A határozat elvi tartalma: Az alperes akkor is köteles megfizetni a pernyertes felperes részére a perköltséget, ha a perfelvételi tárgyaláson a követelés teljesítését nem ellenzi, érdemi ellenkérelmében azonban a kereset elutasítását kérte, mert a perköltség fizetése alóli mentesülés egyik konjunktív feltétele – a védekezés előterjesztése nélküli elismerés – nem teljesül. Ebben az esetben nem kell vizsgálni, hogy az alperes egyébként a perre okot adott-e. Fővárosi Ítélőtábla A határozat száma: 17.Pf.20.302/2023/
- A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: jogtanácsos neve kamarai jogtanácsos (felperes címe) Az alperesek: I.r. alperes I. rendű II.r. alperes II. rendű (II.r. alperes címe) III.r. alperes III. rendű (III.r. alperes címe) IV.r. alperes IV. rendű (ügyvéd címe) V.r. alperes V. rendű (V.r. alperes címe) VI.r. alperes VI. rendű (VI.r. alperes címe) VII.r. alperes VII. rendű (VII.r. alperes címe) VIII.r. alperes VIII. rendű (VIII.r. alperes címe) Az alperesek képviselője: PK Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) I. rendű alperes képviseletében Szabó Csaba Ügyvédi Iroda II. rendű alperes képviseletében (ügyvéd címe) Dr. Molnár T. József Ügyvédi Iroda III. rendű alperes képviseletében (ügyvéd címe) Dr. Horváth Péter Attila Ügyvédi Iroda VI. rendű alperes képviseletében (ügyvéd címe) Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda VIII. rendű alperes képviseletében (VIII. rendű alperesi képviselő címe) A per tárgya: közös tulajdon megszüntetése Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.302/2023/5 2 Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 66.P.20.433/2023/
- A fellebbezést benyújtó fél: III. rendű alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A 80.000 (nyolcvanezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a település, belterület helyrajzi számú ingatlanon a felperes és az I. rendű alperes között fennálló közös tulajdont, valamint a település, belterület helyrajzi szám2 alatti ingatlanon a felperes és a II. rendű alperes között fennálló közös tulajdont – az ítélet mellékletét képező – hatósági határozat száma ügyiratszámú telekcsoport-újraosztást engedélyező hatósági határozat, valamint a vázrajz száma számú záradékolt változási vázrajz alapján, természetbeni megosztással megszüntette oly módon, hogy a változási vázrajz alapján újonnan kialakított település, belterület helyrajzi szám3 alatti, 91772 négyzetméter területű, kivett, közpark megjelölésű ingatlan 88512/91772 tulajdoni hányadban a felperes, 3260/91772 tulajdoni hányadban az I. rendű alperes tulajdonába kerül, a III. rendű alperesnek az I. rendű alperes 3260/91772 tulajdoni hányadára vonatkozó vagyonkezelői jogával, az V. rendű alperesnek a változási vázrajznak megfelelő bányaszolgalmi jogával, a VII. rendű alperesnek a változási vázrajznak megfelelő vezetékjogaival, és az I. rendű alperes javára bejegyzett, a VIII. rendű alperes által gyakorolt, a változási vázrajznak megfelelő közérdekű használat jogával terhelten. [2] Az újonnan kialakított település, belterület helyrajzi szám4 alatti, 29936 négyzetméter alapterületű, kivett, szálloda megjelölésű ingatlan 1/1 arányban a felperes tulajdonába kerül, a VII. rendű alperes változási vázrajznak megfelelő vezetékjogaival terhelten. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.302/2023/5 3 [3] Az újonnan kialakított település, belterület helyrajzi szám5 alatti 112879 négyzetméter alapterületű, kivett, sporttelep, táborhely, közpark megjelölésű ingatlan 112525/112879 tulajdoni hányadban a felperes és 354/112879 tulajdoni hányadban a II. rendű alperes tulajdonába kerül, a IV. rendű alperes változási vázrajznak megfelelő földhasználati jogával, a VI. rendű alperes változási vázrajznak megfelelő használati jogával, és a VII. rendű alperesnek a változási vázrajznak megfelelő vezetékjogaival terhelten. [4] Megkereste a VIII.r. alperes Földhivatali Főosztályát, hogy az ítélethez mellékelt hatósági határozat száma ügyiratszámú telekcsoport-újraosztást engedélyező határozat és a vázrajz száma számú változási vázrajznak megfelelően a felperes 106457/109717 arányú tulajdonjogának, az I. rendű alperes 3260/109717 arányú tulajdonjogának, a III. rendű alperes vagyonkezelői jogának, az V. rendű alperes bányaszolgalmi jogának, a VII. rendű alperes vezetékjogainak és a VIII. rendű alperes által gyakorolt, az I. rendű alperes közérdekű használati jogának törlése mellett, jegyezze le a tulajdoni lapról a település, belterület helyrajzi számú ingatlant; továbbá a felperes 119127/124893 arányú és 5412/124893 arányú tulajdonjogának, a II. rendű alperes 354/124893 arányú tulajdonjogának, a IV. rendű alperes földhasználati jogának, a VI. rendű alperest illető használat jogának, és a VII. rendű alperes vezetékjogainak törlése