← Magyarország

Kfv.37149/2025/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.149/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Dobó Viola bíró A felperes: Név1 (cím1) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Molnár Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: közegészségügyi ügyben indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék
  2. január
  3. napján kelt 13.K.704.318/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 13.K.704.318/2024/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 24.000 (azaz huszonnégyezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint egészségügyi szolgáltató részére háziorvosi ellátás szakmára [szakma kódja: 6301] kiadott működési engedély
  6. számú melléklete arra vonatkozó bejegyzést tartalmaz, hogy a felperes az ügyeleti, készenléti rendszerben nem vesz részt. [2] Az alperes
  7. október
  8. napján az egészségügyi szolgáltatók működési nyilvántartási adatai alapján megállapította, hogy a felperes vonatkozásában a nyilvántartás az ügyeletben/készenlétben „Nem vesz részt” adatot tartalmazza, amelyre tekintettel a felperes működési engedélyének módosítása tárgyában még aznap - hivatalból - közigazgatási hatósági eljárást indított. Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 3 [3] Az alperes a
  9. október 25-én meghozott BP-05/NEO/05544-2/
  10. számú határozatával a felperes működési engedélyét - hivatalból - módosította és annak
  11. számú mellékletében a háziorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” formában rögzítette. Egyidejűleg előírta, hogy az engedély címzettje a működése során köteles az egyes szakmák, illetve szakmán belüli szolgáltatások folytatásához előírt személyi, tárgyi és szakmai követelményeket folyamatosan biztosítani, valamint a további, a tevékenységre előírt speciális jogszabályi előírásokat betartani. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy az előírtak be nem tartása esetén bírság kiszabására van lehetőség. [4] Indokai szerint miután Budapest Fővárosban az egészségügyi alapellátásról szóló
  12. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) 6/A. §-a, valamint az egészségügyi ellátás folyamatos működésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/
  13. (V. 11.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: ESzCsM rendelet)
  14. §

(6)bekezdése értelmében
  1. október
  2. napjától az ügyeleti ellátást OMSZ-szel kötött szerződés alapján látják el a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok az ESzCsM rendelet
  3. §
(8a)–
(8c)bekezdésekben meghatározott feltételek szerint, ezért az illetékességébe tartozó valamennyi érintett működési engedélyét felülvizsgálta. Mivel a felperes működési engedélye nem tartalmazta az ügyeletben való részvétel tényét, ezért azt az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 96/2003. Korm.rendelet) 14. §
(1)bekezdése alapján hivatalból módosította. [5] A nyolc napon belüli döntéshozatalra figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. §
(3)bekezdés a) pontja alapján mellőzte a felperes értesítését az eljárás megindításáról. A kereseti kérelem [6] A felperes a működési engedélyét módosító határozat ellen közigazgatási pert indított. Keresetlevelében – anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályok megsértésére hivatkozással – kérte annak megsemmisítését. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette. [8] Indokolásában hivatkozott az Eatv. 2024. október 1. napjától hatályos 6/A. §-ára, az ESzCsM rendelet 15. §
(1),
(6)bekezdéseire, a 96/
  1. Korm.rendelet
  2. §,
  3. §
(1)Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 4 bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaira, valamint a
(2)bekezdés k) pontjára. [9] Hangsúlyozta, hogy az alperes nem az Ákr.
  1. §-a szerinti sommás eljárásban hozta meg a működési engedélyt módosító határozatát, hivatalból indult eljárásban erre az Ákr. nem is ad arra lehetőséget, hanem az Ákr.
