← Magyarország

Pf.20315/2021/8 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.315/2021/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla a Georgi-Földvári-Oláh Ügyvédi Iroda (cím, eljáró ügyvéd: dr. Földvári Attila) által képviselt felperes (cím) felperesnek – a dr. Hajzer Gabriella (cím) ügyvéd által képviselt alperes (cím) alperes ellen fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 1.P.21.085/2020/
  2. számú ítélete ellen a felperes által
  3. és
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes fegyelmi bizottságának 1/2020.03.
  5. számú határozatát és az alperes közgyűlésének 5/
  6. (09.05.) számú határozatát hatályon kívül helyezi és mellőzi a felperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezést. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 225 000 (kétszázhuszonötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes az alperesi vadásztársaság tagja, továbbá alapító tagja a
  7. június 3-án megalakított, a Nyíregyházi Törvényszék által Pk...../..... számon bejegyzett T.-i Földtulajdonosok Vadásztársaságnak is, valamint közös képviselője a T.-i 'vadászterület kódszáma' kódszámú vadászterület földtulajdonosok közösségének. A T.-i 'vadászterület kódszáma' kódszámú vadászterület haszonbérlője az alperes. [2] A földtulajdonosi közösség és az alperes között a viszony megromlott, közöttük több peres és hatósági eljárás is volt folyamatban. Jelen eljárás alperese eljárást kezdeményezett a földtulajdonosi közösség ellen a Nemzeti Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtt. [3] A földtulajdonosok földterületén a vadászati jogot a 2017.03.01-től 2037.02.28-ig tartó üzemi időszakra 2017-ben mindkét, a felperest tagjai között tudó vadásztársaság meg kívánta szerezni. Az alperes előhaszonbérleti jogára figyelemmel a ... Megyei Kormányhivatal az határozat száma1 számon hozott, a ... Megyei Kormányhivatal határozat száma3 számú határozatával helybenhagyott határozatával a földtulajdonosi közösség és az alperes közötti haszonbérleti szerződést jóváhagyta. A határozat ellen a földtulajdonosi közösség – amelynek felperes a képviselőjeként járt el – keresetet terjesztett elő, mely perbe az alperes
  8. június 22-én érkezett nyilatkozatával lépett be. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K.27.134/2018/
  9. számú ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a ... Megyei Kormányhivatalt új eljárásra utasította. A Pest Megyei Kormányhivatal határozat száma2 határozattal ismét helybenhagyta a ... Megyei Kormányhivatal határozatát, a jogerős határozattal szemben a földtulajdonosok közössége – melynek képviselőjeként járt el a felperes - felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) 12.K.28.055/
  10. ügyszámon meghozott határozatával a felperes, mint a földtulajdonosi közös képviselő keresetét elutasította. A perbe az alperes alperes beavatkozott, erre vonatkozó ügyvédi meghatalmazást
  11. szeptember 26-án adott. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 2 [4] A Választottbíróság előtt folyamatban volt eljárásban
  12. december
  13. napján tartott tárgyaláson - amelyen a földtulajdonosi közösség képviseletében járt el a felperes is - a földtulajdonosi közösség jogi képviselője bejelentette, hogy a megismételt eljárásban hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte
  14. augusztus végén vagy szeptember elején, erről szóló igazolást azonban nem csatolt. [5] Az alperes elnöke az alperesnél hatályban lévő fegyelmi szabályzat
  15. §

(2)bekezdése és az Intézőbizottság egyhangú döntése alapján
  1. február 12-én fegyelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben. [6] A fegyelmi bizottság az 1/2020.03.