mellett, jegyezze le a tulajdoni lapról a település, belterület helyrajzi szám2ú ingatlant. [5] A település, belterület helyrajzi szám3ú ingatlant – a változási vázrajznak megfelelő – újonnan nyitott tulajdoni lapra jegyezze rá, és erre az ingatlanra, közös tulajdon megszüntetése címén jegyezze be a felperes tulajdonjogát 88512/91772-ed, az I. rendű alperes tulajdonjogát 3260/91772-ed tulajdoni hányadban; a III. rendű alperes vagyonkezelői jogát az I. rendű alperes 3260/91772 tulajdoni hányadára, az V. rendű alperes bányaszolgalmi jogát a változási vázrajznak megfelelően; a VII. rendű alperes változási vázrajz szerinti vezetékjogait, továbbá az I. rendű alperes javára a változási vázrajznak megfelelően a közérdekű használati jogot annak feltüntetése mellett, hogy a jog gyakorlója a VIII. rendű alperes. [6] A település, belterület helyrajzi szám4ú ingatlant - a változási vázrajznak megfelelő – újonnan nyitott tulajdoni lapra jegyezze rá, és erre az ingatlanra, közös tulajdon megszüntetése címén jegyezze be a felperes tulajdonjogát 1/1 tulajdoni hányadban, és a VII. rendű alperes változási vázrajz szerinti vezetékjogait. [7] A település, belterület helyrajzi szám5ú ingatlant - a változási vázrajznak megfelelő – újonnan nyitott tulajdoni lapra jegyezze rá, és erre az ingatlanra, közös tulajdon megszüntetése címén jegyezze be a felperes tulajdonjogát 112525/112879-ed, a II. rendű alperes tulajdonjogát 354/112879-ed tulajdoni hányadban, a IV. rendű alperes változási vázrajz szerinti földhasználati jogát, a VI. rendű alperest megillető, a változási vázrajz szerinti használat jogát és VII. rendű alperes változási vázrajz szerinti vezetékjogait. [8] Az I-VIII. rendű alpereseket az ingatlan-nyilvántartást érintő fenti törlések és bejegyzések tűrésére kötelezte. [9] Kötelezte a III. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.000.000 forint perköltséget és úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 1.500.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. [10] Indokolása szerint a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §
(1)bekezdése és 5:84. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett keresetének teljesítését az alperesek nem ellenezték. A felperes csatolta VIII.r. alperes Földhivatali Főosztálya
- január
- napján kelt, a fenti telekcsoport újraosztását engedélyező hatósági határozatát és az újra záradékolt T-90506 számú változási vázrajzot, amely megfelel az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/
- (XII. 2.) Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.302/2023/5 4 Kormányrendelet
- §
(4)bekezdésében a hatósági határozat hatályosságára előírt követelményeknek. [11] A felperes – aki az 1/
- (IX. 11.) PK vélemény
- pontja alapján pernyertesnek tekintendő – perköltséget kizárólag a III. rendű alperestől követelt. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésében írt feltételek nem állnak fenn, mert a III. rendű alperes érdemi ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására irányult, annak alaptalanságára hivatkozott. Ezt a nyilatkozatát a perfelvételi tárgyaláson akként módosította, hogy a kereset teljesítését nem ellenzi. A perbeli követelést elismerő nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie, és a jog elismerésére kell vonatkoznia, ezzel nem azonos a kereset teljesítését nem ellenző nyilatkozat. A III. rendű alperes által csatolt,
- február
- napján kelt vagyonkezelői hozzájárulás megnevezésű okirat alapján azt állapította meg, hogy az egy korábban záradékolt vázrajza vonatkozott. A felperes utóbb, a
- augusztus
- napján megküldött e-mailben és a
- szeptember
- napján postai úton megküldött, a III. rendű alperes által
- szeptember
- napján átvett levélben is kérte a III. rendű alperes hozzájárulását a telekalakításhoz (
- szám alatt csatolt okiratok). A III. rendű alperes ezen újabb megkeresésre a hozzájárulása megadását nem igazolta, ezért azt állapította meg, hogy a III. rendű alperes a perre okot adott, és a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére. [12] A felperest képviselő jogtanácsos munkadíját a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 4. §
(1)bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó 3. §
(2)bekezdés c) pontja és
