← Magyarország

Kpkf.40295/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes a bíróság által elrendelt hiánypótlást az alperes felé joghatályosan nem terjesztheti elő; a bíróság a Kp. 48. §

(1)bekezdés j) pontja alapján jogszerűen utasította vissza a keresetlevelet, mert a felperes a keresetlevél hiányait a rendelkezésre álló határidőben nem pótolta és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezéssel támadott határozat: Kpkf.VI.40.295/2021/
  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Nagy Szabolcs bíró felperes1 (cím1) Budapest Főváros Kormányhivatala (cím2) Dr. Dudás Péter kamarai jogtanácsos építési ügyben indult közigazgatási jogvita a felperes Fővárosi Törvényszék 31.K.707.116/2020/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás, az ügy előzménye [1] Az alperes mint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/
  3. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
  4. §
(5)bekezdésében kijelölt, másodfokú hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóság a
  1. július
  2. napján kelt BP/1004/00036-3/
  3. számú végleges határozatával a Budapest Főváros Kormányhivatala I. kerületi Hivatala Építésfelügyeleti Osztály
  4. december
  5. napján kelt BP-01/008/01079-2/
  6. számú elsőfokú döntését a teljesítési határidő, a nem teljesítés esetére bekövetkező intézkedésre figyelmeztetés módosításával és az indokolás Kúria VI.Kpkf.40.295/2021/2-I 2 kiegészítésével megváltoztatta és kötelezte a felperest mint építtetőt, hogy a cím1 számú, helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlan utcai frontján, előkert nélkül elhelyezett, 3,18 x 5,43 méter alapterületű, 2,36 méter magasságú előregyártott vasbeton térelem szerkezetű tároló és gépkocsitároló rendeltetésű építmény elhelyezését a döntés véglegessé válásától számított 90 napon belül tegye szabályossá, az építményt bontsa el, vagy a helyi és általános építésügyi előírásoknak megfelelő helyre helyezze át. Egyúttal felhívta a felperes figyelmét, hogy amennyiben a szabályossá tételre vonatkozó kötelezettséget nem, vagy nem az előírt határidőben és módon teljesíti, úgy a kötelező határozatban foglaltak végrehajtása érdekében a végrehajtást foganatosító szervet keresi meg. Az elsőfokú döntés egyéb rendelkezéseit változatlanul érvényben tartotta. A keresetlevél, védirat, azonnali jogvédelem iránti kérelem és annak elbírálása, továbbá hiánypótlásra felhívás [2] A felperes a végleges határozat bírósági felülvizsgálata iránt
  7. augusztus
  8. napján a perindítási határidőben keresetlevelet terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  9. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48/A. §
(1)bekezdésében foglalt, a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak. Kifogásolta továbbá, hogy az alperesi határozatban rögzített 90 napos teljesítési határidő a szabályossá tételi kötelezettség végrehajtására nem elegendő. Egyben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pontja alapján az alperesi közigazgatási cselekmény végrehajtásának halasztó hatálya elrendelését is kérte. Indokai szerint a szabályossá tételi kötelezettség teljesítésének végrehajtása a 90 napos teljesítési határidőben lehetetlen. [3] Az alperes a védiratában a kereset és az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte. Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy a felperes nem adott elő olyan konkrét tényt vagy körülményt, továbbá nem csatolt semmilyen olyan jellegű bizonyítékot, amely az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozná. [4] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 2020. november 2. napján kelt 31.K.707.116/2020/2. számú végzésével - a keresetlevél formai és tartalmi hiányosságaira tekintettel - a felperest a Kp. 46. §
(1)bekezdése alapján az ott megjelölt hiányosságok 15 napon belüli pótlására hívta fel, egyidejűleg figyelmeztette, hogy amennyiben a megadott határidő alatt a hiányokat pótolja, a bíróság úgy tekinti, mintha a keresetlevelet eredetileg is helyesen adta volna be [Kp. 46. §
(6)bekezdés], amennyiben a kitűzött határidő alatt a hiányokat nem teljesíti, vagy ismét hiányosan nyújtja be a keresetlevelet, úgy azt a bíróság vissza fogja utasítani [Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pont]. Tájékoztatta továbbá a jogi képviselő nélkül eljáró felperest a költségkedvezmények és a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének lehetőségeiről. A felperessel a
  1. sorszámú végzést
  2. november
  3. napján postai úton közölte. [5] Az elsőfokú bíróság a
  4. november
  5. napján kelt 31.K.707.116/2020/
  6. számú végzésével azonnali jogvédelem keretében elrendelte az alperes BP/1004/00036-3/
  7. számú határozatának az elsőfokú döntésre is kiterjedő végrehajtására a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát a Kp.