  2. számú és a felperes által
  3. március 16-án átvett határozatával a fegyelmi szabályzat
  4. §-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján a felperest a vadásztársaság tagjai közül kizárta. A határozat indokolásában megállapította, a felperes terhére rótta, hogy a folyamatosan a különböző hatóságokhoz benyújtott fellebbezéseivel, határozataival hátrányt okoz az alperesi vadásztársaságnak. A Fegyelmi Szabályzat 3. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontjába ütközik a felperes azon magatartása, hogy saját vadász-társaságával szemben bíróság előtt támadta meg a haszonbérleti szerződést jóváhagyó másod-fokú határozatot. A Fegyelmi Szabályzat 3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. e)pontjába ütköző fegyelmi vétség, hogy a felperes tevékenyen részt vesz a vadásztársaság vadászati jogának elvesztésé-ben, más vadászatra jogosult általi megszerzésében, amely súlyosan sérti a vadásztársaság érdekeit. A vadászati jog megszerzése érdekében minden tag köteles eljárni, az ezzel ellentétes magatartás fegyelmi vétség; ellentétes a vadásztársaság céljával a ... Megyei Kormányhivatal határozat száma2 határozatának megtámadása. A Fegyelmi Szabályzat 3. §
(1)bekezdés d) pontjába ütközik, hogy a felperes a földtulajdonosi közösség képviselőjeként a haszonbérleti szerződéssel kapcsolatban hozzá érkezett alperesi megkeresésekre nem válaszolt, a tárgyalás helyett pereskedést választotta. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes 2017 óta több eljárást is indított. [7] A fegyelmi bizottság határozata ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, az alperesi közgyűlés
  1. szeptember
  2. napján - a 4/
  3. (09.05.) Kgy. határozat szerint nyílt szavazással - hozott 5/
  4. (09.05.) Kgy. határozatot, amelyben a felperes fellebbezését elutasította és a fegyelmi bizottság elsőfokon meghozott fegyelmi határozatát helybenhagyta. A közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a határozatot 27 nem, 4 igen szavazattal és 0 tartózkodás mellett hozták meg. A határozat indokolása szerint az elsőfokon eljárt fegyelmi bizottság megfelelően értékelte a fegyelmi szabályzat
  5. §-a
(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. e)pontjaiban foglalt vétséget, amely magatartás nem kizárólag a fegyelmi szabályzatba, hanem a Ptk. 3:66. §-ának
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésbe is ütközik. Megállapította, hogy a fegyelmi szabályzat 3. §-a
(1)bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi vétséggel szemben továbbra sem hozott fel a felperes olyan indokot, amely a jóhiszeműségét támasztaná alá. A felperes eljárásjogi kifogásával kapcsolatban rámutatott, hogy a felperes személyesen, sajátkezű aláírásával ellátva, jogi képviselő nélkül terjesztette elő a fellebbezését és ebben nem tett arra utalást sem, hogy a másodfokú eljárásban jogi képviselővel kíván eljárni. [8] A felperes törvényi határidőben előterjesztett keresetében kérte az alperes közgyűlése 5/
  1. (09.05.) számú határozatának és a fegyelmi bizottság 1/2020.03.
  2. számú határozatának hatályon kívül helyezését. Állította, hogy a fegyelmi bizottság túlterjeszkedett az elrendelő határozat keretein. amikor nem csupán a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtti perindítást vizsgálta. A fegyelmi eljárás megindításakor valamennyi terhére rótt cselekmény vonatkozásában eltelt az objektív és szubjektív elévülési határidő is, ezért vele szemben a fegyelmi eljárást meg kellett volna szüntetni. E körben hivatkozott arra, hogy a perindításról az alperes már
  3. december
  4. napján megtartott választottbírósági tárgyaláson tudomást szerzett;
  5. év januárja óta ismert, hogy tagja a T.-i Földtulajdonosok Vadásztársaságának; és