(6)bekezdése alapján 1.000.000 forintban állapította meg figyelemmel a 27.762.000.000 forintban meghatározott pertárgyértékre és a ténylegesen elvégzett jogtanácsosi tevékenységre. Azt mérlegelte, hogy a felperesi jogi képviselő által benyújtott keresetlevél alapján az alperesek egyike sem terjesztett elő érdemi védekezést, az ügy érdemét érintő jogvita a felek között nem alakult ki, minek következtében jogi tevékenységet nem kellett kifejteni. Az eljárás felfüggesztésére és a további tárgyalás tartására pedig azért került sor, mert a felperes a jogszabályi előírásnak nem megfelelő változási vázrajz alapján kísérelte meg az igényérvényesítést, ami egyértelműen felperesi érdekkörbe eső körülmény. [13] Az elsőfokú ítélet perköltség megfizetésére kötelező rendelkezése ellen benyújtott fellebbezésében a III. rendű alperes elsődlegesen azt kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet támadott rendelkezéslét változtassa meg, és a perköltségben történő marasztalását mellőzze. Másodlagosan a felperes ügyvédi munkadíjának leszállítását kérte 100.000 forintra. [14] Arra hivatkozott, hogy a perre semmilyen okot nem adott, mivel a telekalakításban nyolc fél volt érdekelt, 2018-ban ahhoz hozzájárulását megadta, a felperessel együttműködött. A jelen peres eljárásban a felperes olyan tartalmú megosztási iratokat csatolt be, amelyek a bírói ítélet alapjául nem szolgálhattak, tehát a 2020-ban elmaradt írásbeli hozzájárulása irreleváns volt, nem ezért volt szükséges a közigazgatási eljárás megismétlése, hanem a kereset szenvedett tartalmi hiányosságban. Ennek eredményeképpen a perindításra nem adott okot, hiszen maga a kereset is elbírálásra alkalmatlan volt. [15] Amennyiben elsődleges fellebbezési érvelését a másodfokú bíróság nem osztja arra hivatkozott, hogy a jelen ügyben a felperesi jogi képviselő kizárólag a keresetlevelet terjesztette elő, egyéb jogi tevékenységet nem fejtett ki. A felperes külön jogi apparátussal rendelkező önkormányzat, amelynek több tíz főből álló szakember gárdája köztisztviselőként készíti el, vagy segíti a felperesi jogi képviselőt a keresetlevél megszerkesztésében ezért százezer forint összegű munkadíj arányban áll az e körben kifejtett munkával. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.302/2023/5 5 [16] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [17] A fellebbezés alaptalan. [18] A Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A 86. §
(1)bekezdése alapján ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet az arra vonatkozó védekezésének előterjesztése nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél téríti meg. Ebből következően a Pp. 86. §
(1)bekezdés szerinti költségviselésnek két konjunktív feltétele van: egyrészt az érvényesített jog és a kereseti kérelem elismerése védekezés előterjesztése nélkül, másrészt az, hogy az alperes a perre okot ne adjon. [19] A 199. §
(6)bekezdés szerint az ellenkérelemben, ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a
(2)–
(5)bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni. [20] A III. rendű alperes a
- május 17-én benyújtott érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az alaptalan. Ez az ellenkérelem a Pp.
- §
(6)bekezdésében írtaknak nem felel meg, hiszen az érvényesített jogot és kérelmet elismerő nyilatkozatot nem tartalmaz, amiből következően a Pp. 86. §
(1)bekezdésében megszabott konjunktív feltételek egyike – védekezés előterjesztése nélküli elismerés – nem teljesült. A Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján történő marasztalásához ezért szükségtelen volt annak vizsgálata, hogy a perre okot adott-e. [21] Az elsőfokú bíróság ezért jogszabálysértés nélkül kötelezte a III. rendű alperest a perköltség fizetésére. [22] A másodlagos fellebbezési kérelemmel összefüggésben a másodfokú bíróság azt emeli ki, hogy a felperes az IM. rendelet 3. §-a alapján kérte perköltsége megtérítését. A 3. §
(2)bekezdés szerint polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege
- a)10 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000 forint,
- b)10 millió forint feletti, de 100 millió forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
- a)pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió forint feletti összeg 3%-a, de legalább 100.000 forint,
- c)100 millió forintot meghaladó pertárgyérték esetén a
- b)pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió forint feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió forint. [23] A perbeli esetben a pertárgyérték 27.762.000.000 forint volt. Az elsőfokú bíróság az IM rendelet 3. §
(6)bekezdése alapján a 3. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti minimumban Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.302/2023/5 6 határozta meg a fizetendő perköltség összegét, ezért annak további mérséklésére nem volt mód. [24] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. [25] A felperes a másodfokú eljárásban költségeit nem számította fel, ezért a perköltségről nem kellett dönteni [Pp. 82. §
(3)bekezdés]. [26] A le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a másodfokú bíróság a Pp. 364. § utaló szabálya folytán a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján határozott. Budapest,
- október
- Dr. Gyuris Judit s. k. a tanács elnöke Dr. Kovaliczky Ágota s. k. előadó bíró Dr. Kollár Zoltán s. k. bíró