  8. §
(1),
(2)és
(4)bekezdései, 51. §
(1),
(3)bekezdései és 52. §
(1)bekezdése alapján. Kúria VI.Kpkf.40.295/2021/2-I 3 A keresetlevél visszautasítása,
  1. sorszámú fellebbezés, a
  2. sorszámú észrevétel és a Kúria első végzése [6] Az elsőfokú bíróság a
  3. december
  4. napján kelt 31.K.707.116/2020/
  5. számú végzésével a felperes keresetlevelét a Kp.
  6. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította, mert a felperes a keresetlevél hiányait a rendelkezésre álló határidőben nem pótolta és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. Megállapította, hogy a felperes vonatkozásában a hiánypótlásra biztosított határidő
  1. november
  2. napján eredménytelenül telt el. [7] A felperes a
  3. sorszámú végzés ellen a törvényes határidőben
  4. sorszámú beadványában fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, hogy a hiánypótlásnak a teljesítési határidő lejárta előtt 5 nappal,
  5. november
  6. napján eleget tett. Előadta, hogy mivel a végzésben nem szerepelt, hogy hova kell a hiánypótlást beadni, azt a keresetlevele benyújtásának helyszínén adta le, a hiánypótlását és az alátámasztó csatolmányokat a fellebbezéshez ismételten mellékelte. Hivatkozott arra is, hogy jogban járatlan, jogi képviselő nélkül, személyesen jár el. Kérte az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatásának elrendelését. [8] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. [9] Az elsőfokú bíróság
  7. január
  8. napján a
  9. sorszámú végzés elleni
  10. sorszámú fellebbezés folytán a résziratokat a Kúriára felterjesztette. A Kúria, mint másodfokú bíróság a
  11. február
  12. napján kelt Kpkf.VI.39.269/2021/
  13. számú végzésével a felterjesztett iratokat – érdemi felülbírálat nélkül – az elsőfokú bíróságnak visszaküldte és felhívta, hogy a felperes
  14. sorszámú fellebbezésében foglalt, a benyújtott hiánypótlásra vonatkozó hivatkozást – igazolási kérelemként vegye figyelembe és bírálja el. A fellebbezést a Kp.
  15. §
(3)bekezdése alapján csak az igazolási kérelem elutasítása esetén terjessze fel. Az igazolási kérelem elbírálása [10] Az elsőfokú bíróság a 2021. március 17. napján kelt 31.K.707.116/2020/10. számú végzésével a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése, 151. §
(1)-
(3)bekezdése és 153. §
(2)bekezdése alapján a felperes igazolási kérelmét elutasította. Végzése indokolásában a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a felperes a hiánypótlást alpereshez és nem a bíróságra terjesztette elő, mindazonáltal a hiánypótlást a bíróság írta elő, ezért a felperesnek a bíróság felé előterjesztett beadvány útján teljesíthette volna joghatályosan a hiánypótlást. A bíróság megállapította, hogy a felperes által előterjesztett igazolási kérelem a hiánypótlási határidő vétlen elmulasztását hitelt érdemlően nem támasztotta alá, a kérelemben megjelölt ok kizárólag az önhiba körében volt értékelhető, rajta kívül álló objektív okot az igazolási kérelemben a felperes nem nevesített, mindezek alapján a mulasztás vétlenségét a kérelemben előadott okok és körülmények nem valószínűsítették. A bíróság a végzés perorvoslati részében tájékoztatást adott a fellebbezés benyújtásának lehetőségéről, módjáról, tartalmai követelményéről. Kúria VI.Kpkf.40.295/2021/2-I 4 [11] A felperes 2021. április 12. napján a 10. sorszámú végzéssel szemben 11. sorszámon fellebbezést terjesztett elő, a fellebbezést az elsőfokú bíróság a 2021. április 21. napján kelt 31.K.707.116/2020/12. számú végzésével a Kp. 102. §
(1)bekezdés c) pontja alapján elkésettség okán visszautasította. A bíróság a 31.K.707.116/2020/12-I. végzésével megállapította, hogy a
  1. sorszámú végzés
  2. április
  3. napján jogerőre emelkedett. [12] Az igazolási kérelem jogerős elbírálását követően az elsőfokú bíróság a
  4. sorszámú végzés elleni
  5. sorszámú fellebbezés elbírálása érdekében az iratokat a Kúriára ismételten felterjesztette. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A fellebbezés alaptalan. [14] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  6. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. A fellebbezés keretei között eljárva a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta-e a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontjában foglalt perakadályt, a tévesen az alpereshez
  1. november
  2. napján előterjesztett keresetlevél hiánypótlása a hiánypótlás szempontjából miként minősült. [15] A Kp.