  6. év márciusa óta az, Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 3 hogy a földtulajdonosok törvényes képviselőjeként eljárást kezdeményezett a ki nem fizetett bérleti díj miatt. Hivatkozott arra is, hogy cselekményével az általa képviselt földtulajdonosok képviseletét látta el. Rámutatott, hogy az alperes célja a tagjai számra kulturált vadászati lehetőség biztosítása, mely nem csupán a vitatott vadászati haszonbérleti jog útján érhető el, a választottbíróság előtti peres eljárást egyebekben az alperes kezdeményezte. A fegyelmi szabályzat
  7. §-a
(1)bekezdésének
  1. d)pontja alapján megállapított fegyelmi vétséggel kapcsolatban előadta, hogy nem tisztségviselője az alperesnek, míg az
  2. e)pontja szerinti fegyelmi vétség vonatkozásában a határozat nem tartalmazza azt, hogy ő kit és mikor vádolt meg alaptalanul. Sérelmezte, hogy jogi képviselőjét a 2020. szeptember 5. napján megtartott tárgyalásra nem hívták meg; a fellebbezés személyes előterjesztése nem értelmezhető a jogi képviselőjének adott megbízás visszavonásaként. A közgyűlésen a határozat indokolását nem ismertették, a határozati javaslatra 27 nem szavazatot adtak le, azt tehát elvetették; a másodfokú határozat nem felelt meg a fegyelmi szabályzat formai előírásainak sem. [9] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A felperes jogerős közigazgatási határozat elleni perindítása – mely egyébként alaptalan volt – súlyosan sérti az alperes érdekeit és veszélyezteti céljának megvalósítását. Amennyiben a felperes nem értett egyet a haszonbérleti szerződés megkötésével, úgy nyilvánvalóan az alperesi célokkal sem ért egyet. A felperes nem igazolta, hogy a haszonbérleti szerződést jóváhagyó határozatot földtulajdonosi képviselőként, a földtulajdonosok felhatalmazása alapján támadta meg, a jogvita peren kívüli rendezésére nem volt hajlandó. A felperes jogi képviselő nélkül terjesztette elő a fellebbezését, nem utalt arra, hogy a másodfokú eljárásban jogi képviselővel kíván eljárni, ezért jogi képviselőjét a tárgyalásra nem kellett megidézni. Állította, hogy a felperes cselekménye nem évült el, mivel a fegyelmi eljárás elrendelésének alapos oka a perlekedés alaptalanságával állt be, a fegyelmi eljárás kezdeményezője erről a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletének kézbesítésekor - 2020. február 3. – szerzett tudomást. Rámutatott, hogy a bíróságnak a kizárási ok valósága és a fegyelmi szabályzattal való összhangja esetén a döntés hatályon kívül helyezésére nincs módja (Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30.198/2018/4.), és a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a felperes terhére rótt cselekményekkel arányban áll-e az elsőfokú vagy a másodfokú fegyelmi szerv által kiszabott büntetés (Debreceni Ítélőtábla Gf.II.30.350/2018/4.). Kérte kirekeszteni a perből a 2018. évben keletkezett fegyelmi eljárás anyagát. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 100 000 forint perköltséget. Rögzítette, hogy a felperes perindítási határidőn belül nyújtotta be a keresetlevelet, e körben bizonyítás felvételét nem találta indokoltnak. Érdemben kizárólag azokat a jogsértéseket vizsgálta, melyekre a felperes a perindításra nyitva álló határidőben hivatkozott. [11] A felperesi elévülési kifogás kapcsán rögzítette, hogy a fegyelmi szabályzat 12. §
(2)bekezdése alapján az elévülés kezdeteként kizárólag a büntető- és szabálysértési eljárás esetén veendő figyelembe az eljárás befejezése, a közigazgatási határozat megtámadása esetén az nem irányadó. Az elévülés vizsgálata során nem tulajdonított jelentőséget a közigazgatási határozat elleni kereset benyújtása időpontjának, és az erről a Választottbíróság jegyzőkönyvébe foglalt bejelentésnek (utóbbinak, mert bizonyítottság hiányában az alapos gyanúhoz nem elegendő), valamint korábbi fegyelmi eljárásnak sem. Mivel a fegyelmi eljárásnak nem a felperes más vadásztársaságbeli tagsága volt az alapja, annak sem volt jelentősége, ha arról az alperes már 2017 óta tudott. Az alperes
