A határozat elvi tartalma: Szabályszerű meghatalmazás hiányában a fellebbezés nem tekinthető az arra jogosult által előterjesztett fellebbezésnek, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VI.39.115/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A kérelmező: A kérelmező képviselője: Momentum Mozgalom (cím1) Dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Halász Árpád ügyvéd (cím2) Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottság
- május
- napján kelt 39/
- (V. 31.) számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottság 39/
- (V. 31.) számú határozatát helybenhagyja. Kúria VI.Kvk.39.115/2024/3 2 Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen be az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A fizetendő illeték e végzés jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező választási plakátot helyezett ki a
- június 9-ére kitűzött Európai Parlamenti választással összefüggésben, ami nem tartalmazott impresszumot. K. J. magánszemélynek (a továbbiakban: beadványozó) a Tata Város Helyi Választási Bizottságához (továbbiakban: HVB) beérkezett kifogása szerint ez sérti a választási eljárásról szóló
- év XXXVI. törvény (a továbbiakban Ve.) kampányidőszakban használható plakátokat szabályozó
- §
(2)bekezdését. [2] A HVB a 89/
- (V. 27.) határozatában a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező Tata közigazgatási területén elhelyezett választási plakátjai sértik a Ve.
- §
(2)bekezdését, eltiltotta a kérelmezőt, mint jelölő szervezetet a hiányos tartalmú választási plakátok további használatától, valamint a jogsértéssel összefüggésben 100.000,- Ft bírság megfizetésére kötelezte. [3] A kérelmező – jogi képviselője útján – fellebbezésében a HVB határozatának megváltoztatásával a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Előadta, hogy a HVB határozatát megelőzően már elhelyezte az impresszumokat a plakátokra. [4] Az eljáró jogi képviselő képviseleti jogát a csatolt meghatalmazás, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 64. § (l) bekezdésére és 65. § a) pontjára alapította. [5] A Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 39/2024. (V. 31.) számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a fellebbezést a Ve. 231. §
(1)bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [6] Indokolásában rögzítette, hogy a kérelmező képviseleti joga alátámasztására elsődlegesen a csatolt,
- április 16-án kelt „Általános meghatalmazás” címet viselő dokumentumra hivatkozott, amit a kérelmező nevében Név1 gazdasági igazgató (a továbbiakban: meghatalmazó) írt alá. A kérelmező mellékelte továbbá a Fővárosi Törvényszék 75.Pk.21.165/2024/
- számú végzését (a továbbiakban: bejegyző végzés) a
- április 16-án kelt általános meghatalmazás tényének az általános meghatalmazások nyilvántartásába vételéről. [7] A civil szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: CSZNY) foglalt adatok szerint a meghatalmazó képviseleti joga gyakorlásának módja önálló, a képviseleti jog terjedelme különös. A CSZNY további bejegyzése utal a kérelmező Alapszabályára (a továbbiakban: ASZ). A CSZNY tartalmazza még a következő bejegyzést az „Egyéb” Kúria VI.Kvk.39.115/2024/3 3 rovatban: „Név1 képviselő képviseleti joggyakorlásának módja: különös: ASZ
- §
(5)szerint”. Az ASZ 130. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági igazgató önállóan képviseli a Momentumot, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások kivételével. [8] A TVB megvizsgálta továbbá a Nemzeti Választási Rendszerben (a továbbiakban: NVR) található adatokat is a kérelmező, mint jelölő szervezet képviseletével kapcsolatban. Az NVR-ben foglalt adatok szerint a meghatalmazó képviseleti joga a CSZNY-nyel egyezően önálló és különös, ezen túlmenően egyéb adatot az NVR nem tartalmaz. A kérelmező képviselője képviseletre jogosultként az NVR-ben nem szerepel. [9] A TVB megállapította, hogy az eljárásban csatolt meghatalmazás formailag megfelelő, azonban a választási eljárásban nem fogadható el, mivel a meghatalmazó önálló képviseleti joga az ASZ 130. § (l) bekezdése szerint a választási eljárásra nem terjed ki. A rendelkezésre álló adatok alapján a kérelmező képviselője a fellebbezési eljárásban a kérelmezőt nem jogosult képviselni. A felülvizsgálati kérelem [10] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a TVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését kérte. [11] Állította, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 223. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjait, a 144. §
(2)bekezdés a) pontját, a 218. §
(1)bekezdés d) pontját, a 219. §
(1)bekezdését, valamint a 2. §
(1)bekezdés
- c)és
