszervezetet az irányadó tényállás szerint az „…” nevű pakisztáni személy és a XII. rendű terhelt hozta létre egy már működő, nyilvánvalóan határokon átnyúló csoportból kiválva, azt folyamatosan, egyértelműen jól bejáratottan, összehangoltan működtetve, és a bűnszervezet működtetésében, szervezésben (toborzásban), végrehajtásban (előfutóként) a XIII. rendű terhelt is tevékenyen részt vett. [83] A 4/
  2. BJE jogegységi határozat szerint a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki – eseti jelleggel – a bűnszervezet tevékenységéhez kapcsolódóan akár egyetlen cselekményt tettesként vagy részesként valósít meg. A bűnszervezet jogkövetkezményei akkor alkalmazhatók, ha az elkövető tudata a bűnszervezet törvényben meghatározott tárgyi ismérveit átfogja. Jelen ügyben a XIII. rendű terhelt csatlakozott a bűnszervezethez, és a felülvizsgálati indítványban hivatkozottokkal szemben, tudata átfogta a rendszer szervezett működését. Ezt támasztja alá az is, hogy a XIII. rendű terhelt szervezte be a bűnszervezetbe a X. rendű, és a XI. rendű terheltet a II. rendű terhelt megbízása alapján, és a XIII. rendű terhelt konkrét cselekményekben tevékenyen részt vett előfutóként, a szállító személyekkel, a megbízóval a kapcsolatot folyamatosan tartva. [84] Ekként fel sem merül, hogy a XIII. rendű terhelt a terhére rótt cselekmények elkövetése során ne lett volna tisztában azzal, hogy saját tevékenységét legalább három (valójában annál jóval több) személy, hosszabb időre szervezett, ötévi, vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények (embercsempészés) elkövetésére irányuló, összehangolt működése keretében fejti ki. Tudata átfogta, hogy a harmadik országnak minősülő államból érkező, okiratokkal nem rendelkező migránsok Nyugat-Európába történő szállítása során az államhatár átlépése a jogszabályi rendelkezések megsértésével történik. Ezt támasztja alá – egyebek mellett –, hogy több személyt zsúfoltak össze az ülőhelyekkel nem rendelkező, személyszállításra nem alkalmas Fiat Ducato és Volkswagen Crafter típusú kistehergépkocsi rakterébe. Mindez pedig megfelelő előkészületet, szervezettséget, összehangolt tevékenységet igényelt. [85] Az eljárt bíróságok az irányadó tényállás alapján részletesen, a törvényi fogalomnak mindenben megfelelően indokolták a bűnszervezet létét, a bűnszervezetben történő elkövetést. [86] Minderre tekintettel tehát a bíróság jogerős ítéletében törvényesen állapította meg, hogy a XIII. rendű terhelt a cselekményeit bűnszervezetben követte el, és alkalmazta annak a büntetési tételre kiható jogkövetkezményeit. A büntetés mértéke nem törvénysértő. [87] A XIII. rendű terhelt hivatkozott arra is, hogy a cselekmény elkövetési idejére tekintettel vele szemben a
  3. szeptember 15-e előtti törvényi rendelkezések kedvezőbbek. Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 13 A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértése önmagában nem felülvizsgálati ok, annak további feltétele – jelen indítványt tekintve –, hogy a téves törvényválasztásból következő téves minősítés törvénysértő büntetés kiszabását eredményezze. Jelen ügyben azonban ez fel sem merül. [88] Az elbíráláskor hatályos Btk.
  4. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja szerint minősülő embercsempészés bűntette büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ehhez képest a bíróság a jogerős ítéletében – a XIII. rendű terhelt kérelmével egyezően – az elkövetéskor hatályos Btk.-t alkalmazta, mely alapján a XIII. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. [89] A XIII. rendű terhelt nyilvánvalóan tévesen hivatkozik arra indítványában, hogy a bíróságok az elbíráláskori törvényt alkalmazták vele szemben. [90] A bíróság a XIII. rendű terhelt cselekményét a megfelelő büntetőtörvényt alkalmazva törvényesen minősítette. [91] Az irányadó tényállás alapján ugyanis nem kétséges, hogy a terheltek, így a XIII. rendű terhelt is ellenszolgáltatásért, vagyoni haszonszerzés végett éspedig rendszeres haszonszerzés végett követte el a cselekményeket, legyen az akár az elkövető saját, vagy más haszna érdekében történő elkövetés, a bűncselekmény üzletszerűen elkövetett. [92] A tényállásban rögzített körülmények alapján pedig nem vitás a csempészett személyek sanyargatásával történő elkövetés szerinti minősítés sem. [93] Ekként a XIII. rendű terhelt terhére rótt cselekmény a korábbi Btk. 353. §
(1)bekezdésébe ütköző és (helyes megjelöléssel) a
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja szerint minősülő embercsempészés bűntette. Ugyanis a
(3)bekezdés szerinti súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősített esetek önállóan, nem a
(2)bekezdés szerinti minősített esetekre figyelemmel, súlyosabban minősülőek. [94] Önmagában az nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, hogy a bíróság a büntetés kiszabása során a Btk.
  1. és
  2. §-ának előírásait, a súlyosító és enyhítő körülményeket, valamint az 56/
  3. BK véleményben írtakat miként veszi figyelembe. [95] Ekként a Kúria – a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a XIII. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [96] IV. A Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében a Kúria határozatával szemben fellebbezésnek helye nincs; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [97] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. Az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja Budapest,
  1. július
  2. Kúria 2.Bfv.89/2021/10-I 14 Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Gabriella s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.