  1. szeptember
  2. napján adott meghatalmazást jogi képviselőjének a közigazgatási perbe történő beavatkozásra, ekkor már hivatalos tudomása volt a közigazgatási perről, ami megalapozhatta az alapos gyanút a felperessel szembeni fegyelmi eljárás elrendeléséhez. Ehhez képest a fegyelmi eljárás Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 4 elrendeléséig nem telt el 6 hónap, így a fegyelmi eljárás elrendelésének az elévülés nem volt akadálya. [12] Érdemben kifejtette, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésének okait az elrendelő irat vázlatosan tartalmazta, azokat a fegyelmi bizottság töltötte meg tartalommal a vizsgálata eredményeképp, a felperes által a túlterjeszkedés körében felhozott sérelmek a határozat hatályon kívül helyezését nem eredményezhetik. [13] A per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége, hogy a földtulajdonosi közösség tagjai feljogosították-e a felperest a közösség nevében történő eljárások indítására. [14] A fegyelmi szabályzat
  3. §-a
(1)bekezdésének
  1. d)és
  2. e)pontjai szerinti fegyelmi vétségek nem valósultak meg. A felperes nem volt tisztségviselője az alperesnek, a fegyelmi szabályzatból pedig nem következik, hogy az is fegyelmi vétséget valósít meg, aki más szervezet tisztségviselőjeként jár el az alperes szempontjából rosszhiszeműen. Sem a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban, sem az elsőfokú, sem a másodfokú határozatokban nincsenek konkrét tények arról, hogy a felperes mikor, mivel, mely vadásztársasági tagokat, vagy a vadásztársaság mely testületét vádolta meg alaptalanul. [15] A felperes ugyanakkor megvalósította a fegyelmi szabályzat 3. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerinti fegyelmi vétséget azzal, hogy a földtulajdonosok közösségének képviselőjeként – az alperes célját, tevékenységét veszélyeztetve – pert kezdeményezett a ... Megyei Kormányhivatal jogerős döntése ellen, mely fegyelmi vétség a kizárás fegyelmi büntetését megalapozza. A fegyelmi határozat e körben megalapozottan utalt a Ptk. 3:66. §
(2)bekezdésére is. [16] Habár a felperest a fegyelmi bizottság eljárásában jogi képviselő képviselte, a fellebbezését személyesen nyújtotta be, abban nem utalt arra, hogy jogi képviselővel kíván eljárni a közgyűlésen; a fegyelmi szabályzat 25. §-ának
(1)bekezdése szerint ”A közgyűlésre a fegyelmi eljárás alá vont vadásztársasági tagot is meg kell hívni …”, melynek az alperes eleget tett. Nem hatályon kívül helyezési ok, ha a közgyűlésen csak a határozat rendelkező részét ismertették, mivel a közgyűlésen az iratokat ismertették, azok egy részét a tagság a meghívóval is megkapta, később a határozatot írásban indokolták. Nem találta alaposnak azon hivatkozást sem, hogy a 27 nem szavazat a határozati javaslat elvetését jelentette, mivel a jegyzőkönyvben nem volt olyan kérdés, amelyre válaszolni kellett volna. Hangsúlyozta, hogy szokatlan a 4/
  1. (09.05.) Kgy. határozat után az 5/
  2. (09.05.) Kgy. határozat meghozatalával kapcsolatosan a szavazatok megjelenítése, viszont a határozat első mondata az, hogy a közgyűlés, mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv felperes fellebbezését elutasította. A nem szavazatok ebben a kontextusban pedig azt jelentik, hogy a fellebbezést nem fogadta el 27 tag. A felperes nem jelölte meg, hogy a fegyelmi szabályzat mely formai előírásainak nem felel meg a másodfokú határozat. [17] A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalára utasítását. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság az elévülés vizsgálata során figyelmen kívül hagyta a
  3. augusztus-szeptember hónapban lefolytatott fegyelmi eljárást, és ennek indokát sem adta. A 1/2018.08.