  2. §
(3)bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazással élve mellőzte a felperes értesítését az eljárás megindításáról. [10] Precedensértékű határozatként hivatkozott a Kfv.37.173/2024/7. számú határozatra, amelyben a Kúria kimondta, hogy az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pontja csak akkor alkalmazható, ha a tényállás teljeskörűen tisztázott, és az ügyféli jogok nem sérülnek. [11] Az ítélet [13] bekezdése szerint a felek közötti jogvita lényegét az képezte, hogy önmagában a jogszabályban előírt kötelezettség megalapozta-e a működési engedély módosítását. Ezért szükségesnek tartotta a működési engedéllyel kapcsolatos jogszabályi előírások vizsgálatát, mert azok alapján lehetett eldönteni, hogy az alperes a szükséges mértékben eleget tett-e a tényállás tisztázási kötelezettségének. [12] Ítélete [14] bekezdésében idézte a Kúria Kfv.37.721/2013/6. számú határozatában foglaltakat, mely szerint „a működési engedély lényegében az egészségügyi szolgáltató személyi, tárgyi, szakmai követelményeinek, a használt helyiség szakmai, közegészségügyi megfelelőségének, azaz az adott személy adott helyen végzendő egészségügyi tevékenységének egyedi vizsgálatát és ellenőrzését magában foglaló hatósági visszaigazolás”, ami a Korm. rendelet 6. §
(1)bekezdése értelmében feljogosítja az egészségügyi szolgáltatót az egészségügyi szolgáltatás nyújtására. A kérelemre induló eljárások során a Korm. rendelet
  1. §-ában foglaltak alapján a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a kérelmezett egészségügyi szakmára vonatkozó személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek, és rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel. A Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdése szerint kizárólag a követelményeknek való maradéktalan megfelelés esetén van helye a működési engedély kiadásának. Ezen rendelkezések a Korm. rendelet 7. §
(1)bekezdése alapján a hivatalból indult eljárásokra is alkalmazandóak. [13] Az indokolás [15] bekezdésében részletezett okfejtése szerint a működési engedélynek tehát nem a jogszabályi előírásokat, hanem a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek való megfelelés tényét kell rögzítenie, hogy a működési engedélyből egyértelműen kiderüljön, az egészségügyi szolgáltató jogosult az adott szakma, illetve az azon belüli tevékenységek gyakorlására. A 96/2003. Korm. rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja – a fentiekkel összhangban – az ügyeleti rendszerben való közreműködés „tényének” rögzítését írja elő a működési engedélyben. Ez az előírás azt jelenti, hogy amennyiben az egészségügyi szolgáltató – értelemszerűen az OMSZ-szal kötött szerződés megkötését, illetve az egyéb jogszabályi és szakmai feltételek igazolását követően – ténylegesen részt vesz az ügyeleti szolgálat ellátásában, úgy ezt a tényt kérelemre vagy hivatalból rögzíteni szükséges a működési engedélyben. [14] A fentiekre figyelemmel az alperes jogszabálysértően járt el, amikor kizárólag az ügyeleti rendszerben való közreműködést előíró jogszabályi rendelkezés alapján módosította a felperes működési engedélyét, elmulasztva a tényállás tisztázását arra vonatozóan, hogy a felperes esetében az ügyeletben való közreműködéssel kapcsolatban előírt jogszabályi és szakmai feltételek ténylegesen teljesülnek-e, valóban közreműködik-e az ügyeletben. Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 5 Hangsúlyozta, attól, hogy létezik olyan jogszabályi előírás, amely szerint a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak közre kell működniük az OMSZ által szervezett központi ügyeletben, nem következik, hogy ezt az előírást a működési engedélyben rögzíteni kellene, különösen nem azon célból, hogy a hatóság lehetőséget teremtsen az engedélytől való eltérő működésre hivatkozással szankció kiszabására. [15] Álláspontja szerint mindezen nem változtat az sem, hogy a 96/2003. Korm. rendelet 12/A. §-a értelmében a személyes közreműködésre irányuló tevékenység bejelentésére külön eljárás keretében kerül sor. Nem teszi továbbá jogszerűvé az alperes értelmezését az sem, hogy az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) iránymutatásán alapult. [16] Figyelemmel arra, hogy a per során tisztázódott, a felperes esetében a működési engedély módosításának feltételei nem állnak fenn, mellőzte az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését. A felülvizsgálati kérelem [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [18] Állította, hogy az ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §
(4)-
(5)bekezdését, az Alaptörvény
  1. cikkét, az ESzCsM rendelet
  2. §
(1),
(6),
(8a)-
(8c)bekezdéseit, a 96/
  1. Korm.rendelet
  2. §
(2)bekezdését, 11. §
(2)bekezdés k) pontját, valamint a14. §
(1)bekezdését. [19] Nézete szerint az elsőfokú ítélet indokolása hiányos, mivel nem tér ki védekezésére, amely szerint az OMSZ-szel megkötendő közreműködői szerződés nem előfeltétele a működési engedély módosításának. [20] Az ügy érdemét illetően hangsúlyozta, hogy a 96/2003. Korm.rendelet 11. §
(1)bekezdése alapján működési engedély szakmára, illetve szakmán belül egyes szolgáltatásokra adható ki. [21] Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/
  1. (XI.17.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet)
  2. számú melléklete tartalmazza a működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzékét. E jegyzékben külön szakmaként megtalálhatók: (…) 46 Sürgősségi betegellátás 4601 központi ügyelet (…) 63 háziorvosi ellátás 6301 háziorvosi ellátás 6302 házi gyermekorvosi ellátás 6303 felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás. Nézete szerint mindebből látható, hogy a jogalkotó külön szakmaként ismeri el a központi ügyeletet, illetve a háziorvosi ellátást. Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 6 [22] A 96/
  3. Korm.rendelet
  4. §
(2)bekezdés b) pontja alapján alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató estében a működési engedély kiadására a járási/kerületi hivatalok jogosultak. [23] A 96/2003. Korm.rendelet 7. §
(2a)bekezdés kimondja, hogy a
(2)b) pontjától eltérően az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató részére az országos tisztifőorvos adja ki a működési engedélyt abban az esetben, ha a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az Eatv. 6/A. §-a értelmében az állami mentőszolgálat gondoskodik. [24] Hangsúlyozta, hogy a felperes működési engedélyében a módosítást követően sincs azonban szakmaként megjelölve a központi ügyeleti ellátás, az továbbra is kizárólag a 6301 szakmakódú háziorvosi ellátásra szól. Az OMSZ által működtetett, háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásra vonatkozó működési engedélyt [szakmakód: 4601 központi ügyelet] az NNGYK adta ki. [25] A 96/2003 Korm.rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja alapján a kerületi hivatalok által a háziorvosi [szakmakód: 6301] és a házi gyermekorvos szakmára [szakmakód: 6302] kiadott működési engedélyeknek mindössze az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényét szükséges tartalmaznia, amely tényt tüntette fel határozatával. A működési engedély módosítását az NNGYK, mint szakmai irányító szerv által megküldött iránymutatás alapján végezte el, amelytől az Ákr. 2. §
(1)bekezdésből következően nem térhetett el. A határozatával nem terjesztette ki a felperes működési engedélyét egy másik, új, külön szakmakódú központi ügyeleti szakmára, mindössze az ügyeleti rendszerben történő közreműködés tényét tüntette fel a vonatkozó jogszabályváltozások miatt. [26] Indítványozta a jogegység érdekében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a felülvizsgálati kérelemhez mellékelt törvényszéki ítéletekben [Budapest Környéki Törvényszék 8.K.700.621/2024/7., Miskolci Törvényszék 7.K.526/2024/22., Debreceni Törvényszék 4.K.700.243/2024/13.] megjelenő széttartó joggyakorlatra figyelemmel. [27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem alapos. [29] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésben foglaltakból következően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. [30] A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 7 meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [31] Az elsőfokú bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, nem teljeskörűen hívta fel az alkalmazandó jogszabályokat, továbbá a felhívott jogszabályokat tévesen értelmezte, mindezek folytán megalapozatlan döntést hozott. [32] Az elsőfokú ítélet [13] bekezdésében feltett kérdésben való állásfoglaláshoz az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt azt kellett meghatároznia, hogy melyek azok a tények, amelyek az ügyre vonatkozó jogszabályok alkalmazásában jelentőséggel bírnak, mivel megalapozott döntés csak a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények ismeretében hozható. [33] A 96/2003. Korm.rendelet 7. §
(1)bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása a
(2)–
(5)és
(7)bekezdésben foglaltak szerint az egészségügyi államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt kérelemre, valamint e rendeletben vagy jogszabályban meghatározott esetben hivatalból adja ki. [34] A 96/2003. Korm.rendelet „Engedélyezési eljárás” cím alatt szabályozza a 9. §
(1)bekezdésben, hogy az engedélyezési eljárás során az egészségügyi államigazgatási szerv szemlét tarthat. Ennek során megvizsgálja, hogy
  1. a)az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakmára vonatkozó – a miniszter rendeletében meghatározott – személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,
  2. b)az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e a szakmai és közegészségügyi előírásoknak,
  3. c)az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel. [35] A 96/2003. Korm. rendelet 11. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt szakmára, illetve a szakmán belül egyes szolgáltatásokra adja ki. A kérelem és a szemle megállapításai alapján, ha a kérelmező maradéktalanul megfelel a
  1. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően adja meg. [36] A jogvita eldöntése szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy a felperes részére kiadott működési engedélyt konkrétan mely egészségügyi szakmára adták ki. [37] A felperes részére a 96/
  2. Korm.rendelet
  3. §
(1)bekezdése alapján kiadott működési engedély a háziorvosi ellátásra vonatkozik, a szakma kódja
  1. A működési engedély kiadásakor az egészségügyi államigazgatási szerv e szakmára vonatkozóan ellenőrizte a 96/
  2. Korm.rendelet
  3. §
(1)bekezdés a)-c) pontoknak való megfelelést. [38] A felperesi egészségügyi szolgáltató részére kiadott működési engedély tanúsítja, hogy a felperes megfelel 6301 szakmai kódú egészségügyi szakmára vonatkozó személyi, tárgyi és szakmai feltéteknek. A felperest e szakma ellátására a működési engedély – az abban meghatározottak szerint – feljogosítja. Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 8 [39] A 96/2003. Korm.rendelet 11. §
(2)bekezdés k) pontja alapján a működési engedély kötelező tartalmi eleme az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés tényének rögzítése. [40] A felperes működési engedélyében eredetileg az ügyeleti/készenléti rendszerben nem vesz részt adat szerepelt. [41] Az Eatv.
  1. október 1-jétől hatályos 6/A. §-a értelmében az állami mentőszolgálat gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról. [42] Az ESZCsM rendelet
  2. §
(6)bekezdése kimondja, hogy az ügyeleti szolgálatot, valamint a központi ügyeletet a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos az OMSZszal kötött szerződésének megfelelően látja el. A területi ellátási kötelezettség nélkül háziorvosi tevékenységet végző orvos az ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzített feltételek szerint működik közre az ügyelet ellátásában. [43] A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: 4/2000. EüM rendelet) 2023. június 1-től hatályos 4. §
(2)bekezdés e) pontja szerint a háziorvos feladatkörébe tartozik továbbá a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet működtetőjével kötött szerződésben rögzítettek szerint az ügyeleti szolgálatban való, az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti részvétel. [44] A kiemelt rendelkezésekből látható, hogy a Budapest területén területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, házi gyermekorvosok ügyeletben való részvételének kötelezettsége a kiemelt jogszabályváltozásokból eredően fennáll. [45] Ezzel összefüggésben a Kúria a Kfv.III.37.812/2024/
  1. számú határozata elvi tartalma [93] bekezdésében már kimondta, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatókat (háziorvosok, házi gyermekorvosok) a
  2. január 1-től hatályos rendelkezések szerint ügyeleti szolgálatban való részvétel kötelezettsége terheli, akár a nevükben ellátást nyújtó háziorvos, akár helyettes orvos útján. Az ügyelet ellátásával, az abban való részvétellel kapcsolatos kötelezettség közvetlenül a jogszabályi rendelkezésekből ered. [46] Az Ákr.
