← Magyarország

Bhar.262/2026/8 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az eljárás megszüntetése a magánindítvány elkésettsége miatt a másodfokú eljárásban. Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Bhar.I.262/2026/

  1. A Debreceni Ítélőtábla Debrecenben, a
  2. június
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő v é g z é s t: A rágalmazás vétsége miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék
  4. március
  5. napján kihirdetett 1.Bf.378/2025/
  6. számú végzését helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú ítélet
  7. október
  8. napján kelt. A harmadfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek már nincs helye. Indokolás [1] A Ny.-i Járásbíróság a
  9. október
  10. napján kihirdetett 6.B.1../2024/
  11. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért 100 napi tétel, napi tételenként 1300 Ft, összesen 130 000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Meghatározta a büntetés meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre átváltoztatás feltételeit és megállapította, hogy a magánvádló 10 000 Ft eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést, elsődlegesen felmentés, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében (elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyv
  1. oldal
  2. bekezdés). [3] A másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék a fellebbezési tárgyaláson
  3. március
  4. napján meghozott 1.Bf.378/2025/
  5. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Helyesbítette a vádlott személyi adatait és megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a magánvádló maga viseli. [4] A másodfokú határozat ellen a kihirdetést követően nyomban a magánvádló jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, továbbra is sérelmezve a közösségi oldalon a vádlott által közétett bejegyzést (
  6. sorszámú másodfokú tárgyalási jegyzőkönyv
  7. oldal
  8. és
  9. bekezdések). [5] A harmadfokú bíróság a magánvádló fellebbezését a büntetőeljárásról szóló
  10. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  11. §
(1)bekezdése értelmében nyilvános ülésen bírálta el. [6] A nyilvános ülésen a magánvádló fenntartotta a jogorvoslatát és továbbra is arra hivatkozott, hogy a Facebook közösségi oldalra feltöltött és kifogásolt szórólap változatlanul elérhető az interneten. A vádlott és a védő a másodfokú határozat helybenhagyását Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.262/2026/8/II 2 indítványozták. A vádlott az utolsó szó jogán azt állította, hogy a magánvádló által sérelmezett dokumentumot az internetről már eltávolította. [7] A magánvádló fellebbezése alaptalan. [8] A Be. 615. §
(1)bekezdése az első- és másodfokú bíróság ellentétes döntését kívánja meg a joghatályos másodfellebbezéshez. E törvényhely
(2)bekezdés b) pontja szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. Jelen esetben a másodfokú bíróság joghatályos magánindítvány hiányában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Terhelt1 vádlottal szemben indult büntetőeljárást megszüntette, figyelemmel a Be. 567. §
(1)bekezdés g) pontjában írt okra. E perjogi helyzetben a magánvádlói másodfellebbezés joghatályos, a harmadfokú eljárást le kellett folytatni. [9] Az ítélőtábla a Be. 618. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontja alapján felülbírálta a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését és azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntésével összefüggő felülbírálat eredményezett, továbbá a
  4. b)pont értelmében az első- és másodfokú eljárást arra tekintet nélkül, hogy ki és milyen okból élt jogorvoslattal. Emellett hivatalból revízió alá estek a Be. 618. §
(2)bekezdése értelmében az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések is. [10] A felülbírálat során a harmadfokú bíróság nem észlelt olyan, az egész ügydöntő határozatra kiterjedő eljárási szabálysértést, ami feltétlenül az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna. [11] Ami a ténybeli felülbírálatot illeti. Az ellentétes döntős eljárásjogi okon alapult, ettől függetlenül a ténybeli revízió sem volt mellőzhető. A másodfokú bíróság által a kiegészítést követően elfogadott tényállás megalapozott, így a harmadfokú eljárásban is irányadó volt [Be.619. §