  4. számú fegyelmi határozat indokai között kifejezetten szerepel, hogy ő folyamatosan eljárást kezdeményez az alperes ellen és kiemeli az „... Megyei Kormányhivatal határozat száma1” számon hozott haszonbérleti szerződést jóváhagyó határozatának, és az azt helybenhagyó másodfokú határozatnak a megtámadását. A peres eljárás tárgyát képező fegyelmi határozat szinte szóról szóra a fentiek szerinti tényállításokat ismételte meg; a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekményekről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult már
  5. július 3-án is tudomással bírt, ezért mind az objektív, mind a szubjektív elévülési határidő eltelt. Az elsőfokú bíróság teljesen önkényesen állapította meg az elévülési időszak kezdő időpontjaként a
  6. szeptember
  7. napját, anélkül, hogy tisztázta volna a beavatkozás Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 5 lehetőségéről szóló bírósági értesítés napját. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló közigazgatási peres eljárás a korábban a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon hozott ítélet folytán megismétlésre került eljárás volt, amelyben az alperes beavatkozóként szintén részt vett. [18] Érdemben kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg terhére a fegyelmi szabályzat
  8. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértését, mivel a közigazgatási határozatokkal szemben fellebbezést, illetve keresetet a T.-i Földtulajdonosi Közösség nyújtotta be, melynek ő a megválasztott képviselője, az elsőfokú bíróság tévesen mosta össze magánszemélyi minőségét a földtulajdonosi közösség képviselői minőségével. [19] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, hogy a
  1. évben folytatott fegyelmi eljárás alatt meghozott határozatok nem képezhetik jelen eljárás tárgyát, mivel azon eljárást idő előttisége miatt megszüntették Ezen időpontban még más fegyelmi határozat volt hatályban. A felperes cselekménye nem évült el, az elévülés kezdő napja ugyanis
  2. február
  3. napja. [20] Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Figyelemmel arra, hogy az ítélőtábla az elévülés kezdő időpontja vonatkozásában az elsőfokú bíróságtól eltérő anyagi jogi álláspontot képviselt, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 370. §
(4)bekezdése alapján elvégzett anyagi pervezetéssel tájékoztatta a feleket, hogy perben jelentősége lehet annak, hogy a felperes mikor támadta meg keresettel a ... Megyei Kormányhivatal határozat száma3 számú másodfokú határozatát a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, illetve annak, hogy az alperes erről a perről hivatalosan mikor szerzett tudomást és felhívta a feleket nyilatkozataik, bizonyítási indítványaik megtételére. A felperes nyilatkozata szerint a földtulajdonosok közössége képviseletében
  1. november 10-én előterjesztett keresetével támadta meg a ... Megyei Kormányhivatal határozat száma3 számú határozatát, azonban a csatolt melléklet szerint ezen, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz benyújtott kereset a ... Megyei Kormányhivatal második, határozat száma2 határozatának felülvizsgálatára irányul. Az alperes az elévülés szempontjából továbbra is a Debreceni Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság előtti pernek tulajdonítva kizárólagos jelentőséget akként nyilatkozott, hogy ezen perben
  2. szeptember 11-én vette át a bíróság értesítését a perbelépés lehetőségéről. Kiemelte, hogy a korábbi fegyelmi eljárást épp a felperes érvelésére tekintettel szüntette meg, mivel az eljárások lezárultát megelőzően az alapos gyanú megállapítására nem volt mód. A fellebbezés alapos. [21] Az ítélőtábla a Pp.