- e)pontjait. [12] Érintettsége körében jelölő szervezeti minőségére hivatkozott. Előadta, hogy a vitatott plakátokon az impresszumot még a HVB határozata előtt pótolták. [13] Állította, hogy az általános meghatalmazás megadására belső utasítás alapján külön engedélye volt a meghatalmazónak, így jogosult volt meghatalmazást adni az eljáró jogi képviselőnek. Csatolta a Név2, általános képviseletre jogosulttól származó meghatalmazást is, aki jelen ügyre kiterjedően nyilatkozatával a jogi képviselő korábbi eljárását kifejezetten jóváhagyta. [14] A Kúria felhívására a beadványozó a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [16] A Ve. 222. § (
- l)bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Kúria a kérelmező érintettségét a kérelemnek megfelelően, jelölőszervezeti minősége alapján elfogadta. [17] A Kúria először a kérelmező képviselője képviseleti jogosultságát vizsgálta. A TVB támadott eljárásában csatolta a meghatalmazó által adott általános meghatalmazást, továbbá a bejegyző végzést. Kúria VI.Kvk.39.115/2024/3 4 [18] A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:30. §
(1)bekezdése szerint, ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. [19] A kérelmező szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzat az ASZ, amelynek
- § (l) bekezdése szerint a gazdasági igazgató önállóan képviseli a Momentumot, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások kivételével. [20] A Ptk. 3:
- §-a képviseleti jog korlátozása körében kimondja, hogy a jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna. [21] A bejegyzett képviselőre vonatkozóan a CSZNY a következő bejegyzést tartalmazza az „Egyéb” rovatban: „Név1 képviselő képviseleti joggyakorlásának módja: különös: ASZ
- §
(5)szerint”. [22] Az ASZ alkalmazandó
- §-ának nincsenek bekezdései, a CSZNY „Egyéb” rovatának megjegyzései ezért jelen ügyben nem vehetők figyelembe. Irányadó ugyanakkor a nyilvántartásnak a szervezet képviselői részében szereplő azon a meghatalmazóra vonatkozó adattartalma, hogy a képviseleti joggyakorlásnak módja önálló, a képviseleti jog terjedelme különös. [23] A Kúria megállapította, hogy az általános meghatalmazást adó meghatalmazó, mint jogalany nem rendelkezett a jogszabály által megkövetelt terjedelmű felhatalmazással arra, hogy képviseleti joga korlátozása ellenére, nevezetesen éppen a választási eljárásokra vonatkozóan, meghatalmazást adjon. Nem adható meghatalmazás olyan ügykörben, amelyben való eljárásra a meghatalmazó maga sem jogosult. [24] A Kúria megítélése szerint a bejegyző végzésnek nem volt relevanciája. A Fővárosi Törvényszék a bejegyző végzésben a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló
- évi XLIII. törvény (Ánytv.) alapján a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles bírósági nyilvántartásába való bejegyzéséről döntött. Az általános meghatalmazás a bíróságok előtti eljárásokban való képviseleti jogosultságra terjed ki. A TVB azonban választási szerv, nem bíróság, eljárása nem bíróság előtti eljárás, ezért arra a bejegyző végzéssel nyilvántartásba vett általános meghatalmazás nem terjedhetett ki. [25] A Kúria megállapította, hogy a TVB előtti eljárásban a jogszabályoknak megfelelő meghatalmazás nem állt rendelkezésre, a kérelmező képviseletében eljáró személy képviseleti jogosultsága nem volt igazolt. Erre figyelemmel a fellebbezés nem tekinthető a kérelmező által előterjesztett fellebbezésnek. [26] A TVB helyesen állapította meg a jogszerű képviselet hiányát, azaz a Ve.
- §
(1)bekezdésének sérelmét, így a Ve. 231. §
(1)bekezdés a) alapján helye volt a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának. [27] A felülvizsgálati kérelemhez csatolt, az ügyre szóló és immár kétségkívül az arra jogosulttól származó meghatalmazás a felülvizsgálat tárgyát képező határozat jogszerűségét utólag nem tehette kérdésessé, hiszen nem érintette azt a jogi tényt, hogy a vitatott eljárás során a jogszerű képviselet hiányzott. [28] Mindezek alapján a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. Kúria VI.Kvk.39.115/2024/3 5 A döntés elvi tartalma [29] Szabályszerű meghatalmazás hiányában a fellebbezés nem tekinthető az arra jogosult által előterjesztett fellebbezésnek, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Záró rész [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [31] A kérelmező illetékmentességi nyilatkozatot nem csatolt, ezért a Ve. 228. §
(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján köteles viselni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §
(5)bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illetéket. [32] A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [33] A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró