← Magyarország

Bfv.1238/2020/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős büntetővégzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új lejárásra utasítása, valamint a kirendelt védő felkészülési díj megállapítására vonatkozó indítványának elutasítása tanácsülésen. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Nem vonható ebbe a körbe, ha a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a terhelt cselekményének minősítésére vont jogi következtetés felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. Amennyiben ugyanis a tényállás alapján e kérdésben nem lehet dönteni, ez - a Kúria következetes gyakorlata alapján - egyben a büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1238/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró, Dr. Schmidt Péter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: környezetkárosítás vétsége Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Keszthelyi Járásbíróság 2.Bpk.232/2020/
  4. számú büntetővégzés
  5. július
  6. napján, Másodfok: - Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Zala Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 2 Rendelkező rész A Kúria a környezetkárosítás vétsége miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben – a Zala Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva – a Keszthelyi Járásbíróság 2.Bpk.232/2020/
  7. számú büntetővégzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja, egyben dr. Dózsa Ernő kirendelt védő – felkészülési díj megállapítására irányuló – indítványát elutasítja. A terhelt által bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt Terhelt1 terhelt részére visszatéríteni rendeli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] I. A Keszthelyi Járásbíróság a
  8. július
  9. napján meghozott és
  10. július
  11. napján jogerőre emelkedett 2.Bpk.232/2020/
  12. számú büntetővégzésében Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki környezetkárosítás vétségében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés] és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétségében [Btk. 248. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés II. fordulat]. Ezért vele szemben – halmazati büntetésül – százhúsz óra közérdekű munkát szabott ki, melyet fizikai munkakörben rendelt végrehajtani. Rendelkezett a kiszabott közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, ha a terhelt a munkavégzési kötelezettségének önhibából eredően nem tesz eleget, továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A büntetővégzésben megállapított tényállás szerint Terhelt1 terheltet
  1. december
  2. és december
  3. napja között – pontosabban meg nem határozható időben – a cég1 képviselője megbízta azzal, hogy a cég cím2 alatti telepéről papír és egyéb zsákos hulladékot a cég2 hulladék-átvevő és lerakó telephelyére gépkocsival szállítsa el, és ott szabályosan (díj ellenében) adja le. A terhelt azonban a megbízástól eltérően, önkényesen a gépkocsival cím3 külterületére, a Natura 2000 besorolású természetvédelmi területnek minősülő cím4 erdőrészbe hajtott, és ott az erdei út mellett lévő bokros területen engedély nélkül az alábbi EWC kódszámú és fajtájú hulladékokat helyezett el 3-4 m3 mennyiségben: 150101 papír és karton csomagolású hulladék, 150102 műanyag csomagolású hulladék (PET palack, zsák), 150110 veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (csavarlazító spray flakon), 160122 közelebbről meg nem határozott alkatrészek (légszűrők, pollenszűrők), 200101 papír és karton hulladék (iratok, kartonok), 200201 biológiailag lebomló hulladék (növényi hulladék zsákokban), 200399 közelebbről meg nem határozott lakossági hulladék zsákokban. A terhelt által lerakott hulladékot a területet kezelő cég3 észlelte, saját költségén elszállíttatta, és az ügyben büntető feljelentést tett. A terhelt a veszélyes és egyéb hulladékok lerakásával a környezetet – a tűzveszély, levegőszennyezés veszélye miatt – veszélyezette. Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 3 [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Zala Megyei Főügyészség B.183/2020/
  4. szám alatt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a terhelt javára a Be.
  5. § a) pontjára tekintettel a Be.
  6. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpont meghatározott okból a jogerős büntetővégzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében, mert a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítása törvénysértő a környezetkárosítás vétségében. [4] Kifejtette, hogy a jogerős ítéleti tényállás szerint terhelt1 terhelt veszélyes, illetve egyéb hulladékokat egyaránt elhelyezett arra nem engedélyezett helyen. A Keszthelyi Járásbíróság a jogerős végzésében a környezet veszélyeztetését – a tűzveszély, levegőszennyezés veszélye miatt – mind a veszélyes, mind pedig az egyéb hulladékok vonatkozásában megállapította és erre alapítva mondta ki a terheltet bűnösnek a környezetkárosítás vétségében. A hulladékgazdálkodás rendjének a megsértése azonban speciális jellegű bűncselekmény a környezetkárosításhoz képest, ezért a két bűncselekmény alaki halmazatban történő megállapítása kizárt. Erre figyelemmel a terhelt cselekményét a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének törvényi tényállásán belül, egy rendbeli bűncselekményként kellett volna értékelni. Így a bűnösségének a megállapítása a környezetkárosítás vétségében anyagi jogszabályt sért. A helyes minősítés alapján halmazati büntetés kiszabásának nem lenne helye, ezért a jogerős végzésében kiszabott joghátrány felülvizsgálata is szükségesnek látszik. A jogerős ügydöntő határozat rövidített indokolással készült, így abból a büntetés kiszabása során értékelt körülmények nem állapíthatóak meg. [5] Mindezekre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Keszthelyi Járásbíróság 2.Bpk.232/2020/
  1. számú végzését helyezze hatályon kívül és a Keszthelyi Járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.1196/2020/
  2. számú átiratában a Zala Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. [7] A terhelt és a kirendelt védő a Zala Megyei Főügyészség és a Legfőbb Ügyészség indítványára észrevételt nem tett. [8] A terhelt kirendelt védője a védői munkadíj megállapítása érdekében terjesztett elő indítványt. A 32/
  3. (XII. 27.) IM. rendelet (továbbiakban: IM. rendelet)
  4. §
(1)-
(3)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a kirendelt védőt a felkészülési díjként az eljárási cselekményeken való részvételért eljárási cselekményenként az IM rendelet 7. §
(1)bekezdés alapján kiszámított 20%-nak megfelelő összeg illeti meg. Ügyenként minimum az óradíj háromszorosa, legfeljebb harmincszorosa. Az eljárás (vagy a kirendelt védő eljárásának) befejezésével az addig elszámolt felkészülési díjat 18.000 forintra ki kell egészíteni. Indítvány alátámasztására hivatkozott az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezést elutasító határozatára (III/1751/2020.) és a Kúria BH 2020.137. számú eseti döntésére. [9] III. A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – alapos. Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 4 [10] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe [11] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatra lehetőség nyílik. Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. §
  3. a)pont]. Felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság ügydöntő határozatában a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. [12] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. §
(2)bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényálláshoz kötve van. A felülbírálat során a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A tényállás megalapozottsága nem támadható. [13] A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. [14] Az ügyészség felülvizsgálati indítványában a terhelt terhére megállapított bűncselekmények minősítését sérelmezte. Álláspontja szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján törvénysértő a cselekmény környezetkárosítás vétségének [Btk. 241. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés] minősítése, helyesen a terhelt terhére kizárólag a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége [Btk. 248. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés II. fordulat] állapítható meg. [15] A Btk. 241. §
(1)bekezdése szerint környezetkárosítást követ el, aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon
  1. a)veszélyezteti,
  2. b)olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,
  3. c)olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. A 241. §
(4)bekezdése alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. A Btk. 241. §
(2)bekezdése a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. [16] A környezetkárosítás nyitott törvényi tényállás, így az
(1)bekezdés a) pontja szerinti minősítés megállapításának van helye, ha a jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a veszélyeztetés, mint eredmény megvalósul. A veszélyeztetés a károsítás [241. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pont] bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti. Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 5 [17] A károsítás olyan emberi magatartás, amelynek révén a környezeti elemek károsodása, azaz olyan hátrányos megváltozása, szennyezettsége, illetve valamely környezeti elem olyan mértékű igénybevétele következik be, amelynek eredményeként a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak emberi beavatkozással állítható helyre, vagy súlyosabb esetben még beavatkozással sem. [18] A Btk. 248. §
(1)bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését az követi el, aki
  1. a)arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez,
  2. b)engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez. A bűncselekmény minősített esete a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra történő elkövetés. A Btk. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. [19] A hulladék vonatkozásában a Btk. értelmező rendelkezést tartalmaz, eszerint ennek minősül mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. [20] E bűncselekmény nem eredmény bűncselekmény, így az elkövetési magatartás tanúsításával a bűncselekmény megvalósul. Ugyanakkor a hulladék fogalma magában foglalja a veszélyeztetésre való alkalmasságot, azaz az absztrakt veszélyt. A hulladék veszélyeztető jellegének hiányában bűncselekmény nem valósul meg (BH 2018.298., BH 2013.56.). Mindezek tükrében a bűncselekmény megállapíthatósága vonatkozásában azt kell vizsgálni, hogy a hulladék alkalmas-e a veszélyeztetésre, és hogy az elkövető betartotta-e a jogszabályi előírásokat. [21] A környezetkárosítás megállapításához a veszélyeztetésnek, azaz a károsítás reális lehetőségének be kell következnie. A büntetővégzés a tűzveszélyt, illetve a levegőszennyezés veszélyét jelöli meg ekként, azonban a tényállásból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ez absztrakt veszély, vagy a környezetkárosítás bekövetkezésének közvetlen, reális veszélye, azaz veszélyeztetés. [22] A környezetkárosítás esetén a veszélyeztetésnek, mint eredménynek jelentős szennyezéssel, vagy más módon kell bekövetkeznie. A büntetővégzésben megállapított tényállás alapján a „más módon” fordulat megállapítása merülhet fel. Ebben az értelmezésben a más mód a hulladék elhelyezése. A hulladék fogalmi meghatározása az absztrakt veszélyt foglalja magában, ami a levegőszennyezés és tűzveszély absztrakt veszélyében is megnyilvánulhat. [23] A jogerős büntetővégzésben megállapított tényállás szerint a terhelt a veszélyes és egyéb hulladékok lerakásával a környezetet – tűzveszély és levegőszennyezés miatt – veszélyeztette. Így az irányadó tényállás szerint nemcsak az absztrakt veszélyt fogalmazta meg, hanem az eredmény – a veszélyeztetés (veszély létrejöttének) – bekövetkezését is. Ugyanakkor a tényállás nem tartalmazza, hogy a hulladék lerakásából eredő absztrakt veszély milyen tények alapján hozta létre a környezet károsítás reális lehetőségét. Így nem állapítható meg egyértelműen, hogy az absztrakt veszélyen túl a veszélyhelyzet (a károsítás reális lehetősége) létrejött-e. Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 6 [24] Az elkövetéskor és elbíráláskor hatályos Btk. szabályozása alapján a hulladékgazdálkodás rendjének elkövetési tárgya speciális. Ugyanakkor a környezetkárosítás törvényi tényállása a veszélyezetetést mint eredményt is magában foglalja, így amennyiben a „más módon” elkövetési magatartással – akár a hulladék engedély nélküli vagy engedély keretein túlmenő elhelyezésével – bekövetkezett veszélyeztetés esetén a környezetkárosítás megállapításának van helye, a szennyezés, mint elkövetési magatartás esetén csak a jelentős szennyezés eredményeképpen bekövetkezett veszélyeztetés alapozza meg – a további tényállási elemek megvalósulása esetén – a környezetkárosítás minősítésének megállapítását. Így a nem jelentős szennyezés eredményeképpen bekövetkeztetett veszélyeztetés esetén a hulladékgazdálkodás rendje megsértése valósul meg. Ezen túlmenően e bűncselekmény megállapításának van helye, ha az absztrakt veszélyen túl a tényleges veszélyeztetés nem valósult meg. [25] A kifejtettek alapján a büntetővégzésben rögzített és a felülvizsgálat során irányadó tényállás alapján a cselekmény törvényes minősítése nem állapítható meg. [26] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Nem vonható ebbe a körbe, ha a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás a terhelt cselekményének minősítésére vont jogi következtetés felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. Amennyiben ugyanis a tényállás alapján e kérdésben nem lehet dönteni, ez – a Kúria következetes gyakorlata alapján – egyben a büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti (BH 2021.8., BH 2014.
  1. I., BH 2013.
  2. II., BH 2010.141., BH 1998.110.). [27] A büntetővégzésben rögzített tényállás alapján a felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy megnyugtatóan állást foglaljon a terhelt cselekményének helyes jogi minősítése kérdésében, és ebből eredően abban a kérdésben, hogy a kiszabott büntetés törvényes-e, mert az ehhez szükséges adatokat az irányadó tényállás nem tartalmazza pontosan. Így az anyagi jogi hiba kiküszöbölésére a felülvizsgálati eljárásban nem nyílt törvényes lehetőség, ezért a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésének, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróságot új eljárásra utasításának van helye. [28] A Kúria a teljesség érdekében utal arra, hogy a Keszthelyi Járásbíróság a 2.Bpk.232/2020/2. számú büntetővégzésében törvénysértő a bűnösség kimondása. A Be. 741. §
(3)bekezdés értelmében a büntetővégzés rendelkező részének az 561. §
(2)bekezdésében foglaltakat, valamint a
  1. § és a
  2. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést kell tartalmazni. Ebből okszerűen következik, hogy nem képezik a részét a Be.
  3. § -ban meghatározott elemek (pl.: a bűnösség megállapítása). A büntetővégzésben bűnösséget megállapító ítélethez képest eltérés, hogy a bíróság nem mondja ki bűnösnek a vádlottat, csak azt állapítja meg, hogy bűncselekményt követett el és emiatt vele szemben meghatározott jogkövetkezményt alkalmaz. [29] A kifejtettekre tekintettel a Kúria – a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 656. §
(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva – a Zala Megyei Főügyészség Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 7 felülvizsgálati indítványára tekintettel a Keszthelyi Járásbíróság jogerős büntetővégzését a Be. 663. §
(1)bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte. [30] A Be. 663. §
(4)bekezdése értelmében a Kúria a megismételt eljárásra előírja, hogy a Keszthelyi Járásbíróság – a vád tárgyává tett cselekmény alapján, a tettazonosság elvének betartásával – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a minősítést megalapozó büntetőjogilag releváns tények pontos meghatározásával köteles a tényállást megállapítani. A járásbíróság a Btk.
  1. §-ra figyelemmel köteles állást foglalni abban, hogy az elkövetéskori, vagy az elbíráláskori Btk. alkalmazása indokolt, tekintettel arra, hogy az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló
  2. évi II. törvény
  3. §
(2)bekezdése
  1. március
  2. hatállyal módosította a Btk.
  3. §-ban meghatározott hulladékgazdálkodás rendjének megsértése törvényi tényállását. Mindezek alapján kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy a bűncselekmény törvényes minősítése alapján – a büntetéskiszabási körülményekre tekintettel – a Btk. szabályozásnak mindenben megfelelő büntetést szabjon ki. [31] A Kúria a terhelt kirendelt védőjének felkészülési díj megállapítására irányuló kérelmét elutasította. [32] A Be.
  4. §
(2)bekezdése értelmében a terheltnek joga van ahhoz, hogy személyesen védekezzen, és ahhoz is, hogy a védelem ellátására védő közreműködését vegye igénybe. A Be. 42. §
(1)bekezdése szerint a védő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja. A Be. 42. §
(4)bekezdése határozza meg a védő kötelezettségeit, így többek között azt is, hogy a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, és a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni. [33] A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM. rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 1. §
(1)bekezdése ugyancsak megszorítás nélkül rendelkezik arról, hogy a kirendelt védőt a bírósági eljárásban és a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában végzett tevékenységért munkadíj és költségtérítés illeti meg. [34] Az IM rendelet 7. §
(3)bekezdése szerint a felkészülési díj ügyenként legalább a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának, legfeljebb a kirendelt ügyvédi óradíj harmincszorosának megfelelő összeg. A Kúria már több határozatában kifejtette, hogy olyan előírást e jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz, amely szerint a felkészülési díj megállapításának feltétele az eljárási cselekményen való részvétel lenne. Következésképpen az IM rendelet 7. §
(3)bekezdése alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a 7. §
(1)és
(2)bekezdése alapján számított felkészülési díj nem éri el a három óra eljárási cselekményen való részvételi díjnak megfelelő összeget. A jogszabályban meghatározott legalacsonyabb felkészülési díj tehát akkor is megilleti az eljárásban védői tevékenységet végző kirendelt védőt, ha az ügyben védő jelenlétében lefolytatott eljárási cselekményre egyáltalán nem került sor (BH 2020.137.). Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 8 [35] A hatékony védelem követelménye ugyanis nem korlátozható a kizárólag az eljárási cselekményeken való részvételre és az eljárási cselekményeken végzett védői tevékenységre, az kiterjed ezen túlmenően pl.: a terheltnek a büntető anyagi-, és eljárásjogi szabályok vonatkozásában adott tájékoztatásra, tanácsadásra is. [36] Az Alkotmánybíróság a 3041/2021. (II. 19.) AB határozatában kifejtette, hogy a Kúria BH 2020.137. eseti döntésében kifejtett jogi álláspont helyes. A Be. 46. §
(9)bekezdése elvi éllel rögzíti: a kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult. Ez a törvényi rendelkezés a díjazásra és költségtérítésre való jogosultságot nem szűkíti le az eljárási cselekményen való (személyes) részvételre. Az IM rendelet tartalmazza a kirendelt védői közreműködés formáit és az ahhoz kapcsolódó díjmegállapítási szabályokat. „Az Alaptörvény
  1. cikke alapján a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik és ennek során azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az Alaptörvény
  2. cikkében megkövetelt vélelem szerint a bíróságoknak a jogértelmezés során tehát azt kell feltételezniük, hogy a jogszabályok előírásai a józan észnek megfelelő célt szolgálnak.” {Alkotmánybíróság 3041/
  3. (II. 19.) AB határozat [19]-[22] bekezdés}. [37] Az Alkotmánybíróság egyben rámutatott arra is, hogy a kirendelt védőt megillető felkészülési díj megállapítása tekintetében a Kúria következetes gyakorlata [BH
  4. 217., BH 2020.137.] alapján – az Alaptörvény
  5. cikke szerinti értelmezés mellett – nem sértik a normavilágosság elvét és nem merül fel kollízió sem az IM rendelet egyes szabályai, sem az IM rendelet és a Be. előírásai között {Alkotmánybíróság 3041/
  6. (II. 19.) AB határozat [35] bekezdés}. [38] A BH 2020.
  7. számú eseti döntésben rögzítettek szerint: „A felülvizsgálati eljárásban kirendelt védőt az észrevételért felkészülési díj illeti meg, amennyiben a felülvizsgálati indítványt nem ő készítette és eljárási cselekményre (nyilvános ülés tartására) nem került sor. A BH 2019.
  8. IV. pontjában megfogalmazottak értelmében önmagában a felülvizsgálati indítványra észrevételért a kirendelt védőt nem illeti meg díjazás ugyanakkor a felülvizsgálati indítványra tett érdemi észrevétel mögött nyilvánvalóan felkészülés áll, ami díjazás nélkül nem maradhat, s részére felkészülési díj állapítandó meg. [39] Jelen ügyben azonban a Kúria azt állapította meg, hogy a kirendelt védő a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt, kizárólag a kirendelt védő – azaz a saját – felkészülési díjának megállapítását indítványozta. [40] A Be.
  9. §
(9)bekezdése értelmében a kirendelt védő a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult, azonban e közreműködés a Be. 3. §
(2)bekezdése és a Be.
  1. §-a értelmében a terhelt védelmében kell megnyilvánulnia. A Be., az IM rendelet szabályozása, valamint az Alkotmánybíróság határozata és a hivatkozott eseti döntések értelmében a felülvizsgálati indítványra tett észrevétel mögött álló felkészülési díj alapján illeti meg kizárólag a kirendelt védőt a felkészülési díj. [41] Mindezek alapján a Kúria dr. Dózsa Ernő kirendelt védő – felkészülési díj megállapítására irányuló – indítványát elutasította. Kúria 1.Bfv.1.238/2020/9 9 [42] A Be.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében – a Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel – a Kúria visszatéríteni rendelte a terhelt által bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt. [43] A Kúria végzése elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1238/2020/
  3. számú határozata
  4. május
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. május
  7. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.