  3. §
(1)bekezdés alapján a közigazgatási hatóság jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el. [47] A 96/2003. Korm.rendelet 14. §
(1)bekezdésben foglaltak értelmében, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedély módosítására okot adó körülményről hivatalból értesül, a működési engedélyt hivatalból módosítja. [48] Az új ügyeleti rendszerre való áttérést követte le az alperes - a szakmai felettes szerv utasításával összhangban - a működési engedély hivatalbóli módosításával, ami mindössze abban merült ki, hogy a háziorvosi ellátás szakmán belül az ügyeleti feladatot „Nem vesz részt ügyeletben” helyett „Központi ügyeletben látja el” adatra módosította. A módosítással a működési engedély kötelező tartalmi elemében [96/2003. Korm.rendelet 11. §
(2)bekezdés k) Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 9 pontja] történt változás, nem pedig abban szakmában, amelyre eredetileg a működési engedély kiadásra került. A 6301 kódú, házorvosi ellátás szakma a módosítást követően változatlan maradt. A módosítás tehát a működési engedély jogszabályoknak való megfelelőségét szolgálta, következésképpen az új ügyeleti rendszerre való áttérés miatt bekövetkezett jogszabályváltozás önmagában megalapozta a működési engedély módosítását. [49] Az elsőfokú bíróság a [14] bekezdésben szükségtelenül ismertette a Kfv.37.721/2013/
  1. számú kúriai határozatnak a működési engedély kiadásával kapcsolatos megállapításait, mivel a jelen esetben nem a működési engedély kiadásának jogszerűsége, hanem a működési engedély módosításának jogszerűsége képezte a jogvita tárgyát. Az elsőfokú bíróság lényegében egy adott szakmára vonatkozó működési engedély kiadása feltételei (személyi, szakmai, tárgyi feltételek, hozzájárulások, engedélyek) meglétének ellenőrzését támasztotta a módosítás feltételeként, holott a működési engedély módosításával - az iratokból megállapíthatóan - az eredeti szakma nem, hanem csupán a működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme változott. [50] A Kúria a Kfv.III.37.812/2024/
  2. számú határozatának elvi tartalma [94] bekezdése szerint az ügyeletellátási kötelezettség nem végezhető el csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő, az ESzCsM rendelet
  3. § bekezdésében és a 4/
  4. EüM rendelet
  5. §
(2)bekezdés e) pontjában deklarált szerződés megkötése révén. [51] A kiemelt elvi megállapításból is az következik, hogy a működési engedély módosításának nem feltétele a közreműködői szerződés megléte, az az ügyelet ellátásához szükséges, anélkül ugyanis az ügyeletben ténylegesen nem működhet közre a háziorvos/házi gyermekorvos. Az, hogy a felperes megkötötte-e a közreműködői szerződést és azt bejelentette-e a 96/2003. Korm.rendelet 12/A. §
(1)bekezdésben foglaltak szerint, jelen jogvitának nem képezte a tárgyát, az legfeljebb az ügyeleti kötelezettség teljesítésének ellenőrzése körében vizsgálható. [52] A fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság a tényállás tisztázás hiányára alapítottan jogszabálysértően döntött a határozat megsemmisítéséről. Mindezek folytán a Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [53] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a téves álláspontja miatt el nem bírált kereseti kifogásokat ki kell merítenie. Az Ákr. 104. §
(3)bekezdés a) pont alkalmazhatóságát vitató kereseti érvek elbírálása során tekintettel kell lennie a Kúria Kfv.VI.37.840/2024/
  1. számú határozatában kifejtettekre, amely abban foglalható össze, hogy az alperes az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti eljárásban bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül hozott döntést, amely pusztán az eljárás megindításáról való értesítés elmaradása miatt nem jogszabálysértő. [54] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi CLXI. törvény (Bszi.)
  3. §
(1)bekezdés alapján előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges [a], vagy a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától [b]. Ezek a feltételek a Kúria jogegységesítő tevékenysége, nem pedig az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata vonatkozásában Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 10 értelmezhetők. Továbbá ténybelileg sem volt megalapozott az alperes hivatkozása, figyelemmel arra, hogy az alsóbb fokú bíróságok által eldöntött jogkérdések különbözők voltak, így például, hogy mellőzhető-e az egészségügyi szolgáltató eljárás megindításáról szolgáló értesítése, jogszerűen alkalmazott-e figyelmeztetést az alperes az ügyeletellátási kötelezettséget nem teljesítő háziorvosokkal szemben. A döntés elvi tartalma [55] A működési engedély egyik kötelező tartalmi eleme - az ügyeleti rendszerben való közreműködés ténye - módosításához nem lehet olyan feltételek teljesülését támasztani, mint amelyek a működési engedély kiadásához szükségesek. Záró rész [56] A Kúria az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére figyelemmel az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdés második mondata alapján a felszámított munkaórákra (4 óra) figyelemmel állapította meg, mert az arányban állt a kifejtett munka mennyiségével. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a részére felülvizsgálati perköltséget nem kellett megállapítani. [57] A Kúria végzésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [58] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria - tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában - a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.37.149/2025/7-I 11 Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Dobó Viola sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.