  3. §
(1)bekezdés j) pontja a keresetlevél visszautasításának jogkövetkezményeit fűzi ahhoz, ha a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére a rendelkezésére álló határidőben a keresetlevelet nem, vagy újból hiányosan nyújtja be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. A bíróságnak e törvényi feltételek meglétéről minden esetben alapos vizsgálat alapján kell megbizonyosodnia. Egyértelmű a perakadály, ha a kitűzött hiánypótlási határidőn belül semmilyen iratpótlás nem érkezik a bíróságra, de a közlés/kézbesítés körülményei szabályszerűek. A korábban hatályban volt, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) alapján kialakult gyakorlat jogkiterjesztő álláspontot fogadott el a fél javára a jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében, amennyiben a fél a hiánypótlásra engedélyezett bírói határidő lejárta után, de a beadványát elutasító végzés meghozataláig a hiányokat pótolta. Ebben az esetben a fél, habár határidőn túl, mégis jogkövetkezmények nélkül pótolhatta a hiányokat amennyiben a bíróság a beadványáról még nem határozott, a bíróság döntését követően azonban a hiány már nem volt pótolható, ekkor a keresetlevelet a bíróság jogszerűen utasította el (BH
  2. 245., BH
  3. 621.). A Kp. rendszerében ez a rPp. alapján kialakult gyakorlat továbbra is fenntartható azzal a különbségtétellel, hogy a Kp.
  4. §
(1)bekezdés f) pontja és 48. §
(1)bekezdés k) pontja értelmében a jogsérelem megnevezése körében hiánypótlásra csak a keresetindítási határidőben van mód, minden más esetben a hiányosság mindaddig pótolható, amíg a bíróság a keresetlevél visszautasításáról nem határoz. A perbeli esetben ugyanakkor a 2. számú végzésből kitűnően a Kp. 37. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti hiányosság nem merült fel. Az elsőfokú bíróság a 31.K.707.116/2020/
  1. számú, az igazolási kérelmet elutasító végzésében rámutatott arra, hogy a téves helyre benyújtott hiánypótlásra hivatkozás az igazolási kérelem körében értékelve a határidő vétlen elmulasztásának megállapítását nem eredményezte. A bíróság a
  2. sorszámú végzésében egyértelmű rendelkezést adott arról, hogy Kúria VI.Kpkf.40.295/2021/2-I 5 a hiánypótlást hol kell teljesíteni, amikor kimondta, hogy „a keresetlevelet a hiányok pótlásával 15 napon belül a bíróságra ismételten nyújtsa be”. A felperes a mulasztása okaként hivatkozott jogban járatlanságára, jogi képviselő nélküli eljárására megalapozatlanul hivatkozott, az elsőfokú bíróság ezt a hivatkozást az igazolási kérelem elbírálásakor már értékelte, ezt a Kúria ismételten és az elsőfokú bíróság jogerős döntésétől eltérően nem értékelhette. Sem a
  3. sorszámú végzés, sem egyéb tételes jogszabályi rendelkezés nem biztosította a felperes számára azt, hogy a bíróság által elrendelt hiánypótlást az alperes felé joghatályosan előterjeszthesse. Amíg a Kp.
  4. §
(3)bekezdése a keresetlevelet határidőben benyújtottnak tekinti, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be, ilyen kedvezményt a Kp.
  1. §-a a hiánypótlás tekintetében a beadványokra nem biztosít. [16] A felperes a hiánypótlási felhívásra a bíróságra a hiányok pótlásaként iratokat csak a
  2. számú fellebbezése mellékleteként,
  3. december 23-án érkezetten csatolt, beadványa tehát a hiánypótlási határidő túllépésével és keresetlevele visszautasítását követően érkezett a bíróságra, melyre tekintettel a felperes fellebbezése nem foghatott helyt, a fellebbezésben foglalt az a hivatkozás, hogy a hiánypótlásnak határidőben eleget tett, szintén nem foghatott helyt, nem eredményezhette az elsőfokú bíróság megalapozott és törvényes
  4. számú végzése hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatásának elrendelését. [17] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  5. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [18] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. június
  3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Nagy Szabolcs s.k. bíró Kúria VI.Kpkf.40.295/2021/2-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.