  3. §
(2)bekezdés a) pontja szerint eljárva az anyagi pervezetést követően, a felek nyilatkozataira és a csatolt okiratokra tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette a [3] bekezdésben foglaltak szerint. [22] Az alperesi fegyelmi szabályzat IV. fejezet 11. §
(1)bekezdése szerint fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján szabad. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése szerint a fegyelmi eljárást a vadásztársaságnál a vadásztársaság elnöke rendelheti el az IB döntése alapján. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják. [23] A fegyelmi szabályzat IV. fejezet 12. §
(1)bekezdése szerint a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el. Az a) pont szerint elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta 1 év már eltelt, vagy az
(1)bekezdés b) pontja szerint a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint 6 hónapja tudomása van. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése tartalmazza, hogy ha a Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 6 fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik. [24] A felek fellebbezéssel, csatlakozó fellebbezéssel nem támadták az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a felperes a fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontja szerinti fegyelmi vétséget nem követett el, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság e körben kifejtett indokaival maga is egyetértett. A fellebbezésre tekintettel ugyanakkor vizsgálni kellett, hogy a fegyelmi szabályzat felperes terhére rótt 3. §
(1)bekezdés a) pontjának megsértése miatti fegyelmi eljárást a fenti elévülési határidőn belül indította-e meg az alperes. [25] A fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi vétségnek minősül az egyesület céljainak megvalósítását, valamint az egyesület tevékenységét bármely módon veszélyeztető magatartás elkövetése. A veszélyeztetés olyan magatartás, amelynek objektív következménye lehet, hogy az egyesület célja meghiúsul, tevékenysége ellehetetlenül; nem szükséges, hogy ezen eredmény ténylegesen bekövetkezzék. Az alperesi vadásztársaság tevékenységét ténylegesen a T.-i 'vadászterület kódszáma' kódszámú vadászterület föld-tulajdonosok közösségével kötött haszonbérleti szerződés alapján, ezen haszonbérlettel érintett 'vadászterület kódszáma' kódszámú vadászterületen folytatja, nincs arra vonatkozó adat, hogy más vadászterülettel rendelkezne. Erre tekintettel mindazon magatartás, amely objektíven alkalmas arra, hogy e vadászterület vonatkozásában az alperes haszonbérleti joga megszűnjön, alkalmas az egyesület céljának, tevékenységének veszélyeztetésére, függetlenül attól, hogy a vadászati jog gyakorlása esetlegesen más módon is lehetséges. Az alperes álláspontjával szemben már önmagában a haszonbérleti szerződést jóváhagyó közigazgatási határozat elleni jogorvoslat (fellebbezés, kereset) benyújtása valósítja meg a veszélyeztetést, mivel az eljárás eredménye a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának jogerős határozattal történő megtagadása lehet. A földtulajdonosi közösség keresetét jogerősen elutasító ítélettel a korábban valós veszély már megszűnt, a haszonbérleti szerződést jóváhagyó jogerős közigazgatási határozat alapján, a bíróság jogerős döntése alapján az alperes jogosult a terület használatára. Habár a haszonbérleti szerződést jóváhagyó közigazgatási határozat megtámadása valóban minősülhetett a fegyelmi szabályzat 3. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, az alperes ezt olyan időpontban indult fegyelmi eljárásban rótta a felperes terhére, amikor ezen veszély ténylegesen már nem állt fenn. [26] A kereset tárgyát képező 5/
  1. (09.05.) számú közgyűlési határozat a fegyelmi bizottság 1/2020.03.
  2. számú határozatán alapul, amely az alperes elnökének
  3. február
  4. napján keltezett kezdeményező levele szerint azért indult, mert a felperes, bár az alperesi vadásztársaság tagja, az alperes ellen több eljárást kezdeményezett, amelyek közül az eljárás kezdeményezője csupán példaként emelte ki az utolsó, a felperes mint földtulajdonosi közös képviselő által a földtulajdonosi közösség és az alperes között létrejött haszonbérleti szerződést jóváhagyó másodfokú határozat ellen benyújtott újabb keresetet. [27] Az ítélőtábla az elsőfokú bírósággal szemben jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes a földtulajdonosi közösség képviseletében eljárva
  5. évben már keresetet terjesztett elő a haszonbérleti szerződést jóváhagyó közigazgatási határozattal szemben, mely miatt indult fegyelmi eljárásban - az 1/2018.08.