(1)bekezdés]. [12] A másodfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy az elkövetési magatartást és az elkövetési időt érintően az elsőfokú ítélet felderítetlenség folytán megalapozatlan [Be. 592. §
(2)bekezdés b) pont], melyet a tárgyaláson felvett bizonyítás útján törvényesen küszöbölt ki. Az a tény, hogy a vádlott pontosan mikor töltötte fel az internetre az eljárásban a magánvádló által sérelmezett adatokat, vitathatatlanul a Be. 561. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti ún. történeti tényállás része mint a múltban megtörtént azon esemény, melyet a magánvád bűncselekménynek tartott. A magánvádló általi észlelésnek és a magánindítvány előterjesztésének időpontja azonban – bár a követett a gyakorlat szerint azokat indokolt a tényállásba foglalni – már ún. jogi tények, melyekkel a határozat kiegészítése és a jogkövetkezmények levonása önmagában nem tett volna szükségessé bizonyítást és nem jelentett valós megalapozatlanságot (BH
  1. I., BH
  2. 5.). E precedensképes döntésekre tekintettel a másodfokú bíróság által hivatkozott, és még az
  3. évi I. törvény hatálya alatt 1998-ban született legfelsőbb bírósági határozat már nem releváns az adott tényés jogkérdésekben, ezért az arra utalást az ítélőtábla mellőzi a másodfokú ítélet
  4. bekezdéséből. [13] A másodfokú bíróság a joghatályos magánindítvány hiányában a vádlott ellen indult büntető ügyben az elsőfokú bíróság ítéletét a törvénynek megfelelően helyezte hatályon kívül [Be.
  5. §
(1)bekezdés a) pont] és szüntette meg az eljárást a Be. 567. §
(1)bekezdés
  1. g)pontjában írtak alapján. A magánvádló ugyanis a cselekmény észlelésétől – mely időpont egyben az elkövető személyéről való tudomásszerzést is jelent – számított egy hónapon túl terjesztette elő a magánindítványt. Az e körben írt indokokkal egyetértett az ítélőtábla azzal, hogy a másodfokú végzés [17] bekezdésében a Btk. 22. §-ra utalást mellőzi és a Btk.30.
  2. a)Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.262/2026/8/II 3 pontját és a 31. §
(1)bekezdését, valamint a Btk.
  1. § h) pontját hívja fel, mint az adott büntethetőségi akadállyal kapcsolatos törvényhelyeket. [14] A másodfokú végzés helyesen vetette el a magánvádló jogi érveit, miszerint a becsületsértő tényállítások olyan ún. állapotbűncselekményt, vagy folyamatos jellegű deliktumot valósítanának meg, mely kizárná a magánindítvány elkésettségét. Az eljárást megszüntető végzés indokai e részben hibátlanok, melyeket osztott a harmadfokú bíróság. Az internetre feltöltéssel a magánvádbeli bűncselekmény befejezett, és ezen az sem változtat, ha esetleg még találhatók sérelmezett adatok a Facebook közösségi oldalon, így a tudomásszerzéstől számított egy hónapos határidőn túli vádlói perjogi igény kizárja az érdemi döntést a jogkérdésben (BH
  2. 65.). [15] A törvényszék helyesen észlelte továbbá, hogy az elsőfokú ítélet a vádlott nevén túl a személyi adatait teljes egészében tévesen tartalmazta (ugyanis a magánvádló személyi adatai kerültek feltüntetésre a vádlott neve alatt), ezért nem volt mellőzhető e körben a másodfokú végzésben a helyesbítés. [16] Ezen túl megállapítható, hogy a járásbíróság a határozata bevezető részében írtaktól eltérően – miként a keltezés is tartalmazza –
  3. október
  4. napján hozta meg ítéletét és nem október 7-én. Az adatot a törvényszék nem korrigálta, ezért azt az ítélőtábla pótolta. [17] A másodfokú határozatnak a bűnügyi költséget érintő rendelkezése is törvényes. [18] A kifejtettek alapján a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság végzését a magánvádló fellebbezésének alaptalansága miatt a Be.
  5. § alkalmazásával döntően helyes indokaira figyelemmel a jelzett pontosítással helybenhagyta. Debrecen,
  6. június
  7. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. előadó bíró, Dr. Bakó József sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.378/2025/
  8. számú végzése a Debreceni Ítélőtábla Bhar.I.262/2026/
  9. számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
  10. június
  11. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.