  6. számú fegyelmi bizottsági határozattal kizárták az alperesi társaság tagjai közül. A közgyűlés, mint másodfokú fegyelmi szerv ezen határozatot megváltoztatva a fegyelmi eljárást megszüntette, mivel a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a jogerős közigazgatási határozatot és a kormány-hivatalt új határozat meghozatalára utasította. A bíróság ítélete folytán megismételt köz-igazgatási eljárás egységet képez a megelőző eljárással, a felperes – amennyiben e magatartása a terhére róható lenne – a veszélyeztető magatartást más az első kereset be-nyújtásával is megvalósította, és arról az alperes a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban volt perbe történt belépésekor –
  7. június
  8. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 7 napján – tudott. Az alperes ekkor maga is akként ítélte meg, hogy a felperes e magatartásával fegyelmi vétséget valósított meg, melyre tekintettel vele szemben elsőfokú határozattal fegyelmi büntetést is kiszabott. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási eljárás a fentiek szerint egységet képez, amelyben a felperes a földtulajdonosi közösség képviselőjeként mindvégig ugyanazon álláspontnak kívánt érvényt szerezni (mely szerint a földtulajdonosi közösség ne az alperessel kössön haszonbérleti szerződést), az elévülés kezdő időpontjaként az ítélőtábla
  9. június
  10. napját vette figyelembe. Az elévülés szempontjából nem volt annak jelentősége, hogy az alperes azon fegyelmi eljárást téves jogi álláspontja miatt a közgyűlés másodfokú határozatával megszüntette, ugyanazon cselekmény miatt újabb fegyelmi eljárást már nem indíthatott volna. [28] Az ítélőtábla ezért azt állapította meg, hogy a fegyelmi eljárás megindításakor (
  11. február
  12. napján) a felperes fegyelmi felelőssége már elévült az alperesi fegyelmi szabályzat IV. fejezet
  13. §-ának
(1)bekezdése szerint, ugyanis mind az
  1. a)pontban mind a
  2. b)pontban foglalt határidő eltelt. [29] A fellebbezésre tekintettel rögzíti az ítélőtábla, hogy a felperes a hatóságok, illetve a bíróság előtt is a földtulajdonosi közösség képviselőjeként és nem magánszemélyként járt el. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. §
(3)bekezdése szerint a tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösséget a megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselő képviseli. A tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi képviselő szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket a tulajdonosi közösség nevében és javára, továbbá gyakorolja az ügyféli és keresetindítási jogot, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A fegyelmi eljárásban a felperes terhére rótt magatartást ténylegesen az e körben önálló jogalanyisággal rendelkező földtulajdonosi közösség tanúsította, a felperes, mint a tulajdonosi közösség képviselője a tulajdonosi közösség nevében és javára járt el. Annak vizsgálata, hogy eljárásával a tulajdonosi közösség tagjai egyetértetek-e, jelen perben irreleváns, a tulajdonosi közösségre belső jogviszonyára tartozik. [30] Az alperes alapszabálya, fegyelmi szabályzata nem zárja ki, hogy tagja más vadásztársaság, vagy akár földtulajdonosi közösség tagja, vezető tisztségviselője, képviselője legyen. Az alperes haszonbérleti jogviszonyban állt a T.-i Földtulajdonosi Közösséggel, 2017. évben már arról is tudomással bírt, hogy a felperes a vele szerződéses jogviszonyban álló T.-i Földtulajdonosi Közösség képviselője. A haszonbérlő és haszonbérbeadó szerződéses érdekei egymástól eltérhetnek, a szerződés időtartama alatt közöttük jogviták is adódhatnak – mint ahogyan ez meg is történt – az alperes annak elfogadásával, hogy az egyébként egyesületi tag felperes az alperessel szerződéses viszonyban álló tulajdonosi közösség képviselője, azt is tudomásul vette, hogy egy szerződéssel kapcsolatos jogvitában a tulajdonosi közösség érdekében jár el. [31] Mivel mindezek alapján megállapítható, hogy az alperes keresettel támadott határozata jogszabálysértő (Ptk. 3:35. §), a felperes fellebbezésében előadott további hivatkozásokat az ítélőtábla nem vizsgálta. [32] Az ítélőtábla a fentebb kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §-ának
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes Fegyelmi Bizottságának 1/2020.03.
  1. számú határozatát, valamint az alperes közgyűlésének 5/
  2. (09.05.) számú határozatát hatályon kívül helyezte. [33] A felperes fellebbezése eredményes volt, ezért az ítélőtábla kötelezte az alperest a Pp.
  3. §-ának
(1)bekezdésében írtak alapján, a jogi képviselővel eljáró felperes által a Pp. Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.315/2021/8 8 81. §-ának
(1)bekezdése szerint felszámított első- és másodfokú perköltség (ügyvédi munkadíj), valamint a felperes által lerótt első- és másodfokú eljárási illeték megfizetésére. Debrecen,
  1. január
  2. Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Répássy Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.